Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-16 / 46. szám

VI. évfolyam 46. szám Megjelenik minden csütörtökön. Losonc, 1911 november 16. A A A áA £ A A HELYBEN: f®*-, B§| É^eT hB pW BSi ISS |H IsHa ?GGT'~&M Losonc, Jókai-utca 4. sz is:;!ii ii I BallB1 ftllll 11 III MII I iivlIUI I II |\||v-=, jsass’s.'gsssgs I HE A p I 8 IM I flkl I SB IA r B» || í5HSkl ^LuUUllUI UUUnll Egyes sifini árn |gg H m A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PARTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Csak fegyverszünet Az utolsó percben, a két egymásnak eresztett lokomotív meghorkant s valami isteni sugallat következtében nem csapott egymásnak. A várt szörnyű vérontás tehát elmaradt s az emberek elővéve jobbik belá­tásukat a béke jegyében igyekeznek meg­oldani olyan kérdéseket, melyeket a háború jegyében megoldani amúgy sem lehetett volna. Tisza István gróf harci hevületét a felmerült akadályok lelohasztották s kény­telen-kelletlen be kellett törődnie a változ­­hatatlanba, meg kellett adnia magát s elfo­gadni a mérsékeltebb elemek propositióit, mellyel ha elkerülni az összeütközést végér­vényesen nem is lehetett, legalább pillanat­nyi elodázása sikerült. S a német közmondás azt tartja: „Zeit gewonnen, alles gewonnen! Aki időt nyert, az mindent megnyert“. S igy nem lehetetlen, hogy azok az ellentétek, melyek immár leküzdhetetlen akadályként meredeztek égnek a munkapárt, illetőleg a kormány s ellenzék között, oly elvi hatá­rozatokkal mérsékelhetők le, hogy a kibon­takozás, melyet az egész ország visszafojtott lélekzettel les, végre mégis sikerülni fog s az ország abból a bizonytalan helyzetből, melybe a szőnyegen forgó kérdések sodor­ták, minden anyagi s erkölcsi defectus nél­kül kilábolhat. A politikában nem jó optimistának lenni, mi is inkább pessimistikusan fogjuk fel a helyzetet. De mikor az adott körül­mények a reménység zöld olajágát kínálják az országnak, nem zárkózhatunk el ridegen az események hatása elől s örömmel kell fogadnunk mindent, ami csak a kibontako­zásra alkalmas. Nincs győzelem s nincs vereség. A békét még nem kötötték meg a küzdő ellenfelek. Csupán fegyverszünetről lehet szó amely azonban elég alkalmas arra, hogy a végleges békét nyélbe üssék. A békére nagy szüksége van ennek az országnak. Minden egyes orgánuma nyugalomra, békére vágyik s a közgazdasági életében észlelhető nagy depressio mind annak az áldatlan küzdelemnek tulajdonítható, melybe az ellen­zék a kényszerítő körülmények hatásaképen belesodródott, amelyet megvívnia ugyancsak létérdeke az országnak. A fegyverszünet idejét tehát mindkét félnek alapos megfontolás tárgyává kell tennie. Mérlegelnie kell mindazt, ami egy jó béke s egy ismeretlen kimenetelű háború hatása s latba kell vetnie saját lelkiismere- 1ével legelsősorban az ország érdekét s ez alapon kiindulva a követendő politikát elhatározni. Az ellenzék hazafias kötelessége az ország érdekeit minél hathatósabban meg­védelmezni, viszont nem szabad feltételez­nünk a munkapártról sem, hogy annak min­den tagja egyenesen hazaáruló s hogy tény­kedéseivel az ország érdekei ellen küzd. Egymás között lehetnek elvi eltérések, de fel kell tételeznünk minden magyar honpol­gárról, hogy végeredményképen mégis az ország felvirágoztatása lebeg szemei előtt s hogyha más utón is, de egy szent cél meg­valósítása közös akaratuk, ezt a szerencsét­len elkinzott országot kiemelni abból a kátyúból, melybe a véderővita beleszoritotta. Gondolja meg mind a két küzdő tábor, hogy nincs béke s nincs még nyu­galom. A pihenés nem jutott osztályrészü­kül. Csak fegyverszünetet kötöttek, mely idő alatt vagy a kardokat, vagy ami sokkal eszélyesebb lenne, eszüket élesítsék a to­vábbi harc, vagy hasznos békekötés szent aktusára. M. kir. szab. osztálysorsjáték. Körülbelül 15-év előd az .állam eltörülte a lottot, melyen cca 10 millió korona haszna volt. Az állam ezen ténykedését csak dicséret illeti, mert sociális érdeket képviselt akkor midőn a legszegényebb néposztály előtt elzárta az utat ezen kockázatos játéktól ahová reménykedve de legtöbbnyire eredménytelenül vitte napi megtaka­rított filléreit. A lottójövedelem pótlására azonban uj játékot hozott be az állam „A m. kir. szab. osztálysorsjátékot.“ Ez rendén lett volna, mert hi­szen az államnak valami módon gondoskodnia kellett, hogy a lottón elért jövedelmet valamikép pótolja és ezt el is érte volna, ha bakot nem lő az osztálysorsjátéknak bérbeadásával. Jött egy konsorzium és 2,400,000. koronáért bérbe vette az osztálysorsjátékot fentartva magának a jogot, hogy a tervezett 100,000. dib. osztálysorsjegyen felül, felemelhesse annyira, amennyire a szükség­let kívánni fogja. Ki ne ismerné ma széles ez országban és határain kívül e hólabda szerű tervezetes játékot. Újságok hasábjaia, öles plakátokon ötletes szójá­tékokban hirdetik az elsó osztály húzása előtt és mást nem is lehet olvasni mint az osztálysorsjá­ték főelárusitóinak nyeremény kecsegtető hirdeté­seit. Az első játék szédületes eredménnyel vég­ződött, szétkapták a nyereményszomjasok ezrei százezrei. A első néhány játék után felbuzdulva az eredményen, gondolt egyet az Igazgatóság és felemelte az osztálysorsjegyek számat 110,000, és majdan 125,000-re. Ezen felbuzdulásnak szomorú eredménye volt, mert a főelárusitók némelyike nem bírta a felette nagy hirdetési költségeket és ily nagy mennyiségű sorsjegyet hirdetés nélkül nem lehetett elhelyezni, miért is sok főelárusitó be adta a derekát és a főelárusitó jogot vissza adta az Igazgatóságnak. Néhány élelmes szemfüles főelárusitó oly módon vé[t segíteni felesleges sors­jegyein, hogy külföldre utaztatta embereit és ott millió számra adta fel az osztálysorsjáték reclám körleveleit. A külföldi államokban az osztálysors­játék terjesztése sőt vétele is meg van tiltva, da­cára ennek, volt ember, ki vállalkozott kiutazni és terjeszteni, voltak, akik rajta vesztettek és el­fogták őket, némelyike szép csendesen leülte hű­vösben büntetését. Némelyikét kiváltotta drága pénzen a főelárusitó. E veszedelmes terjesztési útról is le kellett mondani és áttértek az eredeti sorsjegy ajánlatokra. Boldog-boldogtalan, paraszt és ur nap-naponta kapott főelárusitótól eredeti sorsjegyeket, akadtak babonások a játszók nagy tömege hisz a babonában, kik megtartották a sorsjegyeket, sokan azonban papírkosárba dobták. Ennek az lett a következménye, hogy az első játékra a betétet a főelőrusitó viselte, ami eléggé költséges volt. Ezen felette veszélyes és költséges módon is tehát változtatni kellett és ekkor születtek meg az alelárusitók ezrei. Alelárusitó lehe­tett mindenki, mindenki a szó legtágasabb értel­mében Az alelárusitók kihasználva rokont, ösme­­rőst, összeköttetést megteremtették a sorsjegy­vásárló közönséget. Időközben az Igazgatóság a sorsjegyek számát is leszállította 110,000-re és most már vígan tudják elhelyezni a sorsjegyeket. Észrevették a főeiárusitók, hogy az osztály sors­jegyek iránt nagy az érdeklődés ét kartelbe léptek, kimondták, hogy alelárusitóktól meg kell vonni a sorsjegyeket. Hosszú évek fáradságos munka gyümölcsét most a íőelárusitok élvezik, mert már megvonhatják az alelárusitóktól a sorsjegyeket és directe a vevő félnek adhatják anélkül, hogy osz­tozkodni kellene a jutalékon, egyszóval az osztály­sorsjáték be van vezetve annak elhelyezése biztos, mert a közönség hozzászokott ezen játékhoz. Néhány év, körülbelül 5 év múlva lejár a jelenlegi konsorziumnak a szabadalma, mert 20 évre bírja a bérletet. Az államnak nem szabad többé az osztálysorsjátékot bérbe adnia, hanem vegye önkezelésbe, itt vannak az ő közegei e célra, melyek utján a terjesztést feltétlenül bizto­sítja magának, ilyenek az ország több ezerre menő tőzsde elárusítói, akik úgyis csekély haszon mellett árusítják az igen sok munkával járó trafi­kot. Ezek kész örömest veszik át a sorsjegyek elárusitását, miből nem csak az államnak lesz haszna, de segít az úgyszólván alkalmazottain a trafikosokon. Az Önkezelésből az államnak a jelen 2,400.000. kor. bérrel szemben 4,838.091 korona tiszta bevétele lesz, vagyis a bérösszegen felül 2,838.091 korona plus haszna, amit igen jól fog tudni felhasználni kórházakra és más egyéb sociális intézmények támogatására. Fenti számításon helyességet igazolandó követ­kező számadatokkal szolgálok. Bevétel. Évente két sorsjátáték á 14.459,000 K 28.918,000 _______a_____________i_______________A. „ id-t\aniauiyt;rest;g a ueveici luauaa-közötti kölönbözetből osztályonként t-ső osztálynál 837,000 K egy havi 4% 2,790 2- ik „ 2.226,000 „ „ „ „ 7,420 3- ik „ 4.369,500 „ „ „ „ 14,420 4- ik „ 6.935,000 „ „ „ „ 223,116 5- ik „ 8.619,000 „ „ „ „ 28,730 Összesen K 28.994,621 Kiadás. Évente kifizetett nyeremények bruttó összege kitesz .................................. K 28.918,000 levonva 20°/0-ot ... ..................... 5.783,600 Vagyis tényleg kifizetésre kerül — K 23.134,400 ........ Dús raktárát fűszer és csemege árukban ajánlja — ENGEL MIKSA LOSONC.

Next

/
Thumbnails
Contents