Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-11-09 / 45. szám
előfizetési Arak H| A A B B B Éjk ^BBB HELYBEN: H tTO m H ^«rl S', 9E B3 By S® jg^^B Losonc, Kossuth 69 Egész évre 8 kor. - til. H ■ §■ B H H H HB B ü ^ P HÍ Ej OKá B HE S3 ■ 'hová a !ap_ szellemi Félévre 4 kor. B H M II B H B W ■ ■ K » K H H Mg @8 B n’lnder’ Negyedévre 2 kor. fii Hí |fl úM ||? M JH B BjM Bi jS§ 9 « Hg fgß, H H flgBX 9H H közlemény Intézendő. vmEKRE, ■ II mW lg 9 ■! 1 I H m ■ 9 kiadoh7vatal: Pe«Vre '“líoe- J;!: ■ ■ B m i 1 BM B E ii m m Mm 1 Losonc, Kujnnyl^r „ Negyedévre 2 kor. 50 fii. || B| E g E g H |£ I | M Wk WM EM l^^etlsek.'0'Än!----Hl H Ül* H O HHpH H E8j Hi Hl EH ill HF nemű pénzküldemé-Községek, egyesületek, Bp |H nflh jß®: Hn 9b K| Bl BB K 6» 3BB HRS jffs. BE B&u y§S SOji Hi nyék és a lap szétkultovábbá nógrádmegyei B3b BP HB GögÖ gHn |H BB %n PI WB! |H Rj5{ fg) HB P H TRtí BBw a$|ä? bKv* |H| désére vonatkozó feltanitók és körjegyzők J§§H HP §M Bg§? K| EnCf |§&J BB «MB BW Bfl H?I HB PB HH BRaS BH Hl IBHHH |HI szólalások intézendők egyesülete tagjai részére BH SBa EH! §|fij EhQ pH GH Etm WH H| EB H» t» Bsl M&/J BH HH SKä HB -évi előfizetési díj 5 kor B |1|| i B IBEI1 I I B i I I ^ 11 H hirdetések In,anyós áron----B0U_. fiflFílffim ma BLM mm IN MLJi Mg l Irfl iifHI 9B& *3% jföLJBg Vétetnek fel a kladőhlva. Egyes szám árn 20 fii tajMMÉSSy awSjMy HW1 H» wS HN tjWF]|Mr falban. A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PARTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE. VI. évfolyafrT45. Szám Megjelenik minden csütörtökön. LOSOHC, iQll^nOVember 9. Az egyetlen megoldási Az obstrukciónak sok a csodadoktora, akik magyar lapokban meg|osztrák újságokban, napilapokban és folyóiratokban egyaránt az obstrukció eltüntetéséről, az obstrukció letöréséről bölcseikednek. A kik az erőszak politikáját hirdetik és a kik a házszabályok erőszakos revíziójával remélik az obstrukciót kiteremteni a világból: forduljanak emlékező pillantással hátrafelé, gondoljanak a lex Falkenhaynra, arra a parlamenti erőszakra, amely néhány esztendővel ezelőtt az osztrák Reichsrat-ban végbement. Mi lett az erőszaknak a következménye, hová lettek Falkenhayn és Abrahámovic, az erőszak főrendezői ? Ugyebár, az erőszak megbukott, a lex Falkenhaynt akkora viharok követték, aminőket az osztrák parlament nem látott azóta sem és Abrahámovicsot meg Falkenhaynt, a jogrend fölboritóit csúfosan kiverték a törvényalkotás házából. A gyöngy a kagylóban seb következtében és fájdalom nyomán keletkezik, de a parlamenti erőszaknak nem járnak a nyomán a siker gyöngysorai. A házszabályok erőszakos revíziója állandóvá tenné a parlamenti forradalmat minálunk is, és az izzó hangulat, amely állandóvá lenne odabenn az ország házában, izzóvá tenné egy-kettőre az utca hangulatát és hovahamarább forróvá az ország hangulatát is. Az obstrukciót a házszabályok erőszakos megváltoztatása dehogy is törné le. És mi következnék ezután, a parlament állandóan izzó, elkeseredett hangulatai, viharos jelenetei kapcsolatán ? A ház feloszlatása meg az uj választás, aminek kétféle eredménye lehet. Az ellenzék megnövekszik, és akkor semmis, akkor tüstént atüzbevaló a házszabályok revíziója. Vagy megtörténhetik — a mai választórendszerben —, hogy az ellenzéki képviselőknek megcsappan a számuk és akkor a választás eredménye látszatra szentesítette a házszabályok revízióját, Látszatra mondjuk, mert akárhányszor ismétlődjék is a választás, annyi ellenzéki képviselő mindenkor legyen, hogy az erőszakos revízióra erőszakos jelenetekkel, a parlament rendjének fölforgatásával feleljen. És akinek nincsen hipokrízis a lelkében, akinek az érzéseit alantjáró érdekek el nem tompították : mindenki úgy kell elismerje, hogy a parlamenti rend felforgatásával akkor is, megismételt választások után is meglesz a mentsége a mai szörnyűséges választórendszerben. 1 Amikor ezt a cikket Kolozsvárról Losoncra küldöm, vasárnap, november 5-én, még nem tudom, harc lesz e vagy kompromisszium a magyar politikában. K L. 1 [ Irta Kreutzer Lip ót. Ne áltassuk magunkat a bajnak ez az ősforrása: az elavult, a minden igazságosságból kikopott, a mai Magyarország életétől teljességgel idegen választótörvény. A mig itt nein teremtünk rendet, hiába jelentkeznek az obstrukció csodarabbijai, tudós doktorai, javasasszonyai, tanácsoljanak bármit is, az ő tanácsuk, amig megmaradunk a mai választórendszerben, csak felcser-kisérlet, csak kuruzslás legyen. Ezért kell itt komoly és gyökeres orvoslás, el kell tüntetnünk a mai szégyenletes választórendet, hogy az uj Magyarország, a dolgozni, élni és boldogulni akaró Magyarország választórendszerét megteremtsük. Az ország munkálkodó polgárai, dolgos , néprétegei, nemcsak azért sürgetik az általános választójog parlamentjét, hogy minden társadalmi réteg érdekének meglegyen a képviselete a parlamentben ; nemcsak azért, hogy a parlament hűséges tükre legyen a polgári Magyarországnak, a munka Magyarországának; hanem sürgetik azért is, mért az évek hosszú sora óta látják a mostani parlament vergődését, a mostani parlamentben nagy és gyógyíthatatlan beteget látnak, aki, — hiába sürgeti az élet, — a nagy gazdasági és szociális alkotásokra képtelen, ltt-ott, ha néhány hétig munkálkodik, — az ilyesmi megesik nagybetegekkel is —, mindig újra meg újra visszaesik hónapokig vagy évekig tartó sorvadásba. Az obstrukciót a tettekre vágyó, a feszülő izmu ország, a munka Magyarországa el akarja tüntetni, nagy érdeke, hogy eltüntesse. Az eltüntetésnek azonban egyetlen módja van csak : a népparlamentnek a megteremtése. A mostani válságból, amelynek közvetetlen oka az aktuális obstrukció, igazi oka pedig a mai választórendszer, szintén csak egyetlen ut vezet kifelé : a titkos szavazással egybekötött általános választói jog megalkotásának az útja. j Nézzük csak, mik a részletei ennek a kibontakozásnak ? A kormány egyelőre leveszi a véderőreformot a napirendről és beterjeszti a törvényjavaslatot a radikális választóreformról, amelynek sine qua non- feltétele a titkos szavazás. Ugyanez a parlament, ha letárgyalta a választóreformot, meg is szavazza azután a véderőreformot, amelyen közben — talán pártközi megállapodással — megejtik azokat a változtatásokat, amelyek fölfelé keresztülvihetők, és lefelé, amennyire mindég szerény alkotmányosságunk keretében lehetséges, a nép széles rétegei érdekében jelentenek vívmányokat. Hogyan, — kérdik bizonyára sokan, a véderőreformot bocsássuk keresztül, ha cserébe semmi mást nem kapunk, mint a választóreformot . . . Igenis, bocsássuk keresztül ezen az áron, mert előbb-utóbb úgyis keresztülmegyen. Az alkotmány, régóta tudjuk, hatalmi kérdés, és a hatalom, amely velünk ezen a területen szembeszáll, akkora erejű, hogy állandóan és sikeresen nem tudunk szembeszállani vele. Hiába érezzük, hogy a katonai terhek súlyosan nehezednek rá a nép vállára; hiába hirdetjük, hogy fölösleges nagyhatalmi hóborttal szorítják ki belőlünk az irdatlanul sok milliót; hiába mutatunk rá más országok hadseregeire, amelyeknek állandó a dolguk a gyarmati harctereken, ezért könnyebben megértjük, hogy az ilyen hadseregekre uj meg uj pénzáldozatokat hoznak ; hiába minden beszédünk, föllázadásunk: az alkotmány hatalmi kérdés, és mi ebben a hatalmi kérdésben, alul fogunk maradni. Ezért helyezkedjünk arra az álláspontra, hogy a véderőreformot elfogadjuk. De csupán a választóreform után. Hogy a választóreformot megkapjuk, erre nézve nincs más garanciánk, mint a sorrend megfordítása. És hogy megkapjuk a választóreformot, erre nézve szintén kitűnő megoldás az ilyetén kompromisszum. A kormánypártnak az a része, amelynek nem kell a radikális, a komoly választóreform, bele kell hogy ebbe a reformba menjen, — mert azután keresztülviheti, amire vállalkozott, a véderőreformot; és csak igy viheti keresztül, másképpen nem, az erőszaknak semmiféle utján sem. Az ellenzék pedig azért, hogy a véderőreformot keresztülbocsássa, előre megkapja érte a nagy árt, a becsületes választóreformot. A Kossuth-párt, igaz, hogy a véderőreformnak minden áronvaló megbuktatását hirdeti. Azonban nem igen tudjuk elképzelni, hogy a radikális választóreformért, főként pedig a titkos szavazásért keresztül ne bocsássa a véderőreformot. E lapok hasábjain kimutattam már, hogy az általános választói jog és a titkos szavazás a függetlenségi párt régi kardinális programmja; benne van e pártnak 1884-es programújában is, kifejezésre jutott e párt számos kiváló tagjának nyilatkozataiban különféle alkalmakon. És programmja volt Kossuth Lajosnak is, akinek erre vonatkozó nyilatkozataiból csak néhányra mutatok most rá: 1868. március 3.-i levelére, amelyet Schwarcz Gyulához intézett és 1870. május 5.-i levelére, amelyben az ország politikai szervezéséről ezt mondja Irányi Dánielnek : ... Főalap a népfelség, vagyis önkormányzat, nép: a hon-
