Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-08 / 32. szám

1912. augusztus 8. LOSONCI ÚJSÁG 3. oldal. vizet azok, akik egészségükért nem sajnál­ják a fáradságot, de a telep rossz vizével szívják magukba a ragályt, a fertőt azok, akik nem akarnak gyalogolni napi fáradal­maik után. Ilyen állapotok vannak a Házépítő Rész­vénytársaság telepén, tekintetes Rendőr­­kapitány ur. Hanem az osztalék: az magas. Tessék megvizs­gálni a telepet, méltóztassék elmenni a tiszti orvos úrral és helyszíni szemlét tartani, méltóztassék meg­győződni előadásaink igazságáról. Ne mél­tóztassék a Házépítő Részvénytársaságot egészségügyi kihágás miatt megbüntetni, — hiszen ebből a lakóknak semmi haszna nem volna, — hanem igenis rászorítani a mérgező kutak gyökeres megjavítására. — Megjegyezzük, hogy a javítás egykönnyen nem fog menni és gyökeres segítségre lesz szükség, mert a telepen az egész talajvíz rossz, túlságosan meszes és fertőzött, azért a kutak újjáépítésére, szájuk emelésére és a medencék betonirozására lesz szükség avég­­ből, hogy a talaj magasabb rétegein levő kevésbé szürött és fokozott mértékben fer­tőzött viz be ne szivároghasson. — De addig mig gyökeres segítség nem érkezik, amig a lakók ezt a mérgezett, fertőzött, ragályterjesztő vizet isszák, addig a Ház­építő Részvénytársaság telepe koleratelep. Nem egyesek érdekeiről van itt szó, hi­szen a telep egy nagy városrész, amely kolerás időben a ragály főfészkévé és ki­­pusztithatatlan terjesztőjévé válhatik. Rendőrkapitány urnák volna belőle a leg­több gondja, kellemetlensége és munkája, ha valami kolerás időben a Házépítő Rész­vénytársaság kutai megfertőznék a telep és az egész város lakosságát. Severus. Orvosi titok. Losonc, augusztus 8. Állandóan megbeszélésre érdemes téma tárgyalását egy-egy aktuális és legtöbbször szomorú esemény önkéntelenül is legtöbb­ször felszínre löki. Jogosan mondják álszemérmes nagyké­pűsködésnek. midőn az orvos a közönség­gel szemben az «orvosi titok» nagyot mondó, de kevés jelentőségű ürügye mögé húzódik. Első tekintetre is nyilvánvaló, hogy ez az egyszerű emberek előtt talán imponáló tit­kolódzás mérhetetlen károkat okoz a társa­dalomnak. Példának okáért szociális szem­pontból bűnt követ el az orvos akkor is, midőn egy kérdezősködő házasulandó fél előtt tit­kolja a másiknak gyógyíthatatlan vagy fer­tőző betegségét. Hiszen ma már a házassá­gok nem mindig szerelmi alapon és még ritkábban az égben köttetnek. Vannak úgy­nevezett titkos betegségek, amelyek elég általánosak és igy nem is titkosak, de me­lyeket az orvosok tettek azokká. Társadalmi érzékkel biró orvosaink kez­denek szakítani ezen avult törvényekkel. Hiszen a jó törvényt éppen az jellemzi, hogy régen avult, mikor írásban is szente­sítik, mivel már erkölcsi köztudattá lett. Teszem fel, Franciaországban az egykerend­szer vagy «a gólya megkötözése» oly ter­mészetessé válik, hogy idestova törvény is­meri el a gazdaságilag javallott magzatel­hajtást vagy a sterilizációt. Statisztikai adatokkal bizonyítják egyes szociológusok teóriájukat, hogy földünk népességének szaporítása a qualitás rová­sára történik. Ez a nagy zsúfoltság okozó rugója sok társadalmi bűnnek, az alkoho­lizmusnak, prostitúciónak s a nagy drága­ságnak. Á nagy konkurrencia jogosan veti alapját egy modern Taigetos felépítésének, melyen az ember élete már születése előtt nincs biztonságban. Ha a veszély nem is ily nagy, ha tamáskodunk Maitus tanaiban s hypothezisre hypothezist halmozunk, a társa­dalmi és emberi fejlődés induktiv megfigyelése logikusnak tünteti fel ezt a jövőbelátást. A szociális belátás, a gazdasági momentumok nem lesznek rovására az anyaság élettani és pszihikai tényezőinek, mert ezeknek megdönthetetlen alapjuk ősi természeti tör­vényekben rejlik. Orvosaink bevallottan is kénytelenek már szociális javallatokat figyelembe venni. így a társadalmi érdek előtérbe helyezésével a tüdővészes vagy szívbajos családanyát operáció beavatkozásával fosztják meg mag­zatától, melynek világrahozatala életébe ke­rülhetne. Modernebb gondolkozásuak tovább men­nek a szociális javallatokban. A család lét­érdekét tartja szem előtt s a proletárizmus csökkentését célozza az az orvos, ki egy több gyermekes, szegény viszonyok között élő családban az anyát meddővé teszi. Mig e felfogás kifejezetten általánossá, tehát er­kölcsössé lesz, a lassú, de észlelhető fejlő­dés sok egyén életébe fog kerülni. E faji öntudatraébredésben tévesen látják néme­lyek az emberiség kihalásának veszedelmét. Á nemi ösztön, ez az őserő, melyet teóriá­ink sem ergekben, sem wattokban fel nem sorakoztathatnak, ezt a kihalást engedni nem fogja. Az ember faji nemesítése tehát főleg az orvos kezében van. Minek titkolódzni? A halkan mondott szavak félreértve szóbe­szédre adnak alkalmat. Suttognak az emberek HÍREK izliuoiiia. A középkorból maradt ránk ez a szó és sajnos az intézmény is. Jelenti az egyházi és világi hivataloknak nem a szerzett érdemek vagy érdemekre jogo­sító remények, hanem pénz, vagyon és más szolgálatok fejében való betöltését. Elég sajnálatos becstelenség már az is, ha a szinekura hivatalok töltetnek be legtöbbször üresfejü emberekkel, — de egyenesen közbiztonságellenes korrup­ció, amikor nagyfontosságu technikai, közoktatási, közegészségügyi, közrendé­szeti hivatalok bízatnak mindenféle múlt nélkül való, érdemeket még nem szerez­hetett, de nem is szerzett, szakmájukban teljesen kezdő simplex emberekre csak azért, mert protectoraik grata persónák, valamelyik atyafijok valami nagyhasu mungóvezér. Ez éppen olyan szimónia mint ami­kor a kölni érsekségért elég volt leszúrni 50—60 ezer márkát és kész volt az üzlet. Ma elég szerencsével résztvennem egy választási kampányon, denunciálnom egy-két ellenzéki államhivatalnokot, — hát két hónap múlva tankerületi fő­igazgató lehet a süketnéma unokaöcsém. Ez éppen olyan szimónia. És azért csökken szemlátomást a közhivatalno­kok tekintélye, ezért nem nyilvánul maga a hivatal iránt sem a kellő tisz­telet; mert hiszen az utolsó hivatal­­szolga is tudja, hogy utálatos korrup­ció, gyalázatos nepotizmus, csúfos herbertizmus és aljas protekció juttatta hivatalába az ő közvetlen felettesét. De amikor legjobban dühöngött a korrupció, ahol a legszemérmetlenebb volt a szimónia, mindig ott és akkor szokott összeomlani az állam, romba­­dőlni az államszerkezet. Előhírnöke volt a tásadalmi romlottság a római biro­dalom feloszlásának, a nagy francia forradalomnak, és a mohácsi csatának. A túl-„civilizált“, a magas kultúra dacára megromlott népek mind elpusz­tultak, az állami hatalmat árusító zse­bükre hasznosító osztályok mind leszo­rultak, hogy helyet adjanak izmos erkölcsű, egészséges érzékű, romlatlan felfogású uj elemeknek, „barbár“ népek­nek, „megbízhatatlan“ tömegeknek. Magyarországon még soha oly sze­mérmetlenül magasra nem emelkedett a züllés útja, még soha nem éreztette nemzedékeket romboló, erkölcsöket zül­­lesztő hatását annyira a szimónia, nem jenlentkeztek még soha ily kirívó ék­­telenségükben az oszlás jelei, — mint most. Jönnie kell a pusztító zivatarnak. Nervus. Kinevezés. A dr. Plichta Soma nyuga­lomba vonulásával megüresedett losoncjárási orvosi állásra a főispán dr. Wildmann Géza losonci orvost nevezte ki. Tanári kinevezés. A vallás- és közok­tatásügyi miniszter Konss József losonci tanárt a VII. fizetési osztályba nevezte ki. Spórol a Rappromhányi. Ilyen cim alatt megírtuk múlt számunkban a Rapp­romhányi Kőszénbánya r.-t. bányagondnok­ságának Nagyromhányba költözését, úgy amint azt két forrásból is hallottuk. Ezen híradásunk nyomán érdekelt helyről azonban annak'közlésére kértek fel bennünket, hogy említett közleményünk tartalmilag nem fedi a valóságot és annak ellenkezőjét hajlandó a cég hiteles könyvelnek és igazgatósági iegyzőkönyveinek felmutatásával is Igazolni. Tekintettel arra, hogy a Rappromhányi Kő­szénbánya megbizottainak előadásában kétel­­kételkedni okunk nincsen s mi nem is sze­mélyeket támadni, de a közérdeket szolgálni akartuk és akarjuk minden közleményünkkel, ezt a rektifikációt készséggel leadjuk. Hozzátehetjük azonban, hogy közlemé­nyeinket lapunk mindig, — szerintünk1 — teljesen megbízható forrásokból meríti és hogy említett cikkünkhöz is a környéken lakó s a viszonyokkal ismerős egyének szolgáltattak anyagot, akiknek jóhiszeműsége annyira kétségen kivül áll, hogy csakis té­vedésükről lehet szó. Amennyiben pedig a cikk hangja talán tendenciózusnak látszanék, ezt a Rappromhányi ellen hozzánk sűrűn érkező és általunk figyelmen kivül hagyott, legtöbbször a múlt évi zárszámadással kapcsolatos panaszok teszik érthetővé. Pénzintézeti Tisztviselők közgyű­lése. A nógrádi, Honti és Gömöri Pénz­intézeti Tisztviselők Egyesülete f. hó 18-án d. e. 11 órakor Losoncon, a Losonci Takarék és Hitelbank R. T. üléstermében tartja II. évi rendes közgyűlését. Közgyűlés után délben 1 órakor a Régi Vigadó nagy­termében társasebéd lesz. -—^ A Népszava elkobzása. Kedden az a hir terjedt el a városban, hogy a Népsza­vát elkobozták s a rendes kihordónál volt példányokat lefoglalták. Utána néztünk az esetnek a rendőrségen s megállapítottuk, hogy az esetből annyi igaz, hogy a rend­őrség megakadályozta a további kihordást, mig a lapkihordó neve törvényszerüleg be nem jelentetik. Ez azonnal meg is történt. A Községi és Körjegyzők Országos Központi Egyesülete elnöksége közhírré teszi, hogy az augusztus 18-ára Kolozsvárra összehívott kongresszust augusztus 28-ára halasztja el. Az elhalasztás oka az, hogy augusztus 18-ika körül Kolozsvárott az Orszgos Méhészeti Egyesület tartja országos kongresszusát. Az uj megállapodás szerint a jegyzők közgyűlésének ideje alatt a választmány augusztus 27-én kezd ülésezni, a közgyűlés pedig másnap lesz a vármegye­­házán.

Next

/
Thumbnails
Contents