Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-10 / 41. szám

4. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1912. október 10. Bicikli a kukoricásban. Felső Sándor, ki a Herzog és Kohn cég szeszgyárában van alkalmazva, szeptember 24-én a szesz­gyárral szemben levő kukoricásban egy kerékpárt talált elrejtve. A kerékpárt a rend­őrségre hozta, ki már annak tulajdonosát ki is nyomozta. Miután a tulajdonos előadása szerint a kerékpárt tőle ismeretlen tettes napokkal ezelőtt ellopta, a rendőrség nyo­moz a tolvaj után. A tragikus végii duhajkodás. Hata­­rosi Lajos bányászt megszurták Füleken egy mulatozás közben támadt verekedésnél. A szúrás Hatarosit a hasán érte s oly ha­talmas volt, hogy annak következtében még a belei is kilátszottak. Eszméletlen állapot­ban szállították be a losonczi közkórházba. A szerencsétlen ember azonban útközben megfázhatott, mert mire a műtőasztalra ke­rült volna, meghalt. A tettest letartóztatták. Koholni á nyok. Egyesületek. Városunkban nagy sikerrel működik a Good-Templáriusok által alakított «Előre» cimü antialkoholista páholy. Az «Előre» pá­holy e napokban tartotta alakuló és toborzó­­gyülését a polgárság imponáló részvételével. Diszelnök lett: dr. Szív Soma. Elnök : dr. Szív Soma. Alelnök: dr. Szív Soma. Ügy­­vezető-alelnök: dr. Szív Soma. Pénztáros: dr. Szív Soma Titkár: dr. Szív Soma. Ta­gok : dr. Szív Soma. Dr. Szív Soma meggyőző érvekkel magyarázta, hogy a pálinkamentességben rejlik a nemzet boldogsága, mivel azonban inni okvetlen muszáj, a pálinka helyett az ősi magyar italt, az erjedt kancatejet aján­lotta. Dr. Szív Soma fejtegetéseit a tisztikar és az összes tagok nagy lelkesedéssel fogad­ták és ez a lelkesedés néhány polgárt arra indított, hogy ők is egy uj páholyt, még pedig egy ellenpáholyt alakítsanak. Ez az ellenpáholy a «Hátra»-nevet válasz­totta magának. Jelszava: «borban az igaz­ság». Célja: csak a béka iszik vizet. Az alakulásra való felhívást egy helybeli kortes szerkesztette meg. Az alakulás nem csekély részvétellel folyt le. A Kubinyi-tér­­től a Buza-térig egy embertenger volt az egész Gácsi-utca. Bevonult Miksi, Gács, Videfalva, összesen 15000 taggal. A távolabbi falvak táviratban jelentették be csatlakozá­sukat. Tíz perc alatt megalakult a «Hátra» páholy, egyelőre 9000 taggal. Tagsági dij nincs. Csak egy kötelesség. A tagok még 29-én is tartoznak bort inni. A nagy csődületet látván Csermely Ká­roly, megragadta az alkalmat és bizalmi indítványt terjesztett elő Hazai Samuval szemben, amit a tömeg pálinkás hangulatra való tekintettel egyhangúlag elfogadott. A korcsmárosok valamennyien beléptek a páholyba mint alapitó tagok ezer-ezer koronával. A kir. kincstár pedig minden egyes tagnak szabadjegyet adományozott. A «Hátra» páholy rögtön diszüléssel kapcsolatos ivóversenyt tartott. A verseny impetuózus erővel folyt. Azonban végre is az egyenesben a munkapárti vidéki válasz­tók 25 literrel leitták az összes többi ver­senyzőket. A «Hátra» páholy üléseit minden este a helybeli kávé- és korcsmaházakban tartja. Dr. Iszákos. Ha jó és olcsó használt BÚTORT venni, vagy eladni akar, úgy forduljon Wliai films és'[»III r^ák:c5c2;i-ULtca. o. sz. Levelezőlap-meghívásra azonnal jövök. TÖRLEY Ivrlh színház. Immár egy hete elmúlt, hogy Thália papjai és papnői színházunkban ütöttek tanyát. Ezt a szót, hogy szinház««£ban, csak csen­desen mondjuk. Mert van nekünk szin­­házunk? Hát van? Igazán furcsán hangzik, de jelenleg úgy Van, hogy egy ekkora város, mint a mienk, még színészeket se láthat falai között, ha nem akad ember, ki nekik helyet ad. A Vigadó eladva, a mozi nem a mienk. Ellenben pótadó, — no hát az van. De nem erről van most szó. Utóvégre szín­ház hát színház. A közönségnek mindegy az, akárkié az épület, melyben Kovács Lili művészi táncában, Zilahy sikerült alakításai­ban gyönyörködhetik. Fő az élvezet, meg az, hogy szünetek alatt ne fázzék s fülét ne rontsa a zenekarnak nevezett társaság­nak sokszor igazán éktelen hangzavara. A mozi szálája tágas, nyolcszáz ember is meg­fér benne. De van nekünk nyolczszáz szín­házlátogatónk? Mivel nincsen s szokszor sajnos, tán a tizedrésze sincsen, azért egy kissé intenzivebb fűtés elkelne néha. így a Rablólovag előadásán is fáztunk, sokakat még a Fekete és Zilahy kedvesen meg­játszott szerelmi jelenetei se tudtak felme­­legiteni. Ezen a prózai dolgon — már t. i. a fűtésen — azonban könnyű segíteni; bajosabb a zenekaron, pedig ez fontosabb. A zenekar igazán sok kívánni valót hagy; operett-előadásaink gyengeségét egyenesen ennek kell betudni. Egyik szélsőségből a másikba csap; néha alig halljuk, másszor: csak már ne hallannánk. De ne legyünk követelőzők. A társulat általában jó. Különösen a drámai szerep­körökben kiállhat minden kritikát. Az operett­előadásokra se lehet panaszunk, mert Kovács Lili, Lakatos Ilonka sokat elbír feledtetni a zenekar hiányaiból közönségünkkel. Közönség. Midőn e szót kimondjuk, össze­húzzuk a szemöldökünket. Soha hanyagabb közönsége ne legyen Szalkaynak a losonci­nál. Mert az a kolosszális nembánomság, mellyel az idén találkozik Losoncon a derék direktor, — igazán bámulatos. Sokszor majd­nem üres háznak igyekeznek színészeink. Pedig ha közel van is Pest, ha le rándu­­lunk is néha oda Fedák Sári egy-egy «mű­vészi alakítását» megbámulni, — nem véte­nénk a jóizlés, a műpártolás ellen, ha töb­ben és többször járnánk el a mi színhá­zunkba. Rablólovag. Csütörtökön, október 3-án Biró Lajosnak ez a társadalmi szinjátéka került bemutatóra. A darabot Budapestről ismerjük, kritikáját is tudjuk. Pompás szati­rikus alkotás, csak a harmadik felvonása más lenne. Ügyes rendezői kéz tán egy-két szépség hibáján segíthetne azzal, hogy ki­hagyná belőle azokat a kissé beleerőszakolt jeleneteket, melyek az egésznek nívóját le­­csusztatják. Mi ezzel a kurtításokkal már láttuk s igazán ekként elfogadhatóbbnak látszik. Azok a pikánsaknak szánt kérdezősködések menyasszony és vőlegény között csak a karzatnak tetszenek. A darab igazán nem vészit értékéből, ha meg nem tudjuk, hogy Ferenc gróf lesz a jövendő kis Kürt cseme­tének a keresztpapája. A szereplők általában jól játszottak, szerepüket átértették s igye­keztek a szerző intencióit velünk is meg­értetni. Zilahy pompás alkotást nyújtott. Csak ne szavalna néha. Egyébként elegáns megjelenésű egyéniség, ki már fellépésével is imponál. Fekete Irén kitűnő partnere volt. Játéka természetes, ment minden mester­kéltségtől. Beletalálja magát az iró által szándékolt helyzetbe s azt úgy beszédjével, mint mimikájával kifejezésre tudja juttatni. Baróthy (Ferenc gróf), Deéry (László), Szán­thó (Stefi) szerepében szintén jók voltak. Benes Ilona és Bródy Irén a többi női sze­repekben megállták helyüket. A rendezés hibája, hogy a férfiak a harmadik felvonás­ban előbbi ruhájukat viselik. Vadászatra nem megy egy gróf se zsakettben, se szmokingban. A Kis gróf-oi október 4-én adták mér­sékelt helyárakkal s mérsékelt sikerrel. Ezt a darabot tavaly többször élveztük s akkor nagyobb élvezetünk lehetett benne. Hát ké­rem a zenekar... no de hagyjuk ezt. Ko­vács Lili és Káldor általában jól játszottak, de sokszor igazán nem boldogultak ... a zenekerral. A többi szereplők, élükön Szal­­kayval (Zápolya), olyanok voltak mint tavaly. Október 5-én bemutató előadás volt. Berkovics és társa címen egy operett került színre. Azaz a darab csak operettnek van elnevezve, mert egy-két betéten kivül igazán nincs zenéje. De ez a kisebbik hibája, mert hiszen énekes vígjátékot is ismerünk Ez azonban még az se. Fejetetejére állított le­hetetlen jeleneteknek tömkelegé az egész néhány igazán mesterkélten készült jellem­­telen jellemmel. De azért a közönség jól mulatott ; a karzat jó kedve a földszintre is átragadt s bár valami különösen kelle­mes impresszióval nem is, de mindenesetre jókedvvel távozott a közönség a nézőtérről. A szereplők igyekeztek a darab üres volta dacára alkotni valamit belőle és ez sikerült is. Különösen Kovács Lili tetszett a közön­ségnek, ki a darab családi milieujében iga­zán bájos jelenség volt. Mellette Zilahi, mint tenorista jól megállta helyét. Igazán bájos eldönteni hogy jobb Zilahi: mint énekes-e vagy mint drámai színész. Szepessy az após szerepében kitűnő volt. A minden szisszenésre felriadó papucshőst senkise játszhatná jobban. Méltó társa volt az élete­­párja Benes Ilona a folyton házsártos fele­ség szerepében. A többiek, köztük Ércz­­kövy szintén jók voltak. Utóbbinak jelené­seinél mindig azt vártuk, mikor fog énekelni. Hiszen operettbe mentünk. De nem volt mit énekelnie. Október 6-án délután a Lili cimü operett került színre fél helyárakkal s felére kurtítva. Helyesebb lenne tán, ha ünnepek délután­ján mérsékelt helyárak mellett csak mérsé­kelten kurtított darabokat kapnánk. Az afféle negyedórás felvonások után csak boszankodik az ember. Este II. Rákóczi Ferenc fogsága került színre ünnepi előadásul Deéry Bélával a címszerepben. Ez az előadás adott alkalmat Jávor Arankának arra, hogy bemutatkozzék a losonczi közönségnek a hesseni hercegnő kedves szerepében. Intelligens fellépése, ügyes játéka kielégítette a várakozókat. Re­méljük egyúttal, hogy módunkban lesz őt többször is és jobb szerepekben élvezhetni. Benes Ilona Zrínyi Ilonájával jó alkotást nyújtott. Október 7-én a Rablólovag került színre másodszor zóna árak mellett gyéren telt ház előtt Zilahival és Feketével a főszere­pekben. Az előadás jó volt. Október 8-án a Leányvásárt néztük meg bérletben. Október 9-én Wolf József Májusi reggelét adták, melyről külön szólunk. Ezt követté a Lotti ezredesei c. már jól ismert két fel­­vonásos operett, melynek főszerepét Kovács Lili (Lotti) olyan kedvvel, temperamentummal adta, hogy valóságos extazisba hozta a

Next

/
Thumbnails
Contents