Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-03-09 / 10. szám
4. oldal. LOSONC 1 U J S AO__________________________________1911 március 9. a hatástkeltő részek kihasználásához meg egyáltalában nem értett. Lapcsánszky Ernő tanitónövendék ügyesen választott kuruc dalokat énekelt kellemes bariton hangon, tiszta alaptónusban, bár a terem rossz akusztikája sokat rontott rajta. Fabriczy Lenke „Az ezüst fátyol legendáját“ szavalta el sikerültebb költeményhez illő buzgósággal, rendkívül nagy sikert aratva. Ez a középkori fantasztikus iskoladrámákra emlékeztető legenda semmiképpen sem illett bele a miliuanba s kárpótlását csak s valóban stílszerűen alakított élőkép mosolygó angyalarcocskái nyújtottak. Majd Szeberényi Dezső énekelt népdalokat és alkalomszerű kuplékat adott elő. Hegedűn Beriot versenymüvét játszotta azután Kudlák Pal IV. éves tanitónövendék s bár játéka elején indispozicioval küzdött, elég magas színvonalon álló játékot produkált \A zongora kíséretet Marcsányi Győző látta el fegyelmezett, diskret megjátszással. A műsor utolsó pontja sikerült élőkép, a mezőkövesdi paraszt lakodalom volt, mely után az ifjúság hajnalig tartó táncra perdült. Felülfizetések a losonci iparos ifjúság önképzőkörének táncestélye alkalmából : Hazai Samu, Bulyi János, Sternlicht S. és Társa 20—20 K, dr. Gergely Ödön, Beniczky Árpád, dr. Lévai Lajos, Wagner Sándor, dr. Ottahal Antal, Kujnis Gyula, Klamarik Danó 10—10 K, Basch Miksa, Tarján Ödön, özv. Fleischer Izidorné, Kohlener Barna, Deutsch József, Kittinger József, Kovács István, Baskai Ferenc, Farkas István, Verderics József. Losonczi Sándor 5—5 K, Dortsák Lajos, Császár Pál, Kuliffai Kálmán, Cserey Ferenc, Somló Jakab titkár, Gregor János, Szórád Lajos, Nagy Sándor 3—3 K, Schey János, F'iló Lajos, Grenercz János, Hácsek Pál, Minkusz Antal, Máté Izidor, Dávid Zsigmond, Ledermayer Aladár, Erdélyi Péter, Hábel Sándor, 2—2 K, Vágó Imre, Hász Lajos, Tatár Andor, Bodony János, Szekerka Pál T< inasovits József, Kármán Zsigmond, Csonka István, Baucsek János. Pap Károly, Medveczky János Luppa László. Titkai Andor, Gugler Mór, Stiller Simon 1—1 K. Gergely Samu beton és vasbeton gyárt Miskolc, Vay-ut 9 Állandó raktár ásott és fúrót kutakhoz, továbbá hidak és földalatti vízelvezetők hoz betoncsövekből 10 cm. belmérettől 125 cm belméretig. Vállalkozik víztelenítési, szárazzátételi és beton munkálatok szakszerű kivitelére. 9—26 Házakat építenek a városi tisztviselők. Kesergő, panaszos körlevelet olvastunk. A városi tisztviselők mostoha helyzetük miatt panaszkodnak egy körlevélben, amelyet a képviselőtestület tagjaihoz intéznek. Nyomasztó helyzetüknek egyik legnagyobb terhét a lakásdrágaság képezi. Arra törekszik tehát a város tisztikara, hogy a csekély fizetés mellett legalább csendes, nyugodt hajlékot biztosítson magának. Azt a tervet vetették tehát fel. hogy a város természetbeni lakást adjon nekik a lakáspénz helyett. Ezen tervre nézve már kész, kidolgozott előterjesztést is készítettek. A városi tisztviselők a mostani pakfongyár .íelyén óhajtanak maguknak lakásokat építtetni és az építkezés költségeire felajánlják a lakbéreiket. A tisztviselők és az alkalmazottak összesen 21,700 K. lakbért élveznek. A tervbe vett lakástöinb építése pedig 365,000 K.-ba kerülne. Arra kérik a varost, hogy ezen összeget 5 és fél százalékos kamatozással amortizációs kölcsönként vegye fel 50 évi törlesztésre. Ilyként egy évi részletre 20,075 K. esnék csupán s a lakbérekből még 1625 K. maradna az épületek jókarban tartására A városi tisztikar ajánlata elég kecsegtető, mert hisz a város bizonyos idő eltelte után ingyen jut egy csomó ház birtokába. Igaz ugyan, hogy a város is ingyen telket adna és pedig elég értékes telket, mégis ha summázzuk ezen terv előnyeit és hátrányait, a mérleg a városi tisztviselők javára billen. Nemsokára élesebben is megvilugitják még ezt a kérdést, mert az előjelekből Ítélve, még az nagyon sok tárgyalást fog involválni. De már most- is arra kérjük a városi képviselőket, hogy ezen ügyet lelkiismeretesen bírálják el. És minden esetre oda kell törekedni, hogy a pakfongyár értékesítésének, illetve felhasználásának tervénél elsősorban jöjjenek számításba a városnak dolgozó tisztviselők méltányos aspirációi, minden más esetleg felszínre kerülhető magánérdekkel szemben. (—b.) Losonc jövője. (Koholmány.) Egy fővárosi lap tudósítója látva Rakottyay terveit felkereste minap városunk egyik tekintélyét, hogy tőle Losonc jövendő kiépítésének terveiről bő felvilágosítást kérjen. Az illető tekintélyes öreg ur tisztában lévén teljesen a helyzettel, miután a tudósítót egy pántlikás szivarral megkinálta, maga mellé ültette, bodor füstöket eregetve hosszuszáru pipájából, e szavakkal kezdé: — Kérdezzen fiatal ember, én szívesen felelek. E bátorító kijelentésre a laptudositó és városunk tekintélye között a következő párbeszéd kezdődött. — Rakottyay terve nekem igen tetszik nagyságos uram. Egy hibát látok azonban benne. Kár, hogy a tervezett térre a Rákóczy és Nagybég-utcából nehezen vagy egyáltalán nem lehet eljutni, mig a Jókai-utcából két utcasarka is nyílik. — Elvünk, hogy lehetőleg mennél több legyen a saroktelkünk. Hogyne. Hiszen ezek mai értékük tizszeressét fogják megérni. Ezért van az ön által említett két utcasarka is a kultur-térre. Egyébként tökéletesen megnyugtathatom. Befeje zett tény, hogy a színház és gőzfürdő terére a Básthy-íé\e ház kisajátításával és lebontásával keletkező újabb utcán keresztül, a nagybég-utcaiak könnyen eljuthatnak. Bazovszky és a ref. egyház tehát saroktelket kapnak. A kisajátítást ezzel igy megszavazzuk. — Tehát a Básthy-féle ház lebontatnék. De hol lesz akkor a főszolgabírói hivatal ? — Ugyan kérem, hiszen akkorra már nem lesz Básthy főszolgabiió ! — Igaz. Bocsánat. Nos és a Rákóczy és Jókai-utca közt megmarad egyébként az eddigi állapot ? Szó sincs róla. A Rákóczy-utcán a Gellénféle ház, a Jókai-utcában pedig a Olaser-féle ház lebontással és a köztük levő telkek kisajátításával uj utca létesül. Kisajátitatik továbbá a Lábát-féle ház s a Rakottyaygyár e.°y része, hogy a Jókaiutca és Petőfi-utca egy újabb utcával összeköttessék s ez által a Polyák-(éle és Rachler-féle házak sarok telkek lehessenek. — Nagyszerű. Ezzel azt hiszem Losonc tervei egyenlőre befejezve lennének. — Hová gondol ? Hát nem tudja lehetetlen állapotnak, hogy a Vasuti-utca és Búza tér között nincsen utca ? Hogy a Rákóczy-utcáról az Erzsébet-utcába csak kacskaringós és lejtős Kiskarsautcán keresztül juthat az ember ? — Igazsága van nagyságodnak. Nos tehát? — Kisajátítjuk és lebontatjuk az Aranyosiféle házat és a városi-ovodát. — Nagyszerű. — Vasúti-utcában a Hoffmann féle házat, a Búza-téren a Szkokán házat. — De hiszen igy közbe-közbe kis sarok telkek kerülnek ? — Ez kell nekünk ! csupa két-három emeletes bérpalotákat építünk ! Tovább megyek : ki lesz sajátítva és felrobbantva a Bazovszky-bank és a Jókai-utcai Gál-féle ház ; igy egy újabb utcát kapunk a Jókai- és Rákóczy-utca között. Ennek folytatásaképen a Sternlicht-gyáron keresztül uj utcát létesítünk a Petőfi-utcára — Mesés tervek ezek. Hallom, hogy az Erzsébet-utca körút lesz egyszer. — Feltétlenül. Ez utca a Hertskó-féle ház és a Régi-Vigadó lebontásával összeköttetést kap a patakparthoz. Körút csak akkor lesz, ha a Szilassy-féle telkek olcsóbbak lesznek 30 koronánál. Ez esetben a Vigadó épülete az Erzsébet-utca folytatásaképen lebontatik s az igy keletkező tér, mely a Szilassy-féle telkekből fog kapni még egy darabot Hazai Samu-térnek fog neveztetni. Ezen a téren lesznek építendők képviselőnk által ígért intézmények s e térre fog kerülni egykoron az ő lovas-szobra is. — A vasúti üzletvezetőség ügye hogy áll nagyságos uram ? — Megkapjuk s az apátfalusi Prónaykastélyban fogjuk elhelyezni. — Hiszen az messze van ? — Ugyan kérem! Mire az üzletvezetőség idejön, Losonc és Apátfalu összeépült és egy város leszen. Majd elfelejtém. A vasúti vágányok nehezítik a város fejlődését és a forgalom lebonyolítását. Ezért eddig arról volt szó, hogy az apátfalusi átjárónál a kocsi közlekdésre mélyített átjárót építtetünk a vágányok alatt. Most e tervünket megváltoztattuk. Miért foglalna el a vasút az állomás a vám fejlődése elől oly óriási teret ? — Tehát ? Tehát a vasúti állomás teljes egészében a föld alá kerül. Feléje bérpalotákat építünk. A vaspálya Galsától, illetve Patakaljától kezdve fokozatosan lejteni fog — És mi lesz az iparvágányokkal ? — Azokon fogaskerekű vasúttal fogjuk a forgalmat lebonyolítani. Városunk tekintélye bodor füstöket ereget pipájából és elbizakodott mosolylyal néz az újságíróra. Az újságíró hévvel felkiált: —- Hiába ! Losonc, London, Páris. O. Közgazdaság. x Mütanrendőri bejárás. A Rakottyayféle téglagyárba vezető iparvágány mütanrendőri bejárását f. hó 4-én ejtette meg a kiküldött bizottság. A bejárást teljesítő bizottság vezetője Garády Viktor vasúti és hajózási felügyelő, mint a kereskedelmi minisztérium képviselője volt, tagjai voltak : Faludy Béla műszaki tanácsos, a közigazgatási hatóság képviseletéoen Básthy Béla főszolgabíró, a város képviseletében dr. Ottahal Antal rendőrkapitány, Baskay Ferenc főjegyző és Farkas Eoltán városi mérnök; a máv. képviseletében Hajós Emil, Bartos Lajos és Karafiáth Viktor jelentek meg A bizottság a megépített iparvágányt üzemképesnek találta s a forgalomnak átadta. A hivatalos eljárás után az építtető gyáros vendégül látta a bizottság tagjait. Ez alkalommal Garady Viktor, a kereskedelmi miniszter képviselője felköszöntőt mondott Losonc város ipari fejlettségére s éltette Rakottyay György gyárost, mint a magyar iparnak egyik kiváló és alkotuerejü férfiát s ezen óhajtással zárta be felköszöntőjét : „adjon az isten az országnak sok olyan várost, mint Losonc s minden városnak egy Rakottyay Györgyöt. * x Kézbesithetlen küldemények A kézsithetlen küldemények a vasúti üzletszabályzat értelmében a lonsonci vasúti állomás teheráruraktárában március hó 20-án d. e. 9 órakor nyilvános árverésen azonnali készpénzfizetés mellett fognak eladatni. x A losonci gőzmalom uj gépei. A Borsód-Miskolci Gőzmalom R. T. amelynek tulajdonába tartozik a losonci gőzmalom is, elhatározta, hogy a losonci gőzmalomba uj gőzgépet és kazánt állít be még az 1911. év folyamán 180.000 korona költséggel. x A máv. kőbányát vásárol A ragyolci bazaltkő-bánya tulajdonosa megvételre ajánlotta a kőbányáját a máv-nak. E célból a múlt héten Marzsó Károly üzletvezető, Alexy pályafentartási főnök és Hajós Emil vonalbiztos egy különvonaton Ragyolcon kiszállottak. Mint értesülünk, a vásárlásból nem lesz semmi, mert a bányatulajdonos tulmagas árat követelt. x A Magyar Pénzintézetek Központi Hitelbankjának közgyűlése. Megbízható helyről nyert információ alapján közöjjük, hogy a Magyar Pénzintézetek Központi Hitelbankja, amelynek részvényese a Nógrádmegyei Népbank is, ezen utóbbi pénzintézet képviselőjét dr. Reszler Lipót ügyvédet, f. hó 14-ikén tartandó közgyűlésén a felügyelő bizottság tagjai sorába fogja választani. Dr. Reszler Lipót, eddig a választmány tagja volt, a központi, hitelbank azonban, méltányolva ezen pénzintézet alapítása körül kifejtett értékes tevékenységét, most a felügyelőbizottsági tagsággal ad kifejezést a szerzett érdemekért. A Magyar Pénzintézetek Központi hitelbankja, egyike az ország legnagyobb s legelőkelőbb pénzintézeteinek, alaptőkéje 10 millió korona s az idén 5%-os osztalékot fog fizetni. TELEFON-SZÁMOK Szerkesztőség1 . . Felelős szerkesztő Kiadóhivatal 120 01 114 A LAPBIZOTTSÁG KÉPVISELŐJE KUJNIS GYULA Felelős szerkesztő Dr. VALYI BÉLA.----------- Főszerkesztő ----------KRISTOFF SÁNDOR A Dr. Borovszky-féle BÖRÖLIN a csoda háziszer, az emberiség megváltója. Egy bedörzsölésre megszüntet azonnal fej és fogfájást, elvágja és az összes rneumatikus és csuzos és güniőkóros, izom és izületi fájdalmakat. Égési és fagyási sebeket azonnal meggyógyít. Kiváló fertőtlenítő hatásánál fogva pedig a legjobb óvszer. — Ezer és ezer hálairat. Főelárusitás Losoncon: Várady Adolf drogueriája Kovács Géza cipészmester :: szaktanító = LQS0N30N see Kisbég-utea *28-ik szám alatt. ■ i B ■ -© ■
