Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-14 / 11. szám

2. Oldal LOSONCI UJSÁO 1912 március 14.

lajdonképpen egy nagy fogadalom. Nagy és erős szent fogadalom arra, hogy a kihirdetett eszmékért küzdeni fognak, hogy azoknak fejlesztését és megtestesítését célúkul tűzik, hogy addig nem nyugosznak, amig nem lesz általános és titkos választójog, amig nem lesz gazdasági függetlenség s amig nem lesz progresszív adózás s általában helyes és modern gazdasági berendezkedés.

Ezt a fogadalmat teszik le azok, akik holnap a Kossuth-szobor előtt igazán ünnepelni fognak s mindazok, akik ezt a fogadalmat le nem teszik, akik magukat közéleti szereplésük terén nem ehhez a fogadalomhoz tartják, azok nem ünnepelnek, hanem azok csak képmutatók, azok csak farizeusok, akiknek az ünneplése utálatos az igazul érzők szemében.

Választmányi ülés. A losonczi függetlenfüggetlenségi és 48-as pártkor f. hó 9-én délután 5 órakor választmányi ülést tarolt. Elnök: Dr. Vályi Béla ügyv. alelnök, jegyzőkönyvhitelesitők Bulyi János s Andrejkovics Bódog. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása után az elnök előterjesztésére s többeknek hozzászólása után elhatározta a választmány, hogy Kossuth Lajos halálozási évfordulóján f. hó 20-án kegyeletes ünnepélyt rendez. A Pártkör tagjai a jelzett nap délutánján 3/i 4 órakor gyülekeznek a városi vigadóban, ahonnan 4 órakor testületileg vonulnak a Kossuth szobor elé. A szoborra a kör koszorúját dr. Vályi Béla ügyv. alelnök fogja letenni, ugyanő tartja az ünnepi beszédet is. Jelenti az elnök, hogy az ünnepély megtartásáról értesíti és részvételre felkéri a város polgármesterét, valamint az összes helybeli tanintézeteket. Megszerezi továbbá ez elkalomra az evang. dalegylet közreműködését is. Az ünnepélyt este 8 órakor a régi Vigadóban társasvacsora fogja követni, amelyre magán az ülésen is tekintélyes számú aláírás gyűlt már össze. Elnök előterjesztésére elhatározza a választmány, hogy a 15-iki ünnepségeken mint külön testület részt nem vesz, hanem tagjai az egyes testületek keretein belül fognak megjelenni.

Tudomásul vette a választ mány ifj. Léderer Mórnak a pártkörből történt kilépését, mert tagjaira, bár a belépési kötelezettség az alapszabályok értelmében három évre terjed, lelki kényszert alkalmazni nem kiván, miután erre szüksége nincs is.

Kitüzetett a legközelebbi közgyűlés határnapja /. évi április hó 14-ére. Jelenti az elnök, hogy az alapszabályok eredeti példánya miniszterileg láttamozva a legutóbb érkezett le, mit a választmány tudomásul vesz avval, hogy azok kinyomassanak és a tagok között kiosztassanak

Elnök mint tervet felemlíti, Fischer József választmányi tag határozott formában indítványozza s a választmány pedig egyhangúlag elhatározza, hogy az országos Justh párt üdvözöltessék a véderőreform elleni s a választói reformért folytatott küzdelméért, a Kossuth Ferencz párt pedig üdvözöltessék a véderő reform elleni akciójáért, de kéressék fel egyszersmind a választójog tekintetében demokratikus állásfoglalásra. Ezzel az ülés véget ért.

Két levél. A 9-iki választmányi ülésen vett utasításhoz képest Dr. Vályi Béla ügyv. alelnök levelet intézett úgy Justh Gyulához, mint Kossuth Ferenczhez a következü tartalommal. Nagy méltóságú Justh Gyula v. b. t. t. urnák, az Országos függetlenségi és 48-as párt elnökének Budapesten. Kegyelmes Uram! A losonczi függetlenségi és 48-as pártkor választmányának 1912. márc. 9-én egyhangúlag hozott határozata alapján mély tisztelettel, rendíthetetlen bizalommal és lelkesedéssel üdvözlöm Nagyméltóságodat és pártjának minden egyes tagját abban a küzdelemben, melyet a véderőreform javaslat eilen és kapcsolatban ezzel az általános, egyenlő és titkos községenkénti választói jog érdekében oly kitartással és fáradtságot, félelmet nem ismerő elszántsággal folytatnak. És amidőn kijelentem, hogy az Országos tüggetlenségi és 48-as pártnak küzdelme e nemes célokért Pártkörünk osztatlan tetszésével találkozik, mert Pártkörünk minden egyes tagja meg van győződve arról, hogy a demokratikus választói jognak minél előbbi megvalósítása nélkül e honnak

boldogulása, gazdasági és kulturális gyarapodása nem várható s igy e reformnak minden mást meg kell előznie, kérve-kérjük Nagyméltóságodat, hogy küzdelmében a párt minden egyes tagjával együtt tovább kitartani s az általános, egyenlő és titkos községenkénti választói jog kivívása érdekében továbbra is minden parlamentáris eszközt felhasználni méltóztassék. A Pártkör választmánya hazafias üdvözletének tolmácsolása mellett maradtam kiváló tisztelettel Dr. Vályi Béla s. k. ügyvezető alelnök.

Nagyméltóságu Kossuth Fetencz v. b. t. t. urnák, az Országos függetlenségi és 48-as Kossuthpárt elnökének Budapesten. Kegyelmes Uram! A losonczi függetlenségi és 48 as pártkör választmányának 1912. március 9-én egyhangúlag hozott határozata alapján mély tisztelettel üdvözlöm Nagyméltóságodat és pártja tagjait a véderőreform javaslat ellen lefolytatott küzdelme folytán. Miután azonban Pártkörünk, éppen úgy, mint az ország valamennyi vidéki függetlenségi és 48-as pártja meg van győződve arról, hogy a honnak jövőbeli boldogulása, gazdasági és kulturális gyarapodása másként, mint a párt programmját képező általános, egyenlő, titkos és községenkénti választói jog megvalósítása, törvénybeiktatása nélkül nem várható és e reformnak minden más mellette jelentőségében eltörpülő törekvést meg kell előznie, kérjük Nagyméltóságodat és Pártjának tagjait, hogy a demokratikus választói jog érdekében mindent elkövetni és e célból a rendelkezésre álló parlamentáris eszközöket felhasználni méltóztassanak. A Pártkör választmánya hazafias üdvözletének tolmácsolása mellett maradtam kitűnő tisztelettel dr. Vályi Béla s. k. ügyvezető alelnök.

Az Ünnepi beszéd. A holnapi ünnepélyen Patak Károly, all. főgimn. tanár tartja az ünnepi beszédet. Ezt a szerencsétlen választást nem hagyhatjuk szó nélkül. Hiszen igaz, hogy mindig a legújabban Losonczra került emberek és pedig olyanok számára szokták ezt a tisztességet fenntartani, akik magukat még egyik irányban sem exponálták s álláspontot nyilvánosan el nem foglaltak. Patak Károly azonban már nagyon is és hozzátehetjük : óvatosság nélkül, exponálta magát. Ez még nem volna nagy baj. A hiba ugyanis csak ott van, hogy a tanár ur az 1848-iki törvényhozástól lényegesen eltérő álláspontot foglalt már el. Ha tehát őszinte beszédet fog mondani a szobor előtt, akkor az ünneplő közönség körében fog visszatetszét kelteni, ha pedig nem őszintét, akkor ez a beszéd nem lesz alkalmas arra, hogy az ünnepi hangulatot fokozza. Hogy a függetlenségi párt ünnepét március 15-ét a város éles belátással saját ünnepévé tette, abból még nem következik, hogy azon az ünnepélyen akárki akármiket beszélhessen. Legalább is tapintatlanság volt az a választás. Ezt meg kell mondanunk, bármi nagyrabecsüléssel viseltessünk is egyébként a holnapi szónok személye, mint magánember iránt.

VÁROSI ÜGYEK

o o

(—) Városi párt Székesfehérvárott A

nagyobb városokban az utóbbi években egy uj jelenség észlelhető, az u. n. városi pártok alakulása. Ezek a pártok céljaikra és alakulásuk körülményeire nézve nagyon elütnek a politikai pártoktól, mert mig ez utóbbiak lényeges elvi ellentétek választják el egymástól, vagy pedig a hatalom megszerzése vagy megtartása a céljuk, addig a városi pártot inkább abból a célból alakítják, hogy a fontosabb városi ügyekben jóelőre tájékozódhassanak a párttagok s a közgyűlés előtt minden feszélyezés néikül megvitathassák a közgyűlésen elfoglalandó álláspontjukat. Ha meggondoljuk, hogy a városi közügyek intézésében a bizottsági és képviselőtestületi tagok részéről egy nagyon elszomoritó jelenség — a közöny — észlelhető mindenfelé, úgy csak helyeselnünk lehet a városi pártok alakítását, a mi majd egy kis elevenséget és érdeklődést kelt a városi ügyek iránt.

Lássuk már most hogyan szól a székesfehérvári felhívás a városi párt alakítására:

Szükségét érezzük annak, hogy a város közügycinek sikeres intézése végett a képviselőtestület tagjai között kapcsolatot létesítsünk.

Ezen csoportosulásunk teljesen kizár mindenféle országos politikát, úgy hogy mozgalunkban részt vehet politikai pártállasra való tekintet nélkül

minden bizottsági tag, aki városunk előmenetelét óhajtja.

Egyetlen programpontunk: városunk javát előmozdítani.

Célunk az: hogy a törvényhatósági bizottság minden egyes tagja a város ügyeibe beavattassék, hogy ekként megismerve az Ítélete elé kerülendő tárgyat legjobb meggyőződése szerint adja le szavazatát.

Eszközünk : Megismertetjük minden közgyűlés előtt, annak bennünket érdeklő fontosabb tárgyait az érdeklődőkkel, hogy módot nyújtsunk arra, miszerint saját véleményét a megismert tárgyra nézve szabadon elmodhassa, anélkül, hogy ebben feszélyezve lenne, — másrészről, hogy a szőnyegen levő tárgy különböző oldalról megvilagittatván, — már előre is tisztán lássuk minden következéseiben leadandó szavazatunk hatását.

Sorakozásunk hatása: Leszürődvén előre a vélemények — a közgyűlés tárgyalási menete rövidebb, de annál komolyabb és tartalmasabb lesz, mert megállapodott hozzászólással fog a tárgy megvitattatni s az esetlegesség nem vet fel oly indítványokat vagy felszólalásokat, melyeket a mi előzetes megbeszéléseink már feleslegessé tettek.

Nem célunk pártfegyelemmel a vélemény szabadságát korlátozni, de hol az összetartást múlhatatlanul kimondjuk, ott ezt magunkra nézve, az általunk képviselt nagyközönség és a jó ügy érdekében kötelezőnek is tartjuk. (Városok Lapja.)

A varos parkírozása*

A városi mérnök tervezete.

A városi mérnöki hivatalban egyie másra készülnek az egészséges tervek, melyek Losonc szépítését és rendelését célozzák.

Legutóbb a város egyes terein szükségesnek mutatkozó fásításra és parkírozóra vonatkozó javaslatait jelentette be Farkas Zoltán városi mérnök és pedig egyelőre a Petőfi tér és a tugári kórház tér rendelését illetőleg. F. hó 8-án tárgyalta ezt az előterjesztést az építészeti, szépészeti és rendészeti bizottság mindenben helyt adva a mérnök tervezetének, sőt még saját kebelében is egy a tárggyal kapcsolatos eszmét vetve fel.

A bizottság a Petőfi térre vonatkozó prepozíciót alkalmasnak és célszerűnek tartja és azt kéri, hogy a Petőfi tér tengelyébe harsfákültettessenek, a parkírozandó terület pedig félméter magas kerítései vétessék körül, hogy ezáltal a beültetetendő növényzet megélhetése biztosítva legyen. Ezt a kérelmet a tanács is pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. Meg lesz tehát ekként oldva a Petőfi tér régen vajúdó kérdése s ez a megoldás a legalkalmasabb arra, hogy a vasútról beérkezők mindjárt az első utcában kedvező impressziót nyerjenek. De ettől eltekintve is régi kivánalom, az eddig járhatatlan kősivatagot szép rendezett térré alakítsak át, melynek a Vasúti utca felől eső mindkét oldalán egyegy kisebb szőlőkut sem ártana, ami a vidéki városokat oly üdékké tudja tenni, mint azt pl. Besztercebányán, Körmöcbányán. Kassán stb. látjuk.

A tugári tér parkírozásra vonatkozó javaslatod szintén elfogadta a bizottság, azonban igen helyesen, a maga hatáskörében úgy döntött, hogy ennek munkálatai csak a környéken felépítendő Kalvienum elkészülése után kezdődjenek meg. A Kalvineum ugyanis tudvalevőleg oly nagyszabású építkezés lesz mely veszélyeztetné egy közelben, pláne nemrég létesített park fennmaradását

Hogy mindezek mibe fognak kerülni, egyelőre nem tudjuk; a bizottság javasolta, hogy a városi mérnök szólittasék fel a tervezett pénzügyi részének még oly időben való elkészítésére és bemutatására, hogy a tervezett szépészeti intézkedések költségei még az 1913. évi költségvetés kereteibe beillenthetők illetve előirányozhatok legyenek.

A tárggyal kapcsolatosan azután felvetette dr. Ottahal Antal rendőrkapitány a gimnázium előtti Teleky-sétány dolgát. Az itt uralkodó szégyenletes állapotokra lapunk régebbi számaiban már többször rámutattunk. A bizottság azután a rendőrkapitány felszólalásának megfelelőleg akkép intézte el az ügyet, hogy miután a fiatal fákat a téren játszó gyerekek rövid idő alatt menthetetlenül tönkre teszik, a jelenlegi kiszáradt fák helyére már megerősödött fákat ültessenek a térre s azokat körülkarózzák, javasolja egyébként, hogy az egész tér kihomokoltassék, miután az eddigi pázsit (?)