Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-01-12 / 2. szám
ELŐFIZETÉSI ARAK ^ft jHÉE ft H Éf| ^ ft áfHft j^ft jftftfftl SZERKESZTOSEO: HELYBEN: HM 1j|»J B ftHT HM «B gre 9|£j Mg] jgM feg Égg ggfi yH |§a|§ SW Losonc, Vasuti-utca 4. sz Félédre 4 kor fii H ft ft ■ ft ft ft j||| iP fti fti H 9 |g H 9 R f”%f H 9 részét illető ^minden VIDÉKRE: ftS H PB H H Ift 9 H S ftS H KIADÓHIVATAL: 'Mész évre 10 kor fii M B gjg Vk K B HH^gi gg B 9 9 Hi Bk ■Hi 9 Losonc, Kublnyl-tér II félévre 5 kor. I. Ha ^H SR H Hb MM Bk HE HUB hová az előfizetések, Negyedévre 2 kor 50 f. . M H BS Wí. gg B BSj§P RR 9g flg K BE MA HM B^B hirdetések, minden-----H| R eföäj «U raj fcäB gffll HSS jgal ftraF’ ffBK je§K 5§M| Ss'l^nH nemií pénzküldcnié-Községek, egyesületek, Hg HH HH H HH HR ägKB Kft |§fe fel Bj| H A BB Jfe 1H fj«f j£§| §l§ |B nyék és a lap szétkültováhhá nógrádnicgyei RH ^H HH MBM H D$j SB Kik'- SfcS Kplä BIS jSS2i IH ■ désére vonatkozó feltanítók és köríegjzök HH as; jB| KS LjH Éji Bj Hp tggg M Sff ®ff- Mg K MB'. jg|B SBpj ^jglgtjlg |H m szólalások intézendők. egvesiilcte tagjai részére HR Hl Hp ^ft| H BBüffi ||ͧ| ERft Hm faja» Hfrfi |Bft§j IBcB Hm H| HH Hl ___ évi előfizetés? cfíj •> Lor. fl^H HH ^Rffl 99 9fi$ tpS*; Haft Sai» §&%£ mH j&rií §§£S BESr asÉfe pBg WEb 99 ^^1 , iA -■■I Hral TOr eSSa KD Wfft 99 HR& JBra Be|| WB J^9 hirdetések jutányos áron----Hpi 99m£|0 Wm&WI H^p^^H mm mm IHh^I HE vB&mBBH JB Oft vétetnek fel a kiadóhiva-Egyes szám ára 20 fii. HF vlfäß tatban. POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. VI. évfolyam. 2. szám. Megjelenik minden csütörtökön. Losonc, 1911 január 12. MEGHÍVÓ. A losonci választókerület függetlenségi és 48-as pártjának végrehajtó nagybizottsága f. hó l?-én délután 3 órakor a Vigadó emeleti éttermében értekezletet tart. Az értekezlet tárgya : a közelgő képviselőválasztásokra vonatkozó állásfoglalás k ezen rendkívül fontos értekezletre a t. Dizottsági tag urak teljes számban való megjelenését. Losonc, 1911 január hó 19-én. Kristóff Sándor párttitkár. Dr. Vályi Béla. iigyv. alelnök. Bulyi János pártelnök Zsákutcába jutott a losonci munkapárt. Az erőszakos eszközökkel, óriási pénzáldozatokkal megszerzett losonci mandátumra nem reflektál az a magas állású férfiú, akit ők képviselőjüknek szerettek volna látni. Rohonyi államtitkár undorral fordult el a visszataszító mia7:.iákkal megfertőzött losonci mandátumtól. A holnapi minisztertanács már végérvényesen dönteni fog s a losonci munkapártnak hiú ábrándja, hogy államtitkár lesz a képviselője: csak szép álom marad. Nagyobb szégyen már nem érhet politikai joártot, mint a losonci munkapártot. Saját pártja, saját kormánya sokalta meg azt a karaktergyöngeséget, azt a csúszásmászást, azt a törik-szakad behódolást, amely a losonci munkapárt jellemző tulajdonságává vált. í Leintették a stréberséget. Nem bízik a kormány a losonci munkapártiakban, mert átlátták, hogy a losonci kerületnek a munkapárt részére való megszerzése nem elvhüségből, nem meggyőződésből fakadt, hanem a hivatali pressziónak, a leitatásnak és pénzelésnek rut eszközeivel csikarták azt ki. Nagy elégtétel ez a losonci függetlenségi pártnak Annak a pártnak, amely az ország gazdasági önállóságának a jelszavával ment harcba s eszköze csupán párthiveinek ezen eszmékhez való törhetetlen ragaszkodása volt. Most a munkapárt ismét akcióba lép. Nagy hangon hirdetik, hogy minisztert hoznak képviselőjelöltül és mindenfelé házalnak, még idegen pártoknál is, hogy kedvenc eszméjüknek híveket szerezzenek. Pedig a lóláb kilátszik gyönyörűen. A losonci munkapártnak a még múlt választásból óriási anyagi kötelezettségei, egy egész vagyont kitevő adóssága van. Ezt a restanciát akarja a munkapárt az uj képviselőjelölttel eszkomtáltatni. A losonci munkapárt jelöltjének tehát, még mielőtt vállalkoznak a jelöltségre, máris ígéretet kell tenni a régi adósságok kifizetésére. Azért akarnak tehát miniszteri csalétekkel egyhangú választást, mert akkor megbékél a kormány is és talán belenyúl mégegyszer a kasszájába és talán a tekintély is visszatér. Azonban ez hiú remény, mert a kormány egy miniszterének megválasztására, a saját reputációjának kára nélkül, —- oly magas összeget sem áldozhat, mint a losonci munkapárt adóssága. Ha pedig ellenjelöltet állítunk, ami meg is történik, akkor Hazai miniszter, a munkapárti jelölt nem jön Losoncra. Sőt már ki is jelentette a honvédelmi miniszter, hogy ő sem rosszabb Ízlésű ember, mint Rohonyi s neki sem kell Losonc. Azért indult meg a budapesti Nemzeti Társaskörben a tülekedés a losonci kerületért, mert Hazai már nem mutat hajlandóságot Losoncra jönni. Legjobban van tehát megakadva a losonci munkapárt. Az ő vállaikra ötvenezer koronánál nagyobb adósság súlya nehezedik s ettől a választástól függ, hogy ez a kötelezettség valamely alkotmányos transakcióból fog-e kikerülni, vagy pedig a munkapárti vezető embereknek kell-e azt kiizzadni. A losonci munkapárt tehát erősen beleszorult egy szűk politikai zsákutcába. (—y.) Minisztertanács A fővárosi lapok híradásait is megelőzve, elsőrendű forrásból nyert értesülés alapján közöljük, hogy pénteken minisztertanács tartatik, amelyen Rohonyi államtitkár kettős mandátuma is tárgyaltatni fog. A minisztertanács döntése, a kormány előkészületeiből már előre sejthető, de Rohonyi Gyula is minden követ megmozgat, hogy a losonci mandátumtól szabaduljon. Képviselőjelölés. A losonci kerület radikális pártjának vezetősége f. há 10-ére a a Vigadóba pártközi konferenciát hivott össze. Az értekezlet, melynek elnöke Zsigmond Elek, a radikális párt elnöke volt, a közelgő képviselőválasztásról tanácskozott. Zsigmond Elek bejelenti, hogy ezen pártközi konferencia célja az, hogy a minden pártfelfogást képviselő tagok oly jelölt személyében állapodjanak meg, aki a haladó eszméknek hive s aki az A szolgák országa. Irta Bíró Lajos (Budapesten, a Magyar Színházban nagy sikert aratott .a miit héten egyik legtehetségesebb fiatal írónknak, B.ró Lnj sn.ak Sárga liliom ciinü szinjátéka. Az in) ezt a dar.bot egy régebben irt regényéből, a Szolgák disz igából alakította at. Ebből a regényből közöljük az egyik legérdekesebb jelenetet. A színdarabban szereplő Beredv orvos neve iit Császy es húgáé, .........é, Margit.) Egy nap, tizenegy órakor este, becsöngetett valaki Császyekhoz. — Ki az ? — A doktorért jöttem. Kinyitották az ajtót Egy alacsony, kocsis külsejű ember jött be. — Jó estét kívánok. A fácányos tanyáról •jöttem be. Nagy beteg az ispán felesége, tessék kijönni hozzá. Császy bosszankodott. — Mi baja annak az asszonynak ? — Mán kérem é azt nem tudom, csak azt mondták, hogy’ nagy beteg, sietve vigyem hozzá a legelső orvost. C-ászy rosszkedvűen vette a felöltőjét, megcsókolni a húgát és menni készült.- Mennyire van innen az a túra — Van ' az instállom, vae , l.crmadfél óra járásra A fiatal orvost elöntötte a düh. Egy pillanatig habozott, azután megrázta magát : — Hát menjünk. Én csak reggel kerülök haza. feküdj le Margit és zárd magadra az ajtót. Felült a könnyű kocsira, a kocsis megsuhintott. i az ostorát és a lovak lassú kocogással indultak kifelé a városból. Az utolsó hazak is elmaradtak mögöttük. Langyos szellő fújt és csodaszép sugaras és tündöklő volt a júniusi éjszaka: Császy álmodozva ült a puha ülésen. Az, alacsony kocsis köhögött, fészkelődön, izgett-mozgott és egyszerre megrántotta a gyeplőt. A két ló megállón. — Mi az ? kérdezte felriadva Jenő. — Tekintetes ur, én nem hajtok tovább. — Miért ? C'Mk nem akarja itt tölteni az éjszakát. — Nem, hanem én megvallom a bűnömet a tekintetes urnák: Én nem a fác myos tanyáról jöttem. — Nem ? kérdezte megütődve Jenő. Hát honnan ? tetes ur. Én fiakkeres vagyok Marosváron tekin-Hát minek hozott engem ide ? — Megvallom a bűnömet tekintetes ur. Tegnapelőtt eljött hozzám egy Főhadnagy ur és azt kérdezte, akarok-e ötven forintot keresni. Akarok bizony, mondtam neki, szegény ember vagyok én. Hát az« mondta, kapok ötven forintot, csak menjek el a tekintetes úrhoz, úgy mint ma este, vigyem ki a fácányos tanyára és hagyjam olt, hogy ne tudjon kocsin hazajönni. Szegény ember vagyok kérem, gondoltam, miért ne keressek, ha az uraknak tréfálkozni van kedvük. De becsületes ember is vagyok tekintetes ur, oszt, hogy láttam otthon azt a szép kisasszonyt, gondoltam, nem lesz az egészen tréfa még sem. Hát megvallottam tekintetes ur a bűnömet. Jenő kiszáradt torokkal, megdermedten hallgatta az akadozó kocsist. Nem is volt még tisztában azzal, mi lesz, mi volt, mi a baj, csak azt érezte, hogy valami rémületes, valami iszonyatos aljasság készül vagy történik már. — Vissza ember, ahogy bírják a lovaid, lihegte a kocsis fülébe. Az könnyebbülten sóhajtott egyet, megfordította a lovakat és közéjük vágott. A két ló bőszükén ragadta a könnyű kocsit a város felé. Egy félórája lehetett, hogy eljöttek. Visszafelé tizenöt percig tartott az ut. Háromnegyed tizenkettőkor kanyarodott a Maros-utcába a kocsi. Dühös kiáltás hangzott feléjük. A kocsis megállította a lovakat. Egy rendőr lépett a kocsi elé. — Az utcában tilos a kocsiközlekedés. Jenő kiszökött a kocsiból és vad szaladással rohant végig a hosszú utcán a lakásuk felé. Az ablakok sötétek voltak. A kapu elé ért. A sötét kapualjból egy alak lépett ki és rászólt Jenőre : Tovább innen atyafi ! Jenő megnézte. A gyenge mellékutcai világításban is fel lehetett ismerni, kék attilás László huszár volt. — En itt lakom. A kapualjabol még három huszár lépett ki — Nagyon mindegy az. Ide senki be nem megy ma éjjel, mert ez a parancs. Huszár Juhász ! Ha nem áll odébb a civil, vágd oldalba. Jenő fogcsikorgatva hátrált. Körülnézett. Az éjszaka csendes volt, az, utca elhagyott. Szerette volna egy keserű dühös ordítással felverni az utcát, a varost és tajtékzó szájjal gondolt rá, hogy senki ebben az utcában, ebben a városban, talán ebben 'az országban, akitől segítséget kaphatna. A rendőrség ? A főkapitány dörzsölné a kezét. A rendőreit kirendelte a sarokra, hogy tartóztassák fel a kocsikat. A katonaság ? Egyszerűen kilöknék. Hát ki segítsen ? — Én magam. Csak magam. Az öklét összeszoritotta és próbált nyugodtan gondolkozni. A revolver nála volt: öt töltés benne. A négy huszárt ezzel lelőhetné, de nincs-e