Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-13 / 24. szám
A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE ELŐFIZETÉSI ÁRAK HELYBEN: ■ Községek, egyesület, továbbá a 5 . ° i „ , FÍflvreVTM ! ‘ 4 K - »! _ Nögrádmegyei Tanitók és Körjegyzők Egyesülete tagjai részére részét Hlető minden köz°emény*ntézendő. Negyedévre.............................. . 2 K — f. ■ évi előfizetési di] 5 korona. m KIADÓHIVATAL: VIDÉKRE: B Egyes szám ára 20 fillér. 8 Losonc, Kublnyi-tér II , hová az előfizetés Egész évre.................................. 10 K - f m gs sek, hirdetések, mindennemű penzkulde-Negyedévre* ! ! ! ! ! ! " Hirdetések Jutányos áron vétetnek fel a kladőhivata.ban. „ TM^ VII. évfolyam 24. szám. Megjelenik minden csütörtökön Losonc, 1912 junius 13. A junker martalóc. A civilizált világ reánk tekint! — szavalja a munkapárt velőtlen manifesztuma és a legnagyobb német világlap: a «Frankfürter Zeitung» Tiszát «junker martalóc»-nak nevezi. A civilizált világ reánk tekint! — szavalja ijedten a munkapárti szózat és a hatalmas bécsi lap a «Zeit» Tiszát «buta Macchiaveili»-nek címezi. Rátok tekint a civilizált világ aljas desperádók falánk serege és az «Echo de Paris» vezéreteket «durvalelkü bojárnak tiszteli. Tisza! Egy fogalom, amiben komprimálva van izzó gyűlölete minden haladásnak, sekélyes megvetése minden európaiasságnak, alacsony gőg, mely felfelé alázatos, lefelé durva. Egy ember, akinek öltözködése, modora, észjárása, világfelfogása emlékeztet a régi timáripar amaz alakjaira, akik felvidéki városok vasárnapi utcáin még ma is láthaták. Magas, szikár alak, komor képpel. A nyakán a fekete puritán masli. Egyik kezében a biblia, a másik kezében a bikacsek. Próbálj ki nem térni e nemes szíjgyártó elől, hát vagy a bikacsek, vagy a biblia — de valamelyik a fejedhez repül. A közélet tisztaságát hirdeti és együtt ül a gyanús exisztenciák élősdi seregével. A valláserkölcs magasztosságát hirdeti és államkasszából kilopott pénzből választatja meg a hozzá méltó «elv»-barátait. A keresztény alázatosságot, megnyugvást prédikálja: és felrúgja a törvényt, ledönti az alkotmányt, hogyha az gyanús céljainak útjában áll. Feláll a lánchíd oszlopára és beleszavalja a Dunába: Szeretet! Szeretet! Szeretet! — de ha az egyik kocsisa béremelést követel, azt rögtön kizárja a keresztény közösségből. Egy jogforrás van előtte: a biblia. Szeresd felebarátodat... és karhatalommal dobatja ki a parlamentből képviselőtársait. Bocsáss meg az ellened vétkezőknek ... és sortüzet ad a nyomorult munkásra, mert az elég vakmerő, hogy jogokat követeljen. «A mi pártérdekünk azt kívánná» - jelenti ki az elnöki székből a pártatlanságot bitorló. Mily ügyetlen elszólás egy embertől, aki államférfiunak gerálja magát. «Felveszem előterjesztésem elejtett fonalát» — mondja tovább ... óh te a házelnöki székre rászabadult pataki legátus, nincs benned annyi politikai csiszoltság, hogy megéreznéd szegényjogu fejtegetéseid kopott kaiserrokkodhoz, fekete maslidhoz méltó stílusodnak alacsonyságát! «Nem fogadhatunk el a választójog megalkotásánál külföldi példákat, Magyarország viszonyai speciálisan elütök.» — Igazad van nemes férfiú. «A házszabályok erőszakos letörése megtörtént már Angliában is, Német-, sőt Franciaországban is.» Igazad van nemtelenül nemes férfiú. Dehát itt már jó a külföldi példa ? Itten már Magyarország viszonyai nem speciálisak? Máshelyt a házszabály csak egyszerű ügyrend. Nálunk a történelem bizonyítja, hogy alkotmánybiztositék. Máshelyt a választójog a nemzet többségét juttatja parlamenti hatalomhoz, nálunk az uralkodó magyarság hatalmas tömegei vannak belőle kizárva. De letöri durván a bécsi udvar kalózkodásai ellen némi védőgátat biztositó házszabályt külföldi példákra való hivatkozással. De hogy a magyar nemzet többségét a parlamentbe bebocsássa, amint az a művelt külföldön dívik: micsoda szemtelenség ez! A külföld az más! Magyarország viszonyai speciálisak. «Csak egyetlen egyszer szegem meg a házszabályt! Esküszöm, hogy csak egyetlen egyszer!» — üvöltötte amaz emlékezetes november 18-án. Ma már junius van és 1912: és ime már másodszor szegi meg a házszabályokat. Szótartp, esküjéhez ragaszkodó e nemes férfiú. «Rezolució nélkül becsületes ember nem fogadja el a véderőt!» — ordítja csak a minap. És ma: ma már az ellenzék fegyveres letörésével erőszakolja át a véderőt — rezolució nélkül. Tisza derék és becsületes férfiú. «Meg kell védeni a nemzet jogi birtokállományát» — szavalja a becstelen landsknechtsereg desperádó vezére. És a magyar alkotmány utolsó oszlopát frivol arcátlansággal kidönti. Nem őrült, nem eszeveszett. Akik ezt mondják, védelmezik őt. Nagyon is tudatában van, mit csinál. A kenyér és husdrágitó nagybirtokos rablópolitika intézte legarcátlanabb támadását Magyarország tehertől roskadozó osztályai ellen. És még vannak magyar polgárok, akik mint öntudatlan részeg birkanyáj követik azt, akinél nagyobb ellenségük 1848 óta nem volt, aki inkább felrúgja az ország alkotmányát, de a kenyér árából két krajcárt nem enged. Á gyanús célzatú rosszhiszeműség aljas erőszaka, a bibliás durvaság vérforraló kegyetlensége, a puritánizmusba burkolt szennyeslelküség inkarnációja ez az ember. Méltó a parlamenthez, amely maga fölé emeli! De nem méltó a golyóra, amit egy naiv becsületes ember küld felé. Az afrikai vadakat dum-dum lövegekkel szokás civilizálni. Valaki a ConventrőL Városi közgyűlés. Eladva a Vigadó. A város képviselőtestülete e hó 11-én közgyűlést tartott. A közgyűlés, melyen a képviselők nagyon kevés számban jelentek meg s még a Vigadó eladása se tudott becsalni többet 55 képviselőnél a város hüs nagytermébe, — minden egyes pontnál a tanács javaslatait fogadta el. Fejlesztve lesz a város tűzvédelme, mely fejlesztés kapcsán persze nem szabad elmaradni egy megalakulandó felügyelő, illetve ellenőrző-bizottságnak se. Hiába, mi a bizottságok-bizottságának országa vagyunk s minden ügyet agyonbizottságolunk. Sacher Gusztáv indítványára elfogadtatott, hogy jó lesz a Léfeberszerződésnek a minisztériumban utánanézni, nehogy hamarább duguljon be az az artézi kút, mielőtt megfúrták volna. Selmeczi Miklós csak úgy kap pótadómentességet, ha legalább 20 munkást foglalkoztat a serétgyárban. Tessék neki kimutatni. Spitzer József parcellázási kérelmét nem teljesítették, mert a mérnök más tervet ajánlott s ezt a közgyűlés elfogadta. De kimondotta végre azt is, hogy uj utcák nyitásánál a csatornát, járdát, kövezést a mindenkori telektulajdonosok. fogják megfizetni. Tudomásul vettük az 1911. évi zárszámadást, de egyúttal Sacher Gusztáv indítványára határozatba ment, hogy jó lesz a számlákat egyszer már mind összeadni s az iparosokat kifizetni. Özv. ZorkóczyJánosné temetési és gyógyítási költségeire 400 koronát szavazott meg a város. Az óvónői tisztséget egyelőre Hermann Olga óvónővel töltötte be a város vezetősége. A peczér fizetést 60 koronáról 80 koronára emeltük, hogy segédet tarthasson magának
