Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-02-16 / 7. szám

I ■■■ ■ fi mBiHiE 18 iini s fi ^ Negyedévre 2 ko" ill: ■ | llS ■ I S|| ÍÍ 1 1 M 1|| M ff köz.eményintézendő, 1 EB m I E I» 11111 % fm i Negyedévre 2 kor. 50 fii. H H H SP 1» El ü «i isi fii i£Ífifi hirdetések, minden­----­­WM H H 'WB* K ÍM5 w f|ÍS§ Egg kkÍ ®S k£Í S® t(K nemií pénzkiildemé-Községek, egyesületek H ■ ■ A B B B BIBI ■ AH 1 1^ 1 A P b S 1 B nyék és a lap szétkül 83S?MSÍ1 ■ ■■■■■■ Ifll i# I 99 99 H HB 1 1 ÄKMSi» srsssaaWks:. ■ ■ ■ ■■■■■Bill ft 99 HiLfi in9 I — cgk^BB 9I|L^H |RL.JEi SB ffirniflFr 3 WBI^JBS bH jH J MB S uH tel a Egyes szám ára 20 fii. VV B fp ^B^ 9 WSWSr ff? fft1 BP9P falban. POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. VI. évfolyam. 7. szám. Megjelenik minden csütörtökön. Losonc, 1911 február 16. A politika és jellem ma nem egy és ugyanazon fogalmak. Szomorú, de úgy van, hogy azoknak, kik a nép erkölcse, jelleme, becsülete, vagyona felett korlátlanul rendelkezhetnek, — nem kell erkölcsöseknek lenniök. Figyeljük csak meg a parlamenti tár­gyalásokat ; ha valakit a vita hevében meg­sértenek, rendszerint azzal békitik ki, hogy hiszen nem akarták őt „egyéni becsületé­ben“ sérteni. Vagyis lehet valaki politikailag becstelen, de egyénileg becsületes! Mindez annak bizonyítéka, hogy erköl­csileg még nem egészen értünk meg a par­­lamentárizmusra. A régi időkben politika és erkölcs két egymástól távol eső világ volt. Ha vissza pillantunk Róma történetébe, ott találunk arra számos példát, hogy a győz­tes párt is természetesnek találta, hogy az ellenpártiakat egyszerűn lemészároltatta. A középkor sötét borzalmai közé tartozott az is, hogy a politikai életben mindenféle esz­köz meg volt engedve. Machiavelli, a hires történetiró még tudományos mezbe is öl­töztette ezt a borzalmas tant „1 principe“ cimü müvében. Szerinte az állami rend ér­dekében, minden eszközt megengedett. A protestánsok elnyomására a vérpad, gálya­rabság, börtön napirenden voltak. Velence köztársaságban még az újkorban is műkö­dött az orgyilok, a tőr, a mérgezés és min­dezeken nem üközött meg az akkori köz­vélemény. Ma már hál istennek az erkölcsök sze­­lidebbek, de még mindig nem tartunk ott, hogy a politika és jellem azonosíthatók lennének. Ugyanazok a politikusok, a kik ingerülten tiltakoznak egy-egy katonatiszti affér alkalmával a külön katonai és polgári becsület megkülönböztetése ellen, állandóan elkülönítik az egyéni és politikai becsületet. A mi politikusaink, ha nem is tartják a politikában az egyéni integritás szabályait kötelezőnek, a látszatra adnak valamit. Ha vétenek is az erkölcs ellen, ezt letagadják; külsőleg erkölcsösöknek akarnak mutat­kozni. Ma az irtó, a gyilkos rendszer helyett a lekenyerezés, a titkos megveszte­getés sokféle, megszámlálhatalan fajtája járja. Ha valaki megtalálná irni az italmé­rések, trafikengedélyek, szeszkontigens enge­délyezések, állami bérletek, állami szállítások, kinevezések stb. mondhatjuk „kortörténetét“ valóban szép dolgok kerülnének napfényre. A politika egy jelszó után indul: a siker után. Milyen eszközökkel, micsoda uton-módon érik ezt el, az a körülmények és a tág lelkiismeret kérdése. Ugyanazok az emberek, akik, mint egyének túlhajtott egyéni önérzetbőr képesek volnának magu­kat holmi kártya adósság miatt kivégezni, választások alkalmával a legnagyobb hideg és előre megfontolt terv szerint követik el a bűncselekmények, a választási visszaélések halmazát. Ezután pedig hivatkoznak az igy összehozott többség akaratára. A magyar parlament egy jövő pirka­­dásának volt nem rég a tanúja. A magyar parlamentben akadt egy magyar államférfiu, aki fényesen beigazolta, hogy: a politika és jellem mégis egy. Ez a férfiú : Justh Gyula. Mikor burkolt célzásokat tettek arra, hogy a király előtt engedett a hirdetett el­vekből, — hiszen úgy beszél a selma, amint ő gondolkodik — önérzetesen és büszkén olvasta a fel terjesztett memorandumot, amivel beigazolta, hogy a királytól is azt kérte, amit a nemzetnek ígért. Most aztán tette hozzá Justh Gyula — olvassák ám fel a többiek is azt a memorandumot, amit ők felterjesztettek a királyhoz. A történelmi hűség kedvéért megje­gyezzük, hogy sokan pirultak Justh büszke felhívására, — de memorandumot nem ol­vasott fel senki. Pedig de sokan írtak an­nak idején Bécsbe! Tiltakozó népgyülés. A hadügymi­nisztérium által beterjesztett hadügyi budget ellen a losonci szociáldemokrata párt folyó hó 19-én, délután 3 órakor a Zöldfa-vendéglőben tiltakozó népgyülést tart. A népgyülésen a budapesti orszá­gos központi párt egyik kiküldötte tart szónoklatot. — Visszavont petíció. A balassagyarmati választókerületben kisebbségben maradt független­ségi párt petícióval támadta meg Wickenburg Márk gróf képviselői mandátumát. E hó 14-én kellett volna megkezdeni a petícióban hivatkozott tanuk kihallgatását. Erre azonban már nem volt szükség, mert a kérvényezők a petíciót vissza­vonták. HAZAI program m beszéd e. Programmbeszéd programm nélkül. A losonci munkapárt képviselőjelöltje, Hazai Samu honvédelmi miniszter tegnap reggel érkezett Losoncra egy egész sereg munkapárti képviselő kíséretében. A miniszter fogadtatása Az érkező minisztert az állomás előcsarno­kában Wagner Sándor polgármester üdvözölte s szives szavakat intézett hozzá a város nevében. A miniszter rövid válaszban köszönte meg a fogadtatást, mire megkezdődött a bevonulás. A munkapárt a bevonulási útvonalakat sűrűn feldíszítette Hazai Samut éltető kortes­zászlókkal. A feldíszített útvonalakon óriási hosszú kocsisor vonult végig, minden kocsin korteszászló lengett s a rajtaülők kalapján nemzetiszinü toll. A legelső kocsin dr. Ottahal Antal rendőr­­főkapitány foglalt helyett Varga Gusztáv csen­dőrszázadossal. A második kocsin jött Hazai Samu honvédelmi miniszter Wagner Sándor pol­gármester társaságában. A többi kocsin jöttek az erkezett vendégek vegyesen a losonci munkapárt fogadó-bizottságának tagjaival. A menet a Vigadó előtt állott meg, ahol egy rövid lélegzetű villásreggeli volt. Ezalatt a régi Vigadó nagyterme zsúfolásig megtelt a minden pártállásu szavazópolgárok óriási tömegével. Sokan kint rekedtek a szűk teremből s óriásivá szaporodott a minisztert látni vágyó kiváncsi sereg az egész Erzsébet-utcában. A népgyülést 11 órakor rtyitotta meg Török Zoltán, a nógrádmegyei munkapárt elnöké. Egy küldöttséget menesztettek a miniszterhez, hogy felkérje programmbeszéde elmondására. Pár perc múlva megérkezett Hazai Samu s az összesereglett hallgatóság lelkes éljenzése után elmondotta programm beszédét. Idő és tér hiányában Hazai Samu honvé­delmi miniszter programmbeszódéről az alábbiak­ban számolunk be első impressziónkról *• A programmbeszéd Hazai Samu egyénisége kétségkívül jó hatást keltett a város közönsége körében pártkülönbség nélkül. Szinte érthetővé vált előttünk, hogy miért nevezik tréfásan Hazait a kabinet primadonnájá­nak s most már nem csodálkozunk Justh Gyulá­nak e sorok Írója előtt tett ama kijelentése felett sem, hogy Hazai miniszter az ellenzéki pártok előtt is nagy közkedveltségnek örvend. A régi Vigadó nagytermében elmondott programmbeszéde is teljesen megfelel a róla alko­tott kedvező véleménynek. Ő maga kijelentette, hogy nem kíván a poli­tikai Ígérgetéseknek és nagyhangú frázisoknak nehézsúlyú bajnoka lenni. Nem óhajt nagyfontos­­ságu politikai produkciókat bemutatni. Az ő be­széde tulajdonképpen programmbeszéd programm nélkül. Inkább elmefuttatás, mint programmbeszéd volt az, amit Hazai miniszter elmondott. Rámu­tatott arra a szociális bajokra, amelyekben ez az ország sorvad. Sok orvos próbálgatja gyógyítani az ország bajait s a betegségben szenvedők maguk sem tudják, hogy melyik gyógymód a legjobb az ajánlgatottak közül s melyik örvöshöz legyenek több bizalommal. A nyugodt hangú s magasabb politikai isko­lázottságot eláruló beszéde folyamán Hazai azt is kijelentette, hogy ő nem olyan mint az a boltos, aki a maga pertékájat nyakra-főre dicséri, a másét pedig leócsárolja. Ó tiszteli az ellenpárt véleményét is. Lényeges pontját képezte beszédének az a kijelentés is, hogy azt szeretné, ha a nemzeti munkapárt nem mint egy politikai párt létezne, hanem a nemzeti munkához, nem mint politikai akcióhoz, hanem mint egy társadalmi és gazda­sági nagy egyesüléshez, az egész nemzet teljes összességében csatlakoznék. Szólott még a kétéves katonai szolgálatról is. A miniszter feltétlen hivének vallotta magat a kétéves katonai szolgálat behozatalának. Ezt az időt elegendőnek tartja arra, hogy a nemzet fia­tal, munkaerős eleme, csak ennyi időre legyen munkájától elvonva. Hazai beszédéről elismeréssel kell nyilatkoz­nunk. Távol állva a politikai elfogultságtól, vala­mennyi pártállásu embert megnyugtatolag, mint ez ország első hivatalnoka, az ország ügyeinek objektiv intézője nyilatkozott meg. Az ő prog­ramm nélküli programmbeszéde. mégis nagyon tartalmas, sokat Ígérő. Ezt a véleményt mi, az ellenzéki oldalról teljes bátorsággal merjük kinyi­latkoztatni. Bizony tanulhatna a ministertől tapintatos­ságot és meggyőződés tisztelést sok helyi munka­párti nagyság. Nem is lehet e hazának hü fia senki ólj án ember, aki tüzzel-vassal ádáz dühvei akarja kipusztitBni s tönkre tenni politikai ellenfeleit. Hazai beszédét a totajku hallgatóságra való tekintettel Maliarik felsősztregovai lelkész tót nyelven tolmácsolta. Forgách Antal gróf pedig a választó kerü­­polgárai nevében mondott köszönetét a . minis­tem ;k úgy a jelölés elfogadásáért mint a ma­­gasszárnyalásu programmbeszédeért. Végül Török Zoltán záró szavai után a népgyülés a legteljesebb rendben szétoszlott.

Next

/
Thumbnails
Contents