Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-25 / 17. szám

4. oldal._____________ _ L^O SONCI ÚJSÁG 1912. április 25. gyalta s ha jól tudjuk. Nógrád vármegye is ezek sorában van. Tudjuk jól azt, hogy a közigazgatás ren­dezése, véle a jegyzők helyzetének emelése a községek élére állítása el nem hamar­­kodható; de kizártnak tartjuk azt, hogy akkor, midőn az országos egyesület évente felkerülő memorandumai, a belügyminisz­tériumtól kezdve minden a jegyzővel érint­kező hatóságnak huszonhatéves tapasztaltai kéznél feküsznek, miért kell, miért szabad egy testületet huszonhatéves avult rend­szerben, törvényellenes jogkörben mozogni hagyni. De ha semmi más körülmény nem indí­taná a belügyi kormányt a jegyző helyze­tének emelésére, váljon meddig tűrhető még azon körülmény, hogy az igen sok helyen még írástudatlan bírónak tollvivője legyen a jegyző s nem ironia-e váljon az, hogy a gyűlést az a biró vezeti, kinek sem a törvényről, sem a szervezeti szabályren­deletben előirt kötelességekről halvány rej­telme nincsen s hozhat a képviselőtestület ekként az értelmiségi tényező javaslata ellenében képtelen határozatokat. Ha a belügyi kormány tisztviselőinek egy más tagja csak egy évig a falusi életet tanulmányozta volna, e helyzet rég meg­szűnt volna, csak azért is az egy évi jegyzői irodában eltöltendő praxisra a beligazgatás tisztviselőinél elengedhetetlen szükség van. A jegyzőt ki kell emelni helyzetéből nem­csak azért, mert az a kar követelése, de azért is, hogy az a tisztviselő, kitől várja az állam a törvény-rendeletek végrehajtását, bírjon a törvényben előirt azon pozícióval, mi a rendeletek végrehajtásában néki oly szerepet biztosit, hol nem' az alárendeltség, de a vezetés ténye maga domborodik ki. Kell, hogy a jegyzői kar küzdelme a jegyzői állás közjogi helyzetének emelése iránt sikeres legyen s ha biztosítva van a karnak helyzete, biztosított annak fizetése, mert a pozícióval jár együtt a dotáció. Ha a jegyzői állásnak emeljük a tekin­télyét, segítjük az ország közigazgatásának helyes kiépítését s ha a társádalom, mely az anyagiakban az állam terheit fedezi, a testület munkálkodását elismeri, segítő tá­mogatásával rokonszenvezik egy munkás testület jogos küzdelmével, azt hisszük, hogy az állam vezető férfiainak kell módot találni arra, hogy az ország jövedelmei min­denkor akként osztassanak fel, amint a nép­nek szellemi munkásai azt megérdemlik s ha maga a társadalom áll oda az ő mun­kásainak. jóakaratu támogatóinak, a nép napi tanácsadóinak védelmére, jogos aka­ratuk, követelésük, helyzetük iránti küzdel­mük sorába hátvédként, ezen küzdelem nem lesz meddő, azt hisszük s bizton tudjuk, hogy a jegyzői kar tudni s keresni fogja a módját annak, hogy a népnek, az ország­nak felvirágoztatásában néki adott módo­zatok mellett, azok anyagi javaiban is ön­zetlen segítője legyen. (x) [•«HIREK«! IM« ----­­I i A szervezett munkásoknak és igy lapunk nyomdai személyzetének is május hó 1-i ünnepére való tekintettel lapunk legközelebbi száma nem csütörtökön, hanem pénteken fog megjelenni. Térzene. A katonazenekar f. hó 28-án vasárnap tartandó térzenéjének rm sora a következő: 1. Bacho 1.: A Szamos mellett; 2. Strauss J.: Egy éj Velencében, nyitány; 3. Lehár: Cigányszerelem, keringő; 4. Hoff­mann : Magyar induló, egyveleg; 5. Prichis­­tal: Trombitás; 6. Lehár: Máriák, mazurka. Iskolalátogatás. Hackl N. Nándor, or­szágos énekoktatási felügyelő a .múlt héten látogatta meg a zólyomi állami iskolákat s az énektanítás itt elért eredménye fölött mindenütt megelégedését fejezte ki. A F. M. K. E. újabb alapítványai. Alig egy hete, hogy hirt adtunk arról a nagy alapítványról, a mely néhai Repesik János nyug. kir. tanfelügyelő végrendelete folytán, 176 000 koronával gyarapította az egyesület vagyonát s már is újabb alapít­ványokkal számol be a F. M. K. E. elnök­sége. Ezek az alapítványok ugyan nem ilyen nagy összegűek, mégis bizonyságai annak, hogy az országban milyen általános az érdeklődés a Felvidéki Magyar Közművelő­dési Egyesület hazafias, közművelődési és humanitárius munkássága iránt. Újabban ugyanis 200 koronával az egyesület alapitó tagjainak sorába lépett Halász Gyula bán­­keszii fNyitramegyey körjegyző, végrende­­letileg pedig 800 koronás alapítvány hagyo­mányozott az egyesületnek : Knapp József volt pécsi kir. telekkönyvvezető és 200 koronás alapítványt néhai Görgey István volt budapesti kir. közjegyző^ Május elseje. A losonci szervezett mun­kásság május hó 1-én délután a Kuzma féle vendéglőben gyülekezik és 2 órakor zeneszóval és jelzőtáblákkal vonul a Tugári fürdőbe, az ünnepély színhelyére. Az alkalmi szónokot a budapesti központ küldi ki ; a személyre nézve még nincs határozott érte­sülésünk. Földkölcsönök becslésének ellen­őrzése. A Magyar Közvetítő Bank Rész­vénytársaság, mely az elmúlt első üzlet­évben bőséges tartalékolás dacára 6 százalék osztalékot fizetett részvényeseinek, értesülé­sünk szerint a tőkefelemeléssel kapcsolatban minden vármegye területén bizalmiférfiakat keres. Ezeknek, mint a bank választmányi tagjainak feladata volna a környékükön előforduló birtokbecsléseket illő díjazás ellenében ellenőrizni. Akik ezen bizalmi kül­detés iránt érdeklődnek, közelebbi felvilágo­sításért forduljanak a bankhoz, Budapest, VI., Teréz-körut 46 1—2 Dr. Fényes Samu előadása folyó hó 21-én folyt le a Városi Vigadó nagyter­mében. Azok, akiket leginkább érdekeit volna az előadás, ezúttal sem jöttek el. Nagy és vegyes közönség töltötte meg a termet, sőt karzatokat is. Faber Oszkár akadályozva lévén betegsége miatt a meg­jelenésben, egyedül Fényes beszélt, a szo­kottnál is alaposabban és szebben. Meg­győzően cáfolta a dr. Vass érveit, élesen elitélte a Felsőnógrádban megjelent cikket anélkül, hogy személyeket támadott vagy gyűlölködött volna. Kimutatta, hogy Magyar­­országon mindig olyankor emelkedett a tu­domány, irodalom és művészet, amikor a szerzetesek nevelő működése teréből és erejébőj vesztett. A hallgatóságot, melyben az Úttörő iskola ellenfelei közül is sokan voltak, egészen magával ragadta, ugyannyira, hogy beszéde közben két alkalommal per­cekig tombolt az önként megnyilvánuló ál­talános tetszés. Ha párhuzamot akarnánk vonni, azt kell mondanunk, hogy a Fényes előadása sokkal hatásosabb, de sokkal tárgyilagosabb is volt mint a Vassé. — Pedig ez még csak Fényes előadása; mert Faber is okvetlenül és feltétlenül el fog jönni és meg fogja tartani válaszelőadását. A Fényes dr. felszólalása után felállott Szabó József a munkásság nevében „cinikus aljas rágalom“­­nak jelentette ki a Felsőnógrád cikkének azt a részét mely avval gyanítja a munká­sokat, hogy napidijak fejében járnak el az Úttörő előadásokra. A losonci postahivatal átalakítása. A posta és távirda igazgatóság a helybeli postahivatalnál a közönség és a szolgálat érdekében kisebb átalakításokat rendelt el. A főnöki iroda földszint a jelenlegi pénz­tári helyiségbe helyeztetik. A pénztár a felvételi nagy teremben nyer elhelye­zést, minek folytán a felvevő osztályok úgy mint takarék és cheque befizetés, utalvány felvétel, ajánlott levél és távirat fel­vétel a jelenlegi sorrendben a nagy terem­ben két-három méterrel beljebb jönnek. A fiókbérlők levélszekrénye az udvari helyi­ségből szintén az utcai felvételi terem üveg­korlátjába lesz elhelyezve. Ezen átalakítások pár nap múlva foganatosítva lesznek, kivéve a főnöki irodát, melynek földszintre helye­zését később tudatjuk. A május elsejétől életbe lépett menetrend folytán csak azon levelek továbbitatnak a Budapest felé közle­kedő éjjeli vonattal, melyek este 8 óráig adatnak postára, illetve helyeztetnek a hivatal épületén kifüggesztett levélszekrénybe. Nyilatkozat. A Felsőnógrád április 17-iki számában Laczek Gyula ur „Az úttörő és a tudomány“ cimü cikkében azzal gyanú­sítja a szociáldemokrata munkásságot, hogy díjért jelent meg az Úttörő előadáson és hogy a dijat azon kikötéssel kapta, hogy az előadások némely erősebb kifejezését, úgy van, igaz, helyes közbekiáltások által erő­sítse meg. E gyanúsítást a legerélyesebben visszautasítjuk és cinikus, aljas rágalmazás­nak minősítjük mindaddig mig a gyanúsítás­ban foglaltakat be nem bizonyítja. A losonci szociáldemokrata párt. A rádium korszakában nevezetes ese­ményt jelent a természetes rádium-emanu­­torium, melyet Pöstyénben e hó elején bocsájtottak a szenvedők rendelkezésére. Tudvalevő a pöstyéni csodás hatású kénes iszapforrásnak páratlanul intenzív rádium­tartalma, amelyet most a rádium-emanotorium segítségével oly módon használnak fel a gyógykezelésre, hogy bármely gyenge, erőt­len beteg is a legsikeresebben használja Pöstyénben a rádiumkurát. Az emanotorium a világhírű uj pöstyéni szálló- és fürdő­épületben: a Thermia Palace-ban van. A Grosszmann ügy utóhangjai. Ger­gely Ferenc az apátfalusi posztógyár tiszt­viselője feljelentést tett Horovic Henrik ellen, aki szerinte följelentést tett a losonci kerü leti pénztárnál azért, mert állítólag Gergely 500 koronát ígért volna neki és a többi igazgatósági tagoknak is arra az esetre, ha dr. Grosszmann lesz pénztári orvosnak megválasztva. Csendőri jelentés. Valamelyik hegyaljai kis község csendőrsége nemrégen pénz­hamisító bandát fedezett föl és a szövet­kezet vezetőit sikerült is elfogni. Házkutatást tartottak náluk és száztizenkét darab hamis egyforintost foglaltak le. Amikor a csendőr­őrmester előtt tisztán állott az egész bűn­ügy, elhatározta, hogy a tetteseket beszál­lítja az ügyészség fogházába. Erről az el­határozásáról a következő táviratban érte­sítette a kir. ügyészt: Pénzhamisító banda tagjait erős fedezettel a fogházba szállítjuk, a száztizenkét darab hamis egy­forintost pedig postautalványon megküldjük. És a postautalvány meg is érkezett. Az egézséges beteg. Folyó hó 8-án este 9 órakor Füleken Radics József cigány egy 9 miliméteres forgópisztollyal kétszer egymás után rálőtt Botos Ferdinand társára, akit az egyik lövés jobb vállcsontján talált. A lövedék eltávolítása végett a losonci köz­kórházba szállították a sebesült cigányt, akit azonban a rendőrség nem hallgathatott már ki, mert még az erről szóló megkeresés beérkezte előtt a kórházból gyógyultan el­­bocsájtották. Lövöldözés. Molnár Ferenc csornai mun­kást, folyó hó 22-én éjjel két lövésből vé­­rezve szállították a közkórházba. Egy mun­kástársa intézte ellene a valószínűleg ha'álát okozó lövéseket. Miután állapota életveszé­lyes, tegnap hallgatta ki az eset körülmé­nyeire nézve Grecsner Károly kir. járásbiró. Reményteljes csemeték. Kalmár Ferenc, a régi vigadó bérlője, feljelentést tett a rendőrségnél ismeretlen tettesek ellen, akik a régi vigadó villanyvezetékét megrongálták. A rendőrség hamarosan megállapította a tettesek személyét is. Tegnapelőtt már Kuzma Andor rendőrfogalmazó előtt állottak Sze­keres György, István, Zaufall Lajos, és Scheirich Sándor 7 — 8 éves fiuk, akikre a vallatás folyamán meglepő dolgok sültek ki. Kiderült, hogy ők lopták el Szigetby Kál­mán százados udvarából az onnan eltűnt két réz-szőnyegporolót, Porubszky Lajos udvarából egy öntöző-kupát, loptak egy

Next

/
Thumbnails
Contents