Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-11-23 / 47. szám
VI. évfolyam 47. szám Megjelenik minden csütörtökön. Losonc, 1911 november 23. HELYBEN: BjH raB BÍ Hl Bs IIB jB Losonc, Jókai-utca 4. sz. Egész évre 8 kor. — fii. ßäll |PJ PSgS SgSi L§§ ra9 gMffi Eff £§& $9 9Ü ESS H9 M Wm KISS $&3r 91 19 hová a lap szellemi Félévre 4 kor. — fii- KjjBäa gggp í-gg $3® £||g BTO| ggfS gffi| utM |S gpgg 9S fl§gj 99 Basa ggSS R&Sfil'i ^M BBBB részét illető minden Negyedévre 2 kor. — fii. H| @p |S|| |||| g|| |&j jg| IjE^ gg£ gp ||j| G& gpß Egg §|g! j|8 gjgg BSP5|| HH HH közlemény intézendő. Egész évre 10 kor. — fii. BPI Ú&á NÉP 18 Ssül BB ESS IIP S|fp| \8|k BS ^ Felévre 5 kor. — fii. Egä Kp gg? \SB&k t&b ®| |«g ggg B5gí! ^ggL 9?raH 91 Losonc, Knbinyi-tér 11 Negyedévre 2 kor. 50 fii. $&$& Sv^ &'< BI3 Wm |H EH 9*1 ÍME 91^9 iiiii— hová az előfizetések, By fflPff HH W*? 9 Hg Hgf| «$8«^ pji laB ^1^9 hirdetések, mindengjsj! táp ;XC Mga Big fg9 gg᧠&£§ MBS mffii viMÚ IfirTM TO ii^^frea nemű pénzküldemé-Községek, egyesületek, gíp^; ^ W|p| Bfs qEpfg Ska JJSk iwt*f §§& mgffc f*K?r' 9®, j$?g nyék és a lap szétküllovábbá nógrádmegyei B£gí JS*| ft±pi fim IgiÉÉ BI3 ^íj BEsI KgS gg| fcSa| Sm ípáj AhEsS g|f;á 90 désére vonatkozó feltanltók és körjegyzők w^Sr*, s^O''1 Wj$ R59 Bp§ *$$3 vttgß jpis®! |R$p 1B* g^ri mMj BM Eftifrá Ks» HH szőlalások intézendők. egvesiilete tagjai részére ^^1 BL Mfft kjBW p:#á IKS 9B 9 ÍBm&lMlKRift Al BB évi előfizetési dij 5 kor ^9 £&á fyg&. U Ui£§ SS S§§ BB &áfö ^ BP MmT O h| 91 ....... .x , jgBa H8k3 SE §y& gS pfagf MH jgsgj feze gP^ rSSl Sgä SS® 9 S3S Wa> MB Bk hirdetések jutányos áron S^^gg|>y- SS%,-.<ySg ^IX.' ififfrá SBs MLJB vétetnek fel a kladőhlva-Egycs szám ára 20 fii. *'-tóp^^5r »99» talban. A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Hazai Sámuel Boldog az az ország, kinek ilyen derék honvédelmi minisztere van! Boldog vagy óh hazám, mert végre akadt egy oly férfiú, ki szemedet kinyitotta és felvilágosított arról, hogy évszázadok óta folytatott küzdelmed önállóságodért csak elitélést érdemel, mert minden szó, mely elhangzott, minden csepp vér, mely önállóságod harcában elhullott — károdat okozta csak s azok, kik ezért eddigi véleményed, szent meggyőződésed szerint mártír halált haliak, — megérdemelték a halált, sőt többet is megérdemelnének: rászolgáltak arra, te szent haza, — hogy nevüket megbélyegezd s törvénybe iktassad áruló mivoltukat. Oh mért nem is születtél előbb hazánk megmentője, miért vagy csak költő, ki a múlton kesereghetsz már csupán, miért hogy is nem hozott sorsod előbb a küzdtér porondjára! Akkor tán meg lettél volna, hazám, mentve attól a szégyentől is példának okából, hogy a magyar törvényhozás kitörülte, hatályon kívül helyezte azt a törvénycikket, mely az az eddig dicsőnek tartott 11. Rákóczi Ferencet árulónak nevezte. Hát nem látod be tévedésedet ? Nem látod botlásaidat? Nem akarsz leszokni a mult, a jelen, a jövő helyes szemlélete alapján hibáidról ? Hályog volt eddig szemeiden ? Szabad egy élni akaró országnak akarnia azt hogy önállóságát mástól való függetlenségét a hadseregben is kidomborítva lássa ? Hát szabad «ilyen alárendelt jelentőségű kérdéseknek az ellentéteket fokozni ?» Nem a «saját nyomorúságodat idéznéd elő» vele hazám, ha tartanád magad továbbra is törekvéseidhez, ha még csak azt is kívánnád főhonvéded felvilágosítása után, hogy önállóságod, szupremáciád legalább a jelvényekben, a nyelvben kifejezésre jusson a mai hadseregnél ? Hát nem csupán «pillanatnyi baj és kellemetlenség» mindez, mely nyomban megszűnik, ha a milliós terheket rádrovó véderőjavaslatot megszavazod s még a második bőrödet is felkínálod Ausztriának. Igazad van, nagy férfiú ! A mai közös hadsereg értünk is él, értünk is. Fenn kell azt tartani bármi áron, mert neked oh hazám ilyen «részletdolgokban» csak engedni szabad. Üsse kő. Ki törődik ezután már azzal, ha az egész világ hadserege közös osztrák hadsereg lesz. Sőt ez lenne tán a leghelyesebb nagyhatalmi szempontokból s igazán csak most csodálkozunk, hogy ebbe a többi hatalmak bele nem mentek eddig akkor, amidőn történelmi tény, hogy szomszédunk nélkül egész Európa török uralom alá jutott volna. Igazad van nagy férfiú! Hogyis lenne képes egy nemzet arra, hogy önálló hadsereggel működjön. Hiszen a lelkesedés, a honszeretet a hadseregben mellékesek, egészen mellékesek. Fő csak az, hogy «rexumra» a magyar baka «linxumot» ne csináljon. A japánok se azért győztek, mert a honszerelem dagasztá keblüket, hanem mert orosz nyelven kommandirozták őket. Igazad van nagy férfiú! Csak machinációk és veszedelmes komplikációk állanának elő egyes háborúk esetében, mert nem lehetne tudni: kiknek érdekében folyik a háború. Nem láttad be ezt eddig hazám ? Gondolj a boszniai akcióra! Meg lehetett volna csinálni azt az annyira javadra fennálló közös hadsereg nélkül? Tudtál volna olyannyira érvényt szerezni történelmi jogaidnak Boszniát illetőleg, nélküle, mint ahogy szereztél ? Tedd drága hazám a poklok mélységes fenekére aspirációidat. — Független vagy ugyan, de oly «ingatag alapokon létesültél», hogy életben maradásodhoz csak úgy van remény, ha mindörökre a kétfejű sas égisze alatt húzod meg magad s — ha kell — akár minden esztendőben egyszer ezentúl szó nélkül bedülsz védnököd: Ausztria milliós kívánalmainak. Hiszen ezt már hálából is meg kell tenned, mert nélküle ma is a törököké lennél. Elvégre mit tesz az, ha fiaid rongyos ruhában járnak is és deputációkat menesztenek öt percentes éhpótlékokért ? Fő, hogy eddig félreismert kebelbarátod szuszogni hagyjon! Hazai Sámuel! mi téged bámulni tudunk. L ... s. — A Losonci függetlenségi és 48-as pártkör f. hó 18.án választmányi ülést tartott, mely a párt folyó ügyeit s köztük volt titkára, Kristóff Sándor ügyét is elintézte. A választmányi ülésen dr. Vályi Béla ügyvezető aleinök elnökölt. Kristóff Sándor ügyében a választmány, — miután az elnök Kristóff hozzája intézett levelét és állásfoglalása okait és körülményeit részletesen ismertette, — akként határozott, hogy őt, — mert a párt céljaival ellentétbe helyezkedett, — a köri alapszabályok 17. §-a alapján a tagok sorából törülni rendelte. Kimondotta a választmány ez ülésében azt is, hogy legközelebb pártvacsorát rendez, melyen a tagok vészvételét ezúton is előre kéri. Költségvetés és véderő. A függetlenségi pártok ádáz küzdelmének, melyet a nyár eleje óta soha meg nem csappanó harci tűzzel vívtak a katonai javaslat ellen, első eredménye, hogy ezek a káros javaslatok csaknem egészen leszorultak a képviselőház munkaprogrammjáról és a kormány, amely fennen hirdette, hogy irtózik minden kompromisszumtól, kényszerült törvényes kötelességének eleget tenni és a költségvetés tárgyalását megkezdetni. Csak két nap esik szó a véderőről, a melynek sorsa már az eddigi küzdelem által megpecsételtnek tekinthető, mert annak képviseleténél két tűz közé került a kormány: teljesítenie kell a nemzet jogos aspirációit a hadügyek terén és meg kell alkotnia azt a törvényt, a melyért milliónyi jogfosztottak döngetik az országháza kapuit: az általános egyenlő és titkos választó jogról szóló törvényt. Ennek a két szempontnak kielégítése nélkül nincs és nem is lehet kormány, amely a véderőjavaslatok tengernyi vér- és pénzáldozatát a magyar parlamentben keresztülforszirozni képes. Aki a fegyverszünet harci csendjéből elernyedtséget és lemondást akar kiolvasni és aki ez alapon tuloptimista illúziókban ringatná magát, a magyar politikai helyzet közel jövő fejlődésére nézve, nagy csalódásoknak és kiábrándulásoknak lesz áldozata. — Csend és nyugalom kétségtelenül szükséges ahhoz a munkához, amely az ország gazdálkodásának rendjét van hivatva megállapítani. Egy kedvező politikai fordulat ezt az időleges nyugalmat meg is hozta és vajha meg volna a belátás és megfontolás azokban a felsőbb tényezőkben, amelyek nemzetünk sorsára befolyást gyakorolnak, hogy a végleges béke megnyugvásában és áldásaiban való részesedését ennek a sokat szenvedett országnak tö-ivényes jogai respektálásával, a demokratikus haladás felismerésével és őszinte biztosításával lehetővé is tennék. A függetlenségi pártok megmutatták minden inszinuáció és hónapokon át való tendenciózus híresztelés legmeggyőzőbb cáfolatául, hogy előttük nincs más érdek, mint az ország érdeke, kicsinyes, pártérdek vagy személyes hatalmi törekvések soha egy pillanatra sem téritették el attól a politikától, amelynek követésére az évtizedes függetlenségi programmhoz való hűség, az évezredes alkotmányhoz való ragaszkodás és a jogokból kizárt milliónyi magyar nép érdeke, boldogulása egyaránt utalja. Élvezzük időlegesen a fegyverszünet jótékony hatását és tető alá hozzuk az 1912. évi költségvetést még idejében, amikor ezernyi és ezernyi tisztviselőnek és más államporgárnak, a közgazdaságnak és egész haladásunknak annyi gyökérszála fűződik ehhez a törvényhez. Nagy nemzetek parlamentjeiben az utolsó évek szociális áramlatának hatása alatt a legkeményebb kritikák súlya alatt veszik fontolóra az államháztartás megalapozásának módját és minden kiadást szükségessége és célszerűsége alapján, minden bevételt elodázhatatlansága és lehetősége alapján tisztáznak és vitatnak meg. — A beállott nyugalmas idő a mi költségvetésünknek is ilyen nézőpontokból való kritikáját teszi lehetővé és az eddigi az elhangzott beszédek tanúságot tesznek arról, hogy feladataink súlyának és felelősségteljességének felismerésében nem maradunk a külföld mögött. Kétségtelen, hogy az általános, egyenlő és titkos választói jog megalkotása ez irányzatban is egészségesebb vérfelpezsdülést fog eredményezni és szóhoz fognak jutni olyan követelések is, amelyeknek meghallgatása és megfontolása az ország vitális érdekében áll. A magyar politikai élet ezen szempontok hatása alól szemmel láthatóan alig tudja már magát emancipálni, ami annyit jelent, hogy e kérdés megoldása a legakutabb stádiumba lépett. A közel jövő meghozza a választ: sikerül-e évezredes alkotmányunknak újabb, minden idők viharával dacoló bástyáii megteremteni. Walles Bertalan^ zsalu bizományi raktára. Losonc, Buzatér épület- és butor- és boltberendezési asztalos, mindennemű ablakredőny Zólyomi-ut sarok.)------- Dús raktárát fűszer és csemege árukban ajánlja ===z EMGEL MIKSA LOSONC.
