Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-01 / 5. szám

2. uidal.___________________________ LOSONCI UJSAO__________________________1912. február ,1. bár nem mindig tökéletes papiros-technikával dol­goznak. Kiválik az egyesület titkárának Haleksy Albertnek brómezüít képe, épp szemben a város címerével. Végül hagytuk, hogy kiemelhessük a Kiss Zoltán (Szombathely) a „Fotgrafia“ c. szak­lap szerkesztője rendkívül ügyes kidolgozású képeit, melyek közül igen hangulatos kedvező hatást gyakorolnak a ..Reggeli köd“ és „Ködös táj“. A nagysikerű kiállítás utolsó napján egy nagy gonddal összeállított zsűri fog Ítélkezni a képek felett, kizárásával természetesen a mértéket meghaladó és kritikán felülálló fővárosi képeknek. Dr. Molnár Albert A losonci függetlenségi pártot a közelmúlt­ban egyremásra személyi veszteségek érik a halál künyörtelen keze utján Talán annak jele ez, hogy pártunk jórészt hosszú élettapasztalatokban meg­öregedett, megállapodott férfiakból áll, akik éltük alkonyáig zászlónk alatt küzdenek egy boldogabb, jobb jövő érdekében. Folyó hó 29-én reggel dr. Molnár Albert, a kerület volt országgyűlési képviselője hunyt el Cegléden. Nemcsak a ceglédi társadalomnak gyásza ez a nem várt szomorú eset, hanem a losonci függetlenségi pártnak is. Az ő rokonszenves egyé­nisége közszeretetében állott városunk egész polgárságának, megrendithetetlen függetlenségi meg­győződése sokáig irányitó hatást gyakorolt egész pártunkra, melynek az utolsó pillanatig tagja volt. A ceglédi Bába Molnárak kiterjedt családjából származott, amely családot a 60-as évek elejétől mindig és mindenütt a Cegléden fennen lobogó Kossuth-zászló legközvetlenebb közelében látjuk. Tradiciózus lelkosedéssel ragaszkodtk ez a család és minden egyes tagja mindenhez, ami Kossuth Lajossal összefügg, ami vele vonatkozásban áll. Molnár Albert azok közé tartozott, akik a Kossuth kultuszt nem tartalom nélkül, frázisok által űzik, hanem ez alatt valami az egész magyarságot érdeklő tartalmat értenek, akiknek szemében Kossuth Lajos neve fogalommá, a nemzet hala­dásának, boldogulásának és a gyűlölt idegen befolyás alóli felszabadulásának kifejezőjévé vált. De nemcsak ez tette Molnár Albertet neve­zetes emberré Losoncon. Az ő nevéhez fűződik a a párt egész életében feledhetetlen azon pillanat is, amikor megmutattuk, hogy eszméink a maguk tisztaságában, ha szabadon érvényesülhetnek, gyözelemképesea, hogy törekvéseinknek Losoncon a lelkek mélyén többsége van, Molnár Albert rezsimjének köszönhetjük, hogy láttuk a függet­lenségi párton, hallottuk a nemzeti önállóság hangoztatása közben azokat, akik ma már elzár­kóznak minden ha’adó törekvéstől és a szabad mozgás gondolatától. Az akkor még nem precizirozott választójogi kérdésben a titkosságra azt mondta Molnár Albert: „nem bánom, akár titkos, akár neu, csak legyen“. Ma már a titkosságot elengedhetetlen' feltételnek tartjuk, de akkoriban az „általánosának követe­lése is nagy és szép szó volt Kár, hogy csak szó maradt, kár hogy Molnár Albert egészségi álla­pota nem engedte, hogy bajtársaival együtt tovább harcoljon, hivatal után nézett s visszavonult a csendes polgári életbe. Betegsége aztán mindjob­ban elhatalmasodott rajta, mígnem aztán testi szenvedéseitől hétfőn megváltotta a halál. A losonci függetlenségi és 48-as pártkör impozáns koszorút küldött ravatalára az elnök­ség pedig a következő levéllel fordult a gyászoló özvegyhez : „Őnagysága özv. dr Molnár Albertné úrnőnek Cegléd Nagyságos Asszonyom! Az Ön családját ért gyászos veszteség sajnálatos nagy vesztesége a losonci Függetlenségi és 48-as Párt­körnek is. Istenben boldogult férje minálunk min­denki által tisztelt vezére, majd szeretettel körül­vett katonája volt annak a nemes ügynek, mely­nek szolgálatában munkás életét eltöltötte. Önnek pedig szolgáljon vigasztalásul annak a tisztes névnek ragyogása, melyet ő maga után hagyott, valamint a losonci polgárságnak osztatlan rész­véte, melyet gyászoló Pártkörünk nevében tolmá­csolok őszinte tisztelettel: dr. Vályi Béla s. k. ügyvezető alelnök“. Rész etes tudósításunk a következő : Cegléd 1912 január 30. (A Losonci Újság tudósítójától). Dr. Molnár Albert született Cegléden 1862. április 22-én mint Bába Molnár Sámuel volt orsz. gyűlési képviselő és néh. Huszár Erzsébet fia. Gimnáziumi iskoláit Nagykőrösön, a jogot Pesten végezte, ahol 1 f 84-ben absolvált s először mint közigazgatási gyakornok és tb. aljegyző megyei szolgálatba lépett. Később ügyvédi vizsgát tett és Cegléden nyitott ügyvédi irodát s 17 évig foly­tatott ügyvédi gyakorlatot. Több mint 15 évig volt szerkesztője a Cegléd, majd a Ceglédi Újság politikai hetilapnak is. Az 1905-i általános választások alkalmával a losonci kerület választotta képviselőjévé függetlenségi és 48-as programmal — amely pártnak állandóan tagja volt — Rohonyi Gyulával szemben 943 szótöbbséggel. Későbbi választáson újból megvá­­lasztatott egyhangúlag. 1907 évben ceglédi kir. közjegyzővé neveztetvén ki, mandátumáról le­mondott. Mint ügyvéd több éven át volt Cegléd város tiszti ügyésze. Virilis jogon tagja volt Cegléd város kép­viselőtestületének és Pestvármegye törvényhatósági bizottságának. Élénk részt vett Cegléd város minden köz­ügyében, több társas kör vezetője, gazdakör választmányi tagja, a ceglédi földműves munkás­egyesületnek tiszteletbeli tagja stb. volt. Halála január hó 29-én reggel fél 8 órakor következett be. Temetése január hó 31-én d. u. 2 órakor volt, nemcsak Cegléd város egész közönségének, hanem a környéknek is nagy részvéte mellett. Halála alkalmából Kossuth Ferenc B. Molnár Sámuelhez a következő sürgönyt intézte : «Fogadd családoddal együtt legmelegebb részvéte­met Albert fiad elhunytáért, kiben én kedves barátot Ceg­léd érdemdús polgárt, pártunk hü katonát és a haza törhetetlen hazafit vesztett. Emlékét szeretettel őrizzük meg mindnyájan. Makacs betegségem miatt nagy sajnála­tomra nem jelenhetek meg temetésén, de szellemileg vele­tek leszek Kossuth.» A polgári kör ünnepe, (Bulyi János 70 éves.) Páratlanul szép, lélekemelő ünnepélyt ren­deztek a Polgári kör tagjai elnökük Bulyi János tiszteletére január 28-án saját helyiségeikben abból az alkalomból, hogy az ünnepelt ez évi névnap­jára hetvenedik születésnapját is elérni szerencsés volt. A város polgári osztályának úgyszólván minden egyes tagja ott volt e napon a Polgári körben, hogy lerójja tiszteletét és szeretetét azzal a férfiúval szemben, ki mindenkor példányképe volt a polgári erényeknek, a hazaszeretetnek és elvhüségnek. Már délután 4 órakor gyülekeztek a város polgárai a kis kör helyiségeibe s öt órára már az összes helyiségek tele voltak az ünnepelt tisztelőivel. Az ünnepeltet először Kjujnis Gyula köszön­tötte fel, ki mint annak hosszú éveken keresztül bajtársa méltatta erényeit s kifejté érdemeit a kör megalkotása körül, mely az együttérzés és össze­tartás lenköltését és megőrzését célozza a város polgársága lelkében. Röviddel ezután Vályi Béla dr. emelkedett szólásra, ki a kör tagjai nevében díszes virágcsokort nyújtott át Bulyi Jánosnak szép szavak kíséretében. Bulyi János elérzéke­­nyülve köszönte meg a megemlékezésnek, a tisz­teletnek e kifejező jelét s magát polgártársai további szeretetébe ajánlva Kujnis Gyulára emelte poharát. Felszó'altak még Borbélyi János és mások. A kör tagjai csak a késő éjjeli órákban oszoltak széjjel. Eppour si mouve! Mégis mozog a Gőzmalom. Nem egyszer tettük szóvá a Gőzmalom azon eljárását, hogy a várossal annak idején megkötött s mindmáig érvényes szerződését be nem tartja, a Vásár-téren keresztül vezető ipar­vágányát es egész környékét nem helyezi oly állapotba, mely ezen szerződésnek s a város és közönség érdekeinek megfelelne. Most arról értesülünk, hogy e lehetetlen s tarthatatlan állapotok egyik szembeötlő jelenségen mégis segít a Gőzmalom, amennyiben a pályatest­nek a Mező-utcán végighaladó, illetőleg a Mező­­gazdasági Gépgyár mellett elterülő részét már rendezi. A töltés melletti árkot e helyen, — igaz, csak az aknákig, — betölti s lehetővé teszi azt, hogy e helyen európai állapotok létesíthetők le­gyenek. Bár ezt nem tekintjük valami vívmány­nak, vagy jelentős eredménynek, mégis örömmel konstatáljuk e tényt, mint a Gőzmalomra nézve nagyon is kötelező szerződés végrehajtásának kezdetét,- de amelyet még nyomon kell követnie több más és pedig sokkal nagyobb szabású és jelentékenyebb fontosságú munkálatnak, amilyen például mindenek előtt a Vásár-téren végighaladó egész pályatest környékének kikövezése és sár­­mentesitése. Tekintve azt, hogy' a szóbanforgó s lapunk egy legközelebbi számában szóról-szóra leközlendő szerződés már 37 éves, a mostan említett munkálatok elvégzését még nem tartjuk elegendő oknak arra, hogy a Gőz­malomnak csak egy ideig is békét kelljen hagyni és lekötelezettségeinek teljesítésére ne kelljen szorítani. Ami már most a Mező-utca e részén a to­vábbiakat illeti, sok teendő van itt még a város részéről is Az utca már teljesen csatornázva van, a járda is aszfalt, de maga az úttest még mindig a régi Losoncra emlékeztető. Még mindig hepe­hupás sártenger áll itt, mely akadályoz minden forgalmat, melyen gyaloglábbal áthatolni az év egy jó nagy szakában nem ajánlatos. Azért, hogy mihelyt a Gőzmalom e helyen a maga munkála­tait befejezi, jó lesz azonnal megkezdeni az úttest rendes kövezését, mely alkalommal nem fogunk elfeledkezni a Gőzmalomról sem, mert akkor lesz itt a legjobb alkalom, hogy a pályatest körüli kövezési munkálatokat az egész vonalon a Gőz­malom elvégeztesse s ezáltal a város munkáját befejezetté, kiadásait eredményesebbé tegye. Mert kövezhetjük a Rákóczi-utcát, kövezhetjük a Mező­utcát akárhogy, mégis csak sár lesz ott mind­addig, amig a gőzmalmi iparvágány rendbehozva nem lesz, amig ez a sárgyüjtő medence el nem tűnik. VÁROSI ÜGYEK o o (—) Mennyit ér a Vigadó. Az építési­­bizottság január hó 30-án tartotta ülését, azon célból, hogy a 24-iki közgyűlés határozatához képest a Vigadó értékét, vagy helyesebben a ki­írandó árlejtés alapjait meghatározza. A bizottság a Vigadó értékét minimálisan 305 ezer és néhány száz koronára tette a hozzátartozó pincével együtt. Tekintettel arra, hogy a Vigadó-épület ma is egé­szen jó állapotban van és céljainak tökéletesen megfelel és arra, hogy a város szivében, egv ujonan nyitandó utca sarkán hatalmas területen rend­kívüli értéket képviselő telken fekszik, ezt az ér­tékelést alacsonynak találjuk s azt hisszük, hogy annak meghatározásakor a bizottság maga is azon az állásponton volt, hogy ez az árlejtés során mint végleges vételár lényegesen magasabb összeg­ben fog megállapítást nyerni. (—) Uj utcák. A Szilassy-féle telkek par­cellázása, — a Házépítő Részvénytársaság, vala­mint a tisztviselők rohamosan haladó építkezése folytán egészen uj utcák keletkeztek, melyeknek nevet is kellett adni. Az e célra kiküldött bizott­ság f. hó 30-án beterjesztette jentését, mely a következőképp szól. A jelenlegi Kisfaiusi-ut, mely a Kisbég-utcára merőleges lesz: József főherceg­utca, erre merőlegesen, a Kisbég utcával párhuza­mosan a jelenlegi kerítések helyén az Andrássy­­utca fog húzódni. A Vigadó-utcának és illetve a Zsák-utca kinyitása mellett leendő egyenes meg­hosszabbításának Szécsényi-utca lesz a neve. A Szécsényi-utcát és Andrássy-utca közraktár melletti végpontját össze fogja kötni a Ferencz József körút. Az Andrássy-utca, Szécsényi-utca és Ferencz József-körut által bezárt tömbnek a közepén a Szabadság-tér lesz, melybe az előbbi utcákból egymással párhuzamosan torkolnak a Vörösmárty­­utca, Jósika-utca, Szilassy-utca, Tompa-utca és Thököly-utca. Valószínűleg a Szabadság-téren lesz felállítva Hazai miniszter és képviselő urnák lovas­szobra, amiért a losonci monstre kiküldöttséget a szakminiszterek elé vezényelni kegyes lesz. — A tisztviselők által épített blokk nyomán keletkező újabb épületek a következőleg fognak beosztatni. A Gácsi-ut és Farkas Károly-utca között ezekkel párhuzamosan halad a Deák Ferenc-utca, e hár­mat merőlegesen, de egymás közt párhuzamosan átszelik: a Pokorny-utca (Tüzér laktanya főkapu­jával szemközt,) Draskóczy Ede-utca, Klapka­­utca, Demblnszki-utca és Bethlen-utca. A Gácsi-ut másik oldalán pedig a gácsi vasút mellett a Wesselényi-utca, evvel párhuzamosan a RudolJ trónörökös-utca lesznek, melyeket a Bezerédy és Bercsényi-utcák szelnek at.

Next

/
Thumbnails
Contents