Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-06 / 27. szám

1911. julius 6. LOSONCI ÚJSÁG 3. oldal.

kormánnyal is meghallassuk. Aztán hol van az a hires nagy befolyás ? Ha emlékezetünk nem csal, Losonc város jelenlegi orsz. képviselője egy miniszter. Éhez nem kellene kommentár. És igen, itt nem szégyenletesek a nagy deputációk a minisztériumokba, vagy mindenesetre kevésbbé kivetendők, sokkal hasznosabbak és közérdeküebbek, mint a miniszter képviselőjelölt halászások.

Látogatás a bulgároknál.

A losonci közönség szórakozóhelyén, az Erzsébetligeten s a Tugár-patakon túl van tudvalevőleg a bulgár kertészek telepe. Miközben a mi intelligens közönségünk elvetve a mindennapi élet ezer baját, gondtalanul adja magát szórakozásainak, alig pár lépésnyire a pihenést nem ismerő fáradhatatlan munka folyik a derék bulgárok szorgos kezei között.

Alig van olyan kis városunk, ahol nem volnának bulgár kertészek, ha csak egy páran is és alig láthatnók el a konyhánkat a szükséges nyári termesztvényekkel, ha bulgár kertészek nem volnának. Nem tanítja őket erre a hangyamunkára senki, nem is ismerik a modern kertészkedés ezerféle csinját-binját, de az évszázadok lepergése közben szinte vérükben, faji jellegükben leledző föld és munkaszeretettel, a nemzedékről-nemze dékre átszálló tradíciók fanatikus követésével és ami a fő az igénytelenséggel párosult rendkívüli szorgalommal konzervativizmusoknak rrinden hátrányát ellensúlyozzák. Otthon Nagy-Bulgárországban kijár egy pár gimnáziumot, megtanulja a miveltség elemeit a kis bulgár-csemete s már

14—15 éves korától Magyarországon s részben Oláhországban tölti el nyarát, idegen földeknek gyümölcsét gyümölcsöztetvén. Az a pár ember, aki például itt dolgozik, egy percig napközben nem pihen. A munkamegosztás legmagasabb tökélyén mindig mindenkinek megvan a maga dolga; a telep többi hangyái iránti legnagyobb bizalommal és önzetlenséggel serényen és gyorsan végezi mindenki a maga kiosztott dolgát. De kell is gyorsan dolgoznia, mert mit szólna otthon a „zsena“, ha a gazda kevesebb pénzzel térne meg ősz végén Nagy-Bulgárországban az ő kis falujába ? Már pedig az a fő, hogy minél több pénzt vigyen tüszőjében, minél többet szer zzen kis vagyonkájához és minél több utódot küldhessen majd maga helyett gyümölcsöztetni a magyar föld gyümölcseit

Egy nagy kaptár Bulgária, melynek szorgalmas dolgozóméhei elárasztják a virágos idegen területeket és mézzel megrakodva térnek meg ismét. Ezek a dolgozó méhek mindannyian mesterek a maguk ősmesterségében, erkölcsösek a maguk naiv erkölcseiben: emoerek az emberek között. Sajátságos öntözési módjukat, az elárkolási rendszert, jól kevesen ismerik, pedig ha a mi parasztjaink ismernék, egyáltalában nem lenne belőle kárjulc. Ritka és megemlegetett dolog, ha olyan is akad közöttük, aki megcsalná a többit, de az ilyet ki is üldözik maguk közül. A „gazda“ fölebbvalója a többinek s mig ő maga szives és barátságos munkásai iránt, ezek szeretettel engedelmeskednék parancsainak. Üzleti érzékük kitűnő. A piac viszonyait mindenkor kitünően ismerik s magáról az időjárásról egykönnyen megállapítják a piac árait.

És ép azért, mert ilyen rokonszenvesek, mert ilyen dologtürők. mert ilyen jóravalók — azért kell őket ebhői az országból kiüldözni. De nem holmi nagyfejü kuruckodással, nem a sovinizmus proscribálásával, hanem a tisztességes, egészséges verseny megteremtésével. Ki kell őket üldözni a magyar s általában a magyarországi paraszt feltámasztásával, földhöz juttatásával. Ami magyarjaink messze tengerentúli világokba vándorolnak existenciájuk fentartása végett s földjeinknek termő erejét pedig többek közt élelmes bulgárok rakják zsebre s viszik haza.

Magyarországon nem kell ipar, Magyarország agrárállam, — mondják az öregurak s ime a földmivelés kulturált, magasabb részét idegenek végzik. S ha Magyarország nem iparállam és nem földmivelő ország, hát akkor milyen ország ? Könnyű a kérdésre felelni: Magyaroszág napszámos ország, éhező ország, koldus ország. S ne felejtsük el a Kolonics nagy mondását: az első két része már beteljesült!

Hegedős.

HÍREK.

o o

Címadományozás. A király Losonci Szabó Imre, nyugállományú honvédszázadosnak az őrnagyi címet és jelleget diimentesen adományozta. Szabó Imre 10 évvel ezelőtt a bgyarmati zászlóaljhoz volt beosztva.

Kinevezés. Prónai Mihály Nógrádvármegye főispánja Kacskovich Sándort a bgyarmati járásba közig, gyakornokká nevezte ki.

Személyi hir. Wickenburg Márk gróf, orsz. képviselő junius hó 30-án Balassagyarmaton volt kerülete meglátogatására.

Br. Hatvany-Deutsch Károly nagybirtokos királyi engedéllyel nevéből a német nevet elhagyta és teljes neve báró hatvani Hatvány Károly lett.

Esküvő. Zoltán Géza állami tanitóképzőintézeti tanár, lapunk munkatársa folyó hó 8-án tartja esküvőjét Pécsett Hikker Ilonkával, Hikker Károly honvédszázados leányával.

Gyászhir. Vettük a következő gyászjelentést : Nógrádvármegye tisztviselő kara fájdalomteljes megilletődéssel jelenti szeretett tisztársának Fölkel Károly helyetes árvaszéki elnöknek folyó évi junius hó 30-án történt gyászos elhunytét. A boldogult hült tetemei felyó évi julius hó 1-én délután 5 órakor fognak Balasagyarmaton, a róm. kath. egyház szertartásai szerint, örök nyugalomra helyeztetni. A vármegye közszolgálatában eltöltött 30 évi munkásságának, a lelkiismeretes kötelességtudás és kartársi szeretet e kiváló mintaképének emlékezete e vármegye tisztikarában soká — minden időkben élni fog. Balassagyarmaton, 1911. junius hó 30-án.

A városi közkórház kibővítése nem

utolsó érdeke volna a köznek. Közkórházunk tudvalevőleg 60 ágyra van berendezve. Ez a szám azonban utóbbi időben csekélynek bizonyult. Az elmúlt télen sokszor sokkal több, egy időben 115 személy volt a kórházban elhelyezve, akik a 60 ágyban csak úgy fértek el, — hogy a másik 55 ember a földön kapott helyet. Lehetséges, sőt valószínű, hogy nagyvárosokban vagy pláne a fővárosban az állapotok még rosszabbak, de a mi egészségügyi viszonyaink s a város anyagi ereje mégis megengednék azt a luxust, hogy a legszükségesebb szükségesek kielégítést nyerjenek. Itt említjük meg, hogy a városi közkórház uj főorvosa, Félegyházy Ernő dr. és alorvosa, Korbácsku Árpád a hivatalos esküt a polgármester előtt letették (Megszűnt tehát végre a — „kórház orvos nélkül.“) A kórház kezelését Ujházy Béni dr. kir. tanácsos, számvevőségi főnök az általa megtartott vizsgálat folytán teljesen rendben és kielégítőnek találta.

Valamit nem értünk. Nevezetesen pedig azt nem értjük, hogy mi történik az uj ártézi kút fúrásával; miért nem vette már, vagy mikor fogja kezdetét venni s a közgyűlési határozat által e célra megajánlott és már ténylegesen fel is vett százezer korona hogy érzi magát és mit csinál ilyenkor nyáron ? Minden nap itt lehet a kolera s egy artézi kút minden bizonnyal több segítség az ellene való védekezésben, mint a világ minden barakkja.

V Sakkverseny. A Losoncon tartózkodó főiskolai ifjúság Török Zoltán ny. főispán védnöksége alatt julius hónapban sakkversenyt rendez. A verseny, melynek színhelye a Kaszinó egy külön terme lesz, értesülésünk szerint még e héten kezdetét veszi. Nevezni még lehet.

A halastóról múlt számunkban azt mondottuk, hogy helyén krumplit termel a katonaság. Szó nem férhet ahhoz, hogy minden egyes a lapban elejtett szó igazságáról meggyőződést szerezni a cikk Írójának személyesen, — pláne, ha a cikk valamely külünös fontossággal nem bir — lehetetlenség. Mi a halastóról irt s igaz voltak esetén mindenesetre megrovást érdemlő dolgokat oly forrásból vettük, melyet elég alaposnak, elég jónak tarthattunk. A „Losoncának olvasása után azonban természetesen már személyesen is megakartunk győződni cikkünk tartalma valósága vagy valótlanságáról és örömmel állapítjuk itt meg, hogy előbbi cikkünk helytelen információ alapján készült, mert bár igaz, hogy a halastó le van csapolva, de helyén krumpli nem terem. S midőn nincs okunk kételkedni abban, hogy a katonaságot a halastó lecsapolásánál a közérdek vezette,

kijelentjük, hogy előbbi cikkünk minden animositás nélküli volt s korántsem azt célozta, hogy a polgárság és katonaság közti jó viszony gyengítessék.

Elvi jelentőségű határozatok és közérdekű ministeri rendeletek. Az 1894: XII. t.-c. csak azokat a cselekményeket minősiti mezőrendőri kihágásoknak, melyek mezőgázdaság céljaira rendelt területeken vagy dolgokon követtetnek el. A vasúti határkaró eltávolítása vagy rongálása nem mezőrendőri kihágást, hanem a büntető bíróság hatáskörébe tartozó cselekményt képez. (A m. kir. hatásköri bíróság 1910. évi 66 sz. határozata.) — Törvényes előfeltételek nélküli kórházba utasítás esetén a tagnak joga van nem pénztári orvos további gyógykezelést igénybe venni. A m. kir. állami munkásbiztositási hivatal 11,516/911. sz Ítélete.) — A bírósági végrehajtóhoz hivatalos eljárására vonatkozóan intézett levél beadványi illeték alá esik. (A Közigazgatási bíróság 1911 febr. 3.20,806/1910 P. sz. ítélete )

A címer. Még a koalíciós kormány kereskedelmi miniszterének egy rendelete folytán a Máv. összes kocsijain külsőleg kifestették a magyar címert, a külföldi államok példájára. Ez a munka csak részben készült még el. Azonban a jelenlegi minden tekintetben kiváló rezsim alatt azt kell tapasztalnunk, hogy a vasúti kocsik ezen megjelölését nemcsak nem folytatják, hanem a meglévő címereket, államiságunk ezen kifejezőit is lekaparják. Persze, persze, értjük k. u. k. uraimék. Le kell kaparni a vasúti kocsikról a magyar címert, nehogy valamely Németországba tévedt Máv. kocsi a külföldön hirdetni merje a magyar állam különállását, Magyarország államiságát. Hát hiszen van is ebben valami. Minek a papiroson meglevő ideákat, néhány millió embernek üres ábrándját a valóságban hirdetni, ha egyszer ezeket az ideákat valóra válni nem engedjük. Csak üdvözölhetjük a nemzeti munkának ezt az uj megnyilvánulását. Derék munka s rávall a többi nemzeti munkára.

Adományozás. A Losonczi Magyar Asztaltársaság f. ho 9-én a losonci fürdőben tartandó mulatságára újabban a következő adományok érkeztek : Stephani Ervin 20 K, Biszkup Lajos 2 K, melyekért ezúton mond köszönetét a rendezőség.

A Vasuti-utca kövezése. A Vasuti-utca természetszerűleg egyike a város legforgalmasabb utcáinak, Ezt az utcát sokat bolygatni, a forgalom lebonyolithatásának eminens érdekeibe ütközik. És mégis azt kell tapasztalnunk, hogy amellett, hogv a jelenleg is folyamatban levő kövezés a legcsigább lassúsággal cammog előre, még csak nem is tekinthetők ezek a munkálatok véglegeseknek. A burkolat szélei ugyanis nem a megfelelő kockakövekből, hanem a régi döcögtető törmelékekből készültek. Ez egy részt igen rövid ideig tartó és amellett az igényeknek meg nem felelő, másrészt szépészeti szempontokból sem kielégítő. Midőn arról adtunk hirt, hogy a kövezési területbe a vasúti utca is bevonatik, modern kövezésre goDdoltnnk, mint Rákóczy, Kossuth, stb. utcáké. Érthetetlen, hogy miért mostoha utcája a városnak a vasúti utca, a belépő idegennek legelső impressziója.

Le a részeg ^emberekkel. Az örvendetesen fejlődött és szép jövőre várakozó tisztviselőtelep nyugalmáról van szó. Ez a telep, ha kívül is esik a város belső zónáin, mégis csak város és n város egyéb részeinek nyugalmára és rendezettségére tart igényt. Attól a csendes idillikus nyugalomtól és falusias békétől, amelyet az ott építkezők a teleptől vártak, megfosztják őket azonban a késő estéli és éjszakai órákban arra bandukoló részeg emberek, akik rikoltozásaikkal és durva hangosságukkal szinte tűrhetetlenné teszik az éjszakákat. Utóvégre a közcsend sem utolsó dolog s ez a városnegyed is megérdemelne éjjelente a hat rendőr vagy egyet, aki leintené a duhajkodókat.

Nyomozzák már a csendőrök a szegény Krancsik András esetét. De, úgy látszik, Krancsik András uram ezúttal alaposan megjárta. Szombaton este Pusztaszalatnára igyekezve a losonc-apátfalvai őrház körül járt hóna alatt egy amolyan huskönyvet szorongatva. Ebben a huskönyvben ezer koronát tartott Krancsik Andrá~. Alighanem utoljára tartott azonban kis könyvecskében ezet koronát. Az őrház közelében a könyvet elvesztette s Szamos Gyula, a megtaláló, már a pénzt nem találta meg. Nyilvánvaló, hogy nagyon megjárt a jó Krancsik András, de meg is érdemelte

■ ■ Dús raktárát fűszer és csemege árukban ajánlja -----ENGEL MIKSA LOSONC.

€»