Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-25 / 30. szám
4. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1912. Julius 25. Csodadoktorok szezonja. Két csodadoktor ügye is fekszik most a losonci járásbíróság előtt. Népünk tudatlanságának, az orvosügy elhanyagoltságának nincs eklatánsabb bizonyítéka, mint a csodadoktorok sürü grasszálása és nagy tekintélye. Kétkeresztaron hónapokkal ezelőtt megbetegedett Alács Mária 40 éves földmives asszonynak 3 éves kislánya. Alács Mária a falusiak előtt Machala Boriska apátfalusi munkásnőt vádolja, hogy „megrontotta“, megbabonázta gyermekét. Nemrég azután eljött Kétkereszturra egy ismeretlen férfi, aki állítólag Osgyánban vagy Oömörjánosiban lakik, de sosincs otthon, mert egész idejét betegek füstölésével és fürösztésével tölti s abból él, amit betegeitől ajándékba kap. A nyájas ismeretlen megerősítette, hogy a kis Alács Zsuzsánna meg van babonázva s azt állította, hogy csak ő tudja meggyógyítani. A csendőrség kutatja a csodadoktort. — Panyidarócon Kovács János 75 éves embert, aki csonttöréseket szokott gyógyítani és fogakat húz, folyó hó 15-én azon érte a járőr, amint Králik Jánosné rózsaszállási lakos kificamodott vállát kezelte. Králikné fél liter pálinkát fizetett orvosi honorárium fejében. Kovács azt vallotta, hogy ő már 40 év óta foglalkozik rendszeresen betegek gyógyításával! Notórius tolvaj Textórisz Gyuláné. A rendőrségen úgy ismerik már, mint a rossz pénzt. Amerre jár, károsultak, meglopott kereskedők feljelentései kisérik. Végiglopta már Losoncot, Rozsnyót és Füleket. A rendőrséghez az elmúlt hét folyamán két feljelentés és egy ügyészségi megkeresés érkezett az ő viselt dolgairól. Tegnap, szerdán egész délelőtt vallatta Kuzma Andor rendőrfogalmazó a tolvajszatyorral járó Textórisznét, akit az ügyészség ez idő szerint 9 rendbeli lopással vádol. Megszűnt bérkocsiüzlet. Ivanics János losonci bérkocsitulajdonos bejelentette, hogy bérkocsiiparát Losoncon megszünteti. Az üzlet augusztus hó közepén szűnik meg. Ivanics Szécsénybe költözik. Nagy vihar Salgótarjánban. Hétfőn éjjel Salgótarjánban óriási szélvihar és zápor dühöngött. A villám belecsapott a villanyvezetékbe, úgy hogy a város egész éjjel teljes sötétségben volt. Sztrájkolok szabadsága. Ma, csütörtökön telt le a szabadságvesztés büntetése annak a 31 aratónak, akiket a losonci főszolgabiróság f. hó 10-étől kezdődőleg 15 napi elzárásra Ítélt sztrájkolás és zavargás miatt. A foglyokat ma délelőtt bocsátották szabadon. A boxolásról. (Boxolóbajnokok Losoncon.) Még alig egy pár évvel ezelőtt meglehetős rossz hírben állott a kontinensen az amerikaiak és az angolok nemzeti sportja: a boxolás. Torzított leírások elvették a sportbarátok kedvét, hogy közelebbről megismerni kezdjék. De csak a kezdetig kell jutni, mert aki már elkezdte, annak nem kell tovább magyarázni, hogy micsoda előnyöket nyújt az önvédelem nemes művészetének tudása. Az általános test mozgáson kivül rendkívül szívóssá és álló képessé teszi a szervezetet, a boxoló nem habozik és határozott fellépésű. És tudásával az amateur boxoló csak a legritkább esetben él vissza: hisz ha arra kerül sor, inkább kitér az összetűzés elől, mert biztos tudatában van annak, hogy egyetlen ütéssel ártalmatlanná teheti ellenfelét. A boxolásban először csak a ritka tökéletességű testgyakorlatot vették észre, de csakhamar rájöttek egyéb tulajdonságokra is, melyek e sport nyomán jelentkeznek: bátorság, nagylelkűség, elhatározottság, gyors gondolkodás és cselekvés, hidegvér. Az életben is értékes tudás, mert aki nyugalmát elveszti, újabb csapást kap az életben és boxolásban egyaránt. A modern keztyü boxolás nehéz és nem egykönnyen elsajátítható művészetté fejlődött. Ezelőtt a nyers erőre és küzdőképességre támaszkodtak a nehéz ütésekkel szemben, manapság a különféle parádokkal, ellenütésekkel, lendítésekkel, elhajlásokkal játszva védhetők az erős ütések. így keletkeztek a cselek, melyek a vívásban és boxolásban a legfontosabb szerepet játszák. A közönséges verekedésből magas iskola lett, mely ép úgy megkövetel szellemi tudást, mint technikát, úgy hogy az erőszakos és vad ütésekből a legnagyobb mértékben érdekes viaskodás lesz. Ha figyelembe vesszük, hogy a boxolás kevésbé veszélyes, mint bármely más testgyakorlat (statisztikailag bizonyítható!) s hogy még a nehéz, eltiltott dijboxolásnál is, melyeket «profik» tartanak, minimális a balesetek száma, megérthetjük, a külföld legjelesebb emberei is űzik, köztük Roosewelt, a német Frigyes fhg, Maetterlinck. Lélekjelenlétet nevelő hatása miatt Angliában a kis iskolában tanítják. Ami a durvaság kedvelt vádját illeti hadd álljon itt a kiváló költőnek, Maetterlincknek, a «Gondolatok a háború és sportról» cimü művéből a következő: „Ezzel szemben nézzünk két boxolót! Sem fölösleges szavak, sem bizonytalanság; mindegyik nyugodt tudatában, hogy mit kell tennie. A várakozás athletikai állásban: a legszebb férfi test. A természet minden izmot érvényre juttat. Talpiól fejig egy erő részecske sem veszhet el! És mily nemes egyszerűség a támadásban ! Három ütés és nem több: száz éves tapasztalat gyümölcse; a laikus az ütések ezer lehetőségében leledzik, ez a három matkematikai kimerítése az ezer hasztalan lehetőségnek.- Mint paradoxon hangzik, de mégis könnyű bizonyítani, hogy a boxolás a béke és összeférés záloga. Ki az igazság forrását két összeszoritott öklében érzi, annak nem kell semmit elhitetnie magával. A türelmesség megfelel a biztos győzelemnek s a legkihivóbb sértés elnéző mosolyát nem zavarhatja. Nyugodtan várja az első kézzel foghatóságot s a sértőnek nyugodtan mondhatja: „Eddig és nem tovább!“ Egyetlen ütés alkalmas pillanatban s a vakmerőség néma marad. De minek ütést adni? Nem is gondolunk rá, oly biztos a hatása. És a szégyen érzetével egy gyermeket megütni, a puszta öklöt tudatlannal szemben túlságosan könnyű győzelemért emelni, erre csak a legvégső esetben szánjuk el magunkat.“ Maetterlinchnek igaza van. A puszta ököl, a keztyü védelme nélkül, ellenállhatatlan hatást fejt ki. Egy ütés villámgyorsan meglepő, mint egy lövés, kell, hogy leteritse az ellent s a boxoló ez ereje tudatában utolsónak ereszkedik a harcba, nyugodt és ami nem a legutolsó, tudja, hogy mi értelme van ezen szónak: „fair.“ A napokban négy mestert láttunk egymással küzdeni, kik közül Bobby Dops és Gannon elsőrangú championok. Mindkettő győzelmekben gazdag múltra tekint vissza. Gannon, az ir bajnok, még a hírhedt magyar temperamentumot is felülszárnyaló vehemens támadásával szemben a néger Bobby nyugodtságával, ravaszsággal és nagy routinjával védekezik. A legnagyobb két ellentét. Bobby nem támad, lóg mint egy kicsavart törülköző, ugratja ezzel ellenfelét még hevesebb támadásra, hogy kifárassza őt, s alkalmas pillanatban, ha az ir a támadását elhibázta, villámgyorsan lecsap, mint a sas. Igazán elsőrangú érdekes sportélvezet. Zöld szín előtt. Álltál-e már ámulva, megigézve Gyönyörű zöld színek rejtelme mellett ? Voltál-e úgy, hogy nézve zölden izzó ■ Falombra, lelked áhítatra gerjedt? Zöld színeket szíttál-e már gyönyörrel? Midőn fákat aranyozott napsugár, Midőn megűlt az árnyék patinája: Erdők ölén jártál magadba már? Erdők ölén, hol mint leány kacajja, Kék és derűs az ég; sárgás a föld, Melynek húsát vörös avar takarja S sárgára, kékre zendüi annyi zöld? Ó mondd, két könyvbujó unott szemed már Rágyújtották fáklyás, tüzes színek? Öntöttek-é reája friss zuhanyt, mondd, Mosták üdére már poros szived? Zöld szín előtt már álltái megigézve, Mig hitetlen szivedben ima zsongott? — Ó mondtad-é te is: «Íme, csoda! Ujjal mutatva zöldelő falombot? Komlós Aladár. _ cs gumm pő való árokkal 1 di ■r f § LOSONCI SPORT $ •ooooooooooooooo» F. T. C. és a L. A. C. mérkőzése. 2:0. — Ugye, ennyi ember nem volt még soha a pályán? — kérdezik az öltözőben a legjobb magyar football-csapat tagjai. Jól sejtették. Úgy hisszük, nem túlozunk, ha ezerre becsüljük a jelenlevők számát. A pályát mind a négy felől sürü embersorfal állja körül. Még hátul a sövény mögött is sokan leskelődnek, akiknek nem volt pénzük belépőjegyre. A nyár elején, mikor megtudtuk, hogy sportegyleteink minden héten mérkőzést szándékoznak tartani: attól féltünk, hogy a közönség érdeklődése és anyagi ereje idő előtt kimerül. Konstatálnunk kell, hogy hétről-hétre nagyobb közönség látogatja a matcheket. Örvendünk ezen, mert ez az alapja a sportéletnek ; a a közönség gyújtja fel és tartja ébren a játékosok ambícióját, ez honorálja a sikert és a belépőjegyek által ez teszi lehetővé a mérkőzés megtartását. (A mi közönségünkre megjegyezhetjük, hogy még kezdő. Feltűnően csendes, amint ezt a F. T. C. rögtön észrevette. Szerintünk ennek az az oka, hogy még közömbös, nem elég lelkes és tudatlan : nem tudja, mit honoráljon, nem érti a játékot.)
