Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-02 / 44. szám

VI. évfolyam 44. szám Megjelenik minden csütörtökön. Losonc, 1911 november 2.

——— ■■■■■»■■■■■■—■■■»——ewarapwii mi m mi— ma

ELŐFIZETÉSI ÁRAK A áíffi&fa iÉB^ ^ ÉÉj í?| A A SZERKESZTOSEG :

HELYBEN: I» MBí :*3I ^pwB fySgfyŰM Sági || 3ffiíPA38B j|Íj| 19 BB Kg] SMS Losonc, Kossuth L.-u 69.

s&risr=! I IlllilllIlB II III ■ II aaa

*=t£=t I ||V||RK1I Hl ÍV II — ^ív'

Negyedévre 2 kor. 50 |g || lÉk ÉÉ B B M M ffl Wi BM Sfl| "Äsekf^Ä

Községek, egyesületek, fl | | ■ M |1 |ft| I

I

a

E&I

I

I M

M Ä

Ä“- '

^-LKlUullUI UUUnll^^

Egyes szám árn 20 fii. jggggjli VHHBp »ap ^SSaÉ«? ^Sj-tatban.

A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PARTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE.

Magyar élhetetlenség.

Amerikában semmiből milliókat csinálnak, nálunk milliós értékekből semmit. Ez a mi élhetetlenségünk s ez a magyar évszázados stagnálásának, hátramaradásának oka. Hiába halmoz el minket a kegyes természet olyan kincsekkel, melyeknek a fele is elegendő lenne arra, hogy más helyütt boldoguljanak szerencsés birtokosai, hiába adott a sors ügyes felfogó lépességet s tehetséget a magyarnak, mikor élhetetlenségével viszont halomra dönti minden egyéb más tehetséget. Úgy vagyunk ami tehetségeinkkel, mint az a tehén, mely ugyan sok tejet szolgáltat, de a tejes edényt a fejés után felrúgja. Mit érünk mi tehát mindazzal a sok természeti ajándékkal melylyel a sors felkeresett, mit mindazokkal a tehetségekkel, melyekkel a magyar faj felruháztatok ha élhetetlenségünkkel másrészt megsemmisítünk minden lehetséges eredményt.

Kissármáson a hatalmas természet gázforrásokat ajándékozott a magyarnak. Oly hatalmas erőforrásokat, melyekkel másutt világra szóló ipart s gyárvállalkozásokat létesítettek volna. Amerikában is vannak hasonló gázforrások, de felényi ily gazdagok s mégis a világ legelső vasiparának s géptermelésének székhelyét alapította meg ez a természeti ajándék.

Nálunk is már nem uj keletű a kissármási gázkutak és források létezése, csak újabban vetettek szemet s figyelmet létezésükre. De most is ahelyett, hogy szakértőkezek munkájával áldást s gazdagságot aknáz! !k volna ki a föld önkent nyújtott erőfor.ácúból, a bajnak szülőforrásává tették azt. A kissármási gázforrások felrobbantak s most hatalmas területen ég a gáz, mely gazdátlanul párolgott immár Isten tudja minő idők óta. A megkezdett munkálatok, melyekkel az elillanó erőforrásokkal lekötni akarták, a mérnöki munkálatok, melyekkel a gázkutakat elzárni óhajtották, ugylátszik nem a helyes utakon haladt, mert különben nem szabadott volna a katasztrófának bekövetkeznie s világ csúfjára nem szabadott megérnünk azt, hogy a természet ajándéka, melyet másutt virágzó gyáripar megteremtésére használtak volna, nálunk katasztrófák szülőanyja legyen.

A magyar élhetetlenségről már igen sokat Írtak s talán még többet fognak Írni a jövőben, ez az élhetetlenség azonban már határos a vétkes könnyelműséggel s épen azért fel kell emelnünk tiltakozó szavunkat minden esetleges visszaélés ellen, mely a kissármási munkálatok végzésénél előfordult

s a hatóságok szigorú vizsgálatát kérjük, hogy legalább ami lelkiismeretünket nyugtassuk meg s legalább mi lássunk tisztán ebben a szerencsétlen kérdésben, mert a külföldet megnyugtatni s annak jogos felháborodását, valamint élhetetlenségünkről táplált véleményét eloszlatni úgy sem lesz módunkban.

Meglátjuk hát végre ebből a szomorú esetből, hogy vájjon mindig és mindenkor a magyar élhetetlenség oka annak, hogy nem tudjuk kincseinket úgy felhasználni, hogy azokból csakugyan kincsek váljanak, avagy hogy a vétkes könnyelműség is segítőtársa ami élhetetlenségünknek?!

A kissármási gázrobbanás legalább egy pillanatra erre a gyengékre fordította a közfigyelmet s ha sikerül majd a káros tüzet lokalizálni s e természeti erőforrásokat valóságos erőforrásokká alakítani, akkor talán ez a katasztrófa még hasznos is lesz úgy annak az ügynek, mint az egész magyarságnak.

Kis vétkeink az egészség ellen

A drezdai kiállítás ej<y szögletéből.

Irta Gél léri Mór.

A drezdai egészségügyi kiállítás főjellemvonása, hogy a laikus előtt is demonstrálja a higiénia minden fontosabb mozzanatát. Soha szakkiállítást még annyira nem méltányoltak, mint ezt s főleg annak Der Mensch elnevezésű pavillonját, amely a népszerű egészségügynek minden csoportját szemléltető módon tárja a közönség elé. Es a kiváncsi közönség ezrei lepik el állandóan ezt a látványosságot. Hogy milyen rendszert követ ez a csarnok a publikum figyelmének lekötése érdekében, annak illusztrálásául röviden azt a kis csoportot kivánom ismertetni, amely az embereket arra figyelmezteti, mennyit vétkeznek mindennap öntudatlanul az egészségügy legprimitívebb szabályai ellen.

És mindez néhány tábla, néhány kép és néhány felírás segélyével történik, melyeket szabadon lefordítva és bővített magyarázatokkal akarok olvasóinknak bemutatni, hngy szinte rámutassak arra, mily praktikusan hasznos irányokat követnek az uj, modern kiállítások. Ez az igénytelen kis csoport ebből a szempontból remeklés számba megy.

Az első tábla egy elegáns urinőt ábrázol, amint a lováról leszál és épp azon van, bogy a lovat, mely egy kis sétalovaglás alkalmával bravúrosan viselte magát, megcsókolja. De egy felirás körülbelül a következő intelmet tartalmazza •

— Még a lovat se csókold meg, mert nem tudhatod milyen betegségben szenved. Vannak ragadós betegségek, amelyek halált okozhatnak!

Egy másik kép egy fiatal embert ábrázol, amint egy csinos hölgynek akar kezet csókolni, a hölgy másik kezében ölebecskét szőrit magához. Mire a fölirás körülbelül a következőkre inti a fiatal embert:

— Azt a kezet, melyet megakarsz csókolni, az a kis kutya is megnyalhatta. A kutya néha tisztában, nem lehet tudni, hol járt a nyelve s

micsoda bacillusokat szedett fel. Óvakodjatok a ragályoktól. Hasonlókép szól azoknak, akik a macskát kedvelő hölgyeknek kurizálnak.

Egy szobaleány a portörlő kendőt az ablakon át rázza ki az utcára. Ézt tárgyalja a következő aposztrofálás :

— Ne engedjétek, hogy cselédetek az utcán járókelők nyakába hintse a port, piszkot, bacillust és szemetet. Számtalan ember kerülhet e réven bajba.

Egy sleppes nő alatt a következő felirás

olvasható

— Hölgyeim! A lépcsők, az utcák, a termek piszkát, szemetjét ne gyűjtsék maguk alá. A tisztátalanság magában is kellemetlen, hát még ha meggyőződnek arról, hogy azzal bizonyos betegségek csiráit is felszedhetik magukba.

A következő intelem is sok embernek szól:

— Ne tessék a zsebkendővel a poros meg piszkos cipőjét és azután a padot letörülni, melyre ülni akar, mert az igy porral telitett zsebkendővel később az izzadtságot is letörli az arcáról, homlokáról, szeméről

Vagy :

— Ne tessék a vasúti kupéban a vis-a-vis ülésre rakni becses lábait, mert nem tudhatja, milyen piszok és mennyi bacillus marad ott ennek nyomán az utitársa féltett egészségének rovására.

— Ne hagyjátok gyerekeiteket a vízvezetéki csőből inni, mert nem tudhatjátok, nem fertőzték-e meg a csövet azok, akik előttük szopták a vizet ugyanabból.

— Ne köpködj se beszéd, se tósztozás közben, se az utcán, se a szalonban, de még nyilvános helyen és közúti kocsikban sem, mert köpködni, sőt köpni is tilos. Azt már mindenki tudja, hogy miért.

— Ne nyálazd meg az ujjúidat, mikor egy könyvet olvasva lapozol, mert nem tudhatod, hogy előtted való olvasónak a nyála nem fertőzte-e meg ugyanazon könyv ugyanazon lapjait.

— Ne vedd a szádba a tollszárat se irás közben, sem azután, mert nem tudhatod kinek a tisztában szájában lehetett előtted, vagy miként piszkolódott be egyébként.

— Ne nyalogasd a levélboritékot és a bélyeget. Nem bizonyos, tiszta volt-e a ragasztószer, amelyet rá alkalmaztak s a boritéknyalás ezenfelül veszedelmes sebeket ejthet érzékeny nyelveden.

Ezekkel az intelmekkel szomszédos tabellák mutatják az alkoholélvezetnek hátrányait, de nem az eddig ismert és a gyárakban terjesztett ijesztő tabellák szerint, hanem sokkal érdekesebb csoportosításban. Például egy csomó hordót tesznek egymás mellé, hogy feltüntessék azt a sörmennyiséget, amelyet az ember 30 év alatt elfogyaszt, ha naponként csak három pohár sört megiszik. Azután feltüntetik ennek az abszolút mennyiségét és szembeszállnak azzal a legendával, hogy a sör tápláló erejű és némileg pótolja a kenyeret. Demonstrálják, hogy tiz fillér ára cukor, tej, kenyér, vagy szalonna mennyivel több tápanyagot tartalmaz, mint ugyanannyi áru sörital. De még azt is megmutatják, hogy mennyi pénzt emésztett ez a 30 évi ital, s kitűnik, hogy ezért az összegért csinos kis házikót építhetett volna az illető.

Ez a népszerű oldala a dolognak. A demonstráció azonban arra is kiterjed, hogy az alkoholellenes államokban, u. m. Svéd-, Norvégországban, Dániában, Skóciában mennyire csökkennek a büntetések, egy tabella viszont azt mutatja, hogy a vasárnapi mulatozásokat és ivásokat követő hétfőn, mennyivel hitványabb a gyári munka

~ ■ 1'1 = Dús raktárát fűszer és csemege árukban ajánlja =

ENGEL MIKSA LOSONC

ó

i