Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-27 / 30. szám

2. oldal. LOSONCI UJSAO 1911 julius 27. Azután rátért a választmány az értekezlet tulajdonképpeni tárgyára: a véderőjavaslat elleni állásfoglalás tárgyalására. Dr. Vályi elnök részle­tesen ismertette a nemzetet végromíással fenye­gető javaslatot. Utalt a parlamentben nagy állam­­férfiainknak, Apponyi Albert grófnak és Andrássy Gyula grófnak ajkairól elhangzott, minden magyar lelket igazságérzetére keltő, nagyhatású beszédeire. Kifejtette, hogy a veszedelmet rejtő javaslat ellen a parlamentben nehéz harcot folytató ellenzéki pártoknak segítségére kell sietnünk. i\leg kell mozdulni — úgymond — nekünk is, a vidéknek, meg kell mutatnunk, hogy együttérzünk a nemzet igaz jogaiért ádáz küzdelemre kényszeritett függet­lenségi pártoknak. Még több rokonszellemü beszéd elhangzása után a választmány egyhangúlag határozattá emelte, hogy pártkörünk a véderőjavaslatok ellen állást foglal s ezt egy nagyobbarányu nép­­gyűlés keretében fogja kifejezésre juttatni Nagy lelkesedést szült az elnöknek ama be­jelentése, hogy a megtartandó népgyülésen részt­­vesznek a vármegye többi kerületei. így a balassa­gyarmati és füleki választókerület függetlenségi érzelmű polgárai máris kilátásba helyezték rész­vételüket. A honvédelmi miniszter kerületében tartandó népgyülés hire tetszésre talált úgy a Just-pártkör­­ben, mint a Kossutn-pártkörben. Mint értesülünk, a népgyülésre több neves országgyűlési képviselő szándékozik lerándulni mindakét országos párt­körből. Az országos jellegűvé váló po’iükai nép­­g\ ülés további előkészítése, valamint a népgyülés határnapjának meghatározása az augusztás hó 3-án megtartandó pártköri közgyűlés feladatát lógja képezni. HAZAI minister üdvözlése e Oh mért oly későn . . . ? Hazai Samu honvédelmi miniszternek a véd­erővita során mintegy két héttel ezelőtt tartott beszéde nagyon megtetszett a losonci munka­pártnak. Kedden délután össze is gyűltek tanács­kozásra s megállapodtak abban, hogy a Hazai Samu beszéde méltó arra, hogy a losonci munka­párt üdvözölje. Csaknem kétheti idő kellett tehát ahhoz, hogy a miniszter-képviselő beszéde fölötti tetszésüknek kifejezést adjanak. Hja, ebben a nagy melegben. Bodor Aladárt ELHELYEZTÉK. Mi van a háttérben. — A Budapesti Közlöny hozta a meglepő hirt, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter Bodor Aladár, főgimnáziumi tanárt, lapunk ékestollu munkatársit elhelyezte Losoncról egy kis erdélyi városkába : Fehértemplomba. Ezen áthelyezésnek azonban egy kissé pikáns háttere van. Tudvalévő dolog ugyanis, hogy Bodor Aladárnak a losonci állami főgimnáziumnál, a református egyháznak az állammal kötött szerző­désben biztosított állása volt. Üt csak fegyelmi utón lehetett elhelyezni. Bodor Aladár bátor, egyenes lelke, merész szókimondása azonban csakhamar alapot szolgál­tatót egy két erőszakolt fegyelmi ügyre azoknak, akik nem szívesen nézték Bodor közéleti szerepléseit. Amikor ugyanis megkezdődött a politikai Campagne, Bodor Aladár az ő istentőlnyert nagy tehetségével állandóan ott harcolt az első sorok­ban a függetlenségi zászló alatt. Gyújtó beszédei, hazafiui szent enthuziasmustől ragyogó vezércikkei csakhamar mint a függetlenségi eszme és a demo­kratikus irány felkent apostolának általános tisz­teletet és nagyrabecsül st szereztek számára. Politikai ellenfelei azonban nem tudták ölhe­tett kezekkel nézni, hogy egy állami tanár a világosság s a nemzetiíszme terjesztésének szolgála­tába lépjen. Megindították az intrigákat a hazafia­sán gondolkodó és cselekvő és a magasabb soci­­ális ideáloktól telt lelkű tanár ellen. Bodor Aladár politikai okokból kétizben is párbajt vívni volt kénytelen. A nagy befolyású intrikusok nógatására felsőbb hatósága fegyelmi vizsgálatot indított ellene s tavaly nyáron Bodor kénytelen volt párizsi tanulmányutját megszakítani, hogy a fegyelmi ügyében kitűzött terminuson megjelenhessen. A fegyelmi ügy azonban Bodornak haja szálát sem görbítette meg. És Bodor következetes volt ezután is önmagához — „instuin ac tenacem propositi virum, non civium ardor prava iubentium mente quatit solida“ . . . Bodor ezután is részt vett a közügyekben. Lángoló hazaszeretetét, igazságérzetét ellenfeleinek cselszövései nem tudták elnyomni. De ellenségei felülkerekedtek, közel jutattak a hatalomhoz s igy következhetett be a Bodor elhelyezése. Egyike azoknak az igazságtalanságok­nak és erőszakoknak, amelyek a mai kormány­rezsimet annyira jellemzik. Érthetetlenné teszi ezt az áthelyezést az, hogy Bodornak a losonci áll. főgimnáziumnál stabil tanári kinevezése volt. Őt a losonci református egyház beleegyezése nélkül elhelyezni nem lehetett. A losonci ref egyház pedig — tudomásunk szerint nem járult hozzá a Bodor elhelyezéséhez. Itt tehát ismét egy erőszakoskodással állunk szemben. Egy állami tisztviselő. VISSZAUTASÍTOTT állami kitüntetés. Saját tudósitónktól. Igazán gyönyörűen pártolják nálunk Magyar­­országon a hazai ipart. Gyárthatsz te, jó magyarom, világraszóló kitünőségü iparcikkeket, lehetnek olyan zseniális találmányaid, hogy a nagy Edison csak inasnak állhatna be hozzád: ha nincsen nagy és előkelő pártfogód s ha nincsen aspik-hajlékonyságu, 90°-ig meghajtó derekad, akkor téged itt Magyarországon egy ezred utászkatona sern ás ki az ismeretlenség fekete humusából. Ilyen a magyar iparos, a magyar feltaláló sorsa nálunk, szép Magyarországban. De külföldön. Az már más ! Van nekünk Magyarországon, annak is Losoncon nevű városában egy nagyon szépen virágzó s a külföldön valósággal dédelgetett mező­­gazdasági gépgyárunk. Ennek a magyar gépgyárnak van egy speciá­lisan, egy nagyon ötletes vetőgép, amely a müveit nyugoti országokban közfeltünést keltett, nagy keresletnek örvend s Európa több államában az utóbbi években rendezett világkiállításokon, min­denhol első kitüntetésekben részesült. A külföldi nagy sikereken felbuzdulva, a losonci mezőgazdasági gépgyár bátorságot vett magának s többszörösen kitüntetett vetőgépével berendezkedett a tavasszal Budapesten tartott vas- és gépipari kiállításra is. Láttuk a kiállítást s lapunk tudósítójának, mint losonci helyisovénisztának dagadt a keble a budapesti kiállításon. Mert a kiállítás látogatói, szakértő gépészmérnökök, külföldi gyárosok fülünk hallatára, hangos magasztaló szókkal szólották a losonci mezőgazdasági gépgyár kiállításáról. Büszkén jöttünk haza s vezércikkben szá­moltunk be a magyar gépipar fejlettségéről s a losonci eredetű gépek feltűnést keltő sikeréről. Es nem minden ok nélkül, nagy reményeket fűztünk a losonci gépgyárnak a kiállításon aratott fényes eredményéhez. Azután véget ért a kiállítás. Összeült a jury s kiosztotta a dijakat. Szép volt a kiállítás, sok bámulni valónk akadt. Roppant csúnya azonban a díjkiosztás s azon még több bámulni valónk van. Egy ipari, hamisítatlan budapesti díjkiosztás. n.rről Budapest világhírű. Tudják ezt festők, szobrászok és iparosok, gyárosok egyaránt. Min­denki ismeri a budapesti juryk verdiktjét, aki csak kiállítani szokott. A losonci mezőgazdasági gépgyárnak a buda­pesti kiállításon csak ezüst állami érem jutott. A müveit nyugati országok, ahol pedig a gépipar sokkal fejlettebb, azok arany érmekkel jutalmazták ugyazokat a kiállítási dijakat, amelye­ket a budapesti jury csak ezüst éremre talált érdemesnek. Ellenben aranyérmeket vittek el hazai és külföldi gépkereskedők, akik külföldi gyárakból összevásároltak, vagy kölcsönkértek különféle gépeket kiállítási célra. Mi sem természetesebb tehát, ezekután, mint hogy az önérzetes losonci mezőgazdasági gépgyár nem fogadta el a jury deklaszifikálását s az ezüst­érmet, kellően megindokolva, visszaküldötte. Na­gyon, de nagyon helyesen tette. Ezt az ezüst érmet mi ezennel felajánljuk a jurinek a „pártatlan“, „elfogulatlan“ Ítélkezéséért. A losonci mezőgazdasági gépgyárnak pedig szolgáljon vigasztalásul, hogy a most folyó buenos-ayresi világkiállításon már kilátásba helyez­tek számukra egy elsőrendű kitüntetést s ugyanily elismerésben fognak részesülni a torinói és az örebrói világkiállításokon is, ahol a losonci gép­gyár mindenütt hirt és dicsőséget szerez a magyar gépiparnak. Megdrágult a tej. Mintha uzsora ize volna. Saját tudósitónktói. Már megírtuk, hogy milyen nehéz gondok foglalkoztatják a losonci és a közel vidéki gaz­dákat. P z élelmes jó urak úgy találták, hogy a tej mostani ára semmiképpen sem illeszkedik bele az általános drágaság szomorú keretébe. Ezért tehát ,,Emelni kell!“ jelszó alatt összegyűltek vasárnap délelőtt a városházán és nagy lelkesedéssel felemelték a tej árát 24 fillérre literenként. „Mintha uzsora ize volna ennek az emelés-, nek“ — mondotta a drágítás hírére egy losonci előkelő pénzügyi kapácitás. A gazdák ugyanis, a tejet eddig literenként 13 fillérjével adták el a tej­csarnoknak. A tejcsarnok pedig a tejet megtisz titva, pasteuriziálva 18 fillérért bocsátotta áruba. Ezután a gazdák nem adják a tejüket a tejcsarnoknak, hanem maguk fogják árulni a tejet 24 fillérért. Tehát literenként 11 fillért fognak nyerni a tejen. így hát ,, mégis mintha uzsora ize volna ennek a felemelésnek“. TÁVIRAT. o o A losonci gazdaszövetségnek Losonc. A tejdrágulást örömmel üdvözöl­jük és ahhoz egyhangú csatlakozá­sunkat jelentjük be. A losonci szoptatósdajkák. VÁROSI ÜGYEK o o (—) Szervezeti szabályrendelet. A leg­utóbbi városi közgyűlésen kimondották a sürgős­séget a szervezeti szabályrendelet elkészítése tárgyában. A sürgős munkához már hozzá is láttak és serényen folytatja a munkát a kiküldött bizottság. A most készülő szervezeti szabályren­delet hivatva van Losonc város tisztviselői orga­­nizálását hosszú időkre biztosítani, ezért alapos megfontolás és körültekintést igényel annak elő­készítése (—) Összeférhetetlenség a városházán. Már ismertettük azt a méltó felzúdulást és elége­detlenséget, amely a városi tisztviselők körében keletkezett az államsegélyről intézkedő miniszteri leirat miatt. A miniszter az államsegély 45 száza­lékát a kültisztviselőknek juttatja s igy csaknem a felét elveszi a szegényesen dotált dolgozó tiszt­viselőktől. A miniszter határozatának az indokolá­sában hivatkozik a törvényre, amelyet figyelembe kellett vennie, de maga is beismeri, hogy döntése igazságtalan. Utasítja ugyanis a várost, hogy a kültisztviselők munkakörét terjessze ki s őket jobban használja ki. A kültisztviselőknek tehát a fizetésüknek megfelelően rendes hivatalos órákat kell tartaniok ezentúl és ez a rendszer a szerve­zeti szabályrendelettel életbe is lép. De a szerve­zeti szabályrendelet intézkedni fog arról is, hogy gyakorló ügyvéd ne lehessen egyúttal városi tiszt­viselő is. Erre vonatkozólag különben van egy kúriai döntvény is, amely az ügyvédeknek meg­tiltja a városi alkalmaztatást. Dr. Leube német orvostanár írja: A klinikámon szerzett tapasztalatok szerint a természetes Ferencz József-keserüviz biz­tos székelést okoz és semmiféle kellemet­lenséggel nem jár. Még oly esetekben is, amikor ingerlékeny belek mellett használták, a Ferencz József-viz fájdalomnélküli szék­letet idéz elő. Kapható gyógytárakban és füszerkereskedésekben. — A Szétküldési- Igazgatóság Budapesten.

Next

/
Thumbnails
Contents