Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-01 / 22. szám
ELŐFIZETÉSI ARAK ■ ^JH^iSáPna sa a a a ü SZERKESZTOSEG : HELYBEN: ^^fl Bfl13® BSflj 11é1 Bjf gBa So* Rjj E&a jjgfl ÍJ|| BH [P|9 Baai relilHB Losonc, Vasutl-utca 4. sz Egész évre 8 kor. fii. ^^H ^B BftM FSae Bfl IjjK |8B PjaB flfl BbKB BA flfl flfea £*§} feg4j* 5M hová a lap szellemi Felévre 4 kor fii- ^B SB S$3j Bn HB SSB HPW kES B §88 S-vSj §SS gj|| ggfll ByBB 3cH 5§|w részét illető minden Negyedévre 2 kor. fii. BEJ flfl jjUäl «aj KB lg&| ÍW^gW BEB gflj gffl KSa fl{}| E?fl WBa BÍP j|§§g g||S közlemény intézendő. VIDÉKRE: ^B B B W$k BB gH eB$* SS !!§ &M |9 B3 &J| ^J§Ék -----Egész évre 10 kor. fii. BH Bfl^k flSB (É|| BH rag! nfi| iSjg Ipffig 5'lí^^S KIADÓHIVATAL: Félévre 5 kor. fii. Rff Bfl BB. S§fl Bfl Hfl [vB Bg| flfl HM &IWÍ&M flfl Losonc, Kubinyi-tér 11 Negyedévre 2 kor. 50 fii. ^fll BB Hl HB |8fl BaM bH HB fttffl BH Bh KÉS HflK Braft flEt hová az előfizetések, ___ j®§& Hp 3@fl flfl D| flKfcflgpfl Rgí g|fl gp? Hl Kai Eb^ §i§ÍS hirdetések, minden... , mm B Hfl sisl sros HKÍÍÍS81 EK »B gffijaj H2S &y§ Bfe* FS! jgjjB^Hfl nemíi pénzküldemé-KözsSgek, egyesületek, BB ^fl Hi BB B B Kü HH |R8^ SSI áM Pfl B B HB Bfl ^ flsi gfll IBM W%i nyék és a lap szétkül továbbá nógrádmegyei ^B ^fl ^fl K| BB Bl — Kg B BB H| IB gBjg KM t$E& ffiSI 'JÉg gifl désére vonatkozó feltanitók és körjegyzők jgjj K . ^B BB Mfl BH Ki gjg§ TM Bfl IH ÍSSk ISI RÍ £$3 111 Hp Bfl szólalások intézendők. egyesülete tagjai KB B'1 BB ^H Hl flfl B B| évi előfizetési díj 5 kor ,- .' ___ WMLJBU fli B BgLBga BH BB HB JMß Bjijg H9 ÍWj BB @ gSatj Stfs HM y#M 9H hirdetések jutányos áron ^■i BKH ^BS^SSfS fKB B BB xMsttäW&S ^m^BI vétetnek fel a kiadóhiva Egyes szám ára 20 fii. HP»yy 08^ H HB ®f5l K|^ téStfí talban. POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. VI. évfolyam 22. szám. Megjelenik minden csütörtökön. Losonc, 1911 jutlillS 1. SJSzellő sem rezdül, nesz sem hallszik, i még a szivünk dobogását is han| gosnak tartjuk, beteg a király. _ Sokat nagyon sokat Írják róla, a nemesről, a daliásról, az igazságosról, hogy egészséges. Amikor semmi baj sem volt, mikor vidoran, ifjúi erőtől duzzadón haladt dicsőséges utján, akkor nem Írták meg róla, hogy milyen egészséges. Akkor természetesnek tartotta mindenki, akkor magától értetődőnek tudta az egész világ. S most egyszerre keringeni kezdenek a sötét madarak s vésztjósló rikácsolással sivitják a levegőbe, kárörvendően károgják a világba, hogy a mi királyunk milyen egészséges. A legjobb asszony, régi közmondás szerint az, akiről mi sem hírlik. A legegészségesebb ember az, aki nem is tudja magáról, hogy ő milyen makkegészségesnek örvend. Lélegzetünk visszafojtva olvassuk naponként az örvendetes jelentéseket, melyek az uraikopó egészségi állapotáról tájékoztatja aggódó szivünket. A remény felcsillanó sugára már uj életet ömleszt elcsüggedt lelkületűnkbe. Minden újabb jelentés, az orvosok megnyugtató bullentinje felüditőleg hat az egész ország minden egyes lakójára. Nem lesz egyetlen olyan polgára e hazá nak, kit felséges Urunk állapota ne aggasztana s aki remegő, dobogó szívvel ne lesné azokat a híreket, melyek egészségi állapotáról értesítenek. Csend s nyugalom uralkodik az országban. A vihar, a tomboló szélvészt megelőző csend. A félelem elnémítja az ajkakat, a szomorúság egybe hozza a sziveket. Akik egymást meg nem értve küzdöttek a porondon, akik egymást gyűlölve a sárba akarják egymást tiporni, mind-jnind egyesültek abban a szorongó érzésben, mely a felkent, a szeretett, a tisztelt s becsült uralkodó egészségi állapotából fakad. Mindenki csupán ezzel a kínzó gondolattal van elfoglalva, mindenkit csak az aggaszt, hogy a koronás fő egészsége veszélyben, hogy a magas kor, melyet a sors megérni engedett neki, talán nem bir majd megküzdeni azzal az ádáz ellenséggel, mely orvul látszik megtámadni felkent személyét. Szellő sem rezdül, nesz sem hallszik, csak egy nagy érzésben egyesült ország lüktető szivének dobogása töri meg a néma, a félelmetes csendet. Beteg a király! Igazoló-választmányi ülés A városi képviselőtestületi választás Zsigmond Elek és Szkalos Kornél losonci lakosok által benyújtott panaszt kedden délután tárgyalta az igazolóválasztmány Kovács Ferenc kir. tanácsos elnöklete alatt A választmány tagja: Básthy Béla, Csonka Zsigmond, Domborovszky József és Baskay Ferenc főjegyző voltak, akik alapos vizsgálat tárgyává tették a panaszt. Azonban — mint már egy alkalommal elmondottuk is — a panaszban foglalt és sérelemként előadott körülmények a választás megsemmisítésének alapjául nem ‘szolgálhattak, miért is az igazoló-választmany a panaszt elutasította. A tőkeemelések és magas árfolyamok. Irta: Weiner Sándor, a Wiener Bankverein igazgatója. A múlt év csodálatraméltó fellendülést jelent a magyar gazdasági élet fejlődésében. A tavasszal Budapesten és a vidéken egyaránt megindult élénk építkezési tevékenység rég nem látott mennyiségben vitte a zálogleveleket és kötvényeket az osztrák és magyar piacokra s ez az építkezési kedv az egész év folyamán megmaradt. Igaz ugyan, hogy az aratás eredménye mennyiség tekintetében nem felelt meg a várakozásoknak, de a magas gabonaárak kárpótlást nyújtottak azért, ami u várt mennyisagből hiányzott. Jóllehet az építkezési tevékenység, az aratási költségek és a hatalmas értékpapirangazsmánok nagy tőkéket kötöttek le, mindazon által sohasem kerültek nagyobb tömegekben a piacra magyar váltók. Csak késő ősszel lett drágább a pénz, mikor felemelték a hivatalos rátát. Sck ellentétesnek látszó dolog van ezekben a jelenségekben és ma, az események közvetlen h itása alatt igazán nehéz ennek a sajátságos fejlődési proceszusn tk okait pontosan megállapítani. Csak, mint az említett fejlődésnek legmarkánsabb vonásait, leszögezik a következő jelenségeket : 1. a fokozott építkezési tevékenységet, 2. a fővárosi és a vidéki bankok nagyarányú tőkeszaporitá át, 3. a magyar osztalékpapirok magas árfolyamát. Az építkezési -kedv Budapesten igen élénk volt. A lakáshiány a legmagasabb fokra emelkedett és ez elementáris erővel felfokozta az építkezési kedvet Az építkezési kedvből természetesen a tégla, fa, vas, és a betoniparnak is jelentős haszna volt A vidéki pénzintézetek tőkeszaporitásai a múlt évben mintegy 90 millió koronát tettek ki és 130 uj intézet alakult mintegy 25 millió korona alaptőkével. Bár az előbb említett összegbe sok pénz került a tartalékalapból, mégis meg kell állapítani, hogy a vidéki hiteligények kielégítésére igy is hatalmas összegeket mozgósítottak a pénzintézetek. A jelentékeny tőkeemelések és uj alapítások mindenesetre bizonyítékai a vidéki gazdasági élet erejének és emelik annak hitelképességét. Mint a gazdasági élet minden intézményénél, úgy a vidéki intézeteknél is fordulnak elő visszáélések, általánosságban azonban nyugodtan meg lehet állapítani, hogy az intézeteket rendszerirt tisztességesen es jól vezetik és hogy ezek fontos támaszai az ország hitelszervezetének. A fővárosi vállalatok és vidéki intézetek fokozott pénzszükségletei végül a budapesti intézeteket arra bírta, hogy szaporítsák tőkeerejüket. Így történt, hogy a múlt évben 27 fővárosi intézet körülbelül 160 miliő koronával emelte fel alaptőkéjét. Nagyon érdekes, hogy milyen méreteket vett ugyanezen idő alatt az ipari vállalatok terjeszkedése. Statisztikai kimutatások igazolják, hogy az idei tőkeszaporitások 26 millióra rúgtak, az uj alapítások pedig 116 millió koronát vettek igénybe. Ami végül az értékpiacot illeti, itt sok körülmény játszott közre a mai magas árfolyamok kialakulására. Az ismert csoportnak tőzsdei műveletei és példájának követése igen nagy tételekben juttatott biztos kezekbe olyan papírokat, amelyek ezideig minduntalan piacra kerültek. Azonkívül rá akarok mutatni valamire, ami véleményem szerint Magyarország kifejlődése tekintetében mindig jelentős tényező volt. Évtizedeken keresztül minden kereskedőnek és iparosnak, aki akár a fővárosban, akár a vidéken valamire vitte, az volt a legfőbb törekvése, hogy földesur legyen belőle. Éveken keresztül igen jelentős földbirtokot szereztek ezek az emberek, úgy hogy ma a földbirtoknak egy tekintélyes része, amely azelőtt a gentry vagy a parasztok kezében volt, kereskedők és iparosok tulajdonába került, akik hasznos beruházások utján fokozták a föld jövedelmezőségét, úgyhogy az mindinkább függetlenítette magát az időjárás szeszélyeitől, ami pedig a végső célja a helyes gazdálkodásnak. Ezeknek a kereskedői szellemben vezetett gazdaságoknak jövedelme is az ország tőkeközpontjai felé veszi az útját. Itt azután az uj tőkéket vagy fix kamatozásra, vagy osztalékpapirokba fektetik be. Természetes, hogy elsősorban a legjobban kamatozó iparvállalati papírokat keresték. Nagyobb lett ezek iránt az érdeklődés. Ezt az is elősegítette, hogy az ismert csoport a régi részvénybirtokosokat a korábban szerzett papírjaik eladása révén nagy nyereségekhez juttatta, úgy hogy újra felkeltette ben nők a vágyat ipari vállalatok papírjainak vásárlására. Ilyen körülmények között nem is lehet csodálni, hogy bizonyos értékpapirárfolyamoknak ma egy külön affekcionrlis értékük is van, amit persze komoly szakemberek csak fejcsóválva vesznek tudomásul. Ha most még azt is szem előtt tartjuk, hogy Magyarország mezőgazdasági és erdőgazdasági termelésének eredménye évenként 6 és fél milliárdra rug, a bányászat és ipar pedig évi 4 milliárd koronát produkál és mindkettőnek komoly kilátásai vannak, hogy az előbbi az intenzív gazdálkodás, az utóbbi pedig az iparpártolás következtében a jövőben még hatalmas 'fejlődést fog venni, az ország gazdasági jövöjén igazán nem kell aggódni A fővárosi és vidéki tőkeszaporitások a hitelrendszer kiterjedésével járó fokozottabb igényeknek tettek eleget és a további fejlődésnek nyújtanak biztos alapot. Az osztalékpapirok magas kurzusát rendkívüli körülmények idézték elő és előrelátható, hogy a mérlegeredmények nem minden irányban fognak megfelelni a magas kurzusukban kifejezésre jutó várakozásoknak. Emberi számítás szerint azonban ez nem fog nagyobb bajokat okozni az ország gazdasági életében. Magyarország nagy darabot haladt előre. Közgazdasaga sokkal biztosabb alapon nyugszik, semhogy az esetleg előforduló tőzsdei árfolyamhullámzások huzamosabb időre visszavethetnék fejlődésében. Nincs rend a közvágóhídon. Veszélyben a közegészség. Lapunk múlt számában cikket közöltünk arról az áldatlan állapotokról, amely a losonci közvágohidon uralkodik. Elmondottuk, hogy a mészáros és hentesiparosok panaszos kérvényeket nyújtottak be a város tanácsához, hogy szüntesse meg a városi állatorvos által teremtett tűrhetetlen állapotokat a vágóhídon- = Dús raktárát fűszer és csemege árukban ajánlja == ENGEL MIKSA LOSONC. CM
