Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-03 / 18. szám

1912. május 3. LOSONCI UJSAO 3. oldal. már egyesek szájából.) Mert a kamara és a legfőbb ügyvédi tanács pártatlanságában senki se kételkedhetik, és nincs okunk nekünk se kételkedni. Nyugodtak lehetünk mindannyian, hogy csak igazságos ítéletre számíthat ez ügyben is a nagyközönség. Egy ily értelmű nyilatkozat tehát, ha a kamarai panasz a panaszlottra nézve kedvezőtlenül végződnék, legfeljebb csak annyit jelent­hetne számára ma, hogy az aláírók most nincsenek meggyőződve arról, amiben elő­zőleg hittek s amiről későbben meg kell győződniük. Erre pedig, — azt hisszük senkinek sincs szüksége. Nemo A losonci munkások felvonulása és a dolog tanulságai Május elsején délután felvonult a város utcáin egy mintegy 180—200 főből álió munkáscsapat a közönségnek nagyon gyenge érdeklődése mellett, Egy pár ember nézte az utcákon a „tüntető felvonulást“, de ezen keveseknek csekély szimpátiáját is meglehe­tősen lehűtötték a felvonulók éretlen és értelmetlen kiáltozásai és maguknak a mun­kásoknak lélektelen egykedvűsége. A vörös zászló kivonult azután a tugári fürdőbe, ahol elég nyomott hangulatban elvoltak egy darabig a világmegváltó szociáldemokrácia érdekében, — és aztán megvolt a munkás­ünnep. Ebből a szomorú képből, mint már annyi­szor, ismét konstatálhattuk, hogy Losoncon a munkások egyáltalában nincsenek szer­vezve, hogy Losonc ebben a tekintetben teljesen kívül esik a világot mozgató hatal­mas erőknek működési körén. Pedig tekin­tetbe véve Losoncnak egyéb viszonyait, tegnapelőtt 2—3000 munkásnak kellett volna itt felvonulnia, akiknek dörgő kívánságai megreszkettessék a Rákóczi utcai „paloták“ ablakait. Losonc városnak van akkora mun­kássága, . hogy ha már felvonulást rendez, ezt imponáló módon is tudja csinálni. Csakhogy természetesen hiányzik a szerve­zettség, hiányzik az összetartás, nincsenek a napi munkától független vezetők és egy pár száz embert kivéve hiába keresünk munkásainkban osztályöntudatot. Manap minden osztálynak szervezkedésre van szüksége. A szervezkedésre a szociál­demokrata munkásság tanította meg a világot. Általános tapasztalat, hogy csak ott fejlődnek ki igazi, hatékony polgári szerve­zetek, ahol már virágzik a munkások szak­­szervezete. A mi polgárságunknak érdeke volna, hogy a munkások szervezete itt erős, szabad, könnyen mozgó és agilis legyen: ez késztetné erős szervezkedésre a polgárságot is. A polgárságnak pedig erre szüksége volna. Ä polgári kör bora. Valóságos divat már a Polgári kört támadni és italmérése miatt szidni. Sokan hajmeresztő dolgokat beszélnek az ott folyó rémes ivásokról s középkori jellegű tivor­nyákról, amelyek a polgárság szellemi képes­ségeit, értelmi nívóját vannak hivatva leszállí­tani, sőt elszomoritóan aláásni. Sosem voltunk a túlzó és céltalan anti­­alkolista mozgalom zászlóvivői ezen újság hasábjain. De a polgári körnek ez az ügye már egyenesen és annyira közveszélyes dolog, hogy lehetetlen mellette hallgatással elhaladnunk. Azok a hihetetlen nagy számok, amelyeket egyes lapok leközölnek, egyáltalá­ban nem tulzásképen hozattak fel, sőt ellenkezőleg még nem is tüntetik fel a baj igazi, óriási mérvét. Az italmérésnek házi kezelésbe vétele óta ugyanis több mint 35 hektoliter bor fogyott el a polgári körben, dacára annak, hogy a fogyasztás tulajdon­képen csak most kezd nagyobb mérvet ölteni. Hogy a Polgári Kör tekintélye ezáltal Losoncon a meglehetősen lehanyatlott, az bizonyos, hogy a borfogyasztásban excelláló tagjaitól valami szellemi produktumokat, valami kulturtényeket hiába várunk, az való­színű és hogy mekkora anyagi károkat okoznak a Polgári köri borivások a város adófizető közönségének azt majd hamarosan meglátjuk. Bizonyos ugyanis, hogy a Polgári Kör italmérése nemcsak rontja, nemcsak meg­rontja, hanem egyenesen lehetetlenné teszi és tervszerűen megbuktatja, kipusztitja a Régi Vigadót. Teljesen indokolt volt a Régi Vigadó bérlőjének legutóbb beadott és nagyban méltányolt kérelme a bérösszeg leszállítását illetőleg. Le is kell szállítani ilyen körülmények között a Régi Vigadó bérösszegét, ez az igazság. De ez az igaz­ság mintegy 4°/0-nyi pótadóemelkedést jelent az adózó polgárságra nézve! Amit tehát az állítólagos olcsó boron megnyernek a vámon azt ők is és mi valamennyien elvesztjük, visszafizetjük a réven. Végül csak még egyet. Tudjuk jól, hogy a fent elmondottakat a Felsőnógrád arra fogja felhasználni, hogy a Polgári Kör tag­jait ellenünk igyekezzék hangolni Ez a törekvése azonban nemcsak a mi lelkiisme­retünket fogja egészen nyugodtan hagyni, hanem sikertelen is lesz: mert mi a fen­tebbieket éppen a Polgári Kör érdekében, a Polgári Kör megmentése céljából mon­dottuk el! Severus. Török Zoltán is felelős. Úgy értesültünk, hogy a felszámolás alatt álló Központi Hitelszövetkezet igazgató­sága legutóbb tartott ülésében Török Zoltán igazgatósági tagot 30.000 kor. erejéig felelőssé tette az intézet terheiért. Ezen összeget Török Zoltán az igazgatóság intézkedésére bár­mikor befizetni köteles. | H I R E K | «3®* _____ ®®®® Mozi és társadalom. Nem kell magyaráznunk, hogy a magyar sajtótermékek olvasottsága az utolsó húsz esztendő alatt, több mint negyvenszeresére emelkedett. Körülbelül 50 °/0-a az ország lakosságának újságot olvas s abból sok olyant tud meg, amiből azután a gondol­kodó különféle tapasztalatokat szerezhet. Ha szorgalmasan olvasgatjuk a legutóbbi idők rendőrségi krónikáját, feltűnhetett előttünk, hogy újabban oly sok gaztettet, oly nagy körültekintéssel, mondhatnék körmönfont­­sággal visznek véghez, hogy szinte keresve­­keressük azokat az okokat, amelyek a bűnöző individuumokra, akik a bűncselek­ményt elkövetik, hatással lehetnek. Volt idő, amikor a bűnügyi regények s füzetes kia­dások annyira elszaporodtak, hogy szinte hatósági beavatkozásra volt szükség, hogy a társadalom gyengébb jellemű embereit visszatartsa attól, hogy az olvasmányok behatása alatt, ne próbálkozzanak hasonló cselekmények elkövetésével, mint a minőket az illető regényírók fantasiója oly élénk színekkel igyekezett elfogadhatóvá s hihe­tővé tenni. Most a moziszinházak, az általában nagy kedveltségnek örvendő mozgófényképelő­adások filmjei nagyrészt olyan események reprodukcióival szolgálnak, melyeknél a regényíró fantáziája, a müvészmesteremberek tehetségével párosul. Ilyeténmódon a leg­hihetetlenebb s legkalandosabb rablótör­ténetek elevenednek meg a nézőközönség szemei előtt, úgy hogy szinte szemléltető oktatást nyújt azoknak, akik természe­tüknél, velükszületett hajlandóságuknál fogva, amúgy is inklinálnak a bűnözésre. S való­ban nap-nap után olyan bűnös cselekede­tekről számol be a napisajtó, mely egyenest felhívja figyelmünket, már analógiájánál fogva, azokra az eseményekre, amelyek a sötét teremben, a mozi vásznán zajlanak le. Mintha egyenesen onnan vették volna a mintát a bűnös egyedek s ott nyertek volna jó kiok­tatást, miképen kell egy gaztettet oly kör­­mönfontsággal véghezvinni, hogy a társa­dalom büntető karja utol ne érje. Mindezek előrebocsátása mellett, szükség­telennek tartjuk mindazon szaktudósok véle­ményével előhozakodni, akik valamennyien egyértelmű leg azt magyarázzák, hogy minél kisebb a társadalom tagjainak intelligentiája s mennél nagyobb a veleszületett bűnözési hajlandóság, annál nagyobb hatást gyako­rolnak az illetők lelkületére azok az olvas­mányok és szemléltető mutatványok, melyek összhangzásban állanak beteges vágyakozá­saikkal. Mindezekhez járul a iétért való küzdelem megnehezebbiilése. Hogy ma már nehezebben tud az egyes társadalmi egyed megélni, mint az előtt. A nagyobb intelli­­gentia az igényeket is megnövesztette s igy a szerény keresetű társadalmi alany ma már nem elégszik meg azzal, amit keresetéből kielégíthet, hanem előre tör s élvezni akarja mindazt is, amit a Sátán a hegytetőn az Úr Jézusnak bemutatott. Így azután nem kell csodálkoznunk, ha a mozidrámák hatása túlontúl érezhető a tár­sadalmi élet külső jelenségeiben s ha nap nap után olyan ravaszul kieszelt gaztettek­ről olvasunk, amely még a mozitragédiák nyilván nagy fantáziájú kigondolóinak is becsületére válnék. így tehát, mint láttuk a moziszinházak ezen produkcziói káros hatást gyakorolnak társadalmunkra. Rosszra, bűnbe csábítanak olyanokat is, akik arra talán, ezen látványok nélkül nem lettek volna alkalmasak s olyan körmönfont gaztettekre oktatja ki a erre fogékony lelkeket, melyek azután az igazság­szolgáltatás sújtó karjának érvényesülését gátolják. Nem akarunk mi a mozielőadások ellen tiltakozni. Magunk is szívesen szórakozunk el egy-egy érdekesebb előadásán, de igen is tiltakoznunk kell a mozgószinházak ama produkciói ellen, amelyeknek azután ily káros hatása van a társadalomra. Megélnek a mozisok Zigomár hőstettei nélkül is, vala­mint Nick Carter és társainak leleményes históriáinak előadása nélkül is. Maradjanak meg a mozik azoknak, amiknek szánták, szórakoztató, mulattató s oktató színhá­zaknak. Ezeket a bűnügyi históriákat tár­­gyazó előadásokat pedig a társadalom jóvol­tára való tekintetből be keli egyszerűen tiltani. Kinevezés. A király Kovács Aladárt, Kovács Ferenc losonci közjegyző fiát vezér­kari őrnaggyá és a szegedi honvédkerület vezérkari főnökévé nevezte ki. — Havranek János csendőrhadnagyot főhadnaggyá lép­tették elő s valószínű, hogy e minőségében a nagyváradi csendőriskolában fogja folytatni működését Eljegyzés. Nagy Gizikét, id. Nagy Iván nyugalmazot tanitóképzőintézeti tanár leá­nyát eljegyezte Gálusz Rezső. Emlékkönyv. A losonci ág. ev. nőegylet 50 éves jubileuma és a nemrég lezajlott impozáns ünnepségek alkalmából emlék­könyvet ad ki, melyet sajtó alá rendeztek Wolf József lelkész és Gazdik Gyula egy­leti titkár. Ez a díszes kiállítású kötet, mely a napokban fogja elhagyni lapunk nyom­dáját, magában foglalja folyó évi február 11.-ének egész történetét. Benne vannak az elmondott imák, beszédek, felolvasások és

Next

/
Thumbnails
Contents