Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-09 / 19. szám
LOSONCI IIM A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE ELŐFIZETÉSI ÁRAK HELYBEN: ~ ■ Községek egyesületek továbbá a 1 SZERKESZTŐSÉG: Egész évre.......................................8 K — f. ■ . ' ’ ... . , , . . ■ Losonc, Jókal-utca 4 , hová a lap szellemi Fel évre............................................4 K — í. m Nőgrádmegye! Tanítók es Körjegyzők Egyesülete tagjai re szere részét illető minden közlemény intézendő. Negyedévre.............................. . 2 K — ff. TM évi előfizetési dij 5 korona. KIADÓHIVATAL: VIDÉKRE: ■ Egyes szám ára 20 fillér. ■ Losonc, Kubinyi-tér II . hová_az előfizeté-Egész évre.................................. 10 K - f ■ ■ sek, hirdetések, mindennemű penzkulde-Negyedévre' '. * j £ 5Ö V ■ Hirdetések jutányos áron vétetnek fel a kiadóhivatalban. , VII. évfolyam 19. szám. Megjelenik minden csütörtökön Losonc, 1912 május 9. Már Lukács is tiszaistvánkodásra vetemedett; már ő sem fogja megcsinálni a választójog reformját, vagy legalább is azt a reformot, melyet mi egyedül tarthatunk becsületes igazi reformnak. A függetlenségi párt a heves küzdelemben sosem felejti el, hogy miért is követeli oly vehemens állhatatossággal a választói reformot. A tisztességes választójog megalkotásának követelménye ugyanis nem eltérés a régi programmtól, nem letérés a Kossuth Lajos mártiriumával megszentelt útról, hanem régi törekvéseink konzekvens folytatása és törvényszeriileg bekövetkezett folyománya. Azok a mi fontos katonai követelményeink, közgazdasági törekvéseink, az ország industralizálása, a kivándorlás megszüntetése, az általános szegénység és evvel párhuzamosan haladó alkoholizmus, tuberkulózis, bűnözés és prostitúció ázsiai elharapózásának meggátlása el sem képzelhető másként, mint egy az oligarchikus grófi érdekek szempontjából teljesen indifferens, a nép véréből megkonstruált népparlament határozott és erélyes működése által. Eszköz minekünk a választói reform; eszköz arra, hogy a polgárság, a nép, szóval a közép és alsó néposztályok helyzete egyensúlyba állíttassák a hatalmi őrjöngésében határt nem ismerő arisztokráciával. Eszköz arra, hogy a kívánságait leginkább és legalaposabban ismerő nép maga csinálja, a maga szabad és mivel sem befolyásolt akaratából választott, közüle való képviselőivel alkossa a jólétének, sőt existenciájának alapjait képező törvényeket. Magyarországon már nem lesz addig rend, nem lesz addig parlamenti munkaképesség, nem lesz addig igazi, nekifeküdt és őszinte társadalmi munka, ainig nem lesz választójog. Csak az akarja az ország függetlenitését, gazdasági felszabadítását, csak az követeli a progresszív adózást, csak az kívánja az ipar- és kereskedelemnek a földmiveléssel egyenlő megbecsülését, csak az óhajtja az országot sújtó nehéz bajok megszüntetését, aki őszinte hive a választójogi reformnak. Lukács László miniszterelnök nem a választói reformot, hanem a parlamenti pártok 50%-ra való kiegyeztetését, vagy pedig a választójogot követelő pártok erőszakos letörését akarja. Közigazgatási bizottsági ülés. Prónay Mihály főispán a megjelenésben akadályozlyoztatva lévén, az elnöklésben Nagy Mihály alispán helyettesítette. Távolmaradásukat kimentették Szilárdy Ödön és br. Jeszenszky Sándor. A jövő havi ülés junius 15-re tétetett A letárgyalt ügyek közül Losoncot és környékét az alábbiak érdeklik. Tiszti főorvos jelentése szerint a közegészségügy állapota kedvező. A tej és vajnak gyakori ellenőrző vizsgálata elrendeltetett. A losonci és gácsi járások trachoma eseteiből kifolyólag az iskolai szemvizsgálatok és trachoma nyilvántartások számon kérettek. Királyi tanfelügyelő jelenti, hogy hivatalát az elmúlt hónapban is főképpen az iskolák látogatása kötötte le. Ő és segéd tanfel ügyelője meglátogattak 75 községben 87 iskolában 124 tantermet. A meglátogatott iskoláknál a magyar nyelv tanítása szemponjából igen jó eredményt találtak a divényi, divényoroszi, rózsaszállási, tugári, gácsi róm. kath., továbbá a tósári, videfalvi, tótkelecsényi, hártyám, borosznoki, nógrádszennai, a sóesztergályi, szinóbányai, patakaljai, gácsláposi ág. ev., a szinóbányai vas- és üveggyári iskoláknál, rossz eredményt a budaszállási és kotmányi ág. ev., valamint a budaszállási róm. kath. iskoláknál, gyenge eredményt az alsósztregovai, nagylibercsei, érujfalui és maskófalvai ág. ev. iskolákban. Egyes iskolákban tapasztalt hiányok megszüntetése iránt részben a helyszínén személyesen, részben pedig irásbelileg intéz-T'ÉKQ®. Ój ® T-fAb-P Pesti élet. VII. Kávéház és irodalom. Egy barátom meglepődve kérdezte egyszer, mikor megtudta, hogy nem járok irodalmi kávéházakba : — Hogyan ? Te nem jársz a Newyorkba, a Barossba, a Palermóba? Hát te nem készülsz írónak? Ebben a nagyon jellemző kérdésben össze van foglalva, amit e sorok kissé részletesebben fognak kifejteni. Hiányzik a kérdésből a kávéházba járás és az irodalmi érvényesülés közti összefüggés magyarázata és e cikk éppen e hiányzó részt, e hézagot akarja betölteni. Az összefüggést az újságok uralma adja meg. A ma irodalma a napilapot uralja. Ez ad ma életet és halált a poétáknak is. A A baj tudniillik az, hogy a könyvvásárlás kimegy a divatból. A könyv drága s csak egy fogással szolgál. Az újság olcsó és a menüje változatos, gazdag; van benne minden : politika, közgazdaság, sport, rendőri hir és irodalom is. Ez az irodalom csak az Innen-onnan rovatban húzódik meg szerényen, vagy a vonal alatt (gyakran a színvonal alatt), de mégis csak irodalom és ha nem sok is, de az olvasóknak nem is kell sok az irodalomból. Az újságból értesül róla a közönség, ki most ur az irodalmi vizek felett. Mert szolgálnak kritikával is. így aztán a Pesti Hírlap olvasói Diplomatát, Szomaházyt, Lux Terkát hiszik, többnyire a legnagyobb Íróknak és a legjobb könyvek szerintök a Légrády-testvérek kiadványai. A «Hét» olvasói (mert egyik lap sem kivétel a klikkrendszer alól), azt az egyetemi tanárunkat tartják „legjelesebb magyar esztétikusnak1, aki a „Hét“ egyik munkatársát átengedte a doktori vizsgán, — és igy tovább. Eljutottunk a klikkrendszer kellős közepébe. A lapoknál ez magától kialakul. Kezdetben vala a szerkesztőség; ehhez hozzárakódék még a barátok külső rétege. Evvel készen áll egy tömör szervezet, amelynek tagjai véd- és dacszövetségre léptek. Idegen elem nem férkőzik hozzájuk egykönnyen. Egymást tolják, de más embert nem fogadnak be maguk közé. Ez minden lapnál igy van, (kivéve egy-két folyóiratot, amelynél a cimboraság kisebb mértékű). Minden klikknek meg van a maga kávéházi törzsasztala és mondhatni, hogy például a Newyork legtöbb asztala egy-egy gócpont Ezen a ponton most már tisztábban látható az az ígért összefüggés. Miután az újság túlteng, úgy, hogy már a könyvet is kezdi kiszorítani és a közönség átlaga lemondott a költők önálló megítéléséről, ezt a feladatot az újságra hárítva át: többé nem is a nagyközönség teljessége Ítél és dönt, hanem néhány elterjedt lap irodalmi és kritikai rovata. Mert annyi azonban kétségtelen, hogy óriási befolyást gyakorol az újság az olvasók irodalmi értékelésére Ezért, aki ma nem jár bizonyos kávéházakba, pláne, aki vidéken lakik és nincs befolyásos ismerőse: elveszett ember. (Nem mondom, hogy nincs kivétel. A »Nyugat» már meg mentett nem egy ilyen embert.) Az újságok tultengését emlegetni kissé konzervatív és öreges színezetű. Hiszen nem tagadom, hogy bizonyos szempontból jó ez. Utóvégre a hirlapirók válogatottabb, intelligensebb emberek s nem baj, ha a vegyes közönséget az ő véleményük irányítja. Igen, igen, — csak a kávéházi törzsasztal, csak a klikk ne volna! Jó volna ez nagyon, de mégis — de mégis Komjáthy Jenő majdnem elveszett, elsikkadt a a kezükön, mert Balassagyarmaton élt és egy isten háta mögötti tót faluban, Szeniczen (majdnem Fehértemplomot írtam . . .) Ha pár éve föl nem fedezik őt, Komjáthy, a magyar lírának ez a végtelenül érdekes, pompás tehetsége, észrevétlenül és nyomtalanál tűnik el. Mert nem járhatott a Newyorkba. Mert ha el akarsz jutni a Parnaszuszra át kell menned az előszobán. A kávéház az előszoba. Komlós Aladár.
