Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-10-12 / 41. szám
2. oldal. L 0 S O N Cl U J S AQ____________________________1911. októbber 12. költséget Mindenesetre érdekes az a tájékozatlanság, amellyel a minisztérium ezt az ügyet kezeli. Halvány sejtelmük sincsen a szerződés mibenlétéről s azért egymásután követik el a nagyobb nál nagyobb baklövéseket.. Most már a ref. egyházon a sor, hogy kivívja szerződésben biztosított jogait. Reméljük az egyházban lesz elegendő erély és megfogja védeni az egyházközség érdekeit. Megmentették a hazát, Labancélet a vármegyén. Elítélték az obstrukciót. Balassagyarmat, 1911 okt. 8. Saját tudósitónktól. A vármegyeház sok vihart látott termében, szombaton délelőtt összejöttek az úrik és az ő hü cselédeik, hogy megmentsék az alkotmányt és hogy útját állják a végzetes pusztításnak, melye: az általános választójog fenyegető közeledése idéz fel az országban. Ott voltak az urak mind : grófok és bárók monoklival, vagy monokii nélkül, szép, gondosan ápolt korszakának, fényes kopaszfejek ragyogtak az októberi nap sugaraiban, kifogástalan redengók hajladoztak, simára reszelt körmök csillantak meg, arisztokratikus raccsolás akkordjaival telt meg a levegő. Toltak ott képviselő urak, hűséges fullajtárjai a mindenkori uralkodó pártnak, akik a nagy alkalomból megtértek a vármegyébe, hogy imponálóan szállítsák az elismerést^ és magasztalást. (Bizalmat még sem mertek.) És ott voltak a hü cselédek, mind grófi ügyvédek, vagy falusi házak orvosai, ezerholdas uradalmak bérlői, a rendezett és rendezetlen vallásból. De az ilyenkor nem baj ; barátságos kézszoritás jár ki a hűséges embereknek, akiket a nagyúri szem egyébként csak a bérfizetéskor lát meg. Áz egész szép társaság együtt volt. Lovagló csizmás szolgabirák hetyketkedtek szürke bricseszekben, eihizott nagybajuszu jegyzők kényelmesen terpeszkedtek a karosszékekben, alázatos tekintetek vetődtek a mindenható főispán felé, bátor és erélyes közbeszólások, gúnyos megjegyzések fogadták a kisszámú, de energikus ellenzéki szót és harsány éljenzés és tapsvihar zúgott az uralkodó pártot dicsőítő szónokok léha és minden komoly érvet nélkülöző beszédei után. A szombati közgyűlés a mai Magyarország hü tükörképét mutatta. Bárhová mégy is széles e hazaban, mindenütt ez a kép tárul szemed elé, ugyanaz az elhelyezés, ugyanaz a környezet, ugyanazok a monoklik és bricsesz nadrágok. Csak az arcok változnak itt-ott. Mindenütt az agrár szellem uralkodik, ősidők óta ez tartja megszállva az országot, ez diktál, ez kormányoz, ez hoz törvényeket, ez drágítja a húst, a gabonát és ez kergeti ki a népeket Amerikába. A birtokososztály és az ő engedelmes cselédei uralják a földet és az embereket a négy folyó és három halom korában. És igy lesz az addig, amig el nem jő az általános egyenlő és titkos választójognak minden korrupciót elsöprő viharja. Mit mondjunk még a megyegyülésről ? Felolvasták a versed átiratot, óriási sz többséggel elfogadták. A losonci függetlenségi és 48-as pártkör egyetértve a nógrádmegyei ellenzék vezérférfiakkal tüntetőleg távol maradt a közgyűlésről. És éppen azért nagyon bornirt megjegyzés volt az, amit a ..Losonc“ cimü laptársunk az ellenzék távolmaradásáról megtenni inereszkedett. Az altalános titkos választ >jogtól fázó agrár politikusok, akik dominálnak Nőgradban is, olyan se hideg, se meleg határozatot hoztak Szóval, a hogy lejött az ukáz felülről Azután „arany tollal“ megirt határozatot hoztak a sajtótörvény reviziójáró . lg iza van a közgyűlésnek, a sajtótörvényt szükségei revidiálni, hogy elő ne fordu hassanak amolyan alpolgármesteri hepciásk d isok, miit Budapesten. Es mikor hi/aftis és a nemzeti munkát szivükön vselő közgyűlési tagok a politikai részszel végeztek : következett a komoly tárgysorozat. De akkor már alig lézengett egy két á-itózó bizottsági tag a díszteremben. Megmutatták, hogy az ő lelkűknek csak a kormánynak hizelgő lakájszolgálatok szereznek örömet. A vármegye és a nép érdeke, az már unalmas és jelentéktelen kicsiség. így folyt le a vármegyei közgyűlés az Urnák 1911 -ik esztendejének október hó 7-ik napján. A választások egyhangúlag történtek. Árvaszéki ülnök lett dr. Baross Pál Szolgabirák Svehla Etem ér, Soóky Jenő, Holes Béla. Harmad o. aljegyző Kublcza István. Első o. szolgabiró Szecsey Ernő. Árvaszéki elnök helyettes dr. Her mann Károly. A közig bizottságba a régiek választattak be : Iá. Laszkáry Gyula, ár. Mocsáry Sándor, Török Zoltán, Balntner Ottó, Hanzélv Gyula. A központi választmányba dr Török Béla. Az igazoló választmányba Balás János, Cservényük György, Hanzély Gyula, Soóky Endre, Szilágyi Mór. A főispán kinevezte elnökül br. Butler Ervint, tagokul Jaskovics Ferencet, Jeszenszky Kálmánt, dr. Sztranyovszky Sándort. Az állandó választmányba választatott Rakottyay György. Közig, bizoits igi tagságra lemondás utján egy, elhalálozás utján négy hely lett üres, melynek betöltésére a választási elnökök kiküldettek. Uj épület a gimnáziumnak. Az állami főgimnázium negyedik osztályának párhuzamosítása újólag megmutatta az intézet túlzsúfoltságát. Az az intézet, mely 30 évvel ezelőtt 250 tanuló részére épült, ma mintegy 500 tanulót kénytelen magába fogadni. Ha még egy harmadik I. osztály felállítására kerül a sor — ami 1—2 év alatt okvetetlenül bekövetkezik hisz ma is a két I. osztályban 124 tanuló szorong—, akkor azt már csak az intézeten kívül lehet elhelyezni valamely bérházban horribilis ár mellett, vagy a tanárokat ki kell telepíteni az amúgy is szült tanári szobából. Előbb az igazgatói lakást alakították át tantermekké. Tavaly az ifjúsági könyvtár helyiségét rendezték be tanteremnek ; ide került a III. A, osztály Ugyanakkor a filológiai muzeuni helyiségét rendezték be görögpótló tanteremnek. Most legutóbb a rajzszertárt tették meg a IV. B. osztály helyiségének. Egészen bátran kimondhatjuk, hogy a főgimnázium épülete a modem higiéné követelményeinek nem felel meg : tantermei szükek és túlzsúfoltak ; udvara nincs, ahol a tanulók a 10 perceket eltölthessék : e helyett a Teleki-sétányon zajongnak ; tornaterme sötét, ennélfogva dohos; hozzá még kicsi is, igy a népesebb osztályok csak részletekben tornázhatnak. Mindezek a körülmények — úgy vélem eléggé megokolják egy uj épület felállításának szükségét. Ha a szülőknek gyermekeik egészsége nagy érdekük, akkor mindenképen szorgalmazniok kell egy uj épület felállítását lehetőleg csendes helyen, ahol a tanítást a nagy kocsiforgalom nem zavarja; mert ma óra alatt ablakot nyitni, a melegebb időszakban sem lehet a nagy kocsiforgalot-n miatt; a nagy zajtól sem a tanár nem érti meg a diák szavát, sem fordítva. Az a kérdés merülhetne fel, hogy mi történjék a régi épülettel ? Ezt vagy egy áll. elemi iskola céljaira szerezhetne meg az állam — hisz áll. elemi leányiskolánk nincs, — vagy valamelyik felekezet szerezhetné meg túlzsúfolt iskolája helyébe. Dixi et salvavi amitnam meam. E. G. Klinikai vizsgálatok a stuttgarti Katalinkórházban megállapították : A legkülönfélébb betegeknél a természetes Ferencz Józsefkeserüviz épp oly biztosan, mint enyhén ható hashajtónak bizonyult. Még az emésztőcsatorna gyuladásos állapota is, mely más hashajtóvizek használatát gyakran lehetetlenné teszi, a Ferencz József-keseriiviz alkalmazását megengedni. — Kapható gyógytárakban és füszerkereskedésekben. A Szétküldési-lgazgatóság Budapesten. Egy elfelejtett név. Síremléket Grimm Lajosnak. Az idegen bámulva és dicsérettel nézi s mi magunk is büszkeséggel tekintjük végig városunk kulturális és közgazdasági előrehaladottságát. Vannak hatalmas gyáraink, virágzó pénzintézeteink s ennek folytán kifejlett kereskedelmünk és egyre lendülő iparunk. És amikor megelégedetten legeltetjük szemeinket a város gazdagsága le ett. amidőn örömmel latjuk az életelevenen lüktető közgazdasági életet: vájjon jut-e valamikor is eszünkbe, hogy mind az, ami itt e városban van, miként ke etkezett, honnan ered az erőforrása annak a terjedelmes ipari és pénzügyi intézményeknek, amelyek ma már messze vidékeken dominálnak. Bizony pirulva kell bevallanunk, hogy hálátlan utódok vagyunk. Elfektettük, teljesen kitörlődött emlékezetünkből, annak a neve, aki hajdan az ő nagy tudását, páratlan tevékenységét, vagyonát sőt egész életét annak áldozta, hogy városát — amelynek pedig nem is volt szülötte — hasznos intézményekkel gazdagítsa s a fejlődés mesgyéjére terelje. Ez az önzetlen gondolkodású s teremtő lélekkel megáldott férfiú, aki Losonc város közgazdasági fejlődésének alapját megvette: Grimm Lajos volt. Grimm Lajos. A mai ifjú nemzedék már nem is ismeri e nevet. A régiek azonban még nagyon jól emlékezhetnek rá. Grimm Lajos volt, aki megalapította a losonci József gőzmalmot, a mostani nagy gőzmalmot, amely az idők folyamán a Borsod-miskolci gőzmalmok r. t. tulajdonába ment át, de most is virágzó ipari orgánum. Ő vetette meg alapját a Losonci takarékpénztárnak, amelyből később a Losonci Takarék és Hitelbank r. t. fejlődött ki. Ma már egyik leghatalmasabb vidéki pénzintézetté nőtte ki magát a Grimm által alakított bank. Ugyancsak Grimm Lajos volt a megalapítója a Losonc-apátfalusi posztógyárnak. Áz ő halála után ment át a posztógyár a Regenhardt Ferenc és társai cég birtokába, mig az utóbbi időkben a Nemzeti textdmuvek r. t. cége alatt a Grimm posztógyára az ország első textilgyárai közé küzdötte fel magát. A Nógrádmegyei Népbank mai székházát, amely annak idejen Losonc város legszebb háza volt szintén Grimm Lajos építette s udvarában oly gyönyörű kertet létesített, amelynek kertészeti különlegességeit és virágritkaságait messze vidékről is eljöttek megcsodálni. Ezek voltak az ő közhasznú tevékenységének legkimagaslóbb s ma már hatalmasan kifejlődött alkotásai. Ezenkívül egy egész sereg közjóléti és gazdasági létesítmény fűződik az ő nevéhez, amelyek maradványa még ma is fellelhető. A losonci magtár társulat épülete — szintén az ő alkotása — ma katonai raktár céljainak szolgál. Egy ilyen cselekményben gazdag életet élő férfiú volt Grimm Lajos, losonci kere kedő. 1885-ik évben halt meg s csontjai a losonci köztemetőben porladoznak Sirhantja azonban jeltelen és elhanyagolt. Ilyen sorsra kellett jutnia. Közhasznú intézményeket létesített, amelynek áldásait ma oly sokan élvezik, szép vagyont hagyott örököseinek s most teljesen elfelejtve nyugszik a köztemetőben. Még egy szürke kereszt sem jelzi a nagyérdemű férfiú sirhalmát. Azokhoz szól tehát szavunk, akik Grimm Lajos nagy alkotásainak áldásait a legközvetlenebbül érzik. Ujitsák fel s örökítsek meg Losonc város e nagyérdemű féifianak emlékét. Megérdemli ő e várostol és az általa alapított intézmények mindegyikétől, hogy emiekét megőrizzék. És ha é. még a hala és kegyelet az utókor embereiben akkor Grimm Lajosnak, Losonc város közgazda- I sági fejlődése alapvetőjének a s rhal nát nem hagy jak tovább jeltelenül. (Q.) Walles Bertalan; zsalu bizományi raktára. Losonc, Buzatér épület- és bútor és boltberendezés asztalos, minden nemit ablakredőnj (Zólyomi-ut sarok.) LOSONC Rákóci-utca 8. ROSENBERG SÁNDOR CÉGNÉL a beérkezett őszi és téli kosztüm kelme, sétaruha kelme, pongyola kelme, bluse kelme, ■------selymek, bársonyok és téli mosókelme újdonságok —— úgy ízlésben, mint előnyös árban, minden eddig nyújtott választékot túlszárnyalnak. MISKOLC Széchenyi-u. 48,
