Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-02 / 5. szám
4. oldal. _____________LOSONCI UJSÁO_________________________________1911. február 2, T error. Áthelyezték a független érzelmű vasutasokat. — Ismét felszakadt a kloaka. Az alkotmányos jogok gyakorlásának szabad levegőjét a büzhödt csatornákból felszabadult dögleletes miazmák mérgei fertőzik meg. A jog, törvény és igazság gyilkos apasai vérszomjas kegyetlenséggel, égbekiáltó szemérmetlenséggel indítottak átkos inkvizíciót a szabad meggyőződésüket szabadon gyakoroló független polgárok ellen. A hatalomnak minden szeméremérzésből kivetkőzött poroszlói gyülöletetfakasztó gunykacajjal hurcolják a hivatalos terror vesztőhelyére a független érzelmű hivatalnokpolgárokat. A hivatalos presszió bélpoklos epidémiája már szedi az áldozatait. A losonci máv. tisztviselő karnak tizennégy tagját, vagyis azokat, akik a múlt válásztáson a függetlenségi zászló alá sorakoztak, szolgálati érdek cégére alatt, elhelyezték Losoncról. Az áthelyezettek 24 óra alatt kötelesek uj állomásukat elfoglalni. Az áthelyezettek között van Kiss Sándor máv. főellenőr Botos Ferenc hivatalnok Huszár Kálmán pályafelvigyázó Id. Ivitz Ferenc Ifj. Ivitz Ferenc Horváth Aladár altisztek Turczer Antal raktárnok Magyary Árpád és még ezenkívül 7 altiszt, kiknek neveit még nem sikerült megtudnunk. A vasutas mártírok, legnagyobbrésze háztulajdonos, családos ember, akiknek gyermekei a losonci iskolák növendékei. Pár napja az áthelyezendők egyrészét magához idézte a forgalmi főnök s tudtukra adta, hogyha a választáskor nem lesznek a munkapárt hívei, akkor áthelyezik őket irgalmatlanul. Több családos apa sírva könyörgött a kegyetlen forgalmi főnök előtt, ő azonban nem tehetett semmit, mert ő is felsőbb utasításra cselekedett. Az alkotmányos jogok ellen intézett merényletnek értelmi szerzői, mint beszélik, gróf Forgách Antal és Kan Bertalan máv. felügyelő. Az alkotmányos jogaiktól megrabolt vasutasok közül Botos Ferenc Gyöngyösre, Fluszár Kálmán Mező nyéklát ház ár a, Fíorváth Aladár Balassagyarmatra már el is utaztak. És most a közvélemény itélőszéke elé állítjuk ezt a megdöbbentő erőszakot. ítéljen a választópolgárság a munkapárt alkotmámányos érzéke felett. A losonci függetlenségi párt az áthelyezettek érdekében rendkívüli közgyűlést tart és a sérelmek orvoslása végett a képviselőházhoz fog fordulni. A renegát. Magyarországon a török hódoltság idejében akadtak sokan, akik megunva az örökös zaklatást és sarcolást, fordítottak egyet köpönyegükön és beálltak muzulmánnak. Természetes persze, hogy ezek a vitéz jó urak nem azért cserélték fel bogláros süvegüket a turbánnal, sarkantyus csizmájukat a drága köves saruval, mert üdvözítőbbnek tárták a Korán szavait a Biblia igéinél, hanem azért, mert a hatalmas török szultán és ravasz főemberei a hetedik paradicsom minden gyönyörűségén kívül már a lomha sártekén aranyat és drágakövet, szép asszonyokat és minden elképzelhető földi kéjt, hatalmat, rangot és tekintélyt ígértek neki. Ezeket a magyarokból muzulmánokká vedlett, mindenesetre gyenge jellemű s megvetett embereket nevezték renegátoknak. A török hódoltság nyomorúságairól, hazánk százados rabságáról, keserű sorsáról hatalmas kötetben beszél a történelem. A történelemből jól ismerjük a törökök kegyetlenségen, vadságát, de ugyanonnan azt is olvashatjuk, hogy kegyetlenségében a renegát a fajtörököt messze felülmúlta, mert a renegát még szüleit, gyermekeit se kímélte meg oktalan kegyetlenkedésétől, hogy uj ura, a mindenható török szultán iránti hűségét bebizonyítsa. Ez a renegát nem is cselekedhetett másként. A fajtörök szeme folyton rajta függött és egy-egy önfeledt pillanat, egy-egy sóhajtás a magyarok istenéhez (mert hiszen Allahhoz legfeljebb képmutatásból fohászkodhatott magyar ember) másnapharmadnap már meghozhatta számára a kellemetlen selyemzsinórt. A renegátot, gyaurból lett muzulmánt a török még akkor se vette sokba, ha az hűségét még saját vére telálldozásával is bizonyította. Felhasználta eszközül addig, mig szüksége volt reá, s aztán — amily mézédes szavakkal csalogatá magához, oly hidegen és megvetéssel dobta félre. Az egy éve született nemzeti munkapártnak mint minden uralomra kerülő pártnak, is vannak ily renegátjai. Ezek alatt mi semmi esetre se értjük a régi szabadelvű pártiakat, mert hiszen a nemzeti munkapárt nem tesz mást, mint uj cégére alatt űzi rontott alakban a régi 67-es politikát. De renegát alatt értünk mi itt egy olyan embert, aki régi, soknál már a nagyapja által is vallott tisztességes függetlenségi és 48-as párt elveit, Kossuth Lajosnak az egyedül álló legnagyobb magyarnak elveit a munkapárt alakulásakor sutba dobta. Értjük azt a polgárt aki nem azért cserélt elvet, mert ezt szívbőli meggyőződése úgy diktálta, de azért, hogy magának ezzel a köpenykiforditással tarkója leborotváltatásával anyagi előnyöket, rangot, címet stb. szerezzen. És ha ez a törökké lett gyaur nem kímélte a legborzasztóbb haláltól se apját és testvéreit, hogy hűsége tanujelét adja szultánjának, — úgy mint sokszor tapasztalhattuk és tapasztaljuk — a politikai renegátja is kész mindent megtenni, hogy párthüségét igazolja. A munkapárti renegát kész megtagadni gyermekét. Az ilyen renegát nem riad vissza semmiféle eszközöktől, hogy mindazokat az embereket, kik csak tőle valamiképen is függnek, — politikai jogaik szabad gyakorlásában akadályozza és rájuk, ha kell s legyen bár az egyén apja vagy testvére, — kenyerük elvesztésének kilátásba helyezésével is hasson. A munkapárti renegát nem számol azzal hogy cselekedete a törvénybe, a jo erkölcsökbe ütközik, mert a renegát biztos tudatában van annak, hogy azért őt nem bántódas, de legfeljebb egy kis vállveregetés érheti és eljárása, — még ha annyira törvényt taposó is, — a hetedik paradicsom gyönyörűségeit helyezi kilátásba számára. És a renegát reszket minden falevélzördüléstől, mert fél, hogy még azok is árulói lesznek. Fél még érintkezni is az ellenpárthoz tartozókkal, álljanak azok hozzá bármily közel, — mert tudja azt, érzi azt, hogy benne tökéletesen meg nem bíznak a fajtörökök, tudja, érzi, hogy a legkisebbke nesz összedöntheti reményei kártyavárát és névjegye továbbra is koronázatlan marad, gomblyukába pedig ezentúl is legfeljebb egy illatos virágot tűzhet. Bármily mézesek voltak is a szók, azonban, miként a renegát régi, apjától örökölt elveit el hagyja, — bármennyire is igyekszik őt érdemeiért illő jutalomban részesíteni, — a renegát mindig csak eszköz, élettelen tá'gy marad, melyet ha nem kell, — elhajítanak. (L.—) Választási mozgalmak. A losonci függetlenségi és 48-as párt végrehajtó-bizottsága jan hó 28-án a Régi Vigadó nagytermében értekezletet tartott, melyen a bizottság tagiai majdnem valamennyien megjelentek. A végrehajtó-bizottság, — melyen dr. Vályi Béla ügyvezető alelnök, Weisz Samu és Filo Lajos párttagok, valamint a vendégül látott dr. Sacher Aladár lapszerkesztő és dr. Klein Izidor szólaltak fel, — a kilátásban levő képviselőválasztás teendőit beszélte meg és a ^másnap tartandó választást előkészítő nagy értekezletre tett intézkedéseket Qg A nagy értekezlet. Losonc város választó polgárai mintegy négyszázan a függetlenségi párt vezetősége meghívására f. hó 29-én a régi Vigadó nagytermében a képviselőválasztás teendőinek tárgyalása céljából értekezletet tartottak. Az értekezletet dr. Vályi Béla ügyvezető alelnök nyitotta meg, majd Ivánka Imre országgyűlési képviselő mondott hatalmas szónoki tehetségről tanúskodó beszédet. Mindketten, valamint az utolsónak felszólaló dr. Sacher Aladár ügyvéd is dr. Keszler Lipótot, a függetlenségi párt jelöltjét ajánlották a választó polgárok pártfogásába, különösen hangsúlyozván, hogy dr. Keszler Lipótot a függetlenségi és 48-as párt egyhangúlag jelölte képviselőjelöltjéül és hogy megválasztása nem annyira pártpolitikai érdek, mint inkább Losonc városának és e város kerületének érdeke. Az értekezlet dr. Vályi indítványára egyhangú határozattal kimondotta, hogy a függetlenségi párt egyhangúlag hozott azon határozatához, mellyel dr. Keszler Lipót jelöltetik, csatlakozik, őt a városjelöltjének tekinti és minden erejével azon lesz, hogy dr. Keszler Lipót a kerület képviselőjéül megválasztassék. Az értekezleten, melyen többen a vidékről is megjelentek, elitőleg nyilatkoztak a „Polgár Őr" c. lapnak a függetlenségi pártot és annak jelöltjét alaptalanul megtámadó és rágalmazó cikkéről. 58 'nJLc, Pártvacsora. Vasárnap este a Deutschszálló éttermébe pártvacsorára gyűltek a város polgárai. A zsúfolásig megtelt étteremben nemcsak a függetlenségi párt tagjai, hanem más pártokhoz tartozó szavazópolgárok is késő éjjeli órákig maradtak e yütt és lelkesülten hallgatták a talpraesett pohárköszöntőket, melyek mindegyike kitartá ra és akadályt nem ismerő elszánt harcra buzditá a polgáiságot. Párbeszéd. Szik viz Soma miniszteri fő kortes : Hallotta-e kend, hogy Hazai lesz a képviselőjelöltünk ? Falusi szavazó: A’bizony, jó lesz, hazai ember kell nekünk, az tudja a mi sorsunkat legjobban, éljen hát a hazai dr. Keszler Lipót. VÁROSI ÜGYEK. (—) Emelik az államsegélyt. Politikai körökben elterjedt hírek szerint a pénzügyminiszter a belügyi tárca költségvetésének tárgyalásán be fogja jelenteni, hogy a városok államsegélyét három millióról 5 millióra emeli. E hir még megerősítésre szorul, de ha csakugyan megvalósul, akkor Losonc államsegélye is tekintélyes összeggel fog emelkedni. (—) Kötelező bejelentések. E hó elsejével megkezdi működését a városi bejelentő hivatal. A városi szabályrendelet értelmében bejelentési kötelezettség Losonc r. t. város bel- és külterületére, minden bei- és kiköltözésre, a lak- és tartozkodasi helynek minden változtatására kiterjed. A bejelentést teljesíteni kőteles: a háztulajdonos vagy annak megbízottja: a) önmagára és a háztartáshoz tartozó személyek és ált a Iában mindazokra nézve, kiket házába, udvarába, kertjébe, általában bel- vagy kültelkére, nappali vagy éji szállásra, díjért vagy díjtalanul csak 24 órára is befogad, kivéve ha a befogadottnak Losonczon más bejelentett rendes lakása van; b) bérlőire és azok háztartásához tartozó személyekre a bérlő, al- vagy ágybérlőire és ezek hozzátartozóihoz nézve annyiban, amennyiben ezen személyek a bérlővel egyszerre be- vagy kiköltöztek; A bérlő vagy annak megbízottja, vagy az, ki bármely címen magán- vagy középületben lakik: a) a háztartáshoz tartozó és a jelen szakasz 2. pontjában b) alatt jelzett személyekre nézve, amennyiben azok be- vagy kiköltözése nem az ő be- vagy kiköltözésével egyidejűleg, hanem külön történik ; és b) általában mindazokra nézve, kiket lakásába, bérlete vagy haszonbérlete területére, nappali vagy éji szállásra, díjért vagy díjtalanul, csak 24 órára is befogad, kivéve, ha befogadottnak Losonczon más bejelentett lakása van; nyilvános és magán tan- és nevelő intézetek köz- vagy magán alapokból fenntartott jótékony intézetek, convictusok, egyletek, tápintézetek,
