Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-06-29 / 26. szám

2. oldal. ____________LOSONCI ÚJSÁG_________________________________191 rjunitur29. Ausztriában is valaki arra igyekezett volna tanácsokat adni, hogy az ifjúság milyen pályákat válasszon. De ezekben a kultur­­államokban, ha valamely praktikus pálya elhagyatottnak bizonyult, sohasem újságcik­kekkel, kanem igenis mindig helyes és azonnali intézkedésekkel és pedig a fejlesz­teni szándékolt foglalkozási ág jelentékeny kedvezményezésével éretik el ismét a tár­sadalmi osztályok számbeli helyes egyen­súlya. És ez természetes: cselekedni kell, nem pedig beszélni. A beszéd csak arra való, hogy tetteinket kifejezze, nem pedig hogy helyettesítse. Hagyjuk hát az ifjakat, menjenek oda, ahova akarnak; de igyekezzünk azon, hogy a társadalomnak és nemzetnek hasznos és felette szükséges pályákra menni érdemes is legyen. Mert az ifjakat ipari és kereske­delmi pályákra küldeni addig, mig az ipar és kereskedelem az államnak s a törvény hozásnak mostoha gyermeke, legenyhébben szólva is: — lelkiismeretlenség. G. VÁROSI ÜGYEK (—) Közgyűlés. A városi képviselő testület 1911. évi junius 24-én délelőtt 9 órakor közházunk dísztermében az alábbi tárgysorozat mellett köz­gyűlést tartottt, 1. Megnyitás és hitelesítők kikül­dése. 2. Elnöki bejelentések. 3. Tanács jegyző­könyveinek bemutatása. 4. A kissebesi gránitkőbá­nyák r. t. vállalkozó cég kereseti kimutatása az 1911. évi kövezési munkákról. 5. A régi vigadó és gőzfürdő bérletére vonatkozólag kötendő szerződés. 6. A The Neuchatel Asphalte Company Limited vállalkozó cég részére az 1910. évben teljesített munkák után járó összeg fejében 138548 korona 14 filléres kötelezvény jóváhagyása. 7. Törvény­­hatósági bizottsági véghatározatok bemutatása. 8. A vármegyei alispán ur leirata a közkórházi igaz­gató főorvosi állás betöltése ügyében. 9. Sacher Vilmos kedvezmények nyújtása iránti kérelme. 10. Szilassy család, Schein Fülöp és a Losonci házé­pítő r. t. parcellázás engedélyezése iránti kérelme ügyében a tanács javaslata. 11. Künsztler József kérelme záróra meghosszabbítása iránt. 12. Szálkái Lajos kérelme a Vigadói nagyterem dijak elenge­dése iránt. 13. Herczog és Kohn cég kérelme a „Losonc Vásártér“ állomáshoz gyalog járó építése ügyében. 14. Dr. Székács István és társai kérelme általuk létesítendő tenniszpálya helyének kijelölése ügyében. 15. Az elhagyott gyermekek után fize­tendő gondozási dij hátralékok ügyében az alispán rendelete. 16. A városi épületek jókarbantartása ügyében a tanács javaslata. 17. Gőzfertőtlenitő beszerzése ügyében a tanács javaslata. A köz­gyűlés többé-kevésbbé mindenütt a tanács javas­latait fogadta el. Ázsia az uszodában. Van Losoncon k. u. k. uszoda is. Épittetett, fenntartatik és foldoztatott, (most már nem is fol­­doztatik) a polgárság elpótadósodott keserves pén­zén. Az uszoda jelenleg az a hely, amelyet az ember lehetőleg messzire elkerül vagy ha ki már semmiképen sem kerülheti, orrának gondos betö­mése után búvárköntösben és hátgerincborzadállyal veti magát a „hűs habokba“- Nevezetesen az orrát azért tömi .be, hogy a vízből kiáradó dögletes bűzt magától némileg távoltartsa; buvárköntöst azért ölt, hogy a szerte úszkáló maszatok, békalencsék és egyéb kolerabacilusbölcsők testét ne illessék ; hátgerincborzadállyal pedig azért vetti magát a hűs habokba, mert borzadálya, midőn a bármikor lesza kadható lépcsőzetek és egyéb korhadó részek min­den pillanatban maguk alá temetéssel fenyegetik a jámbor fürdővendéget, — csak természetes. Pedig lehetne Losoncon modern, rendes és elviselhető uszodát is fenntartani és nem kellene okvetlenül pocsolyában fetrengeniök azoknak a polgártársaknak, akik nem Osztendében nyaralnak. A fenyegető kolerára való tekintettel köve­telünk megfelelő azonnali intézkedést. Leghelye­sebb volna a k. u. k. uszodának azonnali szigorú bezárása, mint elsőrendű és sürgős közegészségü­gyi követelmény. S miután a város uszoda nélkül nem létezhetik, felveendő a legközelebbi programmba vagy az uszodamizériák radikális megszüntetése, vagy, ami még helyesebb volna, egy teljesen uj, tiszta modern fürdőnek bármi áldozattal leendő létesítése, Utóvégre van ez egy 13 ezer lakossal bíró városra nézve épp oly fontos és sürgős, mint bármi más. Klebs tanár, Berlinben, írja: A termé­szetes Ferencz József-keserüviz kitűnő, oly sok oldalról elismert hatásait nekem is alkalmam volt különféle betegségi állapo­toknál, névszerint tuberkulotikusoknál is, a legkitűnőbb eredménnyel kipróbálni. Azt tapasztaltam, hogy a betegedési folyamat kezdetén jelentkező székrekedések a Ferenc József-viz használata folytán megszűntek, anélkül, hogy utána a rettegett hasmenés állott volna be. — Kapható gyógytárakban és füszerkereskedésekben. — A Szétküldés- Igazgatóság Budapesten. HÍREK. o o Csendélet a Zöld Vadászban. Jelen sorainkat a rendőrséghez, a rendfen­­tartási közegekhez intézzük. Fel akarjuk hivni figyelmüket arra is, ami nemcsak nappal, hanem ami az éj leple alatt történik. Ezen kifogásolásunk ugyan a sablonok egyike, mert az egészben is finom fehér kezeivel megforgatta a kártyát, más székre ült és osztott. Újra ő nyert. Rudolf szótlanul várt. Komoly szemeivel sandán leste a szerencsét. Okos kis arca lángolt az izgalomtól, s a szája görbületében már ott settengett a pityergés. Nagyokat nyelt. Az apa köhintgetett, megigazította szemüvegét s feléje fordult: Vigyázz Rudi. Most te fogsz nyerni. Elkeverte a kártyát. A gyerek puha ravasz­sággal hajolt előre, mint egy leső pumamacska. A pénztárt már harmadszor nem ürítették ki, színükig volt, nem csak rézfillérekkel, hanem fényes ezüstforintosokkal is. Rudi mélyet lélegzet. Jó kártyát kapott. De jött a másik, és a harmadik s szegény kis arcán egyszerre sötétedett el az öröm. Cézár komoran nézett maga elé. Már éjfélre járt az idő. A felesége és gyereke minden pénze előtte volt, s nem tudott szabadulni tőle. Egy­szerre valami furcsa ötlet villant át az agyán. Hosszú, hajlékony ujjaival végigtapogatta a kár­tyát és a finom ujjakban újra felébredt az a boszorkányos látnoki művészet, amivel a kártya­­asztaloknál évekig nyitogatta mások erszényét. Behunyt szemmel, tapintó szemölcsei rezgésével érezte ki a jó kártyákat s egy villámgyors mozdu­lattal fogta egybe, hogy a kellő pillanatban fiának csempéssze oda. A bankot megduplázták. Még csak egy mozdulatot kellett volna tennie. De már minden késő volt. A fiú egyszerre felugrott az asztalra, tekintete végigcikkázott rajta és szélesre meredt szemekkel, irtózatosan szét­feszülő szájjal orditott reá. — Csalsz . . . csalsz ... Az apa csal . . . Cézár felpattant a székről, három lépést vágódott vissza és kiejtette kezéből a kártyát. Nevetni próbált, de ereiben megdermedt a vér, csak hebegni tudott: — Mit mondasz? Te . . . te . . ostoba ... A gyermek azonban nem tágított. Arca ragyogott. Hahotába fuló zokogással állt előtte és bizalmatlanul nézte végig. A bankot kifordította az asztalra, az apró kis pénzeket ordítva söpörte le, aztán egy marokra való ezüstöt szedett össze és kábult dühvei vágta az ablakba. — Nem kell. Nem kel . . . Becsaptatok... Cézár fehér ijedtséggel nézte. Mentegetődzni akart, mint a megszeppent iskolásgyerek, magya­­rázgatta neki az esetet és erőszakkal gyűrte zsebébe a pénzt. Az anya is csititgatta. De a kis Rudolf azon az estén durcásan sírta magát álomba. Az apa pedig megitta az összes bort és nem feküdt le, hanem az ablak elé állott és sokáig nézte a havas, kopár kertet. Tavaly ép ily sápadtan bámult ki a börtöne ablakából. csak egy kis mulatságról van szó s talán nem is állnánk elő ilyesmikkel, ha ez a mulatság nem szerzett volna másoknak is „mulatság“-ot. A köz­ről van szó, beszélnünk kell. Van Losoncon a Kossuth-utcában egy „Zöld Vadász“ cimü korcsma. Egyszerű, kopott, mint a többi, sőt még abban is megegyezik a többi korcsmával, hogy italt is mérnek benne. Eddig rendben volna, Szoktak a korcsmákban bálokat rendezni s igy történt meg, hogy vasárnap este táncmulatságot rendeztek a korcsmaudvar helyiségeiben. A táncoló ifjúság 5o—60 katonából, 20—30 polgári egyénből és majd száz cselédlányból állott. Ez ellen nincs kifogásunk. De itt már nem hallgathattunk el s kérdjük : megnézi-e, számit-e a rendőrség annak a helynek egészségügyi, köztisztasági körülményei­vel, amelyet táncteremmé avatni enged s általában, hogy alkalmas-e a hely ily célokra Talán jelen esetben a hely alkalmas volt a táncolásra, hanem arra semmiesetre sem, hogy féktelen orgiák szín­helyévé tegyék. De ők megtették. S azután a korcsmaépületben 5 lakó is van, összesen 20 családtaggal. A bál kezdetekor, este hét órakor a kaput lezárták. Merre menjenek ki a lakók, hisz nyáron, nyári estéken egyformán vagyunk kint a szabadban. Ott a korcsma, menjenek rajta keresztül ki ! Igen ám, de hátha a lakó rostéi éjnek idején, duhajkodásoktól hangos, alkoholpárákkal telitett korcsmán, vagy oly udvaron keresztülmenni, hol csupa szeméremsertő látványoknak lehet akarat­lanul is szemtanúja. S azután milyen nyugodalmas éjszakájuk lehetett a lakoknak és a szomszédoknak ? Ajánljuk ezeket ismét az érdekelt közegek figyelmébe s különösen azt, hogy legyenek körül­tekintéssel, hogy melyik korcsmának ad báli enge­délyt s ha ad is, tartózkodjon a mulatság helyén a rendőri közeg, ki az ilyen Ázsiába illő állapo­tokat kellően orvosolni tudja. o o A miniszterelnök egy újságíró által megkérdezteive, válaszolt. Elmondta véleményét az ausztriai választások alkalmából letört keresz­­tényszociálista vezérek bukásáról való vélekedését s örömmel konstatálta, hogy inteligens nagy vá­rosokban a keresztényszocialista politika tartós nem lehet, annak előbb, vagy utóbb pusztulnia kell onnan. S öröme annál nagyobb, mert az ausztriai keresztényszocialisták táborából kerültek ki mindeddig azok, akik a Magyarország ellenes hajsza személyesitői voltak. Ugyanez alkalommal Khuen gróf kijecentette, hogy a véderőreform ja­vaslatot feltétlenül még e nyár folyamán kívánja a házban letárgyaltatni s igy az idei nyárra vakációt nem remél. Kijelenti hogy ismert optimiz­musában most sem látja sötétebbnek a politikai helyzetet, mint kormányralépése pillanatában, sőtt ellenkezőleg, teljes bizonyossággal megvan győződve arról, hogy amiként eddigi taktikájával sikerült mindent keresztülsajszolnl a parlament munkarend­jén, úgy a katonai reformok is eredeti formájukban fognak keresztül menni a ház retortáin. Elárulja legfőbb taktikai titkát s ez abban rejlik, hogy mindenek időt enged, tehát semmit sem sürget. Vagyis, hogy a régi szabályok szerint kiéheztetni akarja az országot, mikor is az éhkinjában azu­tán megadja mindazt, amit csak derék kormánya kíván tőle. A diplomácia iskolák első elemi osz­tályában azt tanítják, hogy a diplomatának soha­sem szabad elárulnia azt, még tréfából sem, amit a jövőben cselekedni akar. Sőt ellenkezőleg mindenkor igyekezni kell cselekedeteivel azt a hi­tet kelteni mintha nem is azt akarná, ami felé tulajdonképen törekszik. A magyar miniszterelnök vagy nem hallott soha életében erről az iskoláról, vagy pedig az újságíró előtt nem nyilatkozott őszintén. Vederemo-. jövő majd megmutatja, hogy mi az igazság• Londonban koronáztak s az egész vi­lág uralkodói ott gyülekeztek össze, hogy hódola­tukat s tiszteletüket György angol király személyén keresztül, megadják az egész angol nemzetnek. Bizonyos, hogy annyi fény nyel és pompával, egyetlen állam uralkodójának trónraléptét sem ünnepük s egyetlen államban sem számíthatnának annyi résztvevőre, már mint számottevő személyi­ségek résztvételére, mint Angliában. S ez a re­nomé kérdése. Az angol nemzet századok mun­kásága következtében olyan hirt s olyan tekintélyt szerzett a maga részére, hogy egy koronázási ünnepélye alkalmából az egész világ osztatlan hódolatát s tiszteletét képes egy napra s egy vá­rosban koncentálni. Nem minden irigység nélkül----- Dús raktárát fűszer és csemege árukban ajánlja — ENGEL MIKSA LOSONC

Next

/
Thumbnails
Contents