Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-04-06 / 14. szám
2. oldal.___________________________ LOSONC! UJSÁO 1911. április 6. az erkölcsi pocsolya felett, hogy e szennyes ügyben állhatatosan vall, bizonyára mert ítéletet alkotott magának arról, hogy mi jelentősége van annak, ha a tanító bácsi egy 9 éves hölgyet ölel és csókol. De erről a L. és V. hallgat. Igaz ugyan, hogy az egész piszkos ügy azért hozatott felszínre, hogy agyon ne hallgattassák, de ő azért hallgat. Pedig a számokkal nem fog hatni. A mi tudomásunk szerint a szóban forgó Aliszka is állhatatosad tagadta az iskolaszék előtt éppen a „vádbeli cselekményt', azt a bizonyos „ölelgetést, csókolgatást és egyéb szeretetteljes közelséget“. És igazán nem tehet arról, hogy a L. és V. erőszakosan lovagjává szegődik, amint lovagjává szegődik a dr. Oppenheimer féléves kislányának is. Megkérdeztük különben Brakl tanítótól, hogy 6 mit szól Gergely újabb cikkéhez ? — Nekem igazán nincs semmi mondanivalóra. Én a magam részéről tökéletesen befejeztem az ügyet, midőn magam ellen fegyelmi vizsgálatot kértem. A többi a fegyelmi bíróság dolga. Nyilatkozatomban egyébként felhívtam a cikkírót, hogy mondjon határozott dolgokat. A cikkiró dr. Gergely személyében jelentkezett is, de nem mondott semmit. Pedig, ha egyáltalán számot tart arra, hogy komolyan vegyék, vagy meg kellett volna neveznie azt a forrást, ahonnan az „erkölcstelen üzelmek hangjai kelnek szárnyra“, vagy neki magának vádakkal előállani. Ha pedig adatokkal nem birt, szülőknél informálódnia. Ez annál inkább volt kötelessége, mert cikkével nemcsak engem támad, (engem végre is tökéletesen fed a bizottság és az iskolaszék egyhangú határozata. Hogy dr. Gergelynek is tessem, azt magam sem akarom) hanem megtámadja egy egész iskolaszék eljárását és kétségbevonja négy köztiszteletben álló úri ember korrektségét. De dr. Gergely nem informálódott. Ehelyett inkább kihívott engem párbajra. Ennél a mesterségnél tuniillik nem kell bizonyítani. Dehát, ha dr. Gergely egyetlen tárgyi bizonyítékkal nem rendelkezik, hogyan támadhatja az iskolaszéket és milyen alapon van a bizottsági tagok feljegyzéseiből más következtetést, mint azok maguk vontak ? — Azt hiszem, hogy dr. Gergelynek ilyesmihez egyáltalán nem kell alap Legkevésbé erkölcsi alap. Neki elég bátorságot ad az a tudat, hogy a megtámadott négy ur úgysem fog vele vitatkozni. Azt pedig remélem Önök is szívesen elhiszik, hogy dr. Gergely cikkei époly kevéssé szállították le annak a négy urnák erkölcsi súlyát, amily kevéssé dr. Gergely erkölcsi értékét és a L. és V. nívóját emelték. És most tegyük le a tolla*, zárjuk le a magunk részéről ezt az ügyet és nevessünk ! Risum teneatis, amici! BOROLIN a tüneményes háziszer már egyetlen jó bedörzsölésre már megszüntet minden görcsös fálda’makat, hasfájást. — Pillanat alatt eltüntet lábizzadás'. Főelárusitó : Várady Adolfné drogueriája Losonc. Májusi fagy. Lenkei Henrik és Szilágyi Géza színmüve. (A Nemzeti Színházban a múlt héten nagy sikert aratott Lenkei Henrik és Szilágyi Gézának, két igen tehetséges és szeretett költőnknek. „Májusi fagy“ cimii színmüve. A színműnek egyik legbensőségesebb jelenetét itt közöljük.) II. felvonás. 10 jelenet. Márta, Gálos. Gálos: (erőltetett nyugalommal) Joob ajánlatát ne fogadjam el, ezt pedig nem folytathatom. Hát mit tegyek ? Márta: Nem is sejtem e pillanatban, de azt tudom, hogy nem szabad kibocsátanod kezeidből az a lapot, amelybe beletetted a véredet, lelkedet. Amely úgy ad nekem, ahogy megismertelek, ahogyan megszerettelek, ahogyan tisztelni tudtalak. Ahogyan véges végig látni akarlak, hogy büszkélkedjen benned, hogy sohase kelljen szégyenkeznem miattad. Gálos : De értsd meg Márta. Hiszen én volnék a világ legboldogabb embere, ha ‘kitarthatnék a lapom mellett. De kiadó nélkül, olvasó nélkül, hogy folytassam a harcot ? Ha nincs hol és nincs kinek, hogy hirdessem az igazságot ? Ha Zelényi báró lapjához szerződöm . . . Márta : (izgatottan) Béla ! . . Béla ! . • . Gálos: Hiszen még nem határoztam el magamat . . . Csak úgy gondoltam . . . Annak a lapnak tömérdek az olvasója ... Ha oda jutok, VÁROSI ÜGYEK (—) Tanácsülés. F. hó 1-én tanácsülés volt, amelyen apróságok között több figyelmet érdmlő tárgy is szóbakerült. Kiadni rendelt a tanács öt uj iparigazolványt és három települési engedélyt; tudomásul vétetett hét elvi jelentőségű miniszteri rendelet. Az egyik szerint a gőzeke tulajdonos gőzekéjét szántás végett csak ipari jogosítvány mellett adhatja bérbe, a másik a hatóságokat a bizományi raktárvállalatok kézizálogüzleteire teszi figyelmessé. — Felhívni rendelte a tanács a Clára villamossági rt.-ot, hogy 245 K 65 fillért a város pénztárába befizessen az 1908. és 1909. években égőnként 500 hektovattnál magasabb fogyasztás után járó 7 százalék engedmény cimén. Felhívjuk a közönség figyelmét arra, hogy ez a kedvezmény a társaság alapszabályainak 8. §-a értelmében a magánosokat is megilleti. Ismertetést nyert Rakottyay Gyula előterjesztése egy felállítandó vasöntöde és ezzel kapcsolatos rokonüzemek létesítése tárgyában, melyhez az ajánlattevő pótadómentességet, megfelelő telket, vagy 20000 K pénzbeli hozzájárulást kér, Megbizatott a polgármester, hogy az érdekelt Kisbégutcai háztulajdonosokkal és Plichta Lajossal a Szilassy-féle telkek parcellázása ügyében érintkezésbe lépjen. Érdembeni javaslat tehát csak e tárgyalások megtörténte után fog a közgyűlés elé kerülni. A még 1907 április 1-én életbe lépett kövezetvám tarifa a módosítás késedelme miatt eredeti érvényében rendeletileg 1911 október 31-ig meghosszabbittatott. (—) A jogügyi és pénzügyi bizottság f. hó 4-én délután 3 órakor tartottak ülést. A bizottság javaslatait lapzártakor konkrété még nem ismerjük. Napirenden voltak a Rakottyay és Lengyel Dezső-féle uj gyáraknak nyújtandó kedvezmények, az építési szabályrendelet akképen való módosítása, hogy a belterületen ezentúl csak emeletes házak építhetők (végié !), a kövezési Programm megváltoztatása a Vasuti-utca bevonása által, az ingatlanok átruházása után szedendő pótilletékekről alkotandó szabályrendelet, a városi tisztviselők lakásépítésének és a vízvezetéknek ügye. — Csodáljuk, hogy mindezek az egymagukban véve is hosszú megbeszélést igénylő nagy fontosságú ügyek egy délután folyamán nyerhettek elintézést. Nem ismerjük még a konkrét eredményt, de tartunk tőle, hogy meg is fog látszani rajta ez az ideges gyorsaság. Legyen inkább több bizottsági ülés, de a város érdekeit lényegesen érintő fontos ügyek ne bízassanak egyetlen tavaszi délután hangulatára. Tűzfészek a város közepén. A Madách-utcának jobboldala és részben baloldala is szép modern, uj lakóházakkal van beépítve. És ugyanezen utcának baloldali végén, mely a gőzmalmi vasúti úttesttel szomszédos, van a Sternlicht gyárnak egy fakerítéssel elkerített területe, amelyen belül a cég állandóan óriási mennyiségű szalmát tart felhalmozva. Mi sem könnyebb már most, minthogy egy szép holdvilágos, ózondus nyári éjszakán, gyári munkások barátságosan szortyogó pipájából, avagy valamely ragyogó júliusi nap délutánján egy kis szikra pattanjon át a pár méternyire elhaladó vonatról ebbe a tűzfészekbe s lángban állhat két perc alatt az egész Madách-utca s vele a fél város. Ennek az egész várost, de különösen a szomszédos Madách-utcai házakat állandóan veszélyeztető szalma raktárnak eltakarítása elsőrendű közérdek. Szót is emeltek ez ügyben többször az érdekeltek, sőt jelen sorainkat is e körök felkérése folytán ajánljuk a városi vezetőség figyelmébe. Tudomásunk szerint egy Ízben már alispáni jóváhagyással határozatilag köteleztetett a Sternlicht és Társai cég e mizériák felebbitelre való tekintetet nélkül azonnali megszüntetésre. Ám mindez kiáltó szó a pusztában, a sok szalma még most is ott van és a szomszédok megint remegve néznek a nyár elé. HÍREK. Szerkesztőségünkből. Kristóff Sándor lapunk főszerkesztője szabadságidejét eltöltvén Losoncra visszaérkezett s átveszi újból a lapszerkesztéssel járó teendők ellátását. Doktoravatás. Strömpel József helybeli ügyvédjelöltet f. hó 1-én avatta a kolozsvári egyetem jogi doktorává. Gyászrovat. Sobel Leon, a losonci állami főgimnázium zenetanitója folyó hó 4-én elhunyt. Az elhunyt zenetanitó közel 30 éven át oktatta az ifjúságot s tanítványai közül igen sok jeles zenész került ki. Mint zeneszerző is több figyelemre méltó szerzeménnyel bizonyította be zenei tudását. Temetése t?gnap délután 4 órakor ment végbe nagy részvét mellett. Áthelyezés. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Albert Béla gácsi járási állatorvost Fogarasra helyezte át. Térzene. A vasárnap délelőtt 11 —12 óra között ismét térzene lesz, melynek programmja a következő : 1. Biskup I. : Előre, induló. 2. Balfé W. : Nyitány, Cigánynő operából. 3. Fetras O. i La Barcarolle, keringő Offenbach, Hoffmann meséi operai motivomok után. 4. Zimmermann M. : Ábránd Verdi, Aida operából. 5. Thomas A. : Cigánytánc és keringő, Mignon operából. 6. Lehar Fr.: Korallajkak, mazurka. idővel, óvatosan, tompítva belevihetem a mi eszméinket is. Ha megszűnik a Május és máshova nem szerződöm, el kell némulnom egészen . . . így megmentek legalább valamit . . . Márta : Nem kell megszűnnie ... Ha kitartasz megmentheted . . . Gálos : Kitartanék, hogyha . . . de . . . Márta : De ... mi az a de ? Beszélj ! Ne titkozódjál előttem, hallód előttem. Valami megbénít téged. Már hónapok óta veszem észre. Mindig jobban aláhanyatlik a fejed. A kezed még ir, a szavad mintha a régi volna ... De engem nem lehet félrevezetni . . . Hová lett belőled a melegség, a láz, a szenvedély ? Itt valami lappang ami elzsibaszt. Gálos: Mi lappangana ? Hiszen a vak is láthatja, hogy a Május tengődik. Márta: Ez igaz, de nem minden ! Ne tagadd ! Más bajod is van. Ha őszinte vagy hozzám, elmondod. Ha őszinte vágj' magadhoz, meg kell vallanod. Talán segíthetünk a bajon. Talán visszatérhet az akaratod, az erőd a reménj’ed. Gálos: (Némi küzdés után) Igazad van Márta, Megbénultam. S ha minden áron tudni akarod a legnagyobb okát, |azt is megmondom. Te vagy az Márta! Te és semmi más. Márta : Gondoltam, hogy' ezt fogod mondani. Gálos : Mikor feleségül vettetek, tele voltam két érzéssel. Idealizmussal és szerelemmel. Ez a kettő teljesen eggyé forrt bennem. De közbejött az élet és szétszakította a kettőt. Egymással kegyetlenül szembe állította őket. Vagy azt kell feláldoznom, vagy téged. Vagy egyenlőre legalább lemondok terveimről, s megszerzem neked a jólétet s a gondtalanságot, vagy tovább tengődve a nyomorúságban, tovább küzdők eszméimért. Szegény ember nem követelheti meg, hogy nagyot is akarhasson meg otthonában is boldogságot találjon. Márta : De . . . Béla! Nem lehet, hogy ennyire félreismerj! Én boldog vagyok ... én nem kívánok nagyobb jólétet ... én meg vagyok elégedve azzal, amit ; nyújtasz . . . beérem még kevesebbel is . . . örömmel mondok le mindenről! Gálos: Lehet ... el is hiszem neked . . . de ón nem tudom elviselni a lemondásodat nekem fáj a te kényszerű megelégedésed . . . engem gyötör az a tudat, hogy te aki ragyog hatnál mindannyiközött, itt csenevész el oldal omon, átdozatul essél az én élhetetlenségemnek, az én esztelen meg nem alkuvásomnak. Márta : Tehát hiúság, önzés ! Tündökölni akarsz velem. Parádézni! Piacra vinni ! Gálos : Nem tudom . . . lehet . . . Talán hiúság, talán önzés, de én inkább azt hiszem, hogy szerele n és . . . kötelesség. Látok fiatal asszonyokat, Klára sógornéd is köztük van, bájosak, kedvesek, de léhák, üresek. Gondtalan jólétben sétálgatnak. Hogyan tudnak örülni egy uj ruhának, egy uj ékszernek, egy uj kalapnak, égj’ udvarlónak. És a férjük jóvoltából mindig akad valami, aminek megörülhetnek. És látlak téged. Mit mondjak • rólad ? Ha azt mondom, százszor különb vagy ezeknél a haszontalan virágoknál, akkor is még lekicsinylettelek. És az én jóvoltomból semmi sem jut neked, aki többet is, szebbet is érdemelnél, mint valamennyi. Nem adhatom