Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-23 / 47. szám

IM 1. november 23. LOSONCI UJSAO 5. oldal. szellemet vélte védelmébe venni s ehelyett a tartalmatlan, léha tucatoperettnek csinált reklámot. Nagyon igaz, hogy a színháznak is a kereslet szerint kell berendezkedni, de mi úgy tudjuk, hogy a színház olyan bolt, amely a közönség részéről megnyilvánuló keresletre s egyik legfőbb szellemi javára: jó Ízlésére irányitó hatással van. Ezt pedig a legeslegalacsonyabb szellemi nívón álló közönség gusztusa szerint felhasználnia még sem szabad. Azt a rettenetes tájékozatlan­ságra valló állítást, hogy a tartalmas ope­rettben, színműben és drámában való Jter­­melésünk szegény, — cáfolnunk nem kell. Az a kifogás pedig, hogy a dráma azért nem jó műfaj (!), mert úgyis tudjuk, mi lesz a vége: az esztétika terén való naivi­tásnak akkora fokáról tesz tanúságot, hogy a «Losonc» legfiatalabb olvasója is bizonnyal csendes derültséggel fogadta a cikk vonat­kozó helyeit Hiszen nem a darab vége, hanem a benne harcoló nagy eszmék, az emberek nagyszerű szenvedélyei és érzelmeinek képe nyújtják a magasabb rendű, tisztult élveze­tet. Tisztán az intelligenciátlan elemek szempontjából érthető tévedés, hogy a napi élet gondjai és bajai után csak az üres operett nyújtana üdülést. Sokkal tisztább, mélyebb és üdítőbb hatású, a mindennapi élet gondjait és izgalmait sokkal inkább feledtető egy igazi tragédia, mint a tartal­matlan s ízléstelen operett De hiszen nem kívánunk mi tragédiákat. Adjanak csak valamivel raisonábilisabb operetteket de olyanokat aminek legyen értelme, jelentése és tartalma, olyanokat pl. mint a tavalyt operettek voltak (Halhatatlan lump, Muzsi­kus leány, Obsitos, Herceg kisasszony stb.) aminőkből uj termés is bőven van. Mert a kitűnő társulattól ma csak az előadási tudjuk élvezni, de a darabot nem, vagy csak ritkán. Csütörtök, 16-án. Falusi verebek. Talán Gárdonyi közismert önismétlései s a divatból kiment darab és zsáner nem a legkedvezőbben kolportált kritikája miatt gyülekezett nehezen a közönség. Pedig ha nem is a darab, hát legalább az előadás végett volt érdemes ott lenni csütörtökön. Az est tulajdon­képpen Káldor-naV. (Ződág) és Feketé-nek (Erzsi) volt szánva. Ők voltak a didergő falusi verebek; kedves, humoros előadásaikkal elringattak a gyér, de annál megértőbb közönséget; olyan keserűen komikus, olyan szomorúan naiv előadást nyújtot­tak, amilyent a szerző csak várhatott ettől a két alaktól. Különösen szépen kidolgozott, tanulmányra valló játékot produkált Káldor a III. felvonás utolsó jeleneteiben, kitünően adva a mindinkább lerészegedő parasztlegényt. Szokott jó volt Miklóssy (Zsigovicsné), elég jó Huzella (Berta) és elég rossz Déryné (Verőn). Igen jellemző és szép alakítást mutatott Kovács a bíró szerepében. Péntek, 17-én. Az ezred apja ment most már harmadszor; leszállított helyáraa és az előbbi előadásokéhoz hasonló siker mellett. Szombat, 18-án és vasárnap, 19-én. Kis gráf. Szombaton zsúfolt és vasárnap a rosSz idő dacára elég telt ház előtt ment Martos és Rényi szép operettje. Az előadás ki­emelkedő pontjai természetesen Pataki (Rózsi) és Káldor (László) duettjei voltak. Mindketten egy­formán üde, friss játékot, temperameutumos szép alakítást nyújtottak. Művészi volt a csók kiséret s a második felvonás szenvedélyes jelenete, ahol Káldor szép drámai tehetségét is felcsillanni engedte. Pataki ezúttal nem takarékoskodott toalettjeivel, de sziporkázó, jókedvű ambíciójával sem. Sok tapsot s a karzattól a páholyokig zugó derültséget aratott Szalkay (Zápolya) szép, nyu­godt, a bohóckodástól távol álló s mégis komikus játékával és sikerült, ötletes rögtönzéseivel. A Szántó (Kocsonya) játéka már inkább hasonlítható a cirkuszok humorához, de mégsem tagadható meg tőle az igazi, mélyebb komikai tehetség, a jellemzés művészete. Percekig tapsolták s meg­ismételtették a Fekete artisztikus táncát, melyet csodalatos könnyedséggel lejtett és amelyet sze­gény Rónay, ki éppen nem táncosnő, csak alig tudott követni. Zilahy az öreg gróf szerepében sem tudott a közepességen felülemelkedni s Juhos t is (Dorothy) elég félszegnek, műkedvelő­­szerűnek találtuk. Kitűnő volt Miklóssy (Csibrákné) a színházi mama szerepében, melyet komikusán tudott jelentéktelenségéből kiemelni. — Sokat lehe­tett általában élvezni és mulatni ezen az előadáson, a sikert csak fokozta a kar koronkinti megjelené­seiben megnyilvánuló önkénytelen humor. Vasárnap délután Romeo és Julia ment. Főérdeme volt az elő­adásnak, hogy a darab háromnegyed részét ki­hagyták. A délutáni előadásokon is játszani kellene. Hétfő, 20-án. Ártatlan Zsuzsi bérletszünetben, harmadszor. Kedd, 21-én. Nagy diákok. Ezt az alapjában véve érde­mes, de egyáltalában nem szinszerü s különösen az első két felvonásban elpuskázott darabot a megérdemelt közönség fogadta és unalom kisérte. Nem volt jó a darab, de keveset produkált a drámai személyzet is. Csak mintha Zilahy (Jean) javult volna, sokkal természetesebb, emberebb mér­tékű volt, arról persze nem tehetett, hogy szerepe volt ez alkalommal túlzott és lehetetlen. Huzella (Helén) nem adta azt, amit tőle vártunk, elég kö­zönyösen fogta fel a helyzetét, nem éreztette a tragédiát, melyet az öreg igazgató fiatal felesége megél. Déry (Lormier) játékát nem kritizálhatjuk. Az a színész, aki nem tanulja meg szerepét, nem játszhatik. Alapi (Surot) mint mindig, elég jó intrikus volt. Az ő alakítása volt talán a legtermé­szetesebb, a legvalószerübb. Rátermett a cinikus szerepekre. Kedves volt Rónai a Pierre szerepé­ben, de Szántó (Bron) nem túlságosan remekelt. Jó volt, kacagtatott és jellemzett, de tőle többet is el lehet várni. Szerda, 22-én. Kabaret-estély és Az üzlet. Tegnap este volt Losoncon az első premier. Igaz, hogy csak egy igénytelen, inkább erkölcsrajz-féle egyfelvonásos premierje, de mégis premier. A rövidiélegzetü bo­hózat után percekig tomboltak az emberek a szerző után, Zsíros azonban nem is volt a szín­házban, ami az adott körülmények közt elég ízléses volt tőle. A darabnak valami vezető gon­dolata persze nincs, csupán elég hü képe az enervalt, unatkozó lipótvárosi asszonynak, aki egyszer unalomból, másszor hiúságból szeret. Nem is mondható szövevényesnek, mert hiszen pointjét Bleyer egyetlen fogása, a hercegnő meséje ké­pezi. Azt hisszük, Zsíros István irói pályájának egyik jelentéktelen epizódja marad Az üzlet. Zilahy és Huzella először és elég jól adtak elő. Kár, hogy Szebenyi mindig primadonnának kép­zeli magát az ő szobalány — szerepeiben. — A kabatet-xő\ nem lehet semmi rosszat mondani, de valami különös jót sem. Az bizony <. lég szürke volt. Kiemelkedő pontjai voltak Káldor és Érckövy számai. Káldort kellemes hangján előadott szép énekéért, de kivált közönségünk előtt szokatlan és hivatottságra valló fütty-müvészetéért szűnni nem akaró tapssal honoráltak. Megint uj téren mutatta meg kiválóságát e sokoldalú, kitűnő művész. Érckövy, mint ezt róla már többször elismertük a társulat leg­képzettebb, legfinomabb játszó tagja. Kitűnő bariton hangjával és finom, kifejező játékával a legelső sorok közönségének nagy tetszését vívta ki. Fekete Irén énekelt, táncolt és szavalt igen jól megválasztott, kedves dolgokat, Miklóssy a maga groteszk mozdulataival és mimikájával aratott sikert, Endrey éneke is tetszett s természetesen Pataki kupiéi sem maradtak hatás nélkül. Bájos volt a Rónay szereplése és elég jó a Nyárayé. Szántó, bár saját száma szintén elég ügyes volt, — elég szellemtelenül és ócska viccek kíséretében konferált. — Külön-külön jók voltak mind, de az estély általában csalódást hozott az elégedetlenül távozó publikumnak, mely nyilván többet várt. O O (*) Vendégszereplések. A mostani rövid szinházidény az eddig publikáltakon kívül még több szenzációt tartogat számunkra. Szalkay Lajos ugyanis tervbe vette, hogy legközelebb vendégsze­replésre meghívja a Góth-párt és Hegedűs Gyulát, aki Lengyel Menyhért „Taifun“-jában lépne fel. (*) Távozó színésznő. A losonci színtár­sulat egyik kedvelt színésznője, Boriss Bianka vált meg e napokban a színtársulattól. Távo­zása tisztán családi okokból történt. (*) A „Leányvásár.“ Bródi Miksa, Martos Ferencz és Jakobi Viktor Budapesten a Királyszin­­házban kedden bemutatott s azóta állandó siker mellett bemutatott operettje, a „Leányvásár“ nem­sokára szinrekerül a losonci színházban is. Szalkay igazgató már intézkedett, hogy az uj operettet előadás céljából megszerezze. Irodalom, művészet. o o ' A belügyminiszter a színészekért A belügyminiszter átiratot intézett valamennyi vidéki törvényhatósághoz, amelyben figyelmezteti azokat egy régebb idő óta érvényben levő belügyminisz­teri rendeletre, amely a színészekre vonatkozik. Ez a rendelet úgy szól, hogy mialatt valamely városban, vagy nagyobb községben egy minisz­­terileg koncesszionált, rendes szintársulat műkö­dik, azalatt semmiféle daltársulatnak, cirkusznak, vagy bármilyen mutatványosnak nem szabad működési engedélyt adni. A vidéken a hatóságok ugyanis igen sokszor eltekintettek ettől a rende­lettől és akárhánysznr megtörtént, hogy mialatt valamelyik városkában a magyar színészek mű­ködtek, ugyanakkor egy idegen trupp, valami cirkusz, vagy mutatványos társaság aránylag nagy jövedelmeket vágott zsebre. * A Köztársasági eszme Magyarorszá­gon. Ismeretes, hogy Nagy György, volt orsz. képviselő Magyarországon köztársasági pártot ala­pított és Magyar köztársaság címen folyóiratot is indított. — A folyóirat irodalmi körökben nagy érdeklődést keltett és egyre nagyobb mérvben terjed. Megjelenik minden hó 14-én, hogy ezzel a dátummal is emlékeztessen 1849. április 14.-ére. A Magyar köztársaság ellen az ügyészség máris vádiratot emelt. — A folyóiratban Nagy György 1849. c. cikkében foglalkozik a királyi ügyészség­gel, amely ellene vádat emelt a köztársa­sági eszmének hirdetéséért. — Cikkeket írtak még a folyóiratban : dr. Gonda József, dr. Kalmár Antal, a neves közjogi iró, Ferenczy Illés dr. a valósá­gos belső titkos tanácsosok esküjéről, dr Lynch Artur, Szeless Adorján, aki a budapesti Hentzi­­szobrot felrobbantotta, Fehér Márton dr. és Szánthó György dr. — A folyóirat Hódmezővásárhelyen jelenik meg Nagy György szerkesztésében. * Országos amatőr és népművészeti kiállítás Miskolcon. A miskolci műkedvelő és háziipari kiállítás szervezési munkái már megkez­dődtek. A gróf Haller Józsefné elnöklete alatti amatőr osztályban fényképek, festmények, ipar­művészeti tárgyak, női kézimunkák s az amatőr gyűjtőket érdeklő antik műtárgyak, bútorok, ké­pek, ruhák, dr. Tarnay Gyuláné elnöklő háziipari osztályában a nép által készített ruhák, kézimun­kák, dísztárgyak lesznek kiáilitva, Seemayer Villi­­bald és Oáljfy Ignác múzeumi igazgatók ethno­­gráfiai osztálya pedig festői csoportok, diszrámák keretében mutatja be különféle népfajok s első­sorban a felvidéki palócok, matyók stb. viseletét, életét és népszokásait. Az amatőrség s a háziipar terjesztését s a népipari termékek értékesítésének elősegítése céljából báji Pataky Gyuláné elnöklő széleskörű mozgalmat indít s az ország és első­sorban a felvidék városaiban helyi bizottságokat szervez avégből, hogy azok vidékük amatőr és háziipari tárgyait egybegyűjtve előzőleg, március hóban kisebb tárgyalatokat rendezzenek s a leg­értékesebb darabokat később kollektiv csoportban a miskolci kiállításon is bemutassák. Ekként or­szágos lesz a verseny, mely szakemberekből álló zsűrik által odaitél ndő megfelelő számú arany-, ezüst- és bronzéremért s a disz- és elismerő ok­levelekért, valamint a nagyobb összegű pénz­jutalmakért folyik. A vezetőség dr. Bodor Antal igazgató szerkesztésében kéthetenkint illusztrált értesítői is ad ki, melyet minden kiállitó ésjközre­­müködő díjtalanul kap állandóan. A kiállítási iroda (Miskolcon Szécsényi-u. 85 sz. alatt) készséggel ad bárkinek bővebb felvilágosítást. IFJ. GYIFKÓ ISTVÁN szíjgyártó és nyerges Losonc, Kossuth L.-u. 8. Raktáron tart és készít: nyereg- és lószer­számokat, pénz-, szivar-, cigaretta- és irattárcá­kat. A női kézitáskákban mindig újdonságok. 40—52

Next

/
Thumbnails
Contents