Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-10 / 32. szám
2. oldal. LOSONCI UJSAO 1011. augusztus 10. kormány nem barátja a népnek, nem akarja az ország javát, egy cél lebeg csak a szeme előtt: minél több magyar vért és magyar pénzt dugni az éhes bécsi Moloch feneketlen gyomrába. Éppen azért napról-napra nő az elégedetlenek száma s nagyon meggyöngült a kohézió a különböző munkapárti körökben. Ez az elkedvetlenedés országszerte érezhető s a munkapártnak számos tagja csatlakozott már a választójogért és a katorai reformok ellen harcoló függetlenségiekhez. Eölütötte csiráját már Losoncon is a félrevezetett munkapártiak közt az elkedvetlenedés. Á kormány kapzsisága miatt elégedetlenkedő munkapártiak közül sokan összedugták már titokban fejüket s nemsokára bekövetkezhetik a szakadás a munkapártban, mert már jóllaktak azzal az összemaszlagolt kotyvalékkal, amely a kormány boszorkányüstjében főtt. A nemzeti munkapárt már csődöt mondott teljesen. A nemzeti munka eddig-, a koalició szidalmazásában, a hallatlan erőszakos választásban és a merénylet számba menő katonai javaslatokban merült ki eddig. Eddig! De mi következhetik ezután ? Hová ragadtatja el magát a saját hóbortjainak vesszőparipájára felkapott kormány Bécs felé való eszeveszett iramodásában ? Meg kell tehát akadályozni a kormány Bécsnek behódoló bűnös manipulációit. Dr. Granichstaedten, Bécs város főorvosa már az 1878. évben a következőkkel számolt be: Oly egyéneknél, akik a szükséges testmozgásban akadályozva vannak, előbb vagy utóbb étvágytalanság, minden étkezés után kellemetlen érzések, hosszadalmas gyomorbajok, makacs székrekedés és és aranyeres bántalmak jelentkeznek. E bajok megszüntetésére sem növényi szerek, sem más ásványvizek nem teljesítenek oly tartós jó szolgálatokat, mint egy több heti kúra a természetes Ferencz József-keserüvizzel. A sokoldalulag bevált Ferencz József keserüviznek egy családban, egy háztartásban sem szabadna hiányozni. Kapható gyógytárakban és füszerkereskedésekben. A Szétküldési-lgazgatóság Budapesten. A losonci vízvezeték A vegyes bizottság ülése. Kiírják a pályázatot. Saját tudósítónktól. Immár tiz esztendeje annak, hogy a losonci vízvezeték kérdése felszínre került. Egy évtizeden át tapogatózott, kutatott, tanulmányozott és tanácskozott a város vezetősége, hogy vizet teremtsen Losoncnak. A legelső lépés volt a vízvezeték felé az Iskola-utcai ártézi kút. Ez a kút azonban kevés biztosítást nyújtott a vízvezetéknek ártézi kutakkal való megoldására. Azóta kisebb-nagyobb buzgalommal, de állandóan foglalkoztatta a várost a viz keresése. — Az egész vidék vízrajzi leírása, kiváló szaktekintélyek véleménye, vegyvizsgálatok egész kis levéltárat alkotnak már a teljesített kutatások eredményeiből. Legutóbb Rózsaszálláson kísérleteztek s találtak is kitűnő forrásvizet, amelyet az országos m. kir. chemiai intézet ivásra, úgyszintén vízvezeték céljaira is alkalmasnak véleményezett. Azonban a kísérletezésekből már éppen elég volt. A legutóbbi napokban előfordult sajnálatos tüzesetek bizonyságul szolgáltak arra, hogy a vízvezeték további halogatása mily órási veszedelme két rejt. Tegnap délután végre megtörtént az első komoly lépés a vízvezeték felé. Wagner Sándor kir. tan , polgármester egy vegyes bizottságot hivott össze s ott előterjesztette a vízvezeték kérdésében felmerült valamennyi tervezetet és megoldási módozatot. A megindult tárgyalások során különösen két vélemény alakúit ki. Az egyik vélemény pártolói elégségesnek tartották, egy régebbi városi közgyűlés által megajánlott 100,000 kor. felhasználásával, ha a város egyelőre csak három ártézi kutat furat. Egyet a Buzatéren, egyet a Tugáritéren és egyet a ref. templom közelében. JtLzt a megoldási módot különösen dr. Ottahal Antal rendőrkapitány véleményezte. A másik terv a vízvezetéknek ártézi kutakkal való megoldása, illetve a Fried és Adorján vállalkozó cég már régebben benyújtott ajánlatának elfogadása. Ezen kombinációt Török Zoltán, dr. Keszler Lipót és dr. Monti Rezső ajánlották elfogadásra. Ezzel szemben Sacher Gusztáv és dr. Oppenheimer Ferenc bizottsági tagok azon egészséges indítványt terjesztették elő, hogy a város ne elégedjék meg a Fried és Adorján céggel, mint egyetlen ajánlattevővel, hanem hirdessen pályázatot. Itt meg kell állanunk egy kissé, mert csodálkozunk azon a feltűnő jelenségen, hogy egy rendezett tanácsú város bizottsági ülésén egy talán több milliós közmunkánál egyetlen cég ajánlatát erőltetik elfogadásra a közszállitási szabályrendelet világos intézkedése ellenére. És annál inkább érthetetlen ez akkor, amidőn éppen a Fried és Adorján cégről van szó, amely cég üzleti szokásairól országszerte nem a legkedvezőbb véleménnyel vannak. Ez a cég már Losonc városával is percben állott s tudvalévő, hogy nálunk teljesített csatornázási munkálatait sem teljesítette közmegelégedésre. A bizottság a felmerült különféle tervek után a polgármester közbevető indítványát fogadta el. A polgármester indítványa, amely egyébként teljesen fedte Sacher Gusztáv és dr. Oppenheimer bizottsági tagok felszólalását, azt foglalta magában, hogy hirdessen a város pályázatot, gondoskodjék annak szabályszerű közzétételéről s azután a beérkezendő ajánlatokból válassza ki a legmegfelelőbbet. á bizottság ezen megállapodása tehát mégis megnyugvást keltő. Most már csak gyors intézkedésre van szükség, hogy a tiz év óta vajúdó vízvezetéki kérdés minél gyorsabb megoldást nyerjen. Nagy tűzvész a Rákóczkton. Négy bérház lángokban. - Tizennyolc család hajléktalan lett. — Két ember megsebesült. Saját tudósítónktól. Losonc 1911. aug. 9-én. Ismét tűz volt Losoncon. A pusztító elem, amely sok éven keresztül elkerülte városunkat, kezd gyakori vendég lenni nálunk. Tegnapelőtt ismét négy bérház vált a haragos lángok martalékává. Kedden este 9 óra tájban félrevert harangok vészes kongása verte fel az éjszaka csendjét. A Rákóczi-ut felől hatalmas lángnyelvek csaptak fel az ég felé s fénye meszszire űzte az égboltozat feketeségét. A mindenünnen rémülten összefutott lakosság megdöbbenve állott meg a Rákóczi-ut 45. számú egyemeletes ház előtt, amelynek udvarában a tűz hatalmába kerített egy egész épület csoportot. A Rákóczi-ut 45. sz. ház a Stössel Sámuel bútorkereskedő háza, egy bérkaszárnya, de egyúttal veszedelmes tűzfészek is. A szűk udvar tele van építve apró lakásokkal s ott van a lakások között Lengyel Zoltán bútorkereskedő raktára is. Itt tehát a tűz kitűnő táplálékot talált s pattogvaropogva dőltek be egymásután az apró lakások tetőzetei. És az egyszerre lángokkal fedett lakásokból a lakók : Rácsos Zsuzsanna, Szabó János cipész, Widder Samu festő, Wagner László gyárimunkás és Braunauer Mátyás kövező alig tudtak idejekorán kimenekülni. Még mielőtt segítség érkezhetett volna, a tűz átcsapott a szomszéd ház fazsindellyel fedett melléképületeire. A hosszú idő óta tartó szárazság nagyban elősegítette, hogy a tűz tovább terjedt s pár perc múlva lángtenger borította a Rrausz Mór üvegkereskedő túlzsúfolt raktárát. A szalma és papiros közé csomagolt üveg és porcellán áruk mind a tűz martalékává lettek. Ebben az udvarban laktak még Rrálik János és Machava Márton kocsisok, akiknek minden holmijuk elpusztult. Ez a ház a Minkusz Zsigmond gabonakereskedő háza. A lángban álló házak udvarai már tele voltak bámészkodó néppel, amidőn a tűzoltók megérkeztek teljes felszereléssel. De megérkezésük korántsem járult hozzá a romboló elem megfékezéséhez. A tűzoltók tehetetlenül nézték a tűz tovább terjedését, mert viz egyáltalában nem volt, a kutak hamarosan felmondották a szolgálatot. Szerencsére akkor már megjelent a katonaság is és a tűzoltásnak ahhoz a módjához folyamodtak, hogy a tűz terjedését a gyúlékony építmények eltávolításával és lerombolásával korlátozzák. A tűz azonban megfékezhetetlenül haladt tovább megkezdett pusztító utján. Csakhamar lángokban állott a harmadik bérház is, a Kohn Lipót lisztkereskedő háza. Itt volt Meutschy Józsefnek szépen berendezett mosó es vasaló intézete. Teljesen elpusztult. A szomszéd lakásban lakó Patay Pál köteles műhelye a berendezéssel együtt tönkre ment, mig Szalatnai János kocsisnak bútora, ágyneműje teljesen odaveszett. Azonkívül megégett még a Kohn Lipót üzleti alkalmazottainak szobája is. Majd az Általános bank épületére csapott át a tűz s ott is rövidesen elpusztította az udvari épületeket. Ebben az udvarban lakott özv. Fajnor Istvánná, Zsigmond Elek cipész, Lindner Géza vasúti hivatalnok, dr. Bazovszky Lajos ügyvéd, akik mindannyian érzékeny károkat szenvedtek, bútoraikat azonban kimentették. A veszedelem azonban nem jár egyedül. Zsigmond Elek lakásából, a mentésre sietők közül, eddig még ismeretlen tettes, 1400 korona készpénzt lopott el. A tűz tombolásának a Streisinger-féle ház cseréptetőzete szabott határt. És ezer szerencse, mert ha a tűz itt is gyúlékony anyagra talál, akkor végig pusztított volna az egész soron. A tüzet csak nagy erőfeszítéssel lehetett lokalizálni. A tűzoltásnál nagy kapkodás, fejetlenség uralkodott s mindenki tüzoltóparancsnoki minőségben szerepelt. Viz pedig egyáltalában nem volt; a hordószámra szállított viz nem volt elegendő a szivattyúk táplálására. így aztán nem csoda, hogy a tűz, amelyet idejekorán el lehetett volna fojtani, a tűzoltók szervezetlensége és a nagy vízhiány miatt olyan nagy pusztításokat okozott. Emberéletben nem esett kár, azonban a tűz oltásánál többen megsebesültek szerencsére ezen sebesülések is könnyebb természetűek. Megsebesült Lindner Géza vasúti tisztviselő, aki az égő lakásába behatolt s onnan ingóságait menteni igyekezett. A tetőzet azonban éppen akkor szakadt be, amidőn Lindner a lakásban tartózkodott s egy égő gerenda a fejére esett. A megsérültét dr. Lévai Lajos orvos azonnal gyógykezelés alá vette. A másik sebesült Rotthmann Herman bankigazgató. Szintén a tűzoltásnál sebesült meg. — Rotthmann Herman, hogy a Kohn Péter házát a szállongd tüzparazsaktól megmentse, felmászott a ház tetőzetére s azt vizes vödörrel öntöztette. A meredek tetőn azonban nem tudott kellő biztonsággal mozogni, megcsúszott a lába s fejjel lefelé a kövezetre esett. A súlyosan megsebesült bankigazgatót dr. Lévai Lajos orvos részesítette az első segélynyújtásban. Ezenkívül még kisebb, jelentéktelenebb sebesülések fordultak elő. A tűz oka még mindezideig ismeretlen, bár a hatóság teljes eréllyel indította meg a nyomozást. Hogy a tűz mily nagy károkat okozott, arra nézve még pozitív adatok nincsenek. Legnagyobb kára van Rrausz Mór üvegkereskedőnek, akinek 10,' 00 koronát érő áruraktára elégett s nem volt biztosítva. Q. Tanuló felvétetik 1-3 oooo 1 Bel ági í Lajosnál LOSONC OOOO Két udvari szoba konyha, éléskamra, fáskamra november 1-től kiadó. Ugyanott egy pincehelyiség is. Bővebbet Kossuth Lajosutca 53. szám alatt. 1-2
