Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)

1910-03-10 / 10. szám

4. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1910. március 10.

A losonci állami tanitóképző-intézet ifjúsága március 15-i ünnepélyét az intézet tornatermében, délután 3 órakor tartja meg a következő műsorral: 1. Rendületlenül: Révfitől. Előadja az ifjúság énekkara. 2. Alkalmi beszéd. Tartja: Láng Jenő IV. o. tan. növ. 3. Nemzeti dal: Szőllősy Atillától. Előadja az ifjúság énekkara.

4. Nemzeti dal. Szavalja Veronács Dezső IV. o. t-5. Két magyar dal. Énekli az ifjúsági énekkar. 6. Szabadságról: Prém Józseftől. Szavalja: Palásthy Géza III. o. t. n. 7. Éljen a haza. Induló. Flaühwetlertől. Előadja az ifjúság zenekara. Bejárat a Rózsa-utcai kapun.

Szakait Árpád eliiéltetése. Szakáll Árpádot, a volt rozsnyói rendőrkapitányt, a rimaszombati törvényszék a f. hó 2-án megtartott főtárgyalás után hivatalos pénzek elsikkasztása és többrendbeli egyéb vétségek miatt tizennyolc hó napi fogságra, négy évi hivatalvesztésre és politi kai jogainak öt évre való felfüggesztésére Ítélte. A másfélévi fogságba a vizsgálati fogság eddigi 8 hónapját is betudta a törvényszék. Szakáll az Ítéletbe belenyugodott, az ügyész azonban súlyosbításért fellebbezett, mig a védő a vétségek egyikének törlése céljából fellebbezett.

Közgyűlési kiküldöttek választása. A losonci kerületi munkásbiztosítasi pénztár igazgatósága a közgyűlési kiküldöttek választási határnapjául, a pénztár egész területére 1910. évi március hó 20-át tűzte ki. A közgyűlési kiküldöttek választása f. évi március hó 20-án reggel 9 órakor a kijelölt szavazatszedő [bizottságok előtt: Losoncon, Salgótarjánban, Füleken, Kisterenyén, Szinobányán és Poháron fog végbemenni.

Hivatalos órák a kir. járásbíróságnál.

Az igazságügyminiszter elrendelte, hogy a kir. járásbíróságnál f. évi április hó 1-től kezdődőleg a hivatalos órák 8 órától 3 óráig, május 1-től pedig 7 órától délután 2 óráig fognak megtartatni. Vasár- és ünnepnapokon azonban 9—12 óráig lesznek hivatalos órák.

Változás a honvédhadkiegészitő parancsnokságban. A m. kir. honvédelmi miniszter Vihari Willerding Ágoston m. kir. honvédalezredest a besztercebányai m. kir- 16. honvédgyalogezred kiegészítő parancsnokságának vezetőjét ezen szolgálat alól fölmentettte s helyébe Hauser Sándor m. kir. honvédőrnagyot nevezte ki.

Közgyűlés. A losonci „Polgári Kör“ f. évi március hó 13-án, vasárnap délután 3 órakor tartja évi rendes közgyűlését. Tárgyak : 1 Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Az 1909. évi számadások megvizsgálása s az eredményhez képest a pénztáros felmentése. 4. A leltározó-bizottság jelentése. 5. Az 1910. évi költségelőirányzat megállapítása. 6. A választmány előterjesztései. 7, Indítványok. Közgyűlés után fognak elárvereztetni az újságok.

Vágóhíd Litkén. A törvényhatósági bizottság Litke község részére vágohidjának építésére 600 kor. vármegyei segélyt engedélyezett.

Búcsúzó vadászzászlóalj. A Besztercebányán állomásozó 32-ik vadászzászlóalj, a galíciai Trembovlába helyeztetvén, e hó 1-én búcsúzott el állomáshelyének közönségétől és a 16-ik honvédgynlogezred tisztikarától. A búcsúzó vadászzászlóaljta közönség lelkes ünneplésben részesitette.

Adomány. Gresits Miksa síremlékére újabban a következő adományok érkeztek : Jeszenák Ráfael 5 k, Kardos Béla 2 k, Kristóffy Gyula (Pápa) 5 k, Ivánka László (Szirák) 2 k, Küszner Zsigmond (Szirák) 2 k, dr. Magyar Győző (Felsőlövő) 4 k, Knubels Rezső (Budapest) 10 k, Ambrózy Gyula (Pozsony) 2 k, Sarlós János (Salgótarján) 10 k. és Belágh Lajos 5 k. Fogadják a nemes adakozók az intéző bizottság hálás köszönetét.

Ebzárlat. A rendőrkapitányi hivatal, tekintettel arra, hogy a városban a kóbor kutyák nagyon elszaporodtak, sőt egy pár esetben veszettség gyanúja is felmerült, 40 napi ebzárlatot rendelt el. A kutyák tehát a zárlat tartama alatt otthon megkötözve tartandók, az utcán pedig csakis szájkosárral és pórázon vezethetők.

A Pallas Bioskop, mint előre is jeleztük, f. hó 5-én a Rendőrtisztviselok segélyző egyesületének alapja javára előadást rendezett. Ezen előadás jövedelméből a bioskop tulajdonosa 83 koronát adott át Dr. Ottahal Antal rendőrkapitány kezeihez, ki ezt rendeltetési helyére juttatta.

A fővárosnak egyik legfontosabb egészségügyi intézménye dr Batizfalvy István Zoltán egt. tanár Pest vm. t. fővárosának az operativ és müfogászat specialistájának fogorvosi intézete (Károly-körut 3. sz.) A főváros ezen joggal egyedülinek mondható ilynemű intézményének, melyben évtizedeken keresztül száz és százezer fogbetegség kezeltetett, csakis e célra átalakított helyiségei a közegészségügy és operativ kívánalmainak megfelelően a legmodernebbül vannak berendezve. Évek óta jól begyakorolt műtői az igazgató személyes közreműködésével egész nap reggel 8-tól este 7-ig nyújtanak biztos segélyt a fogfájás kínzó betegsége által gyötörteknek. Az intézet laboratoriummal és technikai mühelylyel van összekötye, hol a legjobb rendszerű müfogpótlások készülnek és minden kellemetlenség nélkül helyeztetnek be Mérsékelt árak. Levelekre az intézet készséggel válaszol.

Sok az ügyvéd. A Magyarországon bejegyzett ügyvédekről most tették közé a hivutalos statisztikai adatokat, amelyek mutatják, hogy az ügyvédek száma hazánkban állandóan és folytonosan szaporodik. 1904. év végén bejegyzett ügyvéd volt 5300, 19ü5-ben 5612, 1906-ban 5776,

1907-ben 5994 és 1908. év végén 6215. Ezzel kapcsolatban említjük meg, hogy a budapesti ügyvédvizsgáló bizottság előtt a legutóbbi alkalommal 84 jelölt jelentkezett ügyvédi vizsgára. Ezek közül oklevelet nyert 51, nem képesittetett 33.

Mérleg.

Pénzügyi elmélkedés.

(A F. M. K. E. kávéházban két ur, pikkoló mellett, az alábbi kis eszmecserét űzi:)

— A kutyafáját ennek a világnak ! Mindenki panaszkodik, mindenki sir, mindenki jajgat ! Állítólag keserves és nehéz az élet és ma már odajutottunk, hogy a legtöbb ember ordítja, hogy jobb lett volna meg sem születni! . . .

— És azt hiszi, hogy nincs igazuk ezeknek a jó embereknek ? Azt hiszi, hogy en nem jajgatok ? Azt hiszi, hogy nem nehéz az élet?!

— Ha ön is jajgat, akkor ön is, meg a többi is jogtalanul jajgat. Az élet nem nehéz, az élet egy kész gyönyörűség.

Nekem mondja ?

— Önnek mondom, drága barátom. Mélyedjen csak kissé bele a lapokba és rá fog jönni, hogy igazam van.

— Ne izgasson. Miféle boldogság érhet engem, ha belemélyedek a lapokba ?

— Elmélkedjen egy kicsit. Szerte a szép hazában mi történik mostanában ? Mi izgatja mostanában a kedélyeket ? Mi történik most a Kárpátoktól az Adriáig ?

A választásokat gondolja?

Nem. A választások nem okoznak boldogságot. Én a közgyűléseket gondolom. A közgyűléseket, amelyeket mosj tartanak a takarékpénztárak és azoknak mérlegeit, amelyekkel most tele vannak mindenféle rendű és rangú lapok.

— Én nem találok semmi különöset ezekben a mérlegekben.

— Ne szégyelje magát, de ön egy naiv ökör. A mérlegek sokat, sőt nagyon sokat jelentenek. Mert miről szól minden mérleg ? Arról, hogy a takarékpénztár idei esztendeje a „legfényesebb“ eredménynye! végződött; arról, hogy a takarékpénztár újabb milliókkal gyarapodott ; arról, hogy szükségessé vállt az alaptőke felemelése ; arról, hogy a tisztelt részvényesek idén mégegyszer olyan nagy osztalékot kapnak, mint tavaly, szóval ez a mérleg minden földi boldogságról beszámol. Szeretett hazánkban az idén körülbelül kilencvenkilencezer takarékpénztár mérlege jelent meg és valamennyi óriási nyereségről, gyarapodásról, rettentő osztalékról és alaptőke felemelésről beszél. Mutasson nekem egy olyan mérleget, amelyik az ellenkezőről beszél.

— Mond valamit. Ilyen mérleget nem tudok

mutatni.

Na lássa. Most már kilyukad a zsög a zsákból. Minek panaszkodunk, ordítunk, jajgatunk, ha annyi rengeteg millióról kapunk hirt, ha ilyen iszonyú jóléttel csiklandozzák az orrunkat.

— Igaza van. Minek jajgatunk ?

Nem ordítani, hanem cselekedni kell. A bank egy érdemes vállalkozás. Abból meg lehet élni. Álljon össze szeretett hazánkban minden három ember és alapítsanak bankot.

—■ Igaza van. Mindjárt keresek két társat és bankot alapitok.

(Kirohan a kávéházból )

Kicsinyek világából.

Irta Ewald Károly.

I. Péterke imádkozik.

Péterke nagyon jó és ájtatos fiúcska. Édesanyjának és édesapjának mindig szót fogad és nagyon jól tudja, hogy fent az égben az Isten van, aki mindent lát. Este, mikor szobájába bemegy, letérdepel szépen ágya előtt, összekulcsolja kezeit, lecsukja szemeit és úgy mondja el az esti imádságot, amelyre anyuskája tanította.

Péterkéék vendéget kaptak. A kis unokaöccse, Ferkó jött el hozzájuk, aki épen olyan idős volt, mint ő. —

Csakhogy Ferkó korántsem volt olyan jó gyermek, mint Péterke. Mindig olyasmit tett, amit nem volt szabad tenni és egész nap korholta őt a ház népe.

Az utcán összeverekedett az utcagyerekekkel, az öreg szakácsnőnek mindig szamárfület mutatott és a cukrot kilopta a cukortartóból. Sohasem törölte meg a lábát, amikor a szobába jött és hacsak lehetett, reggel megszökött a mosdás elől.

Ma épen a kanárimadarat annyira kínozta, mig szegény megdöglött. De még evvel a mulatsággal sem érte be. Péterke képeskönyvét összetépte és abból farkot kötött a macska farkára.

Péterke és Ferkó most épen a szobában vannak.

— Jó éjt gyermekeim — szólt Péterke anyja — ne felejtsetek el imádkozni, aztán feküdjetek le szépen.

Ézzel elment.

Péterke szépen letérdepelt az ágy előtt és hozzáfogott az imához, ilyenképpen:

— Édes Istenkém, könyörgöm tehozzád, vigyázz reám az éjszakán át ... .

— Bee! Te majom ! — szólalt meg egész váratlanul Ferkó és kinyújtotta Péterkére nyelvét

Péterke abbahagyja az imádságot és átnéz Ferkó ágyára Majd összekulcsolt kezeit felemeli még magasabbra és igy szól:

— Édes Istenkém! Légy szives és várj egy kicsit, amig Ferkót egy kis rendre tanítom.

És Péterke szépen, nyugodtan odasétál Ferkó ágyához és amint csak tudja, pofonvágja.

Aztán megint szépen letérdepel ágya elé és folytatja a megkezdett imát:

— és ha valami olyant tettem ma, amit nem volt szabad, bocsáss meg nekem, Istenkém, a minthogy te megbocsátasz az ellened vétkezőknek, amen.

II. Az üzletember.

Miskának fogat húztak. Ennél a nagy opecionál Miska nem kiabált és ezért a fogorvos egy uidonatui 20 fillérest adott neki. Miska az iskolában van és mutatja a fényes pénzdarabot szomszédjának, a kis Ignácnak.

— Igazat mondsz ? — kérdi irigyen is, meg gyanakodva is Ignác.

— persze, hogy igazat mondok — mondja Miksa. — Ez a pénz a tied — mondta az orvos ur — mert te egy bátor fiú vagy és nem kiabáltál.

Ignác busán hallgatott. Az apja szegény házaló volt, nem csoda tehát, ha még eddig ő nem juthatott ilyen fényes pénzdarabhoz. És nem tudta elképzelni, hogyan lehetséges az, hogy Miska ilyen könnyen ehhez a szép pénzhez jutott.

Másnap ott látjuk a kis Ignácot a fogorvos előszobájában és ott ült a többi várakozók között.

Kalapját a térdire tette és jól megvigyázta, hogy hogyan viselkednek az emberek, akik az orvos előszobájában vannak. Hol egyik, hol másik ment be egy ajtón és rövid idő múlva ismét viszszajött. Mindegyik nagyon kétségbesetten nézett ki, mikor az ajtón bement és mindegyik szinte megkönnyebbülten, derűs arccal jött vissza.

Mindezt nagyon alaposan megfigyelte Ignác.

Egyszerre valakit ordítani hall Ignác. Egy leánynak a hangja volt.

— No, ez sem kap egy huszfillérest! — gondolta magában Ignác.

Végre rákerült a sor. Beült a székbe és kinyitotta száját.

— Hol az a rossz fog ? — kérdezte a fogorvos.

fogra.

■ Ez az — mondja Ignác és rámutat egy

Az orvos gondosan megvizsgálja a mutatott fogat.

— Hiszen, fiacskám, ennek a fognak semmi baja nincs.

Erre Ignác rögtön egy másik fogára mutatoti.

— Ez a fogad is teljesen egészséges — szólt az orvos.

Kétkedés és elcsüggedés kezdett Ignác leikébe költözni Hol erre, hol arra, hol egy másik fogára mutatott, de az orvos mosolyogva rázta feiét.

Ignác most már könnyeivel küzdött. Hiszen gondolhatta előre, hogy egy olyan szegény fiú, mint ő, nem fog hozzájutni ahhoz a huszfilléreshez.

Végre bátorság költözik leikébe és igy szól az orvoshoz :

— Tessék kihúzni akármelyiket, doktor bácsi, hogy megkaphassam a huszfillérest.

Az orvos kérésére Ignác végre is elmondta, hogy miért jött hozzá.

— Nagy kópé vagy, Fiacskám, — szólott az orvos. Egy jó fog sok-sok huszfilléresnél többet ér. Azonban jó üzletember fog belőled válni és