Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-04-13 / 15. szám
4 _______________________________________„H U S V E T“ Hasznos tudnivalók. A jó emésztés a jó fogaktól függ. Rég tudott egészségi szabály az, hogy csak a jól megrágott eledeleket képes az ember megemészteni. Még a legerősebb gyomor is tönkre megy, ha számára fogainkkal a táplálékot jól meg nem rágjuk, s a leggyöngébb gyomor is rendbe jön, ha kellően megrágva jut bele az étel. A táplálék megrágása, felaprózása — téppé alakulás nagy mértékben elősegíti azoknak a gyomorban szükséges oldását és a gyomornedv is könnyebben hozzájut annak minden részecskéjéhez. Éppen a szervezetben legszükségesebb cukor és keményítő 50-100-szor nagyobb mértékben választatik ki a jól megrágott ételekben, mint csak a nagyobb lenyelt falatokban. Természetes, hogy fájós fogakkal, hiányos fogsorral ezt az erős munkát elvégezni nem bírják, — még kevésbé, ha a pót, illetőleg müfogak céljaiknak meg nem felelnek. S igy a szervezetet, a gyomor megterhelése miatt s nem megfelelő funkciója miatt nem pótolja a kor és munka általi vesztességekcrt. Az illető vérszegény, satnyabeteg lesz — mely bajok oka csaknem mindég a beteg és hiányos rágó műszerekben leli oká'. Azonkívül a romlott, büdös fogakban hemzsegnek a baktériumok, melyek a még meglevő egészségeseket is megfertőztetik, s az ily megfertőzött szájból lenyelt étel is károsan hat az egészségre. „Egy nő, akinek szép a foga, sohasem rút“ mondja Jean Jaques Rousseau, a nagy Író. Minden életkorra, gyermekeknél és fiataloknál is bevállik e mondás igazsága. Lehet bármi bájos egy ifjú, vagy fiatal nő, az egész varázs elmúlik, ha nevető szájában hibás és betegségektől elrutult fogakat pillantunk meg és lehellete a romló szájtól bűzős. Külföldön már minden városban sőt faluban is, felismerve az ép fogaknak az általános egészségi állapotra való nagy fontosságát, az állam állíttat fel oly fogorvosi intézeteket, melyekben a lakosság fogai kezeltetnek és a hiányzók pótoltatnak. Sok esztendős tapasztalat, számos esetben való gyakorlat, lelkiismeretes gondos kezelés, a legjobb hozzávalók kellenek ahhoz, hogy valaki az egész szervezet kapuját, a szájat rendbe tudja hozni. Nálunk ez irányban államilag még nem történt semmi. Csak egyetlen oly intézettel biruuk a fővárosban, mely a minisztérium által kitüntetve, lehetővé teszi a középosztályoknak is fogaik megtartását, beteg fogaiknak meggyógyitását és a hiányzó fogaknak pótlását. Országszerte ismeretes ezen a téren évtizedek óta dr. Batizfalvy István egt. tanár, m. tb. főorvos igazgatása alatt álló, csak külön e speciális célra berendezett és vezetése alatt álló Fogorvosi Intézete (VII., Károly körút 3. szám), melynek megfelelő egészségügyi és szakberendezése bármely külföldi állami intézettel felveszi a versenyt, sőt azokat felül is múlja. Évek óta, mindég csak e szakmával foglalkozó műtői — gyorsan, lelkiismeretesen és a mire a fősuly van fektetve fájdalommentesen hozzák rendbe mind műtői, mind müfogászati irányban a beteg száját és a hibás, fájós fogakat, miről nehány százezer kezelés sikere tanúskodik. Hasznos háziszerek készítése. 1. Aranyozó oldat fémek és fa aranyozására, 20 rész aranychlorid. 60 rész ciankálium, 100 rész viz, 5 rész borkő, 100 rész iszapolt kréta. Mindezt jó összekeverjük, az aranyozandó fém- vagy fatárgyat eceteszenciában jól megiisztitjuk, megtöröljük, aztán 1 drb gyapjurongyot belemártunk az elkészített aranyozó folyadékba és egyenletesen rádörzsöljük. Nagyon szép fényes lész és sohasem log megfeketedni. 2. Folyékony bronz. 10 rész fuchsint, 5 rész anilinbort 100 rész 95 százalékos alkoholban viz fürdő fölött feloldunk, aztán 5 rész benzoesavat adunk hozzá és az egészet addig főzzük, mig a keverék zöld színe világosbarna bronzszinbe megy át. Akkor a már ecetsavban megtisztított tárgyakkal úgy járunk el, mint azt az 1 szám alatt. 3. Deritőpor {bor, likőr, ecet stb. tisztítására, 10 kilogram albumin, 100 grm borkősavas nátront 170 grm timsó, és 23 kilogram 300 grm kloramonium. Használat előtt a deritőport egy kis forró vízben feloldjuk és csak aztán tesszük a szükséges mennyiséget a folyadékba. 4, Élesztő komlóval. Egy jó marék komlót 1 liter vízben addig főzzünk, mig egészen szétíő, akkor beleütünk egy tojásfehérjét, jól elkeverjük benne, 25 deka búzalisztet teszünk hozzá és 1 de= ka porcukrot, aztán addig gyúrjuk mig tészta lesz belőle, akkor nyújtsuk ki laposra, vagdaljuk el kockákra és (minél hamarabb, annál jobb) szárítsuk meg a napon. Ha tökéletesen kiszáradt, zacskóba rakjuk és sütéskor egy, esetleg két táblát feloldunk langyos vízben, annak a levével csinálják a kovászt. Ez az élesztő nagyon sokáig eláll. 5. Fénymáz {fekete bőrcipőkhöz.) 3 kilogramm csontszenet, 160 deka dextrint, húsz deka timsót, 240 deka melaszszal, 1 kilogramm faecettel, 30 deka faclajat és 85 deka angol kénsavat, miután ezt is jól elkevertük eltörtük benne, dobozokba rakjuk meleg helyre tesszük, hogy a felületük simuljon el, ha elsimult, szellős helyre visszük hogy szikkadjon meg. Igen jó fényesítő. Ha kisebb menyiségben akarjuk készíteni, mindennek negyed részét vesszük. Humor. Az orvos tanácsa. Egy vidéki színtársulat jelentéktelen baritonistája beállít az orvosához és megvizsgáltatja szegény rekedt torkát. Kérdi az orvos szokott-e dohányozni. — Szenvedélyesen. Az. orvos a fejét csóválja. — Kedves barátom, — szólt aztán komolyan. — Ez igy nem megy tovább. Választania kell! Vagy lemond a dohányzásról, vagy lemond az éneklésről. — Borzasztó! Mit csináljak, doktor?... Ön mondja meg, mit csináljak. Az orvos rövid gondolkodás után felel: Én azt ajánlom . . . dohányozzék tovább. Logikusan. Édes papa, sokat eszik az oroszlán ? — Sokat. De a farkas az épen elég egy oroszlánnak, ugy-e ? — Valószínűleg, — A farkasnak pedig elég, ha megeszik egy rókát, ugy-e papa? — Igen, igen, eredj játszani. — A rókának elég egy vércse és a vércse beéri egy verébbel, nem igaz ? — De igaz, csak eredj már! — Egy póktól jóllakik a veréb — Menj már fiam! Mindjárt papa, — a pók beért egy légygyei, a légynek pedig elég egy kis méz? — Hogyne, hogyne! Hát nem lehetne az oroszlánt egy kis mézzel etetni és . . . — Ha azonnal el nem takarodol, pofonváglak! Szégyenlős. De, kérem, nagysád, ha nem tetszik megmondani, hogy mit parancsol, lehetetlen kiszolgálnom és még ki is kapok a főnökömtől . . . — Ké . . . kérem fehérneműt szeretnék, de nem . . . inget . . . sem szoknyát ... Es nem is felsőt . . . — Ah, úgy?. .. Selyemből tetszik, vagy batisztból? A legjobb hely. Soha Magyarországon annyi verses könyv nem jelent meg, mint mostanában. Mindenki költő manapság, még az egész fiatal ur is, akiről itt szó lesz és aki állandó udvarlója egy nagykereskedő leányának. Egy kilesett párbeszédüket elmondjuk itt: — Megkapta a levelemet? — kérdi suttogva az ifjú. Meg. Elégette?- Nem, eltettem. — Az istenért! A szülei még megtalálják valahol. — Ne féljen! Olyan helyen van, ahol senki sem keresi. — Milyen helyen ? — A maga verseskötetében. Helyes ktrdés. A törvényszék elnöke az egyik aszszony-tanutól egyszer szórakozottan azt kérdezte (a férfinak föltett kérdések mintájára gondolva :) Volt-e a katona? A néne szemérmetesen lesütötte a szemét: — Hasztalan is tagadnám, ami igaz, az igaz: volt. De most csak egy tűzoltóval élek.
