Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-16 / 20. szám
1912. május 16. LOSONCI ÚJSÁG t 3. oldal. lapjánaka megfelelő tekintélyt. Hogyan higyjen valaki a Kristóff Sándor által Írott cikkek őszinteségében, mikor a balassagyarmati kir. Törvényszék 6805/911. B. sz. iratainál elfekvő jegyzőkönyv szerint maga vallotta, hogy bizonyos cikkekért tiszteletdijat kapott. Ezek a cikkek pedig egy losonci köztisztviselő ellen indított hajsza kereteibe illeszkedtek. Nem követelhet magának a társaságban szokásos tiszteletet az olyan ember, aki a társaság általános felfogásával homlokegyenest ellentétben áll. Annak idején megtagadta Kristóff Sándor a Iovagias elégtételadást Baross József főszolgabírónak mert ő «nem engedi magát terrorizálni», majd nem kért elégtételt Pongrácz György vm. tb. főjegyzőtől, aki őt leszidta, avval az indokolással, mert utóbbit a nemzeti ellenállás alatt tanúsított hazafias magatartása miatt tiszti rangjától megfosztották; — legutóbb pedig minden indokolás nélkül tagadta meg az elégtételadást Gedő Györggyel szemben, akit durván megsértett. Nem sokra becsüljük a lovagias-smokkságot, de bizonyos, hogy a társadalom nem tartja az ilyen embert lovagias embernek. Hogy Kristóff Sándor egyes szívességi váltókat zsiránsai nyakára ovatoltat, hogy Bécsből losonci barátaitól sürgönyileg kisebb összegeket kér s azokat meg nem fizeti, ezek mind olyan dolgok, amelyeket nem is akarunk pertraktálni. Hja, csakhogy az ilyen ki nem fizetett szabószámlák és el nem számolt adósságok mind olyan dolgok, amelyek egy fővárosi lapnál fel sem tűnnek, senki nem is tud róluk s a lapot magát nem érintik; egy vidéki lapnál azonban óriási fontossággal bírnak. Egy vidéki lap szerkesztőjének nem szabad olyan* ügyeket takargatnia melyek «nem a nyilvánosság elé valók», — mert őt mindenki ismeri, lapjának minden szaváról tudják, hogy ő irta-e és miért irta. A losonci munkapártra pedig mindez nagyon is rátartozik. Mert igaz ugyan, hogy kétezer korona letilthatatlan törzsfizetés és egy vasúti szabadjegy fejében Kristóff Sándor felelős szerkesztő köteles magát a munkapárt tagjainak gondolkodásmódjához alkalmazni, ő köteles' magát a munkapárt ügyeivel azonosítani, őneki kell magát a pártjáért exponálni, de bizonyos másrészt az is, hogy amennyiben felelős szerkesztőjének ügyeiről a losonci nemzeti munkapártnak hitelt érdemlő tudomása van és őt ennek dacára állásában hagyja, őt ennek dacára el nem ejti, szellemi javait továbbra is nála letéteményezi: akkor már a munkapárt azonosítja magát Kristóff Sándorral, akkor már a munkapárt exponálja magát őérette. Ezt pedig, hogy tudniillik a Kristóff Sándor személyes ügyeit a munkapárt helyeselné, fel nem tételezhetjük különösen akkor, amikor a munkapárt vezetőembereit feltétlenül jóhiszemű, intakt férfiaknak ismerjük, akikhez az inkorrekt gondolkodás árnyéka sem férhet. Ezek között kell megemlítenünk mindenek előtt dr. Oppenheimer Ferenc főszerkesztőt, aki nem igen Íratná nevét hősünk neve mellé, ha ismerné a róla keringő legendás históriákat, melyeknek valóságát ehelyütt vitatni nem óhajtjuk. Ma még azt mondjuk: a felelős szerkesztő nem méltó a munkapárthoz. A losonci munkapártnak kell gondoskodnia arról, hogy egyszer még azt ne mondhassuk: a felelős szerkesztő méltó a munkapárthoz. A konkrét eseteket most nem piszkáljuk, de a szükséghez képest majd még azokkal is előállunk. Ezeket pedig nem azért mondtuk, mintha a munkapárt hivatalos lapját, vagy magát a pártot szeretnők megmenteni tekintélyének lehanyatlásától. Sokkal távolabb esünk tőle, semhogy nekünk a munkapárt feje fájna. De igenis közérdek az, hogy a losonci közönség lássa, ki az az ember, aki fölényes pöffeszkedésével az újságírásba disszonáns hangokat kevert s akinek egész viselkedése egy grandseigneur allűrjeit hordozza magán. Nem kell hallgatni arra, amit ez az ember beszél, mert a társadalmi félszegségek, az emberi gyarlóságok ostorozására kritikára neki van a legkevesebb joga. • ••• H I R E K ••• J •••• •••< Főgimnáziumunkban időzött folyó hó 10—12-ik napjain Körösi Sándor miniszteri biztos, az országos közoktatási tanács szakelőadója, hogy a magyar nyelv tanításának eredményét megfigyelje. A miniszteri biztos távozása előtt tartott értekezleten legnagyobb elismerésének adott kifejezést, ami megnyugtató érzést kelt bennünk, a főgimnázium tanárikara iránt, amely mindennemű hivatalos ellenőrzéskor mindig csak elismerést aratott eredményes és sikeres működéséért. Érettségi vizsgálat. Főgimnáziumunkban az ez évi érettségi Írásbeli vizsgálatok f. hó 20, 21, 22-ik napjain fognak megtartatni. A szóbeli vizsgálat junius 15—20 ika közt lesz Jurkovich Emil tank. főigazgató elnöklete mellett. Térzene. Házi ezredünk zenekara f. hó 19-én térzenét tart, melynek műsora a következő: Komzák «Rainer főherceg» induló, Kéler Béla «Francia vígjáték» nyitány, Lehár «Luxenburg» keringő, Smetana sextett «Az eladott menyasszony» operából, Lehár «Magyar dal egyveleg», Ziehrer «Vinea» Galopp. Eljegyzés. Sonnenschein Dezső losonci kereskedő eljegyezte Czigler Rózsikát Egerből. (Minden külön értesítés helyett.) Esküdtszék. Az 1912. évi junius hó 3-án kezdődő ülésszak szolgálati lajstroma sorsolás utján a következőkép alakult meg. Rendes esküdtek: Redlinger Jakab papirkereskedő, Duda Danó mészáros, Lengyel Gyula szállító, Bicskei Zoltán papirkereskedő, Rakottyay György zománcgyáros, Kohlener Barna magánzó, Barna Sándor szállító, Ábrahám Pál szabó (Balassagyarmat), Kirchmajer Lajos hentes (Balassagyarmat), Schwarcz Jakab fűszerkereskedő, Kohn Mór szeszgyáros. Horkai Lajos könyvelő, Debreczeni Károly ügyvéd (Balassagyarmat), Emődi Vilmos földbirtokos (Szécsény), Tóth Géza gazdatiszt (Mohora), Pásztor Illés földbirtokos (Felsősáp), Suhman Emii asztalos (Balassagyarmat), Kalmár Géza főerdész (Vilke) Béldi István árv. Írnok (Balassagyarmat), Domborovszki József kovács, Koos Károly gazd. intéző (Rapp), Török Zoltán nyug. főispán, Vittver József nyug. körjegyző (Bússá), Fodor Mihály kocsifényező, dr. Schindler Dénes nyug. kincstári ügyész (Szügy), Habrik Károly gazdatiszt (Romhány), Parditka Rezső szíjgyártó (Balassagyarmat), Mohácsy József korcsmáros (Balassagyarmat), Meizner József lisztkereskedő (Balassagyarmat. Rendkívüli közgyűlés. A Nógrádvármegyei Tanítóegyesület folyó évi május hó 21-én délelőtt 10 órakor Losoncon a városház dísztermében rendkívüli közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1 Elnöki megnyitó. 2. A jegyzőkönyv hitelesítésére 2 tag kijelölése. 3. A tanítói fizetés rendezése. Előadó: Nagy Imre losonci áll. el. isk. igazgatótanitó. 4. A tanító és a sajtószabadság. Előadó: Brakl Ignác losonci izr. isk. tanító. A jegyzők mozgalma. A jegyzők mozgalma újabb fordulatáról vettünk tudomást, midőn a nógrádi jegyzők hivatalos lapjából Kováts Ferenc diósjenői körjegyző, mint a százas bizottság elnöke felhívását olvastuk az 1912. május 5-én tartandó előértekezletre. Sikerült ez ügyben információt szereznünk az előkészítő bizottsági gyűlésről, melyen a felhívás alapján a losonci járásból Regős János rappi körjegyző buzdítása alapján Háger Lajos málnapatakai, Wladár László szinóbányai körjegyző jelentek meg. A megjelent tagok a lelkes elnöki megnyitó után a harcot kimondták s nem elégedve meg a mostani központi elnökség irányításával egyhangúlag kijelentették, hogy a már most beküldeni szándékolt bizalmatlansági nyilatkozat sikertelensége esetén a kengresszuson ismételni fogják a bizalmatlansági nyilatkozatot. Szegedy Albert rákoskeresztúri főjegyző indítványára egyértelműben megállapodtak abban, hogy az esetre, ha a jegyzők jogos törekvései kielégítést nem találnak s határidőn belül nem mennek a remények valóságba, követve a tanítók mozgalmát, kik mindenféle társadalmi munkából kivonták magukat, nemcsak ezt megtenni, de ha kell politikai tekintetben is teljes abstinenciát követni szükségesnek s ha kell a közigazgatás összes tisztviselőinek általános munkaszünetét is jogosnak mondották ki. Bizton számítanak a közigazgatás mai vezetői ebben az aljegyzők s többi oklevéllel birók abbeli támogatására, hogy senki közhivatalt, helyettesítést ezek idejében vállalni nem fog. A helyzet javítására élénk példákat hoztak fel az ott lévő tagok, mely esetek a jegyzők alárendelt helyzetét igazolják. A küzdelem jogos voltát s az elkeseredés ekkora fokát érteni tudja mindenki. Szanatóriumba. Ez a jelszó mindama betegeknél, kik alapos, szakszerű gyógykezelést óhajtanak. Csakis szanatóriumképes az eredményes gyógykezeléshez nélkülözhetetlen tényezőkről kellőképpen gondoskodni. Ezért jelent nagy haladást a gyógyászat terén minden uj szanatórium, de korszakalkotó kiváltképpen az oly tökéletes alkotás, aminőt Pöstyén-fürdő létesített a szenvedők javára. Az uj szanatórim kapcsolatban áll az összes iszap- és hévvizmedencékkel és kádfürdőkkel, sőt oly lakosztályokkal is bir, melyekben az eredeti gyógyforrás be van vezetve. A szanatórim kiváló jelentősége abban is megnyilatkozik, hogy nemcsak a köszvényes és csuzos betegek, hanem ideg-, gyomor-, cukor- éjs szívbajosok is legkitűnőbb kezelésben részésülnek a kiváló berendezés folytán. Dr. Hertsko ügyében f. hó 12-én a következő levelet kaptuk: Igen tisztelt szerkesztő ur! B. lapjának egyik legutóbb megjelent számában egy hosszabb cikk foglalkozik azzal, hogy az «Országos Ügyvéd Szövetség» helyi csoportja, mint ilyen állást foglalt az ismeretes dr. Hertsko Jenő ügyvéd ur ellen megtett fegyelmi följelentés tárgyában, illetve, hogy e följelentést a helyi csoport, mint ilyen tette volna meg. Mint a helyi csoport titkára, kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy a helyi csoport, mint ilyen ez üggyel hivatalosan nem foglalkozott s sem a feljelentést nem tette meg, sem pedig a megtett feljelentést a magáévá nem tette, mivel, mint föntebb jeleztem, az a helyi csoport által nem is tárgyaltatott. Beheim Imre s. k. Az állami tisztviselők körének a múlt vasárnap tartott választmányi ülése Scherer Lajos elnöklete mellett határozatba vette, hogy a drágaság enyhítésére fel fogja szólítani a helyi kereskedőket, hogy adjanak be ajánlatokat a kör elnökségéhez az iránt, hogy a napi árból készpénzfizetés mellett hány százalékot hajlandók engedni cikkeik
