Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-16 / 7. szám
I ■■■ ■ fi mBiHiE 18 iini s fi ^ Negyedévre 2 ko" ill: ■ | llS ■ I S|| ÍÍ 1 1 M 1|| M ff köz.eményintézendő, 1 EB m I E I» 11111 % fm i Negyedévre 2 kor. 50 fii. H H H SP 1» El ü «i isi fii i£Ífifi hirdetések, minden----WM H H 'WB* K ÍM5 w f|ÍS§ Egg kkÍ ®S k£Í S® t(K nemií pénzkiildemé-Községek, egyesületek H ■ ■ A B B B BIBI ■ AH 1 1^ 1 A P b S 1 B nyék és a lap szétkül 83S?MSÍ1 ■ ■■■■■■ Ifll i# I 99 99 H HB 1 1 ÄKMSi» srsssaaWks:. ■ ■ ■ ■■■■■Bill ft 99 HiLfi in9 I — cgk^BB 9I|L^H |RL.JEi SB ffirniflFr 3 WBI^JBS bH jH J MB S uH tel a Egyes szám ára 20 fii. VV B fp ^B^ 9 WSWSr ff? fft1 BP9P falban. POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. VI. évfolyam. 7. szám. Megjelenik minden csütörtökön. Losonc, 1911 február 16. A politika és jellem ma nem egy és ugyanazon fogalmak. Szomorú, de úgy van, hogy azoknak, kik a nép erkölcse, jelleme, becsülete, vagyona felett korlátlanul rendelkezhetnek, — nem kell erkölcsöseknek lenniök. Figyeljük csak meg a parlamenti tárgyalásokat ; ha valakit a vita hevében megsértenek, rendszerint azzal békitik ki, hogy hiszen nem akarták őt „egyéni becsületében“ sérteni. Vagyis lehet valaki politikailag becstelen, de egyénileg becsületes! Mindez annak bizonyítéka, hogy erkölcsileg még nem egészen értünk meg a parlamentárizmusra. A régi időkben politika és erkölcs két egymástól távol eső világ volt. Ha vissza pillantunk Róma történetébe, ott találunk arra számos példát, hogy a győztes párt is természetesnek találta, hogy az ellenpártiakat egyszerűn lemészároltatta. A középkor sötét borzalmai közé tartozott az is, hogy a politikai életben mindenféle eszköz meg volt engedve. Machiavelli, a hires történetiró még tudományos mezbe is öltöztette ezt a borzalmas tant „1 principe“ cimü müvében. Szerinte az állami rend érdekében, minden eszközt megengedett. A protestánsok elnyomására a vérpad, gályarabság, börtön napirenden voltak. Velence köztársaságban még az újkorban is működött az orgyilok, a tőr, a mérgezés és mindezeken nem üközött meg az akkori közvélemény. Ma már hál istennek az erkölcsök szelidebbek, de még mindig nem tartunk ott, hogy a politika és jellem azonosíthatók lennének. Ugyanazok a politikusok, a kik ingerülten tiltakoznak egy-egy katonatiszti affér alkalmával a külön katonai és polgári becsület megkülönböztetése ellen, állandóan elkülönítik az egyéni és politikai becsületet. A mi politikusaink, ha nem is tartják a politikában az egyéni integritás szabályait kötelezőnek, a látszatra adnak valamit. Ha vétenek is az erkölcs ellen, ezt letagadják; külsőleg erkölcsösöknek akarnak mutatkozni. Ma az irtó, a gyilkos rendszer helyett a lekenyerezés, a titkos megvesztegetés sokféle, megszámlálhatalan fajtája járja. Ha valaki megtalálná irni az italmérések, trafikengedélyek, szeszkontigens engedélyezések, állami bérletek, állami szállítások, kinevezések stb. mondhatjuk „kortörténetét“ valóban szép dolgok kerülnének napfényre. A politika egy jelszó után indul: a siker után. Milyen eszközökkel, micsoda uton-módon érik ezt el, az a körülmények és a tág lelkiismeret kérdése. Ugyanazok az emberek, akik, mint egyének túlhajtott egyéni önérzetbőr képesek volnának magukat holmi kártya adósság miatt kivégezni, választások alkalmával a legnagyobb hideg és előre megfontolt terv szerint követik el a bűncselekmények, a választási visszaélések halmazát. Ezután pedig hivatkoznak az igy összehozott többség akaratára. A magyar parlament egy jövő pirkadásának volt nem rég a tanúja. A magyar parlamentben akadt egy magyar államférfiu, aki fényesen beigazolta, hogy: a politika és jellem mégis egy. Ez a férfiú : Justh Gyula. Mikor burkolt célzásokat tettek arra, hogy a király előtt engedett a hirdetett elvekből, — hiszen úgy beszél a selma, amint ő gondolkodik — önérzetesen és büszkén olvasta a fel terjesztett memorandumot, amivel beigazolta, hogy a királytól is azt kérte, amit a nemzetnek ígért. Most aztán tette hozzá Justh Gyula — olvassák ám fel a többiek is azt a memorandumot, amit ők felterjesztettek a királyhoz. A történelmi hűség kedvéért megjegyezzük, hogy sokan pirultak Justh büszke felhívására, — de memorandumot nem olvasott fel senki. Pedig de sokan írtak annak idején Bécsbe! Tiltakozó népgyülés. A hadügyminisztérium által beterjesztett hadügyi budget ellen a losonci szociáldemokrata párt folyó hó 19-én, délután 3 órakor a Zöldfa-vendéglőben tiltakozó népgyülést tart. A népgyülésen a budapesti országos központi párt egyik kiküldötte tart szónoklatot. — Visszavont petíció. A balassagyarmati választókerületben kisebbségben maradt függetlenségi párt petícióval támadta meg Wickenburg Márk gróf képviselői mandátumát. E hó 14-én kellett volna megkezdeni a petícióban hivatkozott tanuk kihallgatását. Erre azonban már nem volt szükség, mert a kérvényezők a petíciót visszavonták. HAZAI program m beszéd e. Programmbeszéd programm nélkül. A losonci munkapárt képviselőjelöltje, Hazai Samu honvédelmi miniszter tegnap reggel érkezett Losoncra egy egész sereg munkapárti képviselő kíséretében. A miniszter fogadtatása Az érkező minisztert az állomás előcsarnokában Wagner Sándor polgármester üdvözölte s szives szavakat intézett hozzá a város nevében. A miniszter rövid válaszban köszönte meg a fogadtatást, mire megkezdődött a bevonulás. A munkapárt a bevonulási útvonalakat sűrűn feldíszítette Hazai Samut éltető korteszászlókkal. A feldíszített útvonalakon óriási hosszú kocsisor vonult végig, minden kocsin korteszászló lengett s a rajtaülők kalapján nemzetiszinü toll. A legelső kocsin dr. Ottahal Antal rendőrfőkapitány foglalt helyett Varga Gusztáv csendőrszázadossal. A második kocsin jött Hazai Samu honvédelmi miniszter Wagner Sándor polgármester társaságában. A többi kocsin jöttek az erkezett vendégek vegyesen a losonci munkapárt fogadó-bizottságának tagjaival. A menet a Vigadó előtt állott meg, ahol egy rövid lélegzetű villásreggeli volt. Ezalatt a régi Vigadó nagyterme zsúfolásig megtelt a minden pártállásu szavazópolgárok óriási tömegével. Sokan kint rekedtek a szűk teremből s óriásivá szaporodott a minisztert látni vágyó kiváncsi sereg az egész Erzsébet-utcában. A népgyülést 11 órakor rtyitotta meg Török Zoltán, a nógrádmegyei munkapárt elnöké. Egy küldöttséget menesztettek a miniszterhez, hogy felkérje programmbeszéde elmondására. Pár perc múlva megérkezett Hazai Samu s az összesereglett hallgatóság lelkes éljenzése után elmondotta programm beszédét. Idő és tér hiányában Hazai Samu honvédelmi miniszter programmbeszódéről az alábbiakban számolunk be első impressziónkról *• A programmbeszéd Hazai Samu egyénisége kétségkívül jó hatást keltett a város közönsége körében pártkülönbség nélkül. Szinte érthetővé vált előttünk, hogy miért nevezik tréfásan Hazait a kabinet primadonnájának s most már nem csodálkozunk Justh Gyulának e sorok Írója előtt tett ama kijelentése felett sem, hogy Hazai miniszter az ellenzéki pártok előtt is nagy közkedveltségnek örvend. A régi Vigadó nagytermében elmondott programmbeszéde is teljesen megfelel a róla alkotott kedvező véleménynek. Ő maga kijelentette, hogy nem kíván a politikai Ígérgetéseknek és nagyhangú frázisoknak nehézsúlyú bajnoka lenni. Nem óhajt nagyfontosságu politikai produkciókat bemutatni. Az ő beszéde tulajdonképpen programmbeszéd programm nélkül. Inkább elmefuttatás, mint programmbeszéd volt az, amit Hazai miniszter elmondott. Rámutatott arra a szociális bajokra, amelyekben ez az ország sorvad. Sok orvos próbálgatja gyógyítani az ország bajait s a betegségben szenvedők maguk sem tudják, hogy melyik gyógymód a legjobb az ajánlgatottak közül s melyik örvöshöz legyenek több bizalommal. A nyugodt hangú s magasabb politikai iskolázottságot eláruló beszéde folyamán Hazai azt is kijelentette, hogy ő nem olyan mint az a boltos, aki a maga pertékájat nyakra-főre dicséri, a másét pedig leócsárolja. Ó tiszteli az ellenpárt véleményét is. Lényeges pontját képezte beszédének az a kijelentés is, hogy azt szeretné, ha a nemzeti munkapárt nem mint egy politikai párt létezne, hanem a nemzeti munkához, nem mint politikai akcióhoz, hanem mint egy társadalmi és gazdasági nagy egyesüléshez, az egész nemzet teljes összességében csatlakoznék. Szólott még a kétéves katonai szolgálatról is. A miniszter feltétlen hivének vallotta magat a kétéves katonai szolgálat behozatalának. Ezt az időt elegendőnek tartja arra, hogy a nemzet fiatal, munkaerős eleme, csak ennyi időre legyen munkájától elvonva. Hazai beszédéről elismeréssel kell nyilatkoznunk. Távol állva a politikai elfogultságtól, valamennyi pártállásu embert megnyugtatolag, mint ez ország első hivatalnoka, az ország ügyeinek objektiv intézője nyilatkozott meg. Az ő programm nélküli programmbeszéde. mégis nagyon tartalmas, sokat Ígérő. Ezt a véleményt mi, az ellenzéki oldalról teljes bátorsággal merjük kinyilatkoztatni. Bizony tanulhatna a ministertől tapintatosságot és meggyőződés tisztelést sok helyi munkapárti nagyság. Nem is lehet e hazának hü fia senki ólj án ember, aki tüzzel-vassal ádáz dühvei akarja kipusztitBni s tönkre tenni politikai ellenfeleit. Hazai beszédét a totajku hallgatóságra való tekintettel Maliarik felsősztregovai lelkész tót nyelven tolmácsolta. Forgách Antal gróf pedig a választó kerüpolgárai nevében mondott köszönetét a . ministem ;k úgy a jelölés elfogadásáért mint a magasszárnyalásu programmbeszédeért. Végül Török Zoltán záró szavai után a népgyülés a legteljesebb rendben szétoszlott.
