Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-12 / 37. szám

A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE

F ELŐFIZETÉSI ÁRAK HELYBEN :~ ■ Községek^egyesületek, továbbá a ■ , SZERKESZTŐSÉ.Q; ^

Egész évre...........................................8 K-f. B ,, . .... . „.. . . ... ... . . fii Losonc, Jokai-utca 4, hová a lap szellemi

Felévre.................................................4 K - f. _ Nőgrádmegye. Tanltok es Körjegyzők Egyesülete tagjai részére részét meto „,inden közlemény intézendő.

Negyedévre...........................................2 K — f. “ évi előfizetési díj 5 korona. ■ KIADÓHIVATAL:

VIDÉKRE: B Evves szám ára 20 fillér ® Losonc, Kubinyi-íér 1 . hová az előflzeté-Egész évre...........................................10 K - ». m gy ' B sek, hirdetések, mindennemű pénzkülde-Félévre......................«.......................5 K — f. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel a kiadóhivatalban. m mények és a lap szétküldésére vonatkozó

Negyedévre......................................2 K 50 f. m ■ felszólalások intézendő!:

VII. évfolyam 37. szám. Megjelenik minden csütörtökön Losonc, 1912 szeptember 12.

Ordóhullás.

A haláltól, a pusztulástu! való félelem miatt sápadt munkapárti arcokra uj pirt varázsolt az a bécsi hir, hogy rendjeleket aggatott az alkotmány hóhérainak mellére a királyi kegy, hogy bárót csinált az egykori szatócs fiából az uralkodó nagyrabecsülése. Lám dicső ellenzékiek, mondogatják uj reményektől dagadó kebellel a kormánypárton ti halált kiabáltok vezéreink fejére, eltakarodásukat követelitek országszerte s ime: jelenthet-e e sok rendjelhullás mást, mint a királynak rajongó szeretetét és ragaszkodását személyükhöz.

Hát igenis tisztelt honmentő urak, mindez semmit se jelent. Tisza és Lukács menni fognak s velük bukni fog az egész rendszer s ti is, kik egy kis koncért, nemességért, és más egyébért sok mindenre készek voltatok és vagytok.

Mert lehet-e azt, hogy Tisza és Lukács a júniusi napokért Szent Istvánrendeket kaptak, másnak mint Ízléstelenségnek minősíteni — az ő részükről? Aligha. Ne gondolják ugyanis azt a t. honmentők, hogy ez a rendjelhullás a király iniciativájára történt.

Mi a dolgot körülbelül igy gondoljuk. Amikor a Tisza —Lukács-féle bűnszövetség bereferált,— persze a tényeknek elferdítésével — arról, hogy a Sipka-szorosban minden csendes, a véderőjavaslat katonai fedezet mellett tető alá került, a király örömmel vette ezt tudomásul. A ravasz örmény azonban, ki ha tudna, hasznot huzna a maga javára máson még annak egy lélegzet vételéért is, magában már ekkor igy morfondírozhatott: «Nem addig van az csak felséges uram; azt a sok drukkot, sápadozást, meg azt a sok piszkot, szennyet, amit e hóhérmunkáért már eddig zsebrevágtunk s ezután kell még, lenyelnünk, nem adjuk oly olcsón. Életünk e pályán úgy se hoszszabb egy tiszavirágénál; legalább majd a temetésünk legyen első osztályú. Áz a Szent István-rend, hogy ha a számat most kinyitnám érte, már is a nyakamon lóghatna, hiszen nem kerül az pénzbe van raktáron belőle elég. De ráérünk még, mert mit akasztatok akkor nyakamba a halálos ágyamon». Nos az ő előterjesztésére, most végre,

mert érzi, hogy napok múlva a föld alá kerül, — nyakában a nagy rend s ezzel a kötél is, mely halálát okozza Azt a tömör kisebbséget, mely mellé az országnak minden korrekt gondolkozásu fia áll, ez a szemfényvesztés nem fogja megejteni, se zavarba hozni. Ma már minden gyerek tudja nálunk a kitüntetések módját s azt is, ki kaphat nálunk kitüntetéseket. Csak a balgák, a tudatlanok hiszik és tartják az efféle jelenségeket a közbizalom megnyilvánulásának. Elvégre Jariku Ábrahámot is megdicsérték egykor felsőbb helyen. Jellasich is kapott ordókat valamikor. Műbizalom az .ilyen, mely csak egyeseket téveszt meg. Napoleon azért nyomta a császári koronát fejére, mert, — úgymond, — ezt a nép jóléte kívánja s a nép akarja; pedig csak ő akarta. Lukács és Tisza (ismételjük: semmi közünk a többi nimolistákhoz) azért kaptak ordót, mert — szerintük — ezt a királyi kegy őszintén — igy akarta, — pedig csak ők, — az önzetlenek, akarták.

Ez a kitüntetés tehát senkit se zavarjon meg. Nem történt itt semmi uj, csak a hóhérok kapták meg a bérüket, me> lyért maguk jelentkeztek.

Az ellenzék zárt sorokban fog e hó 17-én felvonulni. Élet-halál harc lesz ez. De a vég nem kétséges. Láttunk mi már nem egyszer rendjelhullást s utána mindég a felkantározottak .letörését tapasztaltuk.

De ez a sokszor tapasztalt s alapjában szomorú jelenség egyért ma még is fontosabb a többinél. Ez az, hogy most már minden liberális embernek be kell látnia, miszerint ez a mai korrupt-rendszer, amikor törvénytiprásokért még ordót is akaszthat a bandavezér és főcinkosa a nyakára, nem tarthat tovább. El kell pusztítani azt mindenáron. A demokratikus választói jog megvalósításának tizenkettedik órája elérkezett. Tehát résen legyünk.

Képviselői beszámoló. Dr. Mocsáry

Sándor cs. és kir. kamarás, a füleki kerület országgyűlési képviselője folyó hó 15-én tartja «beszámolóját» Salgótarjánban.

Ez a «beszámoló» — mint Losoncon mindenki tudja — még a múlt év szeptemberének valamelyik napjára volt tervezve. Akkor azonban, megtudva nevezett képviselő ur a Losoncon szeptember 17-én Justh Gyula és társai közbenjöttével megtartott

népgyülés óriási sikerét s érezve, hogy a losonci lelkes hangulatot magukkal viszik a salgótarjáni kiküldöttek városukba is, — hirtelen lemondott szándékáról s az utolsó percben lefúvatta a beszámolót. Most azután, mert társainak sikerült csendőrkordon mögül levegőbe kiabálni néhány bombasztot s esetleg falhoz állított néhány politikai apalfabétát, ő is próbálkozik. Bizonyára több sikerrel, mint tavaly, mert most az újabb szokás szerint száz csendőr helyett kettőszáz fog vigyázni a «nemzeti bizalomra». Igaza is van, most egy ily «beszámoló» bátorságosabb. Sok szerencsét a kamarás urnák.

Székely Ferenc, a suszter-miniszter

természetesen megsemmisítette a bgyarmati ügyvédi kamara elitélő határozatát. Erre a csinos munkára, melyre már blankettát használnak fenn a minisztériumban, Töry adminisztratív államtitkárt használja fel minden alkalommal (mert már volt egynéhány) a kormány susztere. Bizonyára azért, mert úgy okoskodik, hogy sokkal többet érőnek látszik ez a munka, ha arra nem az első sorban érdekelt, de annak csupán egyik alkalmazottja nyomja a bélyeget. Meg azután tán az ódium is erre hárul. Persze, ha igy gondolkozik az a kormány-agulár, csalódik, mert ő megy, de Töry marad. Egyébként mondhat és mondathat ő kelme a kamarák határozatára bármit is, a pofokat megkapta s elraktározhatja.

A dicső leirat, melyet örvendetesen tényként konstatálnak a kormány slepptrégerjei, ekként hangzik: «30717—1912 S. M.

IV. Folyó 1912. évi julius 24-én 451. sz. a.* kelt jelentésére értesítem a kamarát, hogy a folyó 1912. évi junius 30-án tartott rendkívüli közgyűlésen dr. Kovács Lajos és társai kamarai tagok indítványára hozott és a kibocsátott közgyűlési meghívóban, valamint fentidézett jelentésében szövegezett határotát az 1874: XXXIV. t.-c. 64. §-án alapuló főfelügyeleti jogomból kifolyólag megsemmisítettem, mert az idézett törvény 21. §-a egyenkint sorolja fel az ügyvédi kamarák közgyűlésének tárgyait és igy a kamarai közgyűlés nem foglalkozhatik más üggyel, mint amely az itt felsorolt tárgyakra vonatkozik, a szóban levő indítvány pedig a kamara működési köréből kizárt politikai természetű kérdést tárgyazott, amely az idézett törvény

19. §-ában és 21. §-ának 7. pontjában említett jogszolgáltatás fogalma alá nem vonható. E határozatomból kifolyólag nem teljesítettem a kamarának a fentidézett jelentésében előterjesztett azt a kérelmét, hogy határozatát a képviselőházhoz eljuttassam. Budapest, 1912. julius 30. A min. helyett: Tőry, államtitkár.

Vármegyei közgyűlés lesz folyó hó 20-án. Előtte való nap délután az állandó választmány ülésezik.

Dr. Sztranyavszky Sándor balassagyarmati képviselő, Balassagyarmaton e hó 8-án csekély számú hallgatóság és sok csendőr jelenlétében beszámolót tartott. Biztos, hogy először s valószínű, hogy utoljára tartott.