Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-05-04 / 18. szám
4. oldal. LOSONCI UJSÁO 1011. május 4. Fürdőmegnyitás. A rárósmulyadi vasasfürdő helyiségeit, célszerű modern berendezéssel ellátva, e hó 7-én fogják ünnepélyes keretek között megnyitni. Mindenkit érdekel, hogy a tavasz beállté val ruháit, függönyeit, vagy háztartásban szükséges holmiját hol tisztittassa, vagy festesse. Legcélszerűbb azokat Berketz István utóda (cégtulajdonos : Kovács Endre) kelmefestő- és vegytisztitógyárába küldeni Budapestre (IX. Kinizsy-utca 14 ), ahol azok szakszerű kezelésben részesülnek, a legnagyobb pontossággal és a legjutányosabb árak mellett. Magyarország ezen legrégibb és legnagyobb forgalmú kelme-, selyemfestő- és vegytisztitógyára a legmodernebb technikai eszközökkel van felszerelve ; munkái bármely világváros készítményeivel kiállják a versenyt és a legkényesebb igényeket is kielégítik. Árjegyzéket kívánatra ingyen küld. Vidéki megbízóinak csomagolásért dijat nem számit, postadobozait csak saját árban számítja. Szódáslegény, szódáslány. Sacher Sándor 16 esztendős szódáslegény és Hácsik Teréz 13 éves szódásleány az Erzsébet-utcában találkoztak. Mindketten szódát fuvaroztak a vevőik részére. Mikor a két szódás kocsi egymás közelébe ért, a kis Sacher szódássuhanc elővett egy szódásüveget s teljesen figyelmen kívül hagyva, hogy az öntözködés ideje már elmúlott, végig föcskendette szódával a kis Hácsik Terézt. A szikvizlovagnak ezen udvariatlansága érthető felháborodást keltett az inzultált kisleányban s ugyancsak heves perpatvart rögtönöztek az utcai közönség méltó megbotránkozása mellett. A finom kis szódáscsemete neki esett a gyermekleánynak, ütlegelte, össze-vissza karmolta s fülfüggőit kitépte. Sacher Sándort, a szépreményü szódássuhancot a rendőrség fogja majd kioktatni arra, hogy a jóneveltség és tisztességtudás hiánya még nem jogosít fel egy szódagyártó gyakornokot arra, hogy üzleti versenytársait az utcán otrombán megtámadja s közbotrányt okozzon Adria biztositótársu lat. Ezen biztositó társulatidéi közgyűlése, mely az 1910. évnek — a társulat alapítása óta 72-ik üzletévének — zárószámadásait terjesztette elő, f. é. április hó 22-én ment végbe. Ezekből a számadásokból a következő adatok tűnnek elő. Az életbiztosítási ágazatban 84,458.860 kor. biztosítási összegről szóló ajánlatok nyujtattak be; a kiállított kötvények 74,104.189 korona tőkeösszegről szólnak, az előző év 67,022.909 kor. összegével szemben. A biztosítási állomány 1910. végével kerek 473 millió korona biztosítási tőkére és 1,367.171 korona biztosított évi járadékra rúg. Halál- és elérési esetekben, valamint életjáradékok fejében 9,560.327 korona fizetendő ki. Az életbiztosítási díjtartalék 1910. év végével 132,204.286 koronát — illetve a viszontbiztosítók részének levonása után 121,735.623 koronát tett ki, az előző évhez képest tehát 9,179.055 korona többlet mutatkozik. A tüzbiztositási ágazatban a díjbevétel 26,603.229 korona, a szállítmánybiztosítási ágazatban 2,803.764 korona, a betörés elleni biztosítási ágazatban 611.676 kor. volt. Az elemi ágazatokban viszontbiztosítási dijak fejében 13,538.078 korona adatott le. A kárfizetések 17,535.961 koronát — a viszontbiztosítók hányadának levonásával 9,343.336 koronát — emésztettek fel. Az elemi ágazatok dijtartalékai összesen 19,600.682 körömit, illetve a társulat számlájára 10.728.356 koronát tett ki. A kamatlábcsökkenési tartalék javára az életosztályban 700.000 korona, az elemi ágazatok rendkívüli kártartalékának 600.000 korona és a rendelkezésre álló tartalék számlájára 200.000 korona utaltatott át. A társulat hivatalnokainak 7 és félszázalékos nyereségrészesedés engedélyeztetett, az osztalék pedig részvényenkint 320 koronában állapíttatott meg. A társulat tartalékai 1910. végén fa függő károk 3,112.744 korona tartalékának kikapcsolásával) kerek 244 és fél millió koronát tesz ki és pedig: életbiztosítási díjtartalék netto 119,735.623 korona, az elemi ágazatok dijtartaléka netto 10.728.356 korona, kamatlábcsökkenési-kisegitő-dijtartalék 2,000.000 korona, — rendkívüli kártartalék 1,000.000 kor., — árfolyamingadozási tartalék 2,066.679 kor., — rendelkezésre álló tartalék 3,000.000 kor., — életbiztosítók különleges nyereménytartaléka 2,000.000 korona, — általános nyereménytartalékalap 4.000.000 korona. — A nyudijpénztár és a takarék- és ellátási pénztár vagyona 3,205.033 koronára rúg. Ezen közgyűlésen, egyúttal először, az újonnan szervezett igazgatósagi tanácsba való választások eszközöltettek, mely igazgatósági tanács a nemrégen megváltoztatott alapszabályok alapján az igazgatóság mellett létesített. Köszönetnyilvánítások. Forrón szeretett férjem gyászos elhunyta alkalmából fogadjak mindazok, kik mérthetlen fájdalmamat vigasztal') részvétükkel enyhítették, hálás köszönetemet. Özv. Draskóczy Edéné. Mindazoknak, kik felejthetetlen kedves férjemnek elhunyta alkalmából fájdalmamat részvétükkel enyhitent igyekeztek, ez utón mondok hálás köszönetét. Özv, Draskóczy Qyuláné. Gergely Samu beton és vasbeton gyára Miskolc, Vay-ut 9. Állandó raktár ásott és furott kutakhoz, továbbá hidak és földalatti vízelvezetőkhöz betoncsövekből 10 cm. belmérettől 125 cm. belméretig. Vállalkozik víztelenítési, szárazzátételi es betonmunkálatok szakszerű kivitelére. 15—26 Színház. Heti műsor. Csütörtök : Medikus. Péntek : Királyfogás. Szombat : Cigányszerelem. Vasárnap: Cigányszerelem. A májusi napsugár már felcsókolta a szunynyadó rügyeket. Virágba borultak a fák. Minden fűszálból az élnivágyás hatalmas ösztöne tör elő. Uj pezsdülés, uj élet lüktet az egész télen át magukra hagyatott unalmas, komor vigadói termekben is. Megnépesültek Thália berkei. Jókedvű, kedvesen könnyelmű, bohém nép jár-kel a kopott falak között, s tatarozza, javítja a javitandókat Itt vannak hát végre mégis a színészeink. Megérkezett Szalkay Lajos igazgató jó erőkkel rendelkező színtársulatával, hogy a mi — művészi élvezetek dolgában meglehetősen elkényeztetett — városunk szórakozni kívánó közönségének minden művészeti igényét, vágyát kielégítse. Természetes, hogy a színtársulattal együtt nagy kötelességek is hárulnak városunk intelligens, művészi érzékéről s müpártolásáról elég előnyösen ismert szinpártoló közönségére. Tudjuk, hogy a színészet nálunk nem csupán szórakoztató, mulattató tréfajáték, hanem hatalmas kulturtényező is, mert tanít, nevel és magyarosit. Minderre pedig Losoncnak, a magyarság ezen egyik végvárának bizony nagy szüksége van. A színtársulat pártolása tehát közügyünk. De magánügye is egyúttal miedegyikünknek; hiszen mindannyian tanulni és egyben szórakozni akaró kulturemberek törekszünk lenni. Ezen altruisztikus szempontok után azonban az egyéni szempontokat mérlegelve is, valóban elég garanciát nyújt a társulat arra, hogy a közönség művészi érzékét, müizlését és mulatni vágyását kielégítse. A színtársulat több tagja nagy művészi kvalitásaiknál fogva már a múlt évben is ismert, dédelgetett kedvence volt a közönségnek. Lónyai Piroska, Fábián Linka, Miklóssi Margit, Sándor Julia, Szalkay Lajos, Nyikos Zsigmond, Ivánfi Jenő magas színvonalú játékai még élénk emlékezetünkben vannak. A legújabb modern színmüvek figyelembevételével gondosan összeállított műsor is eléggé vonzó, csak nehány eljátszásra kerülő müvet említve is meg. Színre kerül többek között : Karenin Anna, A testőr, Medikus, Bizánc, II. Richard, Becstelenek, Sarga liliom, Az ördög, Cigányszerelem stb. Kívánatos volna, hogy a színházat időközönkint ne csupán a felnőttek, hanent az ifjúság is fölkeresse, s az ő életkorának, műveltségének és tanulási körülményeinek megfelelő darabokban gyönyörködhessék, mert a modern nevelésnek igen fontos kelléke az ifiuság művészi nevelése is Az olyan gyermek, aki jórészben kinőtt játékvilága és bábszínháza keretéből, s akinek egész lényében van valami a színésznek utánzó megérzéséből, már sejtelmes vágyakozással néz a titokzatosságtól körülvett színházra. Igaz ugyan, hogy sok mindenféle darab van, amely nem való gyermekeknek, de ép a müveit szülők és még inkább a gondos tanítók meg tanárok feladata az, hogy az ő megbízható érzékükké! kiválogassák a gyermekek szá nára alkalmas müveket. Mialatt a tanuló az isko ában élettelen papiroson elő és lüktető cselekvéseket kap a könyvdramákban, mialatt lassan fölébred fogékonysága az emberi szenvedélyek, mozgalmak, elképzelt sceneriák és hullámzó tömegek iránt, nem volna e badarság vissztartani őket a színháztól, ahol művészileg összesüritve él, forr és zajong a nagy emberi lét. Végeredményében elvitathatatlan, hogy a színház, — amint azt Schiller is hitte — hatalm ts erkölcsi intézmény — tehat nevelő hatású. A darabok megválasztásánál sem szabad túlzásba esnünk és szélsőségekre törekednünk. Me gondoljuk, hogy mindaz, ami nem vallásos tárgyú, netn történeti, vagy tanító célzatú, elrontja az ifjúságot. A régi szerzetes bácsiktól készített, s művészileg nagyon kevés értékű, de mindenféle bölcsességgel, szent, hazafias és jámborságra intő tanácsokkal agyontömött iskoladrámák és színmüvek ideje leiárt. Tudnivaló, hogv ezek a színdarabok nem is voltak mindig olyan szörnyen ártatlanok, mint azt a régi jóidők visszasóhajtói gon dolják. Azóta nem a nevelés lett rosszabb, csupán az emberiségnek a művészetről való fogalma, s művészi igényei változtak meg. Ma már, bátran valljuk, hogy az az iró, aki az életet a jaizlés szempontjából átstilizált valódiságban és szépségében adja, sohasem lesz rontó hatása az őt megé lő ifjúságra. (Zl) Bemutató előadásnak a beköszöntő színtársulatok rendszerint egy jól begyakorolt s lehetőleg a társulatnak majd minden tagját szerepeltető operettet szoktak választani, mert ilyennel lehet a legszélesebb nézőrétegek érdeklődését megragadni, s a társulat legtöbb tagjának bemutatkoznia. Ha tán mellékes más okból történt is, igen szerencsésen választották mégis a mostani sziniévad bemutatkozó darabiául a Molnár Ferenc Testőr-jét. Ez az immár világszert nagysikerű darab megtudja találni a hatást a legvegyesebb közönség minden rétegéhöz is igen alkalmas legalább pár értékesebb alakitó tehetség teljes egyéniségében való bemutatkozására. Két magasan kiemelkedő szerep van e darabban. Ha nem is jellemzésben, de a legelőkelőbb helyzetkomikummal ralfináltan művészet csillogtató, szinészt-halhatatlanitó szerep: a szinészkedő színész-férjé és a szinészkedő színész-asszonyé. A két-kétféle szerep összeszövöttsége, a kétféle hang és szerep külön-külön és együttes éreztetése maradandón pompás színész-remeklésekre fog mindig becsvágyat és dicsőséget nyújtani. Itt nálunk ez alkalommal e társulatnak erre legalkalmasabbjai mérkőztek e veszedelmesen pompás szereppel. Derekasabban Nyikos Zsigmond állotta meg, a színész szerepében. Még ha el is tekintünk megvesztegetőn kellemes hang-anyagától és ily fejlett idegéletet valószínűbbnek sejtető külsejétől, a szerep kettősségének finom vezetése, együtt tartása, a finom árnyalatok kellő érvényesítése — eltekintve pár jelenetbeli fáradtságától — megérdemli az előkelő rangra érdemesitést. Sándor Julia kissé idegtelenebbül játszta meg a színésznőfeleség szerepét. Miklóssy Margit nagyon magához való szerepet kapott a mama kedves szerepében. A többiek is tehetségük javát adták. Vasárnap esti második előadásában körülbelül ugyanezt tapasztalhattuk a megjátszásokról. D u. ugyancsak Molnárnak az „Ördögu-je ment Radnai Jánossal a címszerepben. CB.) Hanakó asszony, a japán udvari színház világhírű művésznője f. hó 13-án vendégszerepei a losonci színházban. A művésznő, mint értesülünk, társulatával együtt érkezik Losoncra s egy-két felvonásos színműben fogja bemutatni csodálatos művészetét. Ugyanezen este a mi színészeink egy felvonásos darabot adnak elő. Felelős szerkesztő Dr. VALYI BÉLA.---------- Főszerkesztő --------K R I STOFF SÍNDOR Gyakorlott varrónő .ajánlkozik házukhoz. Cim: BUDAPEST kávéház. 1-3 Müller Gyula disz mii és épület-bádogos Losoncon, Kossuth Lajos-utca :: (Lutrer-ház). KÉSZÍT: Épület- és diszitömuukákat legjobb és legizlésesebb kivitelben. Elvállalja palatetök készítését is :: Tanuló fölvétetik MIKSA fűszer és csemegeüzletében Losonc. Eladó \\slz. A Petőfi-utca 16. számú ház, mely 3 utcai, 2 udvari szoba, az összes mellékhelyiségek, virágos és konyhakcrtből áll, eladó. Bővebbet a helyszínén. Kovács Géza cipészmester :: szaktanító = msomm « Kisbég-utca 28-1 k szám alatt. ■ 11
