Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-18 / 16. szám

4. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1912. április 18. Felvidéki Magyar írók és Újságírók Szövetsége. A nagyközség keveset tud a fenti című egyesületről, de annál többet a szerkesztő­ségi papírkosarak, Már hónapok óta el­árasztják a felvidéki lapok szerkesztőségeit hangos nyomtatványaikkal a szövetség ve­zetői, amelyben egy-egy „sikerük“ről ódákat zengenek. Nagyon örülünk, hogy a Losonc és Vidékével évek óta először, éppen e kérdés­nél egyetérthetünk. Nekünk mindjárt meg­alakulásakor gyanús volt az egész „szövet­ség.“ Nekünk is felajánlottak potya jegyet az iglói kirándulásra, amit természetesen visszautasítottunk. A szövetséget nem tarthatjuk másnak, mint egy pár vezető ember érvényesülési helyének, egy pár ur elnöksége és alelnök­­sége, titkársága és altitkársága objektumá­nak. Ettől a szövetségtől nem látunk, de nem is remélhetünk mást, mint puffogó frázisokat, dagályos nagyképűsködést. Erre a szövetségre tulajdonképpen semmi szük­ség nincs. A felvidéken nincsenek újság­írók. Tulzunk, ha azt mondjuk, hogy húsz hivatásos lapszerkesztő él a magyar felvi­déken. Hogy ennek a húsz urnák mi szük­sége van szövetséget csinálni, ebbe a szövetségbe egy sereg nem hivatásos újságírót belevonni, az egész országot tele­kiabálni, az emberek hasába és zsebébe lyukat beszélni, — az elég kézenfekvő do­log. Ők azt mondják, hogy a magyarság érdekeit istápolni és a Femkét támogatni lesz a főcéljuk. Szegény magyarság és sze­gény Femke. Hát ami a Femkét illeti, ennek az egye­sületnek a működését mindig s szkeptikus szemekkel néztük. A Femke 100 és 200 ko­ronás jutalmakat osztogat falusi néptanítók­nak és azt hiszi, sőt mi több: hirdeti, hogy ő hazát ment. Nézetünk szerint a tanítókat eltartani a Femkének azért nincs joga, mert ez az állam kötelessége. De hát hiszen jó, jó. Isten neki, hadd éljen a Femke is. Hogy aztán mért kell a Femkének támogató­szövetséget csinálni: az megint a vezetőség titka. A felvidéki hirlapirók érdekei sem ké­peznek olyan fontos érdeket, amely miatt egy egész országrésznek meg kelljen moz­dulnia. Aki belenéz a felvidéki hírlapokba, az tisztában van a hírlapíró urak nívójával és egész «tevékenységével». Hogy minek emiatt olyan nagy lármát csapni, az érthe­tetlen. Írjuk pedig mindezeket abból az alkalom­ból, hogy Szepesvármegye alapitó tagul lé­pett a Szövetségbe 100 korona (na ja!) le­fizetése mellett és átiratot intéz 13 vár­megye törvényhatóságaihoz hasonló állás­­foglalás végett. Reméljük, hogy Nógrádvár­­megyének nincs ideje foglalkozni a „Felvi­déki Magyar írók és Újságírók Szövetsé­gével.“ A madridi levél. Már Losoncra is irkáinak. A fővárosi lapok leleplezései révén isme­retesek azok a nagyarányú és ravasz csalá­sok. melyeket leginkább amerikai és rész­ben spanyolországi kalandorok levél utján gyakran elkövetnek, vagy megkísérelnek. Rendesen valami nagy bajban, fogságban levő emberek könyörögnek az igen tisztelt címzetthez, hogy csekély pár ezer korona költség által váltsa meg őket a nehéz rab­ságból s ennek fejében részeltetni fogják titkosan elrejtett millióikból. Ezekkel a leve­lekkel azután elárasztják az egész Balkánt, és igy természetesen Magyarországot is. Vannak, akik felülnek nekik s elküldik a szükséges néhány ezer koronát, de sem a milliós kincsekről, sem a titokzatos levél­íróról soha többé nem hallanak. Vannak, akik elmennek a helyszínére, de onnan ki­fosztva, sőt sokszor csak életük veszedel­mével menekülnek. Valamelyik ilyen madridi csaló a Schwarcz Arthur losonci fakereskedő cimét tudta meg valami uton-módon Schwarcz Arthur azután folyó hó 13-án madridi, április 9-iki kelettel német nyelvű levelet kapott. A levél magyar fordítása körülbelül igy hangzik: Igen tisztelt uram! Mint üzleti bukás miatt becsukott ember, nagyon kérem, szíveskedjék nekem segédkezet nyúj­tani 800000 frank vagyonom vissza­szerzéséhez, amely összeg bankjegyek­ben egy francia állomáson fekvő tás­kámban van. Ennek elérésére feltétlenül szükséges, hogy ön ide jöjjön és a perköltségek kifizetése által kiváltsa utipodgyászomat és igy ezáltal kézitáskám birtokába jus­son. Ezen aztán megtalálja azt a rejtek­­zárat. amely az említett koffer kinyitásá­hoz feltétlenül szükséges.. Jutalmul felajánlom Önnek a fenti összeg harmadrészét. Félek, hogy nem kaphatja meg ezt a levelemet és azért kérem szives azonnali válaszát, amelyre azután teljes neve­met elárulni és egész titkomat felfedezni fogom. Miután ide a fogházba direkt nem kaphatok levelet, azért szíveskedjék a sürgönyt bizalmas emberem címére kül­deni, akivel ön azután meg fog ismer­kedni. Kérek szigorú titoktartást és ismétel­ten kérem, hogy csak sürgöny, de semmiesetre sem levél utján feleljen levelemre. Cime és szövege a részemre kül­dendő táviratnak: „Senor Fabian Miguel Servet 39. Madrid, Wahrscheinlich.“ Azonnali válaszát szívesen várva, vagyok kiváló tisztelettel: „R. de S.“ Képzelhető a Schwarcz Artur meglepetése, mikor ezt a levelet olvasta. Első dolga volt természetesen a sürgönyhivatalba szaladni és feladni egy táviratot — a budapesti államrendőrség címére, amely azután majd megsürgönyözi Senor Fabian urnák, hogy „wahrscheinlich.“ Jellemző azonban ezeknek a külföldi zsi­­ványoknak a gondolkodásmódjára nézve, hogy bennünket a Balkánnal egy színvona­lúnak gondolva azt hiszik, hogy nálunk még felülnek az emberek az ilyen trükkök­­nek. Ránk nézve pedig az jellemző, hogy volt már eset, hogy vagyonos gazdaemberek ezreket vesztettek az ilyen kétes vállalkozá­sokon. Az igaz, hogy nem Schwarcz Artur­­féle józan gondolkozásu emberek, hanem azok, akik még hisznek a csudákban és el vannak telve a hirtelen meggazdagodás szenvedélyes vágyakozásától. •••HÍREK ••* »• ------­Eljegyzés. Fischer Béla helybeli keres­kedő eljegyezte Neufeld Blankát Liptó­­szentmiklósról. Ügyvédek ebédje. Dr. Csermák Ernő a balassagyarmati ügyvédi kamara elnöke és Szilágyi Mór elnökhelyettes folyó hó 21-én déli egy órakor a balassagyarmati Tóth szálloda emeleti helyiségeiben társas ebédet adnak, melyre a kamara összes tagjait meghívták. Orvosválasztás. Dr. Tausz Lipót losonci orvost folyó hó 15-én a gácsi kör orvosává választották meg egyhangúlag. Az uj kör­orvos hivatali esküjét tegnap tette le a fő­szolgabíró kezébe. Dr. Tausz székhelye to­vábbra is Losonc marad, aminek a város társadalma csak örülni tud s amellett a szükség sem kívánja, hogy mint némelyek terjesztették, Gácsra költözzék. Vizsga hangverseny. Május 5-én (va­sárnap) délután 3 órakor a polgári leány­iskola dísztermében tanítványaim egy részé­vel hangversenyt tartok, amely alkalomra a nagyérdemű közönséget tisztelettel meg­hívom. Beléptidij 30 fillér. Horváth Amália. Az Úttörő-iskola losonci iskolaszéke szombaton tartott értekezletén elhatározta, hogy f. hó 21-én e'őadást rendez, módot adva Fáber Oszkárnak, hogy dr. Vass József előadására válaszolhasson. Az előadásra, melyet vasárnap délután 3 órakor a Városi Vigadó nagytermében tartanak, meghívja az iskolaszék Losonc város közönségét és mindenkinek megadja a jogot, hogy az elő­adással kapcsolatos komoly vitában részt vegyen. A szólásszabadság biztosítva lesz. Elhatározta továbbá az iskolaszék, hogy bár a költségek fedezésére 50 filléres belépő­­dijakat szed, bebocsátja és szívesen látja azokat is, kik belépődíjat fizetni nem akar­nak. Az iskolaszék ezáltal elejét akarja venni annak az esetleges kifogásnak, hogy egye­seket a belépődíjak gátoltak a részvételben, nem akarván ellenfeleiket anyagilag támogatni. Térzene. Háziezredünk zenekara foiyó hó 21-én délelőtt térzenét tart, melynek műsora a következő: Schimczik J Magyar dal, induló. Balfé „A Cigánynő“, nyitány. Waldtenfel „Dolores“, keringő. Strauss Egyveleg a „Bőregér* vig operából. Spar­­hakel „Az égbe mennek“ dal szárnykürtre. Oletter „Találka“ Gavotte. A Varjas estély. Már egészen biztos, hogy Varjas Antal és társulata folyó hó 27-én Losoncon lesz és megtartja két elő­adását a Vigadó nagytermében. A közönség körében nagy az érdeklődés ezen előrelát­hatólag szépsikerü előadás iránt, melynek részletei már olvashatók a falragaszokon. A részletes műsort jövő számunkban fogjuk ismertetni. Halálozás. Better Márk helybeli keres­kedő folyó hó 14-én életének 58 évében hosszas szenvedés után elhunyt, temetése 15 én folyt le nagy részvét mellett. A telekkönyv hivatalos órái. Kubinyi Lajos kir. kúriai biró, a balassagyarmati kir. törvényszék elnöke, a losonci ügyvédek ké­relmére elrendelte, hogy a losonci telek­könyvi hivatalnál, úgy az értesítő irodában, mint magában a telekkönyvben a hivatalos órák ezentúl reggel 9 órától 11 óráig tar­tassanak. Lapunk nyomdája a legutóbb csaknem teljesen újonnan szereltetett fel Az uj dí­szes és ízléses cimfelirások, betűk a modern betüöntés legújabb vívmányainak megfelelők. Felváltatott a nyomdának majdnem egész betüanyaga. Lapunk idején való megjelené­sét előmozdítja a szintén legutóbb beszer­zett tömöntőkészülék is, amely a Losonci Újság egyes egész oldalait egyetlen darab­ban állítja elő. Automobil-apacsok. Folyó hó 8-án délután 7 és 8 óra tájban a losonci tőzeg­gyár és Panyidaróc közötti utón vesztegelt egy automobil, amelyben három férfi uta­zott. Ezek közül kettő, Pálmai Andor és Komeriner Adolf budapesti soffőrök leszál­lónak a gépkocsiból és az ut szélén levő almafák karóit igyekeztek kitördelni. Ezt meglátta Kertész Gusztáv losonci tőzeggyári lakos s figyelmeztette őket cselekményük jogtalanságára, mire Pálmai Andor úgy mellbevágta öklével Kertészt, hogy a földre zuhant. Majd forgópisztollyal fenyegette meg a leütött embert, aki a rappi csendőrőrsnél tett jelentést az automobilos-apacsok garázdálkodásáról. A losonci járásbíróság megindította az eljárást ellenük. Házkutatás Kohn Lipótnénál. A ren­dőrség tegnap délután Kohn Lipótné laká­sán házkutatást tartott. Ennek során meg­találtatott egy 31000 koronás Első Hazai Takarékpénztár-i betétkönyv, melyet a ren­dőrség a csődtömeg javára lefoglalt. Lassan­­kint, úgy látszik, előkerülnek mindazon ér­tékek, amelyek a hitelezők csaknem teljes kielégítéséhez szükségesek. Bajok az adóhivatalnál. (Panaszos levél.) Az adóhivatalnál, amely ellen pedig még nem igen hallottunk panaszt, bizonyos tekintetben nem megy minden úgy, mint kellene. Sokszor napokon keresztül nem lehet kapni 10 filléres váltókat, melynek forgalma pedig a legnagyobb. Az adóhiva­talnak számolnia kellene a megnövekedett

Next

/
Thumbnails
Contents