Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-27 / 26. szám
1912. junius 27. ___ LOSONCI ÚJSÁG_______________ __3. oldal. Tiszára. Ezt merényletnek nevezik, pedig sokkal nagyobb, sokkal súlyosabb ennél Tisza és a többség merénylete. (Úgy van !) Szomorú vigasztalásunk, hogy Magyarország megérdemli ezt a sorsát, mert akik a választásoknál a vesztegető pénzért eladják magukat, megérdemlik az abszolutizmust. De talán a nép ereje fel fog támadni és érvényt fog tudni szerezni annak az igazságnak, hogy az ilyen körülmények között hozott törvények és határozatok érvénytelenek és semmisek. A nemzet hatalmas nagy táborával szemben áll egy pár főből álló kicsiny tömeg, amely el van ragadtatva Tisza István hősiességétől és bátorságától. Pedig Tisza bátorság dolgában csak olyan mint az automobil, rohan előre őrülten, útközben gyerekeket gázol és mikor megáll, csudájára gyűlnek a bámész parasztok. A főrendiház helybenhagyta a képviselőház törvénytelen határozatát: ő nem avatkozik a képviselőház házszabályaiba, persze mert most az ő érdekeikről van szó. Kér dezik, hogy mit fog szólni ezekhez a határozatokhoz a király. Hát a kormányban nem lett volna bátorság tetteit elkövetni, ha a király szentesítését biztosan nem tudná. Mert minek csináljon a császár abszolutizmust, mikor megcsinálják azt ő helyette a szolgái is. — A jövőben a népre van szükség, amely az ellenzéknek erőt ád. Az semmiesetre sem történhetik meg, hogy Tisza az ősz folyamán elnökölhessen. Ha a nép ott lesz, akkor az alkotmányhóhérok pusztulnak és a többség szétzüllik. Kéri a népet, hogy ne nézzük most az ellentéteket egymás között, örüljünk, hogy megtaláltuk, ami összehoz. Az ellenzék küzd, kéz a kézben, váll a vállhoz s az erősséget a népben keresi. Hallani akarják, vájjon helyesléssel találkozik-e az ő eljárásuk és törekvésük. Ha helyesli a nép, akkor előre mennek az Isten, a haza és a nép nevében. Óriási, dördő éljenzés mellett fejezte be nagyszabású beszédét Barabás Béla. Utána «éljen a demokrata gróf« kiáltások közben lépett az emelvényre gróf Eszterházy Mihály Justh-párti képviselő Beszédében kritizálja Hazai Sámuelnek, a kerület képviselőjének Ígéreteit és tetteit. A munkapárt nem nemzeti és nem végzett munkát. Kulturprogrammal léptek fel és csak a bihari rendet honosították meg. Mikor a bihari tábor látta, hogy békére, tisztességes békére van kilátás, akkor koncentrálta erőit, akkor csoportosult és meghiúsította a békét, visszautasította a békeajánlatokat és megcsinálta a bihari abszolutizmust. De jól mondta Hock János : «Inkább a királyi oroszlán tépje az alkotmányt, mintsem hitvány patkányok rágódjanak rajta.» (Felkiáltások: Éljen Tisza — patkány méreggel!) Most ott tartunk, hogy a parlamentben már a 48-asok kénytelenek védelmezni a 67-et. A 67 mégis alkotmány, de ebből folyton lenyesegettek, most már csonka, most már nem alkalmas arra, hogy a nemzetet kielégítse. Igaz, hogy az obstrukció pénzébe került az országnak, azt mondták, naponta 10000 koronájába, — de a Tisza diktatúrája naponta 60000 koronát emészt fel. Ott van a Désy interpellációja, amelyet megindokolni nem engedtek, igaz tehát, hogy a kormány ötödfél milliót vett ki (felkiáltások: lopott!) az államkasszából választási célokra. De nyáron meg fog érlelődni a nemzet haragja és ősszel kitör a vihar Most nem merik megkérdeni a nemzetet, mint november 18 után, az „egyetlen egyszeri“ merénylet után tették. Az a szerencséje ennek az országnak, hogy az úgynevezett történelmi osztálynak és — büszkén vallja, — az ő családjának is mindig voltak olyan tagjai, akik belátták az idők haladását, felismerték a kor uralkodó eszméjét és előre tudták vinni a nemzet ügyét. Ő is gróf létére mindig a néppel fog tartani s a demokratikus modern Magyarországért fog harcolni. A demokrata ,gróf után szólásra emelkedett az Általános Titkos és Egyenlő Választójog Országos Ligájának titkára dr. Szende Pál és szenvedelmes hangú éles beszédével váltotta ki a tömeg határtalan tetszését és lelkesedését. Magyarországon ma nem érdemes tisztességesnek, becsületesnek lenni, mert a tisztességet, a becsületet arcul ütik, üldözik, kizárják, a parlamentből is kivezetik. A korrupció, a szemérmetlenség uralkodik ma. „Magyar anyák, magyar apák, ne neveljétek gyermekeiteket becsületesnek, mert nem érdemes“, kiáltott fel. Tisza István bátor, mert Magyarország egész béke-létszámával, a főváros rendőrségével és a vidék egész csendőrségével őrizteti magát, igy könnyű bátornak lenni. A munkapárt nem mer állást foglalni a Tisza terrorizmusa ellen, mert a választások alkalmával váltókat adtak a kapott választási költségekről s ha moccanni mernének, prezentálnák a váltókat s csődbe kergetnék a renitens képviselőt. Az egyetlen orvosság minden baj, az ország korrumpálása ellen az általános választójog becsületes megvalósítása. Erre a küzdelemre hivja fel a hallgatóságot. Az utolsó szónok volt a Szociáldemokrata Párt kiküldötte dr. Andorka Sándor, akit losonci szerepléséből már régebben előnyösen ismerünk. Óriási lelkesedéssel és többször kitörő nagy derültséggel fogadott hatalmas beszédében a most folyó harcnak gazdasági hátterére mutatott rá. Meg kell fordítanunk a tehenet. Magyarország az a fejős tehén, amelyet évszázadok óta a szegény nép etet, az urak pedig mindig csak fejnek. Most meg kell fordítani, etessék már egy keveset az urak is és fejje már a nép is. Ezt akarják megakadályozni s ezért nem kell Tiszáéknak a választói jog. A mungóképviselők nem mennek beszámoló beszédeket tartani, nem mernek kimenni a nép közé, — hanem elmennek váltójogi konferenciára Malagába. A mai hadjárat költségeit a polgárság, a kereskedő- és iparososztály, az ügyvéd, az orvos fogja megfizetni. Mert az uj terhekre pénz kell; a földadó kontingentálva van, a fogyasztási adót emelni nem lehet, emelkedni fog tehát a kereseti adó. Ilyen bátor Tisza István és ilyen hős a munkapárt a mi pénzünkön. A frenetikus tetszéssel fogadott beszéd után dr. Vályi Béla, a Függetlenségi és 48-as Pártkör ügyvezető alelnöke olvasta fel először több száz balassagyarmati munkapárti és függetlenségi polgárnak Barabás Bélához intézett üdvözlő táviratát, — majd pedig az általa szerkesztett határozati javaslatot, melyeket az alábbiakban közlünk. HATÁROZATI JAVASLAT. Losonc város polgársága a Losoncon 1912. évi június hó 23-án, a Függetlenségi és 48-as Párt által összehívott és a vármegye függetlenségi érzelmű lakosságának valamint a vele vállvetve harcoló összes pártoknak és szervezeteknek bevonásával tartott népgyülésen a következőket határozta. A leghatározottabban tiltakozik a népgyülés a képviselőházban történt hallatlan és példátlan erőszakosságok azon sorozata ellen, amelyeket gróf Tisza István országgyűlési képviselő vezetése mellett a kormány kifejtett hozzájárulásával az erőszakos eszközökkel összeverődött munkapárt a nemzet igazi képviselőivel szemben elkövetett. Tiltakozik a házszabályok Tisza István által is bevallott és következetes megsértése ellen, mert a házszabályokat alkotmányunk legerősebb biztosítékának tartja; tiltakozik a képviselőháznak karhatalommal történt megszállása, mint az alkotmányunknak és közszabadságainknak elkobzását célzó durva és törvénytelen merénylet ellen. Tiltakozik az ellen, hogy a képviselőházban általuk törvényeknek nevezett egyoldalú párthatározatok hozassanak mindaddig, mig a törvénytelenül elnöknek kikiáltott Tisza István képviselő az elnöki székben ül s összes törvénysértései jóvá nem tétetnek. Kimondja a népgyülés, hogy a magyar országgyűlés képviselőházában 1912. évi június hó 4-ike óta hozott összes határozatokat a törvényes kellékeket nélkülözvén érvényteleneknek tekinti, — törvényeseknek el nem ismeri. Kimondja a népgyülés, hogy Tisza István képviselő és a kormány erőszakos és törvénytelen cselekményeit egyenesen annak a nemzetellenes és hazafiatlan törekvésnek tulajdonítja, hogy az általános választójog megakadályoztassék és meghamisittassék. Ezzel szemben amily határozottsággal tiltakozik az alkotmány és törvény megszegései ellen, épp oly eréllyel és elszántsággal követeli a népgyülés az általános titkos és egyenlő választói jog minden habozás nélküli azonnali megvalósítását és törvénybe iktatását. A polgárság bizalmatlanságának és ellenszenvének ad kifejezést Lukács László miniszterelnök és az egész kormány, különösen pedig a losonci választókerület országgyűlési képviselője Hazai Sámuel m. k. honvédelmi miniszter irányában; mig lelkesedésének és szeretetének egész melegével üdvözli, a további kemény küzdelemre kéri és biztatja s egyben a végsőkig menő elszánt támogatásáról, rendíthetetlen együttérzésről és bizalmáról biztosítja a szövetkezett ellenzéki pártokat. A népgyülés jelen határozatot a szövetkezett ellenzéki pártok Intéző Bizottságának kikézbesiteni rendeli s ennek foganatosításával az elnökséget megbízza. Az erélyes hangú határozati javaslatot a népgyülés egyhangúlag elfogadta. Majd Beniczky Árpád elnök megköszönte a szónokok munkáját, majd a legnagyobb rendben és méltóságteljes komolysággal, ügyünk éltetésével véget ért a szép és emlékezetes népgyülés. Népgyülés után társasebéd volt a Régi Vigadó kertjében, a népgyülés színhelyén ; a függetlenségi párt rendezte a legszűkebb körben a vendégek tiszteletére. Megkezdődtek a kedélyes és lelkes pohárköszöntők, melyek során Beniczky Árpád Barabás Bélát, Barabás Kovács Gyulát éltette, majd poharat emelt dr. Vályi Béla és még mások. Az ebéd mellől a jelenvoltak a következő táviratot adták fel : Justh Gyula pártelnök urnák Budapest, Rákóczi-ut 10. A losonci egyesült el lenzék mozgalmas és nagysikerű népgyülése pártelnök urat meleg lelkesedéssel üdvözli és elszánt harcához buzdítását küldi. A függetlenségi párt.