Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-09-21 / 38. szám

1011. szeptember 21. LOSONCI UJSÁO 3, oldal.

pedig az összes választók csak kis részét képezik az összes lakosságnak. A közvéleménynek csak igen kis részét képezi a bizottság a népgyülésekkel szentben. A népgyüléseket oda merem állítani a törvényhatóságoknak bizalmi nyilatkozataival szemben.

Bátran oda merem állítani a törvényhatóság bizalmi nyilatkozatokkal szemben az ország minden részében azt az elementáris erővel kitörő elégedetlenseget és azt a törekvést, hogy ezt a kormányt eltávolitsuk és megakadályozzuk a véderőreformnak törvényerőre emelkedését (Zajos éljenzés és taps.)

Az általános, egyenlő és titkos választói joggal ezúttal részletesen foglalkozni nem szándékozom, legutóbbi, kolozsvári beszédemben részletesen kimutattam, hogy a magyar fai szupremáciáját nem fenyegeti semmiféle veszedelem, sőt ellenkezőleg, e tekintetben a mai állapot a legrosszabb.

Ma ott a legalacsonyabb a cenzus, ahol a magyarság a legkisebb percentszámban van a lakosság között. Ott van Trencsén-, Turóc-, Árva-, Szepes-, Sáros-, és Máramarosmegye, itt mindenütt oly alacsony a cenzus, hogy a szó szoros értelmében teljesen megközelítik az általános választói jogot.

Ezzel szemben, ahol a magyarság 99 százalékkal van képviselve, mint például Hajdú-, Komárom-, Fehér-, Esztergom-, Jásznagykunszolnok- Csongrádmegyékben, ahol mindenütt 99 százalék a magyarság számaránya, ott sehol sincs a cenzus két forinton alul, mig azokban a vármegyékben, ahol oly kicsi magyarság számaránya, lemegy a cenzus egészen 34 krajcárig (Általános hel eslés.) A kerületek beosztásáról nem is beszélek, de kétségtelenül megállapíthatjuk itt is, hogy a jelenlegi választási törvény kizárólag a nemzetiségeknek kedvez. Ha megcsináljuk az általános, egyenlő és titkos választói jogról szóló törvényt, soha a nemzetiségek olyan nagy teret nem foglalnak e', mint ma.

Az általános, egyenlő és titkos választói jogot akarjuk behozni, hogy a magyar nemzeti törekvéseknek oly falankszot állítsunk, amelyet semmiféle hatalommal a nemzeti irányzattól eltéríteni nem lehet. Erre az osztályparlament nem volt képes. Ne mondjunk egyebet, ma a magyar faj szupremáciája úgy van megvalósítva, hogy az allamnak van egy oly intézménye, a hadsereg, a nelyből az állam nyelve száműzetett. (Élénk helyaslés.)

Ha meg lesz a népparlament, a kormány nem fogja az országin a saját domíniumának tekinteni. Itt vannak a közjegyzői kinevezések. Itt van egy közjegyzői státus, ahol a közjegyzőhelyetteseknek más előmenetelük nincs, mint hogyha az üresedésbe jövő közjegyzőségekre őket nevezi ki a kormány. Ámde a kormány ezt is korteseszközül használja ki és, — mint azt nemrégiben a lapok részletesen megírták, — az üres állásokra nem a közjegyző-helyettesek közül nevezett ki, hanem ügyvédek közül, akik a legutolsó választások alkalmával a kormánynak kortesszolgálatot teljesítettek. (Zajos abcugolás)

A telepes községekben a telepeseket megfenyegeti a szerződés felbontásával, ami már előre úgy készíti, hogy abba bele lehessen kötni, ha nem a kormány jelöltjére szavaznak Ott van a tanítók kinevezése, áthelyezése, a p.itikajog-adományozás, stb. stb. (Élénk helyeslés)

Azt mondják, hogy mi megakadályozzuk a kormánypártot munkájában, hogy ők mily sokat tudnának dolgozni. Erre nézve azt jegyzem meg, hogy egyetlenegy javaslat sincs előkészítve tárgyalásra. Tehát, ha most obstrukció nem folynék vagy annak véletlenül vége szakadna, akkor hónapokig nem tudna tárgyalni a képviselőház, mert tárgyalásra kész javaslat nincs. Ez megint olyan porhintés. A törvényhatóságokban is elhangzott egyik-másik helyen, hogy mi nem akadályozzuk a munkát. Egyesek ki is számították, hogy mennyibe kerül minden nap az országnak, pedig az obstrukció miatt semmivel sem kerül többe, mert a képviselők nem napidijat, hanem napidij-atalányt kapnak, nem mint régen, mikor csak akkor részesült napidijban, amikor ülés volt.

Ne felejtsük el azonban, hogyha nem lenne obstrukció, akkor ntá.is nyakunkba szakadtak volna az óriási terhek.

A magyar állam veszélyeztetett érd'ekei követelik az egyetértést, a rendületlen kitartást. Követeli, hogy az osztályuralom alatt nagyon meggyengült alkotmány bástyáit megerősítsük a nép millióival, hogy az igy megujhódott, megerősített Magyarország bátran síkra tudjon szállani az idők viharaival. Fogadják hálás koszönetemet a figyelemért, amellyel beszédemet végig hallgatták és azt a lelkes fogadtatást, amelyben részesíteni kegyesek voltak.

Percekig tartó zajos éljenzés és lelkes tüntetés, viharos taps követte Justh Gyula szavait.

A többi szónok.

Bartha Imre dr., a Választójog Országos Szövetségének kiküldötte foglalkozott nagy hatás mellett a törvényhatóságok nyilatkozataival

Pelczéder Ágoston, a szociáldemokrata párt kiküldötte beszélt. Ma a parlamentben a nép kép viselői hiányzanak, akik ma obstruálnak, tiszta az intenciójuk és számíthatnak is a nép legszélső támogatására. A szociáldemokrata párt is követeli az ország függetlenségét és önállóságát. ^

Ábrahám Dezső dr. országgyűlési képviselő zajos helyeslés és éljenzéstől sűrűn megszakított beszédében foglalkozott a törvényhatóságok nyilatkozataival. Most ezekre akar a kormány alapítani, mig az 1909. évbeli, a függetlenségi párt mellett szóló átiratokat semmibe se vették. Különben is az őszinteség teljes hiánya jellemzi ezeket a nyilatkozatokat.

Ezután a gyűlés Vályi Béla dr. javaslatára határozati javaslatot fogadott el, mely a következőképen hangzik:

A Losoncon 1911. évi szeptember hó 17-én egész Nógrádvármegyc függetlenségi érzelmű polgárságának s a népgyiilés tárgyaiban egyetértő egyéb szervezetek küldötteinek bevonásával tartott népgyiilés kimondja : Miszerint a nemzetet végromlásba döntő, újabb, elviselhetetlen vér- és pénzáldozatokat követelő katonai javaslatok ellen tiltakozik s azoknak az országgyűlés napirendjéről való levételét sürgeti;

egyben kimondja, hogy a nemzeti akaratnak s a nemzet meggyőződésének szabad rnegnyilvánulkatása, valamint a népjogok kiterjesztése érdekében, sürgősen követeli az általános, egyenlő és titkos választójog behozatalát és törvénybeiktatását.

Kimondja a népgyiilés, miszerint áthatva a honszeretetnek soha ki nem apadható melegétől, lelkesedéssel és a jobb jövőbe vetett rendíthetetlen bizalommal üdvözli az országgyűlés egyesült ellenzékét, ennek küzdelméhez minden tekintetben csatlakozik; az ezen küzdelme s a harc sikerének biztosítása céljából használt parlamentáris eszközöket, — igy az obstrukciót is, — helyesnek, jogosnak tartja s őt annak további folytatására kéri és buzdítja.

Megbízza továbbá a népgyülés az elnökséget, hogy ebben az értelemben a képviselőházhoz felírjon s egyben e határozata közlésében az ország valamennyi választókerületét hasonló tiltakozásra és állásfoglalásra hívja fel.

Társas ebéd.

Délben nagy banket volt, amelyen nagyszámú losonci polgáron kívül, a vidéki küldöttségek vezetői is teljes számban résztvettek. A banketen Beniczky Árpád ldkes hangú felköszöntőt mondott Justh Gyulára, amire Just Gyula fontos politikai tartalmú pohárköszöntövel válaszolt, melyben meleg szeretettel emlékezett meg Beniczky Árpádról. Ma — úgymond — mindenki azon tűnődik, hogy milyen lesz a kibontakozás, épp ezért tovább fűzöm azokat a szavakat, amiket a népgyülésen mondottam. (Fölkiáitások: Halljuk! Halljuk !)

Furcsa egyéniség a mi miniszterelnökünk. Az ő nagy bonhomiája, amivel kiséri a küzdelmet, kell, hogy bámulatba ejtsen mindenkit. Igaz, hogy azok a nevető aicmozdulatok és az a mosolygó arc kissé megnyúlt és a mosolyg is ma sokkal ritkább, mint a küzdelem elején. E mellett nap-nap után elhelyez, hol budapesti, hol bécsi lapokban egy-egy szellemes apereue-t, vagy egy olyan politikai nyilatkozatot, amely hivatva lenne az ő benső érzelmeit és a politikai magatartását visszatükröztetni.

Az összes nyilatkozataiban úgy akarja feltüntetni a függetlenségi pártot és az érzelmeket, mintha az nagyon félne tőle, és hogy minden áron kézzel-lábbal kompromisszumot akarna vele létesíteni. Mi az ő fenyegetéseitől, — vagy nem is az ő fenyegetései ezek, mert hiszen ő mindig adja a jámbor embert, bár minket, akik az ő múltját ismerjük, félre nem vezet, nem vezethet félre, mert láttuk őt Horvátországban 20 éven keresztül törte le a közszabadságokat, mosolygó arccal törte le azokat, akik szemöe mertek vele szüni, — nem ijedünk meg. Nagyon jól tudjuk, hogy az ő alapjellemvonása nem a bonhomia, nem a kedélyeskedés, hanem az ellentmondást nem tűrő zsarnokság. A mosolygó arc mellett ott van a zsarnok, amely készen volna Magyarországon nemcsak a közszabadságokat, hanem mindazokat is letiporni, akik a közszabadságért küzdenek Nem ő mondja, — igaz, — hogy erőszakot akar alkalmazni, hogy házszabályszigoritást akar csinálni, de az ő nivei azok, akik elárulják rejtett szándékaikat. Emlékezzünk csak, néhány nappal ezelőtt az igazságügyminiszter magából kikelve „szégyen, gyalázatnak“ bélyegezte a mi küzdelmünket, — igaz az is, hogy másnap ünnepei.yes bocsánatot kellett kérnie, — de ez nem változtat azon, hogy a maga érzelmeit és a kabinet érzelmeit tolmácsolja. Előre jelezték az erőszakot, ami be fog következni. Ezután Tisza István, majd Tisza Kálmán mindig azzal álltakelő, hogy le kell törni az ellenzéket, a házszabályokat kell úgy szigorítani, hogy az obstrukció lehetetlen legyen.

Mi ezektől a fenyegetésektől meg nem ijedünk. Jöjjön az az erőszak, azzal is szembe széliünk, ha 300 Khuent kell is letiporni. (Hosszantartó, lelkes éljenzés)

Itt van az a nyilatkozata, amit a napokban egy küldöttség előtt, a Liberális Népszövetség — mely előttem teljesen ismeretlen — küldöttsége előtt tett a választójogról. Igaz, hogy azt hihette a szövetség és talán azért ment a belügyminiszterhez, mert ez azt mondotta, hogy van olyan barátja a választójognak, mint Justh Gyula, hogy ezt is fogja mondani, de nem ugyanezt mondotta. Ott volt az ő csalafinta eszejárása ; elodázni a kérdést, hogy együtt maradhasson a többség. Az ő felfogása szerint be kell várnia a statisztikai adatok földolgozását, ami a legjobb esetben is eltart 4—5 évig. Mire ez fel lesz dolgozva, már elavult statisztikai adatok lesznek. Erre azután azt mondja, hogy be fogja várni a következő népszámlálás adatait és igy elhúzza a kérdést ad graecas calendas. (Hosszas, zajos derültség.)

A másik, amit az ő csalafinta eszével mondott, hogy ő olyan választójogot akar, amelylyel mindenki meg lesz elégedve. Vagyis, hogy Tisza István gróf is meg én is meg leszünk elégedve Hisz ez képtelenség! Ez annyi, mint tüzet vízzel keverni. Ha csak Tisza István is be nem bizonyítja, hogy van ő is olyan barátja a választójognak, mint én, máskülönben teljes lehetetlenség, hogy mindannyian meg legyünk vele elégedve. Hogy ő reakciós, én meg demokratikus választójoghoz jussak. Hogy a választás titkos is, nyílt is legyen, legyen vagyoni cenzus — amit én nem akarok — és ne legyen vagyoni cenzus. Ez csak egy olyan odavetett frázis. Csak időt akar ezzel nyerni.

Ott van egy másik nyilatkozata, hogy ő nem akar kompromisszumot kötni. Ki kérte arra, hogy kompromisszumot kössön velünk ? Én nem 1 Pártunk egy tagja sem ment hozzá, hogy kompromisszumot akarunk kötni. Vissza akar bennünket utasítani, pedig föl sem ajánlkoztunk

Vannak mentők, azokkal most nem akarok foglalkozni, hova-hamarabb ki fog tűnni és meg fogja tudni ország-világ, hogy ki akarja menteni a Khuen-habinetet; — mi azok közé tartozunk, akik nem menteni akarják, de azt akarják, hogy akinek annyi bűne van az országgal szemben, azt a helyéről el kell távolítani. Mi nem személyi politikát követünk, de elvekért és elvek ellen küzdünk és nem szabad engedni, hogy az elvi küzdelem személyi térre menjen át, de aki olyan választásokat csinált, aki ma demokrata, holnap re l elő; árrm'atokat támogat, nem respektálja a lelkiismereti és gondolati szabadságot, a sajtószabadságot, az egyesülési jogot, az megérett arra, hogy elpusztuljon a föld színéről. (Hosszantartó zajos éljenzés és taps.) Ezekután nem gondolhat arra senki, hogy egy olyan tisztességes párt, mint az enyém, a kompromisszumok terére léphessen.

Nincs az a rágalom, gyalázkodás, amit rám és pártomra rá ne fognának szóval a sajtójukban. Minket azonban ez teljesen hidegen hagy. Szemeink előtt azok a nagy történelmi alakok lebegnek, akik eszméjükért életüket is feláldozták — (Hosszantartó zajos éljenzés.) vértanúi voltak eszméiknek". Mi ezeket a kis pamtleteket, a gunyoros és rágalmazó nyilatkozatokat ne bírjuk eltűrni ? (Hosszas éljenzés és taps.) Minden nagy eszmének megvoltak a maga vértanúi és kerékkötői. De a történelem azt bizonyítja, hogy az utókor a hóhérokról megfeledkezik, azokról pedig, akik eszméikért önzetlenül küzdöttek, hálával emlékszik meg. ('Percekig tartó éljenzés és taps.)

Nagyobb példára nem hivatkozhatom, mint Krisztus Urunkra. Micsoda nagy eszmék voltak azok, amiket hirdetett és, amelyekért vértanúhalált halt. Kigunyolták, leköpködték és azok az eszmék mégis élnek és azokra, akik őt üldözték, megvetéssel gondol az utókor. (Percekig tartó taps és zajos éljenzés.)

Just Gyula után Vályi Béla dr., a helybeli függetlenségi part alelnöke, Ábrahám Dezső, Petrogalli Oszkár, volt orsz. képviselő, Kristoff Sándor, Petrik Artur, a Független Magyarország nevében utána Vertán Etele és nógrádi Papp Gyula mondottak hatásos felköszöntőket.

A kePemes hangulatban lefolyt társasebéd után Justh Gy ula és kísérete a város megtekintésére indult. A pártvezér ezúttal először volt városunkban s elragadtatással szólott a város rendezettségéről, tisztaságáról és modern külsejéről. Megtekintette középületeinket a kaszárnyákat s a városliget szépsége annyira elragadta, hogy hoszszabb sétát tett egészen a losonci fürdőig.

A séta alatt kedélyesen elbeszélgetett kísérői-