Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-23 / 47. szám

IM 1. november 23. LOSONCI UJSAO 5. oldal.

szellemet vélte védelmébe venni s ehelyett a tartalmatlan, léha tucatoperettnek csinált reklámot. Nagyon igaz, hogy a színháznak is a kereslet szerint kell berendezkedni, de mi úgy tudjuk, hogy a színház olyan bolt, amely a közönség részéről megnyilvánuló keresletre s egyik legfőbb szellemi javára: jó Ízlésére irányitó hatással van. Ezt pedig a legeslegalacsonyabb szellemi nívón álló közönség gusztusa szerint felhasználnia még sem szabad. Azt a rettenetes tájékozatlanságra valló állítást, hogy a tartalmas operettben, színműben és drámában való Jtermelésünk szegény, — cáfolnunk nem kell. Az a kifogás pedig, hogy a dráma azért nem jó műfaj (!), mert úgyis tudjuk, mi lesz a vége: az esztétika terén való naivitásnak akkora fokáról tesz tanúságot, hogy a «Losonc» legfiatalabb olvasója is bizonnyal csendes derültséggel fogadta a cikk vonatkozó helyeit Hiszen nem a darab vége, hanem a benne harcoló nagy eszmék, az emberek nagyszerű szenvedélyei és érzelmeinek képe nyújtják a magasabb rendű, tisztult élvezetet. Tisztán az intelligenciátlan elemek szempontjából érthető tévedés, hogy a napi élet gondjai és bajai után csak az üres operett nyújtana üdülést. Sokkal tisztább, mélyebb és üdítőbb hatású, a mindennapi élet gondjait és izgalmait sokkal inkább feledtető egy igazi tragédia, mint a tartalmatlan s ízléstelen operett De hiszen nem kívánunk mi tragédiákat. Adjanak csak valamivel raisonábilisabb operetteket de olyanokat aminek legyen értelme, jelentése és tartalma, olyanokat pl. mint a tavalyt operettek voltak (Halhatatlan lump, Muzsikus leány, Obsitos, Herceg kisasszony stb.) aminőkből uj termés is bőven van. Mert a kitűnő társulattól ma csak az előadási tudjuk élvezni, de a darabot nem, vagy csak ritkán.

Csütörtök, 16-án.

Falusi verebek. Talán Gárdonyi közismert önismétlései s a divatból kiment darab és zsáner nem a legkedvezőbben kolportált kritikája miatt gyülekezett nehezen a közönség. Pedig ha nem is a darab, hát legalább az előadás végett volt érdemes ott lenni csütörtökön. Az est tulajdonképpen Káldor-naV. (Ződág) és Feketé-nek (Erzsi) volt szánva. Ők voltak a didergő falusi verebek; kedves, humoros előadásaikkal elringattak a gyér, de annál megértőbb közönséget; olyan keserűen komikus, olyan szomorúan naiv előadást nyújtottak, amilyent a szerző csak várhatott ettől a két alaktól. Különösen szépen kidolgozott, tanulmányra valló játékot produkált Káldor a III. felvonás utolsó jeleneteiben, kitünően adva a mindinkább lerészegedő parasztlegényt. Szokott jó volt Miklóssy (Zsigovicsné), elég jó Huzella (Berta) és elég rossz Déryné (Verőn). Igen jellemző és szép alakítást mutatott Kovács a bíró szerepében.

Péntek, 17-én.

Az ezred apja ment most már harmadszor; leszállított helyáraa és az előbbi előadásokéhoz hasonló siker mellett.

Szombat, 18-án és vasárnap, 19-én.

Kis gráf. Szombaton zsúfolt és vasárnap a rosSz idő dacára elég telt ház előtt ment Martos és Rényi szép operettje. Az előadás kiemelkedő pontjai természetesen Pataki (Rózsi) és Káldor (László) duettjei voltak. Mindketten egyformán üde, friss játékot, temperameutumos szép alakítást nyújtottak. Művészi volt a csók kiséret s a második felvonás szenvedélyes jelenete, ahol Káldor szép drámai tehetségét is felcsillanni engedte. Pataki ezúttal nem takarékoskodott toalettjeivel, de sziporkázó, jókedvű ambíciójával sem. Sok tapsot s a karzattól a páholyokig zugó derültséget aratott Szalkay (Zápolya) szép, nyugodt, a bohóckodástól távol álló s mégis komikus játékával és sikerült, ötletes rögtönzéseivel. A Szántó (Kocsonya) játéka már inkább hasonlítható a cirkuszok humorához, de mégsem tagadható meg tőle az igazi, mélyebb komikai tehetség, a jellemzés művészete. Percekig tapsolták s megismételtették a Fekete artisztikus táncát, melyet csodalatos könnyedséggel lejtett és amelyet szegény Rónay, ki éppen nem táncosnő, csak alig

tudott követni. Zilahy az öreg gróf szerepében sem tudott a közepességen felülemelkedni s Juhos t is (Dorothy) elég félszegnek, műkedvelőszerűnek találtuk. Kitűnő volt Miklóssy (Csibrákné) a színházi mama szerepében, melyet komikusán tudott jelentéktelenségéből kiemelni. — Sokat lehetett általában élvezni és mulatni ezen az előadáson, a sikert csak fokozta a kar koronkinti megjelenéseiben megnyilvánuló önkénytelen humor.

Vasárnap délután

Romeo és Julia ment. Főérdeme volt az előadásnak, hogy a darab háromnegyed részét kihagyták. A délutáni előadásokon is játszani kellene.

Hétfő, 20-án.

Ártatlan Zsuzsi bérletszünetben, harmadszor.

Kedd, 21-én.

Nagy diákok. Ezt az alapjában véve érdemes, de egyáltalában nem szinszerü s különösen az első két felvonásban elpuskázott darabot a megérdemelt közönség fogadta és unalom kisérte. Nem volt jó a darab, de keveset produkált a drámai személyzet is. Csak mintha Zilahy (Jean) javult volna, sokkal természetesebb, emberebb mértékű volt, arról persze nem tehetett, hogy szerepe volt ez alkalommal túlzott és lehetetlen. Huzella (Helén) nem adta azt, amit tőle vártunk, elég közönyösen fogta fel a helyzetét, nem éreztette a tragédiát, melyet az öreg igazgató fiatal felesége megél. Déry (Lormier) játékát nem kritizálhatjuk. Az a színész, aki nem tanulja meg szerepét, nem játszhatik. Alapi (Surot) mint mindig, elég jó intrikus volt. Az ő alakítása volt talán a legtermészetesebb, a legvalószerübb. Rátermett a cinikus szerepekre. Kedves volt Rónai a Pierre szerepében, de Szántó (Bron) nem túlságosan remekelt. Jó volt, kacagtatott és jellemzett, de tőle többet is el lehet várni.

Szerda, 22-én.

Kabaret-estély és Az üzlet. Tegnap este volt Losoncon az első premier. Igaz, hogy csak egy igénytelen, inkább erkölcsrajz-féle egyfelvonásos premierje, de mégis premier. A rövidiélegzetü bohózat után percekig tomboltak az emberek a szerző után, Zsíros azonban nem is volt a színházban, ami az adott körülmények közt elég ízléses volt tőle. A darabnak valami vezető gondolata persze nincs, csupán elég hü képe az enervalt, unatkozó lipótvárosi asszonynak, aki egyszer unalomból, másszor hiúságból szeret. Nem is mondható szövevényesnek, mert hiszen pointjét Bleyer egyetlen fogása, a hercegnő meséje képezi. Azt hisszük, Zsíros István irói pályájának egyik jelentéktelen epizódja marad Az üzlet. Zilahy és Huzella először és elég jól adtak elő. Kár, hogy Szebenyi mindig primadonnának képzeli magát az ő szobalány — szerepeiben. — A kabatet-xő\ nem lehet semmi rosszat mondani, de valami különös jót sem. Az bizony <. lég szürke volt. Kiemelkedő pontjai voltak Káldor és Érckövy számai. Káldort kellemes hangján előadott szép énekéért, de kivált közönségünk előtt szokatlan és hivatottságra valló fütty-müvészetéért szűnni nem akaró tapssal honoráltak. Megint uj téren mutatta meg kiválóságát e sokoldalú, kitűnő művész. Érckövy, mint ezt róla már többször elismertük a társulat legképzettebb, legfinomabb játszó tagja. Kitűnő bariton hangjával és finom, kifejező játékával a legelső sorok közönségének nagy tetszését vívta ki. Fekete Irén énekelt, táncolt és szavalt igen jól megválasztott, kedves dolgokat, Miklóssy a maga groteszk mozdulataival és mimikájával aratott sikert, Endrey éneke is tetszett s természetesen Pataki kupiéi sem maradtak hatás nélkül. Bájos volt a Rónay szereplése és elég jó a Nyárayé. Szántó, bár saját száma szintén elég ügyes volt, — elég szellemtelenül és ócska viccek kíséretében konferált. — Külön-külön jók voltak mind, de az estély általában csalódást hozott az elégedetlenül távozó publikumnak, mely nyilván többet várt.

O O

(*) Vendégszereplések. A mostani rövid szinházidény az eddig publikáltakon kívül még több szenzációt tartogat számunkra. Szalkay Lajos ugyanis tervbe vette, hogy legközelebb vendégszereplésre meghívja a Góth-párt és Hegedűs Gyulát, aki Lengyel Menyhért „Taifun“-jában lépne fel.

(*) Távozó színésznő. A losonci színtársulat egyik kedvelt színésznője, Boriss Bianka vált meg e napokban a színtársulattól. Távozása tisztán családi okokból történt.

(*) A „Leányvásár.“ Bródi Miksa, Martos Ferencz és Jakobi Viktor Budapesten a Királyszinházban kedden bemutatott s azóta állandó siker mellett bemutatott operettje, a „Leányvásár“ nemsokára szinrekerül a losonci színházban is. Szalkay igazgató már intézkedett, hogy az uj operettet előadás céljából megszerezze.

Irodalom, művészet.

o o

' A belügyminiszter a színészekért A

belügyminiszter átiratot intézett valamennyi vidéki törvényhatósághoz, amelyben figyelmezteti azokat egy régebb idő óta érvényben levő belügyminiszteri rendeletre, amely a színészekre vonatkozik. Ez a rendelet úgy szól, hogy mialatt valamely városban, vagy nagyobb községben egy miniszterileg koncesszionált, rendes szintársulat működik, azalatt semmiféle daltársulatnak, cirkusznak, vagy bármilyen mutatványosnak nem szabad működési engedélyt adni. A vidéken a hatóságok ugyanis igen sokszor eltekintettek ettől a rendelettől és akárhánysznr megtörtént, hogy mialatt valamelyik városkában a magyar színészek működtek, ugyanakkor egy idegen trupp, valami cirkusz, vagy mutatványos társaság aránylag nagy jövedelmeket vágott zsebre.

* A Köztársasági eszme Magyarországon. Ismeretes, hogy Nagy György, volt orsz. képviselő Magyarországon köztársasági pártot alapított és Magyar köztársaság címen folyóiratot is indított. — A folyóirat irodalmi körökben nagy érdeklődést keltett és egyre nagyobb mérvben terjed. Megjelenik minden hó 14-én, hogy ezzel a dátummal is emlékeztessen 1849. április 14.-ére. A Magyar köztársaság ellen az ügyészség máris vádiratot emelt. — A folyóiratban Nagy György 1849. c. cikkében foglalkozik a királyi ügyészséggel, amely ellene vádat emelt a köztársasági eszmének hirdetéséért. — Cikkeket írtak még a folyóiratban : dr. Gonda József, dr. Kalmár Antal, a neves közjogi iró, Ferenczy Illés dr. a valóságos belső titkos tanácsosok esküjéről, dr Lynch Artur, Szeless Adorján, aki a budapesti Hentziszobrot felrobbantotta, Fehér Márton dr. és Szánthó György dr. — A folyóirat Hódmezővásárhelyen jelenik meg Nagy György szerkesztésében.

* Országos amatőr és népművészeti kiállítás Miskolcon. A miskolci műkedvelő és háziipari kiállítás szervezési munkái már megkezdődtek. A gróf Haller Józsefné elnöklete alatti amatőr osztályban fényképek, festmények, iparművészeti tárgyak, női kézimunkák s az amatőr gyűjtőket érdeklő antik műtárgyak, bútorok, képek, ruhák, dr. Tarnay Gyuláné elnöklő háziipari osztályában a nép által készített ruhák, kézimunkák, dísztárgyak lesznek kiáilitva, Seemayer Villibald és Oáljfy Ignác múzeumi igazgatók ethnográfiai osztálya pedig festői csoportok, diszrámák keretében mutatja be különféle népfajok s elsősorban a felvidéki palócok, matyók stb. viseletét, életét és népszokásait. Az amatőrség s a háziipar terjesztését s a népipari termékek értékesítésének elősegítése céljából báji Pataky Gyuláné elnöklő széleskörű mozgalmat indít s az ország és elsősorban a felvidék városaiban helyi bizottságokat szervez avégből, hogy azok vidékük amatőr és háziipari tárgyait egybegyűjtve előzőleg, március hóban kisebb tárgyalatokat rendezzenek s a legértékesebb darabokat később kollektiv csoportban a miskolci kiállításon is bemutassák. Ekként országos lesz a verseny, mely szakemberekből álló zsűrik által odaitél ndő megfelelő számú arany-, ezüst- és bronzéremért s a disz- és elismerő oklevelekért, valamint a nagyobb összegű pénzjutalmakért folyik. A vezetőség dr. Bodor Antal igazgató szerkesztésében kéthetenkint illusztrált értesítői is ad ki, melyet minden kiállitó ésjközremüködő díjtalanul kap állandóan. A kiállítási iroda (Miskolcon Szécsényi-u. 85 sz. alatt) készséggel ad bárkinek bővebb felvilágosítást.

IFJ. GYIFKÓ ISTVÁN

szíjgyártó és nyerges Losonc, Kossuth L.-u. 8.

Raktáron tart és készít: nyereg- és lószerszámokat, pénz-, szivar-, cigaretta- és irattárcákat. A női kézitáskákban mindig újdonságok.

40—52