Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)

1910-03-10 / 10. szám

4. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1910. március 10. A losonci állami tanitóképző-intézet ifjúsága március 15-i ünnepélyét az intézet tor­natermében, délután 3 órakor tartja meg a kö­vetkező műsorral: 1. Rendületlenül: Révfitől. Előadja az ifjúság énekkara. 2. Alkalmi beszéd. Tartja: Láng Jenő IV. o. tan. növ. 3. Nemzeti dal: Szőllősy Atillától. Előadja az ifjúság énekkara. 4. Nemzeti dal. Szavalja Veronács Dezső IV. o. t-5. Két magyar dal. Énekli az ifjúsági énekkar. 6. Szabadságról: Prém Józseftől. Szavalja: Palásthy Géza III. o. t. n. 7. Éljen a haza. Induló. Flaüh­­wetlertől. Előadja az ifjúság zenekara. Bejárat a Rózsa-utcai kapun. Szakait Árpád eliiéltetése. Szakáll Ár­pádot, a volt rozsnyói rendőrkapitányt, a rima­­szombati törvényszék a f. hó 2-án megtartott fő­tárgyalás után hivatalos pénzek elsikkasztása és többrendbeli egyéb vétségek miatt tizennyolc hó napi fogságra, négy évi hivatalvesztésre és politi kai jogainak öt évre való felfüggesztésére Ítélte. A másfélévi fogságba a vizsgálati fogság eddigi 8 hónapját is betudta a törvényszék. Szakáll az Íté­letbe belenyugodott, az ügyész azonban súlyosbí­tásért fellebbezett, mig a védő a vétségek egyiké­nek törlése céljából fellebbezett. Közgyűlési kiküldöttek választása. A losonci kerületi munkásbiztosítasi pénztár igazgató­sága a közgyűlési kiküldöttek választási határnap­jául, a pénztár egész területére 1910. évi március hó 20-át tűzte ki. A közgyűlési kiküldöttek válasz­tása f. évi március hó 20-án reggel 9 órakor a ki­jelölt szavazatszedő [bizottságok előtt: Losoncon, Salgótarjánban, Füleken, Kisterenyén, Szinobá­­nyán és Poháron fog végbemenni. Hivatalos órák a kir. járásbíróságnál. Az igazságügyminiszter elrendelte, hogy a kir. járásbíróságnál f. évi április hó 1-től kezdődőleg a hivatalos órák 8 órától 3 óráig, május 1-től pedig 7 órától délután 2 óráig fognak megtartatni. Vasár- és ünnepnapokon azonban 9—12 óráig lesznek hivatalos órák. Változás a honvédhadkiegészitő pa­rancsnokságban. A m. kir. honvédelmi minisz­ter Vihari Willerding Ágoston m. kir. hon­védalezredest a besztercebányai m. kir- 16. honvéd­gyalogezred kiegészítő parancsnokságának vezetőjét ezen szolgálat alól fölmentettte s helyébe Hauser Sándor m. kir. honvédőrnagyot nevezte ki. Közgyűlés. A losonci „Polgári Kör“ f. évi március hó 13-án, vasárnap délután 3 órakor tartja évi rendes közgyűlését. Tárgyak : 1 Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Az 1909. évi számadások megvizsgálása s az eredményhez ké­pest a pénztáros felmentése. 4. A leltározó-bizott­ság jelentése. 5. Az 1910. évi költségelőirányzat megállapítása. 6. A választmány előterjesztései. 7, Indítványok. Közgyűlés után fognak elárverez­­tetni az újságok. Vágóhíd Litkén. A törvényhatósági bizott­ság Litke község részére vágohidjának építésére 600 kor. vármegyei segélyt engedélyezett. Búcsúzó vadászzászlóalj. A Beszterce­bányán állomásozó 32-ik vadászzászlóalj, a galí­ciai Trembovlába helyeztetvén, e hó 1-én búcsú­zott el állomáshelyének közönségétől és a 16-ik honvédgynlogezred tisztikarától. A búcsúzó vadász­­zászlóaljta közönség lelkes ünneplésben részesitette. Adomány. Gresits Miksa síremlékére újab­ban a következő adományok érkeztek : Jeszenák Ráfael 5 k, Kardos Béla 2 k, Kristóffy Gyula (Pápa) 5 k, Ivánka László (Szirák) 2 k, Küszner Zsigmond (Szirák) 2 k, dr. Magyar Győző (Felső­lövő) 4 k, Knubels Rezső (Budapest) 10 k, Ambrózy Gyula (Pozsony) 2 k, Sarlós János (Salgótarján) 10 k. és Belágh Lajos 5 k. Fogadják a nemes adakozók az intéző bizottság hálás kö­szönetét. Ebzárlat. A rendőrkapitányi hivatal, tekin­tettel arra, hogy a városban a kóbor kutyák na­gyon elszaporodtak, sőt egy pár esetben veszett­ség gyanúja is felmerült, 40 napi ebzárlatot ren­delt el. A kutyák tehát a zárlat tartama alatt ott­hon megkötözve tartandók, az utcán pedig csakis szájkosárral és pórázon vezethetők. A Pallas Bioskop, mint előre is jeleztük, f. hó 5-én a Rendőrtisztviselok segélyző egyesületé­nek alapja javára előadást rendezett. Ezen előadás jövedelméből a bioskop tulajdonosa 83 koronát adott át Dr. Ottahal Antal rendőrkapitány kezei­hez, ki ezt rendeltetési helyére juttatta. A fővárosnak egyik legfontosabb egészségügyi intézménye dr Batizfalvy Ist­ván Zoltán egt. tanár Pest vm. t. fővárosának az operativ és müfogászat specialistájának fogorvosi intézete (Károly-körut 3. sz.) A főváros ezen jog­gal egyedülinek mondható ilynemű intézményének, melyben évtizedeken keresztül száz és százezer fogbetegség kezeltetett, csakis e célra átalakított helyiségei a közegészségügy és operativ kívánal­mainak megfelelően a legmodernebbül vannak be­rendezve. Évek óta jól begyakorolt műtői az igazgató személyes közreműködésével egész nap reggel 8-tól este 7-ig nyújtanak biztos segélyt a fogfájás kínzó betegsége által gyötörteknek. Az intézet laboratoriummal és technikai mühelylyel van összekötye, hol a legjobb rendszerű müfog­­pótlások készülnek és minden kellemetlenség nél­kül helyeztetnek be Mérsékelt árak. Levelekre az intézet készséggel válaszol. Sok az ügyvéd. A Magyarországon bejegy­zett ügyvédekről most tették közé a hivutalos statisztikai adatokat, amelyek mutatják, hogy az ügyvédek száma hazánkban állandóan és folyto­nosan szaporodik. 1904. év végén bejegyzett ügy­véd volt 5300, 19ü5-ben 5612, 1906-ban 5776, 1907-ben 5994 és 1908. év végén 6215. Ezzel kapcsolatban említjük meg, hogy a budapesti ügyvédvizsgáló bizottság előtt a legutóbbi alka­lommal 84 jelölt jelentkezett ügyvédi vizsgára. Ezek közül oklevelet nyert 51, nem képesittetett 33. Mérleg. Pénzügyi elmélkedés. (A F. M. K. E. kávéházban két ur, pikkoló mellett, az alábbi kis eszmecserét űzi:) — A kutyafáját ennek a világnak ! Mindenki panaszkodik, mindenki sir, mindenki jajgat ! Állí­tólag keserves és nehéz az élet és ma már oda­jutottunk, hogy a legtöbb ember ordítja, hogy jobb lett volna meg sem születni! . . . — És azt hiszi, hogy nincs igazuk ezeknek a jó embereknek ? Azt hiszi, hogy en nem jajga­tok ? Azt hiszi, hogy nem nehéz az élet?! — Ha ön is jajgat, akkor ön is, meg a többi is jogtalanul jajgat. Az élet nem nehéz, az élet egy kész gyönyörűség. Nekem mondja ? — Önnek mondom, drága barátom. Mélyed­­jen csak kissé bele a lapokba és rá fog jönni, hogy igazam van. — Ne izgasson. Miféle boldogság érhet engem, ha belemélyedek a lapokba ? — Elmélkedjen egy kicsit. Szerte a szép hazában mi történik mostanában ? Mi izgatja mos­tanában a kedélyeket ? Mi történik most a Kárpá­toktól az Adriáig ? A választásokat gondolja? Nem. A választások nem okoznak bol­dogságot. Én a közgyűléseket gondolom. A köz­gyűléseket, amelyeket mosj tartanak a takarék­­pénztárak és azoknak mérlegeit, amelyekkel most tele vannak mindenféle rendű és rangú lapok. — Én nem találok semmi különöset ezekben a mérlegekben. — Ne szégyelje magát, de ön egy naiv ökör. A mérlegek sokat, sőt nagyon sokat jelen­tenek. Mert miről szól minden mérleg ? Arról, hogy a takarékpénztár idei esztendeje a „legfényesebb“ eredménynye! végződött; arról, hogy a takarék­­pénztár újabb milliókkal gyarapodott ; arról, hogy szükségessé vállt az alaptőke felemelése ; arról, hogy a tisztelt részvényesek idén mégegyszer olyan nagy osztalékot kapnak, mint tavaly, szó­val ez a mérleg minden földi boldogságról beszá­mol. Szeretett hazánkban az idén körülbelül kilenc­­venkilencezer takarékpénztár mérlege jelent meg és valamennyi óriási nyereségről, gyarapodásról, rettentő osztalékról és alaptőke felemelésről beszél. Mutasson nekem egy olyan mérleget, amelyik az ellenkezőről beszél. — Mond valamit. Ilyen mérleget nem tudok mutatni. Na lássa. Most már kilyukad a zsög a zsákból. Minek panaszkodunk, ordítunk, jajgatunk, ha annyi rengeteg millióról kapunk hirt, ha ilyen iszonyú jóléttel csiklandozzák az orrunkat. — Igaza van. Minek jajgatunk ? Nem ordítani, hanem cselekedni kell. A bank egy érdemes vállalkozás. Abból meg lehet élni. Álljon össze szeretett hazánkban minden három ember és alapítsanak bankot. —■ Igaza van. Mindjárt keresek két társat és bankot alapitok. (Kirohan a kávéházból ) Kicsinyek világából. Irta Ewald Károly. I. Péterke imádkozik. Péterke nagyon jó és ájtatos fiúcska. Édes­anyjának és édesapjának mindig szót fogad és nagyon jól tudja, hogy fent az égben az Isten van, aki mindent lát. Este, mikor szobájába be­megy, letérdepel szépen ágya előtt, összekulcsolja kezeit, lecsukja szemeit és úgy mondja el az esti imádságot, amelyre anyuskája tanította. Péterkéék vendéget kaptak. A kis unoka­öccse, Ferkó jött el hozzájuk, aki épen olyan idős volt, mint ő. — Csakhogy Ferkó korántsem volt olyan jó gyermek, mint Péterke. Mindig olyasmit tett, amit nem volt szabad tenni és egész nap korholta őt a ház népe. Az utcán összeverekedett az utcagyerekekkel, az öreg szakácsnőnek mindig szamárfület muta­tott és a cukrot kilopta a cukortartóból. Sohasem törölte meg a lábát, amikor a szobába jött és ha­csak lehetett, reggel megszökött a mosdás elől. Ma épen a kanárimadarat annyira kínozta, mig szegény megdöglött. De még evvel a mulat­sággal sem érte be. Péterke képeskönyvét össze­tépte és abból farkot kötött a macska farkára. Péterke és Ferkó most épen a szobában vannak. — Jó éjt gyermekeim — szólt Péterke anyja — ne felejtsetek el imádkozni, aztán feküdjetek le szépen. Ézzel elment. Péterke szépen letérdepelt az ágy előtt és hozzáfogott az imához, ilyenképpen: — Édes Istenkém, könyörgöm tehozzád, vigyázz reám az éjszakán át ... . — Bee! Te majom ! — szólalt meg egész váratlanul Ferkó és kinyújtotta Péterkére nyelvét Péterke abbahagyja az imádságot és átnéz Ferkó ágyára Majd összekulcsolt kezeit felemeli még magasabbra és igy szól: — Édes Istenkém! Légy szives és várj egy kicsit, amig Ferkót egy kis rendre tanítom. És Péterke szépen, nyugodtan odasétál Ferkó ágyához és amint csak tudja, pofonvágja. Aztán megint szépen letérdepel ágya elé és folytatja a megkezdett imát: — és ha valami olyant tettem ma, amit nem volt szabad, bocsáss meg nekem, Istenkém, a minthogy te megbocsátasz az ellened vétkezőknek, amen. II. Az üzletember. Miskának fogat húztak. Ennél a nagy ope­­cionál Miska nem kiabált és ezért a fogorvos egy uidonatui 20 fillérest adott neki. Miska az iskolá­ban van és mutatja a fényes pénzdarabot szom­szédjának, a kis Ignácnak. — Igazat mondsz ? — kérdi irigyen is, meg gyanakodva is Ignác. — persze, hogy igazat mondok — mondja Miksa. — Ez a pénz a tied — mondta az orvos ur — mert te egy bátor fiú vagy és nem kiabáltál. Ignác busán hallgatott. Az apja szegény há­zaló volt, nem csoda tehát, ha még eddig ő nem juthatott ilyen fényes pénzdarabhoz. És nem tudta elképzelni, hogyan lehetséges az, hogy Miska ilyen könnyen ehhez a szép pénzhez jutott. Másnap ott látjuk a kis Ignácot a fogorvos előszobájában és ott ült a többi várakozók között. Kalapját a térdire tette és jól megvigyázta, hogy hogyan viselkednek az emberek, akik az or­vos előszobájában vannak. Hol egyik, hol másik ment be egy ajtón és rövid idő múlva ismét visz­­szajött. Mindegyik nagyon kétségbesetten nézett ki, mikor az ajtón bement és mindegyik szinte megkönnyebbülten, derűs arccal jött vissza. Mindezt nagyon alaposan megfigyelte Ignác. Egyszerre valakit ordítani hall Ignác. Egy leánynak a hangja volt. — No, ez sem kap egy huszfillérest! — gondolta magában Ignác. Végre rákerült a sor. Beült a székbe és ki­nyitotta száját. — Hol az a rossz fog ? — kérdezte a fog­orvos. fogra. ■ Ez az — mondja Ignác és rámutat egy Az orvos gondosan megvizsgálja a muta­tott fogat. — Hiszen, fiacskám, ennek a fognak semmi baja nincs. Erre Ignác rögtön egy másik fogára mutatoti. — Ez a fogad is teljesen egészséges — szólt az orvos. Kétkedés és elcsüggedés kezdett Ignác lei­kébe költözni Hol erre, hol arra, hol egy másik fogára mutatott, de az orvos mosolyogva rázta feiét. Ignác most már könnyeivel küzdött. Hiszen gondolhatta előre, hogy egy olyan szegény fiú, mint ő, nem fog hozzájutni ahhoz a huszfilléreshez. Végre bátorság költözik leikébe és igy szól az orvoshoz : — Tessék kihúzni akármelyiket, doktor bá­csi, hogy megkaphassam a huszfillérest. Az orvos kérésére Ignác végre is elmondta, hogy miért jött hozzá. — Nagy kópé vagy, Fiacskám, — szólott az orvos. Egy jó fog sok-sok huszfilléresnél többet ér. Azonban jó üzletember fog belőled válni és

Next

/
Thumbnails
Contents