Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-04-27 / 17. szám

1911. április 27 LOSONCI UjSAO 3. oldal. A gyászesetről a város a következő gyász­­jelantést adta ki: „Losonc rendezett tanácsú város közönsége mély megilletődéssel tudatja dolinái és draskóczi Draskóczy Ede urnák, a város nyugalmazott fő­jegyzőjének, a koronás arany érdemkereszt tulaj­­dononsának, 48—49-iki honvéd tüzrnek. stb. stb. 1911. évi április hó 24-én éjjeli 11 órakor, életé­nek 78-ik évében, hosszas szenvedés után bekö­vetkezett gyászos elhunytát. A város szolgálatá­ban teljes 40 évben át kifejtett lankadatlan ügy­buzgalma, odaadó tevékenysége, halhatatlan érde­meket fűz nevéhez és igaz kegyelettel őrizzük meg emlékét. Hült tetemeit 1911. évi április hó 28-án, szerdán délután 4 órakor kisérjük az ágost: evang. templomból örök pihenő helyére. Losonc, 1911. évi április hó 25-én. Áldás és béke lengjen drága porai felett!“ Hasonlóképpen gyászjelentést adott ki a Losonczi Takarék- és Hitelbank is, amelynek az elhunyt hosszú időn át igazgatósági tagja volt, valamint a gyászbaborult család is. A temetés az ág. ev. templomból történt s Wolf József ev. lelkész a halálpoézisében elmélyedő magasszárnyalásu gyászbeszédet tartott az elhunyt felett. A koszorúk egész serege s a résztvevők óriási tömege feiezte be azt a. mély és őszinte fájdalmat, amit e város lakossága az ő elveszté­sével érzett. Ismét egy uj városrész Házépítő részvénytársaság alakult. Életrevaló eszme megvalósulásáról vettünk hitt. Egy érdekcsoport, a losonci lakásínség csök­kentésére részvénytársaságot alakit. A részvénytár­saság tegnap már meg is alakult 240,000 korona alaptőkével. Alapitól és részvényesei: Török Zoltán, Wohl Rumi Adolf, Rakottyay Oyörgy, Rakottyay Oyula, Herczog Ignácz és Niernseé József A társaság ,,Losonci Házépítő részvénytár­saság“ cim alatt alakult meg s mint hírlik, a Losonci Takarék és Hitelbank égisze alatt fog működni. Az uj részvénytársaság házépítési célokra a vasúti vonal mentén fekvő Belágh-féle telkeket veszi meg. HÍREK. Losonci séták. A tavaszi nap szürkés-fehér fátyollal borítja be az ég kékjét. Ügy borul rá a városra, mint valami nagy kék palást: talán meg sem érdemli, hogy ilyen drága takarója legyen. Lustán, unottan terpeszkedik szét rengeteg nagy területen, olyan, mint egy lompos, tenyerestalpas nő, akit mindenki elhanyagol, hát önmagával sem törődik. Ormótlan idomaival, csin és izlésnélküli ruházatban áll, sze­gényesen, észre nem vetten, a többi úri dámák között. Ahogy az ember kilép a vas kocsiból, rá­­hengeredik a kedélyére valami nehézkesség, a mitől aztán nem is tud megszabadulni. Az állomás­­épület ócska, idő-viselt ketrec, amelyben héring módjára vannak az emberek összeszoritva. Kelle­metlenebb annak, a ki maga is benn szorult. Ha az ember nagy nehezen kijut az állo­másról újabb meglepetés. Minden valamirevaló városban a hordárok egész tömege várja a ven­dégeket : nálunk Maxi képviseli egyedül a hordár­ipart, de ő is csak mint mellékfoglalkozást, mert legtöbbször nincs az állomáson. Az ember, a ki — csomaggal érkezik — választhat néhány lehetőség közül. Az egyik az, hogy maga vigye a holmiját. Ez a legkényelmet­lenebb, de legokosabb. Mert van ugyan mindig néhány utca-gyerek odakünn, hajlandók a hordári szerepre, de ezeket legtöbbször lefogja a rendőr és aztán az ember mégis csak arra fanyalodik, hogy automata módjára maga szolgálja ki magát. A harmadik lehetőség az, hogy kocsira üljön. Nem a legrosszabb. Mert a kocsizás nem éppen drága, a kocsisok sem túlságosan gorombák. De nincs az országnak egy valamire való városa sem, ahol olyan Noé bárkák volnának, mint itt. Magá­ban véve az is lehetetlen állapot, hogy egy lovasok nincsenek, meg az is, hogy egy tisztességesen kiállított luxuskocsit vagy gummirádlert nem lehet kapni. Az meg éppen mindennapi dolog, hogy a kocsisok nem ismerik az utcákat és néha való­ságos földkörüli utazást tesznek, a mig illetékes helyre juttatják az érkezőt. . . . Végre elindul a kocsi. Az idegen kéjes zsibadtsággal dől hátra és kezd szemlélődni Harcászati lövészet. Folyó évi május hó 5 és 6-an mindenkor reggel 6 órától déli 12 óráig a József telek melleti harcászati lőtéren éles töl­tényekkel gyakorlatok tartatnak meg. Általános lőirány délnek. Ezen lövészet időtartama alatt a Jozsef-telek, Racka, Jenke-puszta, Jelsőc, Nagy­hallgató, Kohári, Szőllőhegy, losonci fürdő és Ladó-hid által bezárt terület veszélyeztetve van, miért is nevezett napon az ott tartózkodás ember és jószágra nézve egyaránt tilos és a biztonsági őrszemek e tekintetben történendő felszóllitása fel­tétlenül teljesítendő. A tenniszsport terén ez évben Losoncon fel lendülés tapasztalható. Helyőrségünk tenniszező mindkét csapatnembeli tisztjei ezidén a 25. gy. ezred pályáin együttesen űzik e szép sportot. Hogy a polgári körökkel való érintkezés és egyetértés továbbra is fenntartassék, a helyőrség tisztikara elhatározta, miszerint ezentúl polgári egyének a játékban való részvételhez mint vendégek ezután is meghivatnak. Helyszűke miatt a vendégek nagyobbszámban való meghívása természetesen lehetetlen. A régi alapszabályok, melyek szerint polgári egyének felvétele tagsági dij fejében tör­tént, hatályon kívül helyeztetett. Áthelyezés. A m. kir. igazságügyminiszter Kluka Sándor salgótarjáni kir. járásbirósági Írno­kot a losonci kir. járásbírósághoz helyezte át. Térzene. A vasárnap délelőtt 11—12 óra között tartandó térzene műsora következő : 1. Lehár Fr. : Üdvözlet Losoncról. 2. Brüll Ign. : Nyitány, Gringoire operából. 3. Strauss Joh. : Te és te, keringő Bőregér operából. 4. Zimmermann : Ábránd, Verdi „Aida“ cimü operájából. 5. Brahms Joh.. Magyar tá ncok. 6. Strobl I. : „Pisztráng“ fr. polka. Munkásbiztositás. A losonci kerületi mun­­kásbiztositó pénztár 1910. évi jelentését, valamint zárószámadását most küldte szét, mely a pénztár nagyon üdvös működéséről tesz tanúságot és szo­ciálpolitikai téren sikeres munkát végez. Kifizetett a pénztár 1910. évben táppénz és egyéb segélye­zésre 103944 koronát, kórházi költségekre 9716 koronát, fürdők és szanatóriumokra 4319 koronát, orvosi költségekre 26046 koronát, kezelési költsé­gekre 27648 koronát és a kezelési felesleg 10893 koronát tesz ki a 182887 korona összes bevétellel szemben. Az 1910. december hó 31-iki taglétszám összesen 8084 tagot mutat a 2 és 3 százalékos járulékot fizető tagokkal együtt. A biztosított tagok szaporulata az 1911. évre betegség esetére 851, baleset esetére 747 tag. Önkéntes tagok száma betegség esetére 5, baleset esetére 2. Keresetké­pes beteg 1910. évben volt 8055 férfi és 1263 nő, összesen 9318. Az elhalt tagok száma 1910. évben 46 férfi és 10 nő, összesen volt 56. Köz­gyűlését a pénztár folyó hó 30-án tartja mng. Az Első Nógrád vármegyei Alkohol­­ellenes Egyesület e hó 23-án folytatta isme­retterjesztő előadásainak sorozatát tanitóképző­­intézeti helyiségében. Fabriczy Béla elnök meg­nyitó beszéde vezette be, aki az „iszákos nők“-ről tartott tanulságos felolvasást. Ezután egy ügyes zongoraszám következett, melyet Mucsányi Győző tkp. növendék adott elő. Majd Szabó Lajosné, az egyesület alelnöknője lépett az emelvényre, aki szebbnél szebb magyar népdalok éneklésével ragadta magával a publikumot. Kedvesen lágy, hízelgő hangja egész terjedelmében kibontakozott. A hallgatóság lelkes tapssal honorálta a nyújtott élvezetért úgy az éneklőt, mint ügyes kísérőjét. Tóth Jenő szavalata után Bodor Aladár dr. beszélt az alkohol pusztító hatásáról. A mindvégig lekö­tött figyelmű hallgatóság frenetikus tapssal hono­rálta a népszerű előadót. Ezután a tisztviselői kar kiegészítése következett, mely szerint alelnöknek Bodor Aladár dr.-t, ellenőrnek Sárvay Jánosnét és pénztárnoknak Snapp Margitot választották meg. Ez az agilis és kitűzött céljaiért fáradhatlanul munkálkodó egyesület további összejöveteit a ligetben (bolgár-kerttel szemben) fogja tartani min­den második vasárnap délután fél 4 órakor. A legközelebbi összejövetel e hó 30-án lesz, melyre az érdeklődőket ezúton is meghívja az egyesület elnöksége Vizsgahangverseny. Május hó 7-én, va­sárnap délután 3 órakor a polgári leányiskola dísz­termében tanítványaimmal hangversenyt tartok, amely alkalomra a nagyérdemű közönséget tiszte­­telettel meghívom. Belépti-dij 20 fillér. A jövede­lem jótékonycélra lesz fordítva. Horváth Amália. Fürdő-kedvezmény a tisztviselőknek. A földmivelésügyi miniszter leiratot intézett a hatóságokhoz, melyben közli ama kedvezményeket, amelyekben a tisztviselők az állami gyógyfürdők­ben és nyaralóhelyeken részesülhetnek. É ked­vezményt nyújtó helyek: Herkules fürdő, Víz­akna, Rankfüred, Fenyőháza és Tátralomnic. Hangverseny és táncmulatság. A lo­sonci Polgári Kör ismét tanujelét adta annak, hogy a társadalomnak hasznos és tevékeny kul­túrintézménye. A folyó hó 22-én lefolyt s művé­szi értékkel dicsekvő hangversenye valóban elis­merésre késztet mindenkit. Elsőrendű művészi élvezetet nyújtott a Reiner Dávid, Krúdy Pál és Medgyesi János triója; bizony, szeretnők őket többször hallani. Dobó Vilike vonzó kedvességgel egy pár Szabolcska-verset adott elő. Sacher Oyula és Izák Juliska zene duettjei igazi művészi pro­dukciók voltak. Nagy hatást ért el a „Czinka Panna“ melodráma előadása. A szöveget Huber Olga adta elő, hegedűn Zadubán Gyula, zongo­rán Zorkóczy Edéné kisérték s a Czinka Panna nótáját Lammer Mimiké énekelte. A szűnni nem akaró tapsvihar leghüebb bírálata volt a kiváló előadásnak. Végezetül egy bájos ének-kettős kö­vetkezett, Izák Zsoli és Juliska énekeltek el precíz összetanitással s kellemes csengő hangon egy pár dalt. — A szépen sikerült hangverseny után még táncmulatság következett. — Itt még megjegyez­zük, hogy a Polgári Körnek ezen első hangver­senye igen életrevaló vállalkozásnak bizonyult s dicsérettel kell megemlékeznünk a kör titkáráról, dr. Jánoska Ferencről, mint a hangverseny fárad­hatatlan rendezőjéről. Adomány. Az áll. főgimnáziumi „Kossuth alapítványira újabban a következő adományok érkeztek: Beniczky Árpád 20 kor., Losonczi Takarék és Hitelbank R. T. 20 kor. Fogadják a nemes adományozók e helyen is a főgimnázium hálás köszönetét. Tilos a telefonálás! A posta- és táviró igazgatóság ismétlen körlevéllel kedveskedett , a losonci telefonelőfizetőknek. Azt mondja benne, hogy egyes telefonelőfizetők távbeszélőjüket ide­geneknek engedik át, ami pedig tilos. Ezentúl csakis a helyi beszélgetésekre szabad az idegenek­nek a telefont átengedni, mig ha távolabb akar beszélni a nem előfizető, a telefonközéppont meg­hallgatja, meg is engedi, hogy azt befejezzék, de azonnal felhívja az előfizetőt, hogy a koronás beszélgetési dijat fizesse meg. Ilyen rendeletet már egy ízben kaptak a telefonelőfizetők és azóta az idegenek kevésbbé foglalták el a távbeszélőt, a postakincstárnak tehát kevés a kára. Nem is ilyen értesitést vártunk tehát hanem azt, hogy a posta- és táviró igazgatóság értesíti őket arról, hogy ezentúl öt perc alatt kapnak összeköttetést a kért telefonszámmal s nem kell órákig a meg­hívott számra várakozni. Mert ez meg a nagy összeget fizető telefontulajdonos érdeke s talán ennek kára nagyobb, ha idejekorán nem beszél­het drága telefonján, mint "a postakincstáré, ha néha-néha egy-egy nem előfizető veszi igénybe a távbeszélőt. A losonci kerületi munkásbiztositó pénztár f. hó 30-án délelőtt fél ll órakor a városháza közgyűlési termében éai rendes köz gyűlést tart a következő napirenddel: 1. Elnöki megnyitó a közgyűlés szabályszerű egybehivásá­­nak igazolása, a jegyzőkönyv vezetőjének és hite­lesítőinek kijelölése. 2. Az igazgatóság és felügyelő­bizottság jelentéseinek előterjesztése, az 1910. évi betegsegélyezés és balesetbiztosítás zárszámadásá­nak megvizsgálása és határozathozatal az évi felesleg egyharmad részének hováforditása és a felmentvény megadása iránt. Ezzel kapcsolatosan az igazgatóság idevonatkozó javaslatának tárgya­lása. 3. Az 1912. évi költségelőirányzatának meg­állapítása. 4. Az alapszabályok 7. §-ának módosí­tására, illetőleg kiegészítésére vonatkozó határoza­tai. 5. Az alapszabályok 22. §-a értelmében kellő időben beérkezett és szabályszerűen kitűzött indít­ványok tárgyalása. A közgyűlésen csak megválasz­tott küldöttek vehetnek részt. A küldöttek részére a pénztár a meghívókat már széjjel küldte. Az a közgyűlési kiküldött, aki a meghívót bármely okból nem kapta volna meg, azt a hivatalos órák alatt a pénztár hivatalos helyiségében átveheti. Megsemmisített munkakönyvek. Danes János gyári munkás és Pál Pál (Elizens) festősegéd, munkakönyveit, miután azokat tulajdonosaik elvesz­tették, a polgármester megsemmisítette. Jegymegváltás és felülfizetés. A város­háza dísztermében lévő jótékonycélu mükiállitáson tiszteletjegyeiket újabban megváltották : dr. Barta Mór, dr. Bodor Aladár, Freier Mór, Jaloveczky Péter, özv, Szlávy Lajosné, Török Zoltán, dr. Vass János, Darvas Antalné, Barna Sándorné, dr. Oppenheimer Ferencné. Üjabban felülfizettek : Lo­sonczi Sándor 10 K, Fáy Albertné 1 K, Vajda Pálné 1 K, Beniczky Árpád 8'80 K, özv. Drottner Gáborné 3-40 K, özv. Bettler Danóné 2‘40 K, Steinbhőbel Lajosné 2060 K, lovag Schilchavsky T80 K, özv. Mráz Lajosné 5 K, özv. Sze’berényi Pálné 3 K, Kármán Zsigmondné 4'20 K, Dombo­­rovszky József 1 K, Sacher Gusztáv 5 K, Mráz Sándor 2 K, Szijjártó Sománé 3 K, Rakottyay Gyula 80 f, Basch Miksa 5 K, Aranyosi Sándorné 2 K, Kimer Józsefné 20 K, Kimer József 10 K.

Next

/
Thumbnails
Contents