Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-24 / 43. szám
2. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1912. október 24. Mi az igazság? Egy újabb munkapárti röpirat. A közvélemény ugyan «mellettük» van, de úgy látszik nem egész biztosak a dolgukban. A sajtó túlnyomó részét nem sikerült megvásárolni a kormánynak, amelyik lapot pedig megvásárolta, arra a kutya se hallgat. Éppen azért nincs más hátra, mint a röpiratozás. A múltkor már a főispáni címmel ellátott kormányvigécek szétosztogattak az országban pár milliót egy röpiratból, ami persze szintén az igazságról szólt. Mert a mungónak csak egy szentsége van: az igazság. De úgy látszik, nem nagyon foghatott a népen a kenet, mert újabb szállítmány vált szükségessé az igazságból. így született a legújabb röpirat: «Mi az igazság?» Mikor kezünkbe kaptuk és olvastuk a cimét: Mi az igazság?, mindjárt tudtuk, hogy itt a munkapárt hazudik. És richtig. Mindjárt az első oldalon azt fejtegeti, hogy 100.000-el több katonát ajánlott fel Justh, 100 millióval több milliót ajánlott fel Justh és az Isten tudja, hogy még mit nem ajánlott fel Justh, — de a nemzeti jogok Achillese, a héros, a nyavalyás, a Lukács, kivívta, hogy a Justh árulása el ne fogadtassák. így menekült meg a nemzet Justh árulásától. És ily tenorban megy végig az egész. Az összes rágalmakat nem lehet egy kis cikkben ismételni. Mert hiszen a förmedvény 14 oldalas, már pedig a mungó ha elkezd 14 oldalon át hazudni, hát lehazudja még a Szaturnus bolygóról is a gyűrűt. Ezt pedig nem igen lehet valamennyit felsorakoztatni. Legjellemzőbb passzusa az, amelyik a munkapárt alkotásairól beszél. Szól pedig ez ekképpen: «a munkapárt sok uj vasutat épített és a régieket kijavította!» — No az már igaz. A régi vasutakat valóban nem javította ki a munkapárt, az uj vasutak pedig mind panamával készülő vicinálisok. A röpirat egyébként szemmelláthatólag a parasztság számára készült. Hiszen ha a parasztság is olyan dezentelligens volna, mint egy munkapárti képviselő, — volna is a röpiratnak foganatja. Ez az igazság. Bérenctoll. A Losonci fürdő. Mit kellene tenni ezzel? — Nem mondunk nagyon nagyot, ha melegen ajánljuk: meszeltesse ki, illetve vakoltassa be előbb a város ezt az épületét ott a völgy ölén s aztán — bontássá le az egészet földig. Kár ennek a romhalmazéknak szerepelni is már a költségvetésben. Hiszen évről-évre gyűjtött tapasztalataink csak amellett szóianak, hogy ez az öreg bútor kiszolgált már, tűzre való. Hasznavehetetlen épület ez a mi jobb időket is látott fürdőépületünk. Vízvezetékre sincs ez épületben szükség, mert csak a falait kell itt vagy ott csapra verni. Jön abból, ha kell, viz bőven. Undok, nedves helyiség az egész. Nem tagadható le, hogy szegények vagyunk. Költségvetésünk oly siralmas, hogy józan gazdálkodás mellett jóidéig nagyobb dolgokra nem gondolhatunk. Tehát egyelőre a losonci fürdőn se segíthetünk. De nagyon üdvös lesz, ha e kérdést már most skontroba vesszük s akként gondolkozik róla a város vezetősége, ahogyan mi gondolkozunk: Döntessük össze azt az ócska lomtárt s vagy építsünk annak helyére egy modern fürdőépületet vagy pedig, — és ez tán helyesebb — építtessünk közelebb a városhoz, valahol ott a városliget végén egy pavillont, esetleg fürdővel összekötve, mely a közönség igazi és keresett üdülőhelyéül szolgálna aztán. Rombus. „Az Újság“ Bazovszky dr. mellett. No csakhogy végre Pestig jutott a losonci mungók honmentő akciója. Köztudomású ugyanis, hogy Bazovszky Losoncon veszélyezteti a hazát, azért aztán a losonci honfiak, akik szívesen látják, hogyha más meghal a hazáért, — proscripciót indítottak ellene. Azonban, hogy hogynem, az Az Újság cimü mungólap, egyébként ocsmányul Tiszapárti, Bazovszky Lajost megvédelmezte losonci támadóival szemben. Ez a védelem Bazovszkyra mindenesetre értékesebb, mintha tegyük fel a Pesti Napló szállt volna síkra mellette. Mert a Pesti Naplóra rámondták volna a mungók, hogy az egy megfizetett újság, a kormány tartja ki, — ellenben Az Újság egy fényes független újság, aki nem fogad el a kormánytól csak pénzt. Épp ezért a losonci mungók felette kellemetlenül érzik magukat, hogy éppen egy «ünzeráner» védi Bazovszkyt. Hogy Az Újság mégis, kivételesen védelmébe vesz egy olyan embert, akit alacsony motívumokból hajszolnak, ez csak azt mutatja, hogy a pesti mungó valamelyest mégis kulturáltabb, mint a losonci mungó. A losonci mungók ugyanis még teljesen indiánstilusban dolgoznak. Csak a fejét, hogy meg ne sántuljon! Kergetik, űzik, feljelentik, bejelentik, honárulják Bazovszkyt, akinek csak egy bűne van, — de ez a bűn kinzóan maró seb, a magyar nemzet tehát a losonci mungók zsebén, — hogy ugyanis bankot alapított. Amig Bazovszky nem alapított bankot, addig nem volt veszélyben a losonci honszerelem. De amióta bankot alapított, összecsaptak az ellenséges kamatlábak. Régi betyártempó ugyanis Magyarországon, hogyha valakik vagy valaki üzleti érdekeiben magát sértve érzi, felölti a nemzeti kacagányt, jobbjára kapja a nemzet cimerpajzsát, kiáll a piacra és kétperces szünetekkel beleüvölti a közvéleménybe, hogy: «Hazám!» Ilyenkor aztán minden filiszternek hanyatt kell esnie, nemzeti veszedelmet kiáltani, boykottálni és plakátokat szerkeszteni. Ha pedig akad néhány férfiasabb ember, aki ezt nem teszi, az a honnak árulója, aki megérdemli, hogy megköveztessék vagy a rapp-romhányi «kőszén»-bánya részvényese legyen Hogy Bazovszky pánszláv? Nevetséges, hát csinál Bazovszky pánszláv propagandát? Hol? Mikor? Van egy lapja, hátha mindenáron proklamálni akarná Podrecsányban a tót királyságot, akkor ennek a lappjában nyomának kellene lennie. De az a lap mindenről beszél, — csak nemzetiségről nem. Izgat ő valahol a magyar állameszme ellen, vagy agitál? Itt van Bazovszky vagy 10 éve Losoncon, — hát van itt vagy a vidéken tót mozgalom? Szó sincs róla. Öntudatlanabb, politikai tekintetben igénytelenebb tót parasztság alig van még valahol. Nem akar ez a nép a politikától semmit, csak minden öt évben az obiigát 5 pengőt a választásért. Született munkapárti szavazó majdnem valamennyi. De a bank az más ! Ez már vérre megy. Ilyenkor a mungó boykottál, plakátot szerkeszt és kész arra, hogy végignézze miként halnak meg mások a hazáért. A mungó ugyan a leghonárulóbb kormányzati rendszert is kész támogatni, — de csapj csak a gyomrára : rögtön észreveszi, hogy a haza veszélyben van. Panamista. A gőzmalmi vágány. Lejárt a szerződés! Az 1883. évi március 14-én kötött 88 1883. k. gy. szám alatt jóváhagyott szerződésben biztosított azon joga a gőzmalomnak, hogy vaggonjait a városnak ma már kellőközepén gőzmozdonnyal vontathassa, megszűnik. A malom tehát — mely annyi puccert kapott éveken át tőlünk, — felfogja szedni a Buzatéren lefektetett sínpárját és áruit a gácsi helyiérdekű vasút vonalába bekapcsolandó vágányán lesz szállítani kénytelen. Ideje is már. Utóvégre évi (éveken át nem fizetett) két körmöci aranyért annyi piszkot, kellemetlenséget, rettegést elviselni egy városrész lakóinak nem utolsó dolog. Légy üdvözölve tehát nap, melyen a gőzmalom vonatja nem fog fütyörészni és füstölögni többé a Buzatéren. Azt halljuk azonban, hogy a gőzmalom azon spekulál, miszerint — ha lehet — megtartsa magának továbbra is vágánya ama részeit, mely ma a Sternlicht- és Gépgyárakba fut. Okoskodása nem is rósz. Az ő zsebére. Mert amit a réven elveszíteni lesz kénytelen akkor, midőn a gácsi vasútnak fog fizetni vitelbéreket, behozza a vámon: a Sternlicht- és Gépgyárakon. A gőzmalom azonban rosszul őröl, midőn ezt őröli fejében. Nekünk elég volt e vágányokból harminc éven át! A Mező-utcának most már az a része is kiépített, hol eddig csak szántóföldek voltak. Rendbehozása ez utcának lehetetlen addig, mig e vágány ott alkalmatlankodik. Ebből tehát semmise lehet. A malom- joga megszűnik s szűnjön is meg minden egyes lépésre. Egy lépésnyi vágánya se legyen a város belterületén többé. A gyárak: Sternlicht és a gépgyár könnyen segíthetnek magukon akként, hogy a most még csak a Rakottyay-téglagyárba nyúló iparvágányt meghosszabbittatják akként, hogy az a gép- és innen a Sternlichtgyárba fusson. Ilyképen tán mindhárom gyár olcsóbban is juthat áruinak kiszállításához, csak meg kell egymással egyezniük. Spec.
