Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-14 / 37. szám
1911. szeptember 14.________________________________LOSONCI UJSÁO 3 oldal. csak hallgatagon tűrték addig, amig a veszedelem nem jelentkezett. Mi azonban bízunk a jómódú ügyvéd-kültisztviselők erkölcsi érzésében és lelkiismeretében s azt hiszük, hogy még mielőtt elmérgesednék ezen ügy, ők, maguk hozzájuk illő, előkelő gavallérsággal fogják megoldani ezen ominózus kérdést-Mit mond a kamara ügyésze ? Lapzárta előtt értesültünk arról s igy ezt egyelőre csak fen tartással közölhetjük, hogy az ügyvédi kamara ügyésze dr. Feledi Jenő bgyarmati ügyvéd már előzőleg kijelenté, miszerint a nevezett ügyvédképvise ők összeférhetetlenségét mindaddig, mig ellenök ügyvédek feljelentést nem tesznek, — a kamara választmánya előtt szóvá tenni nem fogja. Mi ezt minden esetre helytelenítjük, miután neki mint a kamara ügyészének ezt éppen úgy hivatalból már régen konstatálni kellett volna amint azt dr. Bazovszky állitólagos összeférhetetlenségi esetében hivatalból szóvá tette. Belágh Lajos (Lex.) Váratlanul ragadta ki közülünk a halál városunk egyik tevékeny és érdemekben dús tagját. Belágh Lajos kereskedő hunyta le örökre szemét f. hó 10-én, 61. életévében. Elhunytéval nagy veszteség érte közéletünket; lelkes áldozatkész hive volt minden közéleti intézménynek. A régi Losonc kulturéletében már ott buzgólkodott Belágh Lajos s a hajdan hires losonci dalegylet nem egy sikere az ő nevéhez fűződött. Humánus gondolkozását dicséri a Magyar Asztaltársaság áldásos működése, amely az ő elnöksége alatt a város legszámottevőbb jótékonysági intézményévé lett. Tagja volt hosszú évtizedek óta a város képviselőtestületének s a Nógrádmegyei Népbank igazgató tanácsának. Elévülhetetlen érdemei vannak a losonci függetlenségi pártnál is. Régi, kipróbáit hive volt a függetlenségi zászlónak s az alkotmányos harcok idején mindenkor ott láttuk őt az első sorokban küzdeni. Tiszta elvhüsége és áldozatkészsége legszebb erényei közé tartozott. Halálával lapunkat is gyász érte, mert az elhunyt tagja volt a Losonci Újság lapfentart) bizottságának. Emlékét igaz kegyelettel őrizzük meg. Temetése kedden délután ment végbe impozáns módon a ref. templomból. Sörös Béla ref. lelkész magasszárnyalásu gyászbeszédet mondott felette. Barátainak, tisztelőinek óriási sokasága kisérte ki utolsó utján a ref. temetőbe, ahol a hült porait a családi sírboltba helyezték el. A losonci függetlenségi és 48-as pártkör koszorút helyezett elhunyt érdemdús tagjának sírjára s az elnökség részvétét fejezte ki a gyászoló családnak. Á véderöreforra ellen. A népjogokért Justh Gyula Losoncon. Losonc, 1911. szept. 12. Saját tudósitónktól Már csak egy-két nap választ e) bennünket attól az országos eseménytől, amidőn a losonci választókerület és vele együtt több nógrádmegyei kerület függetlenérzelmü polgársága felemeli tiltakozó szavát az országot végromlással fenyegető véderőjavaslatok ellen. A losonci kerület, amely máskor diadalmas vára volt a függetlenségi szab id eszméknek : a hatalmi erőszakoskodás és a pálinkamámor rút eszközei által a hatalom csatlósainak lett tanyájává. Csakhogy a pálinkamámor elszállott már, a kormány népieigázó törekvése, mint hideg zuhany kijózanította az elkábitott népet s most rneakulpázva jönnek Canossát járni a népszabadságot hirdető függetlenségi szent zászlóhoz. Sőt azok is, akik azelőtt kis konc reményében odato’akodtak a húsos fazék mellé, most csalódottan hagyják ott s menekülnek, mint a sülyedező hajóról a patkányok. Mert inog már a talaj a kormány alatt. A népistenség haragos villámai cikkáznak a politika egén s nemsokára kitör az a vihar, amely örökre elsöpri, hogy nyoma se maradjon, az erkölcstelen bázisokra épített mungórezsimet. Vasárnap ünnepe lesz a népszabadságnak nálunk is. Megrázódnak a bilincsek, amelyeket a zsarnoki önkény a közszabadságokra rakott. És a rozsdás bilincseknek siru hangja egy Ítélete, egy súlyos bírálata lesz a rabigába t iszitott népnek, a jogoktól megfosztott országnak. A Kubinyi-téri Kossuth szobor előtt vasárnap délelőtt az Isten szabad ege alatt a népszabadságoknak legihletettebb férfia: Justh Gyula fogja hirdetni az igét Eljön az apostol hozzánk, hogy tanítson bennünket hinni egy szebb jövő reményében s hogy lerontsa az álpróféták és a farizeusok álnok cselszövényeit. A nagy napra, amidőn a kiváló pártvezér és az országos függetlenségi pártkör, a szociáldemokrata párt, a választójogi liga küldöttei s a vidéki küldöttségek és résztvevők érkeznek Losoncra, a népgyülést rendező függetlenségi pártkör minden előkészületet már megtett. A vasúti állomáson Beniczky Árpád pártelnök fogja fogadni a pártvezért s az érkező budapesti vendégeket. Az állomásról kocsikon vonulnak be a vendégek a Kossuth-szobor elé, ahol 11 órakor kezdetét veszi a népgyülés. A népgyülés igen tartalmasnak és magas szinten állónak ígérkezik s a nagy eszméknek leghivatottabb szónokai fognak beszédet tartani. A pártvezér a következő táviratban értesítette Beniczky Árpád pártelnököt biztos eljöveteléről : Beniczky Árpád pártelnök Losonc Népgyülésre vásárnap odautazom. Justh Gyula. A népgyülés után a Vigadó nagytermében társasebéd tartatik, amelyen mindenki részt vehet A losonci függetlenségi és 48-as pártkör ezúttal is felkéri a velünk együtt érző polgárságot, hogy a népgyülésen és a társasebéden minél nagyobb számban vegyen rész s a bevonulás útvonalait nemzeti lobogókkal ellátni szeveskedjék. A népgyülés propagálása céljából a pártkör az alábbi falragaszokat bocsátotta ki: POLGÁRTÁRSAK! A losonci függetlenségi és 48-as pártkör a vármegye többi függetlenségi köreinek részvételével az országot végromlással fenyegető véderőjavaslatok ellen és az általános egyenlő titkos □ választójog mellett □ 1911. évi szeptember hó 17-én délelőtt 11 órakor Losoncon, a Kubinyi-téren, a oo oo Kossuth-szobor előtt oo oo NÉPGYDLÉST tart. A népgyülésen beszédet mond LSTH fiarL i az országos függetlenségi és 48-as párt nagynevű vezére, úgyszintén a 48-as függetlenségi Kossuth-párt, a szociáldemokrata-párt és az országos választójogi liga kiküldött szónokai is. Polgártársak ! A mi szegény kiszipolyozott országunkat a kormány vakmerő javaslatában foglalt újabb véradó és újabb százmilliók a tönk szélére juttatnák. Emeljük fel hát tiltakozó szavunkat a kormány vakmerő merénylete ellen és követeljük a népjogok általánosítását. Jelenjen meg mindenki ezen a népgyülésen, aki érezni tud és gondolkodni mer. Legyen a mi tiltakozásunk egységes és impozáns és akaratunk egyöntetű és erős a népjogok követelésében. A losonci függetlenségi és 48-as pártkor. Népgyülés után társasebéd a Vigadó nagytermében. Mdt eszünk? Romlott gyümölcs, rothadt zöldség, vizes tej és egyéb nyalánkságokról. A hatóságok mindenütt a legnagyobb szigorral üldözik az élelmiszer hamisitókat. Losoncnál sokkal kisebb városokban is orvosi vizsgálat alá kerülnek a mostani járvánnyal fenyegető időkben az élelmiszerek, melyek csak azután bocsátatnak a közönség rendelkezésére. Csak nálunk olyan ne nyúlj hozzá az élemiszer. A zöldségpiacon valósággal megbotránkoztató állapotok vannak. Most bontják a tugár-pataki nagyhidat. Óriási porfelleg szállong a nagyhid közvetlen közelében lévő gyümölcs és zöldség piac felett. A por belepi a piaci árukat s romlottá, égészséglelenné teszi. Talán az a gazdasszony, akinek a konyhájában a szakácsnő, vagy mindeneslány gondoskodik a piaci áruk megtisztításáról, nem szenved a piaci piszok miatt. De a szegényebb néposztály s a gyermekek, akik ott a piacon azonmódon fogyasztják el az ellenőrizetlen gyümölcsöt, a lehető legnagyobb veszélynek vannak kiszolgáltatva. Égy idő óta pedig mind sűrűbben hangzanak fel panaszok a tej rosszasága miatt. Megállapították, hogy egy némely helyen a legszemérmetlenebb pancsolásokat és tejhamisitásokat űzik. Vízzel higgitják, lisztéi vagy keményítővel sűrítik. A fogyasztó közönség ezekkel a veszedelmes élelmiszer üzelmekkel szemben bámulatos türelmet tanúsít. Vonakodnak a följelentésektől, mert kiakarják kerülni a hivatalos huza-vonákat. Pedig a legegyenesebb ut volna a sok veszedelmet rejtegető élelmiszer tisztátalanságok és hamisítások megszüntetésére, ha a közönség minden egyes tapasztalt visszaélést kérlelhetetlenül feljelentene Ami pedig a rossz tejet illeti, arra nézve a legkomolyabban kérjük a hatóságot gyors és szigorú közbelépésre. Hiszen a gazdák telhetetlensége folytán a tej ma már egyike a legrágább áron megszerezhető élelmicikkeknek. Elvárjuk, sőt követeljük a tejárusóktól, hogy drága pénzünkért kifogástalan és tisztán kezelt tejet adjanak. Mert az a tejárus, legyen az termelő gazda, vagy boltos, ha ezt a lelkiismeretlenül megdrágított tejet még hamisítani is merészelkedík, megérdemli, hogy a közönség meglincselje. (Stix) Száguldó nyaktiló. Halálos autóelgázolások. Losonc, 1911. szept. 12. Saját tudósítónktól. A statisztikai adatokból megállapítható, hogy az őrületesen száguldó automobolik évenként több emberáldozatot szednek, mint egy kisebbfajta járványos nyavalya. És mégis a kolera s egyéb halállal fenyegető járványok ellen óriási előkészületeket és óvintézkedéseket tesznek, mig az autó szabadon szeli el a nyakunkat, metszi le kezünket, lábunkat s szorítja ki lelkünket múlandó porhüvelyünkből. Ez igy van berendezve nálunk Magyarországon, ahol a közigazgatás állandóan a politikai torzsalkodások inscenálására van fentartva, ahol annyi energiát fogyasztanak el egy bizánci stilusu kormányüdvözlésre. Itt mindennap vérben fürödhetnek a pneumatik hóhérkerekek, bántódásuk, megrendszabá lyozásuk a világ minden kincséért sem következik be. A napilapok hírrovata csaknem mindennap piroslik az autógyilkolás vérétől. A vasárnap reggel nekünk is juttatott egy halálosvégü autószerencsétlenséget Bauer Manó budapesti automobiliulajdonos négy társával együtt őrületes iramban rohant végig vasárnap reggel Panyidaróc községen keresztül. A vasárnap mindig népes falu főutcájáról rémülten ugráltak félre a megriasztott falusiak s Oszagyan Mária, egy 11 éves kis leány egy híd karfájához szorulva várta a száguldó veszedelem elvonulását. A hid előtt Bauer Manó, aki maga vezette a gépét, egy szénásszekér elől akart kitérni s hirtelen megcsavarta a kormánykereket. A valósággal röpülő sebességgel száguldó gépet a kormánykészülék egy hirtelen hajló ívben vetette a hid karfájához, egyenesen a kisleány felé. A következő pillanatban egy velőtrázó sikoltás hasította a levegőt. Az autó kereke elkapta a kisleány ruháját s mintegy 20 méternyire vonszolta magaval, többször megforgatva tengelye körül az áldozat testét. A falu népe összefutott s az asszonynép fájdalmas sírása, a szülők szivettépő zokogása s az ökölbe szorult férfi kezek jelezték, hogy a kis Oszagyan Mariskának életét oltotta ki a gyilkos autó. Ruhája teljesen letépve, teste borzalmasan összeroncsolva feküdt az utca porában, kiömlött piros vére mintegy harminc lépésre festette be az utat. Az autótulajdonos pedig Losoncra jött. Bűnösségeinek tudatában jelentkezett a csendőrségnél, ahol igazolás után szabadon bocsátották. Másnap délután pedig a helyszínén Beniczky Kálmán vizsgálóbíró megejtette »'hivatalos vizsgálatot. A szerencsétlen áldozat tetemét dr. Félegyházy Ernő és dr. Reinfeld Bertalan orvosok boncolták fel. Megállapították, hogy a halál közvetlen okát súlyos agyrázkódás idézte elő. A második halálos autóelgázolás — mint la-
