Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-01 / 22. szám
1911. június 1. LOSONCI UJSAO 3. oldal. Hivatalból tagok: Baskay Ferencz főjegyző, Dr. Keszler Lipót tiszti ügyész, Dr. Ottahal Antal rendőrkapitány, előadó a főjegyző Árvaszéki kültagok: Gellén Endre, Dr Hajós József, Dr. Oppenheimer Ferencz, Dr. Schneller Pál. A gácsi kirándulás. Herz dr. ur cikkéhez. A Losonci Újság múlt számában Herz dr. ur egy apostol buzgósagával tart bírálatot a gimnáziumi ifjúság gacsi kirándulásáról. Hevesen kárhoztatja: hogy megesett, hogy egyes diákok szeszes italokat is ittak s főleg hozzam intézi kárhoztatasát, mert én, mint magam is a koholellenes, elsősorban vagyok ily ügyben szeműlőtt álló s k teles a diákok alkoholfogyasztását megakadályozni. Avval kezdem, hogy Herz dr. ur célzatát teljesen elismerem, támadása elsősorban jogos és igazságos, de az apostol türelmetlenségét és túlzását is megállapíthatni róla. Rögtön szembeötlő a képtelenségig volt túlzása, mikor általában az egész tanárság munkásságát s elvi megbízhatóságát lepocskondiázza. Hisz igy a papokat, orvosokat stb. is mind haszontalanoknak lehetne bélyegezni, hisz köztük is van alkoholivás s ők se bírták még közülünk kiszoritni a szeszt. Hisz bizonyára Herz dr. ur is kénytelen bevallani, hogy vele egy asztalnál is isznak néha alkoholt, amit ő persze teljesen meg nem akadályozhat. Csak mellékesen bocsátom előre, hogy Herz dr. ur értesülései megtévesztett értesülések, hiszen alkoholfogyasztás csak elvétve, a tanárok kijátszásával fordult elő s nem oly arányban, hogy az valakinek „elázott“-ságán meglátszhatott volna. Herz dr. ur tudhatja, hogy (csak ne vegyék dicséretnek a diákjaink) nemhogy 7 tanár tilalma és ellenőrzése 200 diákot, de akár 200 tanár 7 diákot sem bir ily csínytől teljesen visszatartani, hiszen az emberi társadalom közszellemét teljesen átalakítani évezredek munkája s ezernyi apostolok fanatizmusa sem elegendő, — ezt Herz dr. ur is tudhatja. Ez alkalommal, tanártársaim esetleges általános válászán kívül legyen szabad csekély személyem pár válasz szavát is hallatnom, ha már engem emelt ki Herz dr. ur elsősorban a felelősségre vontak közül. Én magam beismerem, hogy amennyiben történt kihágás az alkoholfogyasztást tilalmaink ellenére a kirándult diákság között, elsősorban engem illett az erkölcsi felelősség, mert én kifejezetten alkoholellenes vagyok. Bár magam ekkor sem ittam egy csöpp alkoholt sem, tüzetesebben kellett volna a szeszivást lehetetlenné tennem. Jóllehet tudom, hogy én sem érhetnék el teljes eredményt a legravaszabb kémkedéssel és legtuizóbb fanatizmussal sem. De tahin maga Herz dr. ur is most utólag, higgadtan beláthatja, hogy túlzás és logikátlanság volt ez irányú eredménvtelenségeimről általános megbízhatatlanságomat itélkedőn kihirdetni. Hogyan lehetne pl. az alkoholküzdelemben való „megbízhatatlanságomról“ pl. oktatásomnak, vallásosságomnak megbízhatóságát is kétségbevonni. A türelmetlenség, mi nevelők kiváltképen tudhatjuk, meggyőződhettünk róla, nem sokat használ az ügynek, Herz dr. ur is láthatja, hogy a túlzással esetleg gyakran inkább bosszankodast ele t, nevetséget arat. De hát komoly férfiak vagyunk, ezért megbízható értesülés alapján eredményesebb eljárást varunk el az ügy eredményesebb szolgálatára. Még mi tanárok se reméljük mindig a diákoknak adóit leckéztetéseket biztos eredményüeknek, Herz dr. ur se sokat hasznai az ügynek a nekünk adott leckével. Egyébként a Herz dr. ur tárgyilagos munkálkodását mimagunk mindig örömmel fogadjuk, kérjük is és üdvözöljük érte Baráti tisztelettel Bodor Aladár. o o Válasz Herz Sándor dr. urnák. A L. U. múlt heti számában megjelent A gimnazisták kirándulása c. cikkre a következőket bátorkodunk megjegyezni. Herz S. dr. ur — akár jóhiszemüleg, akár célzatos ferdítéssel — a gácsi kirándulás lefolyását a valóságtól eltérően adja elő. Úgy tünteti fel a dolgot, mintha a kirándulás alatt szünetelt volna minden felügyelet, sőt mintha mi tanárok egyenesen buzdítottuk volna az ifjúságot a szeszes italok fogyasztására. Az eseményeknek ily módon elferdített és kiszínezett elmondásából azután olyan következtetest von le, hogy a tanár urak tanításait és oktatásait nem kell komolyan venni. Ez olyan kijelentés, melyet egészen bebizonyított súlyos vádak alapján sem lehet csak úgy könnyelműen odavetni. Annál kevésbbé tudjuk megérteni, hogy alkoholtól nem inficiált aggyal hogyan lehet ilyesmit valónak elhinni, vagy ha már elhitte, hogyan lehet abból ily végletekig túlzó következtetést vonni. Cikkének egyéb fejtegetéseihez nein kívánnunk hozzászólni. Meg tudjuk érteni, hogy az antialkoholizmus fanatikus hive minden lehető es lehetetlen, minden való és valótlan alkalmat megragad elveinek hirdetésére, s rajongásában nagyon könynyen hajlandó a valóság és képzelet határainak összezavarására. Éppen azért csak a kirándulás lefolyásának való elmondására szorítkozunk. A gácsi kirándulásnak sem a posztógyár, sem a várkastély megtekintése nem volt célja. Az egész pusztán sétakirándulás volt, s éppen azért az utat oda gyalog tettük meg. Megérkezés után az ifjúságot a templom mellett levő árnyékos helyen telepítettük le, hogy megreggelizzenek. Érthető okokból a vízivást sem engedtük meg nekik. (Herz dr ur logikája szerint bizonyára azért, hogy azután annál több alkoholt ihassanak.) Reggeli után sétát akartunk tenni a várkertben, azonban a közeledő zivatar elől az egyetlen védett helyre, a vendéglőbe kénytelenek voltunk menni, Itt a vendéglősnek megtiltottuk, hogy az ifjúságnak szeszes italokat szolgáltasson ki, sőt a jelen lévő Plichta K. főszolgabíró urat is felkértük, hogy ő is szóljon ily értelemben a vendéglősnek. A kirándulást vezető tanárok egy része felügyelt, másik része pedig reggelizni ment a vendéglő egyik szobájába. Az eső elállása után Plichta K. főszolgabíró úr szives kalauzolása melleit megtekintettük a vár kertjét, s onnan kimentünk a vasúthoz. A kirándulásnak ily módon való lefolyását a Gácsra való érkezésünktől kezdve egész a vonatra való felszállásunkig velünk levő Plichta Kornél gácsi főszolgabíró ur, azonkívül Scholtz ev. lelkész ur és Reinhart orvos ur is igazolja. ■ rra vagyunk csak kiváncsiak, vájjon kitol szerezte a cikk írója megbízható értesüléseit. Marad tehát Herz dr. ur cikkének valóságából, annyi, hogy a jelenlevő tanárok egyike-másika egy pohár sört vagy bort megivott, továbbá hogy tilalmunk és felügyeletünk ellenére a diákok közül is akadt, aki a felügyeletet kijátszva szeszes italt ivott. E dolognak valóságát elismerjük, s érte a felelősséget vállaljuk is. A cikknek ránk vonatkozó megleckéztetését a legnagyobb határozottsággal visszautasítjuk, s ilyen beavatkozás eilen a jövőre nézve is tiltakozunk annyival is inkább, mert antialkoholista fogadalom letételére — különösen ily módon — sem tanár sem tanuló nem kötelezhető. Ebben Herz dr. ur túllépte azt a határt, melyen belül a tárgyilagos bírálat jogosult. A tilalmunkat megszegő tanulók megfenyitése szintén nem tartozik a Herz dr. ur hatáskörébe. De még akkor sem érhetne bennünket vád, ha megengedtük volna az ifjúságnak, hogy egy-egy pohár sört vagy bort igyék. Kevesebb veszedelemnek van kitéve az ifjúság egy pohárka szeszes ital elfogyasztásával, mint esetleg fertőzött kútvíz ivásával, — ezt Herz dr. ur is nagyon jól tudja. Persze Herz dr. ur inkább kint hagyott volna 200 tanulót,-kik a 7 km.-es gyaloglástól ki voltak melegedve, — az esőn ázni, mint fedett helyen várta volna be az eső elvonulását. Hogy aztán elviselte volna-e a felelősséget a meghűlésekért, influenzáért, esetleg tüdőgyuladásért, nem tudom. Meglehet különben, hogy ő orvos létére azt az elvet tartotta volna szem előtt, hogy többet ér egy beteg tiz egészségesnél. Nem fűlt tehát alkoholba a kirándulás, mert hiszen előre megállapított tervünket teljesen megvalósítottuk. Ezek után azt ajánlhatjuk Herz dr. urnák, hogy máskor nehezebben megingatható alapokra építse fel antialkoholizáló fejtegetéseit, mert ilyen alaptalan kirohanásaival csak árt az antialkoholizmus térfoglalásának. Végül a dolgok való állásának elmondása után egészen tárgyilagosan állapit' juk meg, hogy Herz dr. urnák nem ugyan egész munkásságát és tanítását, de ezt az egy cikkét igazán nem lehet komolyan venni. Ezt most már, mikor alkalma nyílt a dolgok való állásáról pontosabb értesüléseket szereznie, bizonyára maga Herz dr. ur is elismeri. A gácsi kiránduláson résztvevő főgimn. tanárok. számlák, levélpapírok, borítékok, eljegyzési kártyák, esküvői meghívók ízléses kivitelben legolcsóbb árban készülnek Kármán Zsigmond könyvnyomdái müintézetében Losonc, Kubinyi-tér 11. sz. Színház. Bezáródott az idei szinészévad. Ismét csendesek Thália berkei, s színészeink Zalaegerszegen folytatják előadásaikat A losonci közönség színház iránti érdeklődése ezúttal sem volt elég intenzív ; a magyar színészet több figyelmet, s nagyobb anyagi és erkölcsi támogatást igényelt volna, mint aminőt városunk közönsége nyújtott. Az utolsó hét nagyobbára vendégszereplésekkel folyt le. Szerdán és csütörtökön május 24—25-én Kűri Klára, a városligeti színház nagyhírű művésznője vendégszerepeit két kitűnő alakításában: a muzsikus leányban és Liliben. Küry neve és művészi kvalitásai annyira közismertek, hogy azokat külön méltatnunk fölösleges. Most is teljes mértékben megfelelt az előadásához fűzött művészi igényeknek Rézi szerepét alakítva temperamentumos s igazán művészi játékával zajos elismerést és tapsot szerzett. Ötletei, humoros és komikus vonásai, melyekkel a figura érdekes megjelenítésére vállalkozott valóban elragadok, bájosak voltak. Ugyancsak tartós, mély hatást keltett Lili alakításában mindvégig tökéletes játékával s sikere felvonásról-felvonásra növekedett. A többi szereplő is dicséretes buzgalommal igyekezett tudását érvényesíteni. Pénteken, május 26-án Ripp Van Vinklét, szombaton és vasárnap Fali Leó bűbájos zenéjü operettejét, a : Babuskát játszották Érczkövy Károly vendégszereplésével. Az összjátékon eléggé észrevehetően megérződött a közvetlenül utazás előtti hangulat s azon még Érckövy Károly kitűnő müvésztalantuma s rutinozott alakítása sem enyhített. A szereplők különben nagyobbára sablonos megjátszást nyújtottak. Botrányos állapotok a Tüzér-utcában Az emberpusztitó kolera már ismét felütötte fejét. A napilapok megdöbbentő szenzációként röpítették világszerte a félelmetes hirt, hogy a kolera Grácban már megkezdette halálthozó munkáját. Az egész Európát, különösen minket magyarokat, mint a viperacsipés, ért a közelben kiütött veszedelem. A hatóságok lázas hévvel látnak munkához, hogy az ázsiai kolera behurcolását megakadályozzák. És amidőn ilyen rettenetes veszedelem fenyegeti az emberiséget, a mi városunk, a közegészségügynek, a köztisztaságnak a legkétségbeejtőbb állapotait mutatja. Valósággal kacérkodunk a kolerával; diadalkapuval várjuk az ázsiai kolera bevonulását. Hogy milyen botrányos állapotok uralkodnak nálunk, arra vonatkozólag ideiktatjuk egy losonci háztulajdonos, jogos panaszokat tartalmazó írását: A napokban egy megrendelt dolgot hazaszállítandó, a szállítást eszközlő emberek azt kérdezték tőlem, hogy hová vigyék? Magyarázgattam nékik, hogy a tüzérlaktanya mellett épült uj sarok házba. De milyen utca és házszám ? Az még nincs, de oda vigyék, a hol ablak előtt a trágyadomb van. így tudtam velők megértetni, hogy hol lakom. Nem különös megjelölése ez egy lakóháznak egy rendezett tanácsú városban. Ilyesmit még faluhelyen sem volna szabad a közigazgatásnak megtűrni. És vájjon az ott marad-e ? kérdezgetik sokan. Mikor a helyhatósági engedélyt megelőző helyszíni szemlét tartotta meg a bizottság, ez alkalommal dr. Ottahal főkapitány azt mondta, hogy : „ez — a trágyadombra mutatva — nem maradhat itt“. S azon érdeklődésemre, hogy a beköltözködhetésig be lesz e szüntetve annak kihordása, úgy ő tőle, valamint a bizottságban levő városi főmérnöktől is megnyugtató választ kaptam. Azóta nyolc hónap múlt el, sőt folyó évi április 30-án 2242—911 rk. szám alatt kelt lakhatási engedély alapján május ho 1-én be is költöztem, de a trágya még mindig ott van s a szellőztetésre szoruló uj lakás ablakait kénytelen vagyok zárva tartani az onnan terjedő bűz miatt. E tűrhetetlen állapot miatt a város polgármesteréhez fordultam felvilágosításért, vájjon ez ott marad-: továbbra is s ha nem, mikor szüntetik meg annak kihordását? „Hm! — ez nagy dolog — válaszolja a polgármester, — mert a laktanyában közegészségi szempontból nem helyezhető el (vájjon a polgárság közegészségügye mellékes ?) s más oldalra helyezni ? abba meg a katonaság beleegyezik-e? Ha tudtuk, hogy ez ott van, miért építkeztünk oda ? O nem tud terminust mondani arra nézve, hogy az mikor fog onnan elkerülni. Még két, három május is elmulhatik, a mig az onnan elkerül“. Hát nem szép biztatás ez 1
