Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)

1910-02-24 / 8. szám

1910. február 24.___________________________________LOSONCI UJSAQ 5. oldal. Kisipar — szabad ipar. A szabadelvüség kúrát éljük s csak a libe­rális eszmék, irányok és alkotások után vágynak a lelkek. Igaz, hogy már ebben azután vajmi ke­vesen tudunk disztingválni s az ál és talmi libera­lizmus sokszor ül orgiákat a valódi szabadelvüség fölött, csakúgy, amint a szabadság mezeién is sűrűn burjánzik fel a tömegeket megtévesztő sza­badosság. Való igaz, hogy gazdasági életünk sem ment a modernizmus hibáitól és bűneitől. Gazda­sági életünk berendezése nem tud kibontakozni a középkoriasság kereteiből; az erősebb joga ma úgy él, mint évszázadokkal ezelőtt és valóban ma is áll a közmondás : a ki bírja, marja. Kartellek, ringek, trösztök és mesterséges üzemkorlátozások békóiba van szorítva a termelés és ugyanezek foj­togatják, — verseny kizárásával — a fogyasztók millióit; a szabadipar égisze alatt kifejlődött kon­­társág meg tönkretette a kisipart, mely egykoron pedig nemcsak ipari, de főleg nemzeti szempont­ból is jelentős tényező volt a hazában. Szó sincs róla, szép dolog az a szabadság; de csak akkor, ha nem élnek vele vissza — s ha éltető és fejlesztő hatást gyakorol, ahelyett, hogy rombolna. Ám az iparszabadság, a szabadipar, aligha találhat általános dicséretre. Legalább az iparosság közt ma már mindsürübben hallhatók olyan hangok, melyek épen nem szólnak dicsérő­­leg a minden téren s igy a kisipar terén is ér­vényre jutott szabadság felől. Az ország iparos sága kegyelettel emlékezik a régi jó időkre ; sírnak a céhrendszer után, mely patriarchalis és maradi formája mellett is érvényt szerzett a szorgalomnak és tudásnak s nem szolgáltatta ki az egyént a tőke és a kontár szabadverseny esélyeinek. Ha azok közül az urak közül, kik a „misera plebs“ sorsát hivatvák intézni — papíron, — csak egy is akadna, a ki nem madártávlatban vagy elméletben, hanem közelebbről is iparkodnék megismerkedni a kisiparosság nyomott helyzetével, nehéz életviszonyaival — és ha alkalmat keresne arra, hogy megfigyelhesse azt a nehéz munkát és küzdelmet, melyet az országnak ez a számottevő néprétege az élettel a megélhetésért folytat; bi­zonyára beismerne legalább annyit — a mit be­ismerni sehogysem akarnak, hogy: más az elmé­let és másként fest a való élet — és, hogy az elméletben szépen kicirkalmazott alkotások a gya­korlatban nem mindig válnak be, sőt rendszerint olyan eredményeket szülnek, melyeket senki, még az alkotók maguk sem akartak. Épen igy vagyunk az iparszabadsággal is. A libera'izmus magasztos jeligéje alatt létesített szabadipar rendszere a gya­korlati életben épenséggel nem vezetett az óhaj­tott eredményhez. A céhrendszer t~ kisiparosaink által áldott­­nak mondott idejében ipart csak azok űzhettek, akik előbb bizonyságát adták erre való rátermett­ségükre. Az úgynevezett „remeklés“ valódi vizsga volt azokra nézve, kik a „mester* névre pályáz­tak. De még az sem volt elégséges, ha a legény“ jól állotta ki a vizsgát. Ki kellett mutatni azt is. hogy rendelkezik az üzeme és üzlete berendezé­séhez és azoknak az első időben való fentartására okvetlenül szükséges anyagi eszközökkel is. Csak ha e két fontos tényezőnek is a a birtokában volt: adatott meg neki az engedély arra, hogy iparát önállóan gyakorolhassa és csak akkor lett felütve mesterré. Ennek pedig az volt az eredmé­nye, hogy az akkori kisiparos, kellő szakisme­rettel bírva, meg is tudott felelni hivatásának és tiszteséges munkáját, szorgalmát a jól megérde­melt anyagi siker is koronázta Ma egészen másként van a dolog. Ma nem kell szaktudás, nincs vizsga és nincs remekelés. Ma bárki is kiválth tja az iparengedélyt és nyit­hat bármilye üzletet, ha az üzletbe egy „üzlet­vezetőt,, állít be. Mivel pedig ez nem magának dolgozik és a tulajdonos nem ért a munkához, igy áll elő az olcsó és silány tömegtermelés. Az ilyen verseny természetesen kiveszi a törekvő, de szegény iparos szájából a kenyeret, vagy legalább is arra kényszeríti, hogy ő is silány iparcikket állítson elő. Ez a nyitja, a magyarázata annak a sok panasznak, amely mai iparcikkeink felől hallható. Ám legyen iparszabadság. De legyen gon­doskodva arról is, hogy ezáltal a törekvő és ha­zafias kisiparos megélhetése ne legyen veszélyez­tetve. És túlhajtott, hamis liberalizmussal ne ker­gessük ki hazájából a munkást, mert az ennek folytán állandóvá lett vérveszteséget ez a nemzet soká ki nem bírja ! Egy kisiparos. Ne tétovázzék, ===== ha faj a feje, hanem használjon azonnal ÄLT GÓL** 0 tönkre fogja tenni az Ön gyermekének egész­ségét, ha nem tesz ellene gyorsan valamit. SCOTT-féle csukamájolaj Emulsió-ja megszünteti az angolkórt, megerősíti a csonto­kat és egészséges hússal borítja azokat. Azonfelül, és ez az, amit tapasz­talt szülők teljes értéke szerint meg tudnak becsülni — semmi nehéz­séggel nem jár a kis szenvedőt rá­bírni arra, hogy a SCOTT-féle Emulsió-t bevegye, mert kellemes, tejfeles ize van. A gyermek megemészti, még ha a tejtől undorodik is. A SCOTT-féle EMUkSIÓ a legkiválóbb. Egy eredeti üveg ára 2 K 50 f. Kapható minden gyógytárban. leányálmok férflbolonditó kincsek - elbájoló szépségek - szerelmi varázslás s szerelmi láncolat — melyik fiatal leány nem álmodta? Hajdanában öreg vénasszonyoktol sze­relmi italt vettek, manapság a fiatal lányok bölcsebben cselekszenek s a legközelebbi drogériából, gyógyszertárból s illatszer­üzletből Zuck££il-szappant kis csomagolás 1.— kor. nagy csomagolás (ajándék) 2.50 vásárolnak. Zuck2£Í!-krémt közöns. tubus nagy tubus 1.25 kor. 2.50 Zuckooh-szappan s Zuck°°h-krém szépséget alkot mint a tavaszi gyöngyvirág, olcsó és gazdaságos a napi használatban, a miért is a szépészeti szerek eszményképét képezi. Fiatal leányok és asszonyok! Aki szép akar lenni, az csak Znck»Qh-szappannak hódoljon, aki különös szép akar lenni, az Zuckooh-krémet is használjon. Ne halássz, ne kétkedjI Q— maim fnlín Ne nyugodj, ne phenj addig 0“ llClll ICIJC" Vágyatok célját el nem értétek, a |í 14 Ó!lSl l0It t KOUnben szomorú végül maradnak: öllll UilCtJUIV • Valódi kapható Losoncon DENES MIKSA gyógyszertárában Rákóczi-utca 3. a „Magyar Királyihoz Közgazdaság. x A Nógrádmegyei Népbank r. t. közgyűlése. A Nógrádmegyei Népbank Loson­con cegti pénzintézet f. hó 20 án tartotta rendes évi közgyűlését Stepháni Ervin, fü.cki nagybirto­kos elnöklete alatt, a részvényesek élénk részvé­tele mellett. A közgyűlés az igazgatóság jelenté­sét a múlt évi müküdésről egyhangúlag tudomá­sul vette, de egyszersmindt megragadta az alkal­mat arra, hogy az igazgatóságnak az alaptőke felemelés sikeres keresztül viteléért elismerését és köszönetét fejezze ki. Ezen transactió folytán a Nógrádmegyei Népbank az 1910. üzletévet 500000 kor. alaptőkével kezdi meg, mely alaptőke teljesen befizetett 400 kor. névértékű, 1250 drb. részvény­ből áll. Az éviosztalékot az igazgatóság és fel­ügyelőbizottságjavaslatához képest részvényenként 20 kor.-ban alapította meg a közgyűlés s a tarta­lék alapok alapszabályszerü dotálása után a jövő év számlájának javára is visz át 1909. évi n\ ere­ségéből. Letárgyalta azon kívül és egyhangúlag elfogadta a közgy ülés az igazgatóság által előter­jesztett uj alapszabály-tervezetet, majd pedig az alapszabályszerü választásokat ejtette meg. x Pénzintézeti közgyűlés. A „Losonci takarék és hitelbank részvénytársaság“ folyó hó 13-án tartotta meg Török Zoltán elnöklete és a részvényesek élénk érdeklődése mellett 37-ik évi rendes közgyűlését. — Megjelent 42 részvényes, 633 drb részvény képviseletében. — Elnök a köz­gyűlést, miután annak határozktképessége és tör­vény s alapszabályszerü összehívása megállapitatott, megnyitotta, a jegyzőkönyv hitelesítésére Konss József és Rothmann Hermann részvényeseket kér­vén fel, felhívta az igazgatót a zárszámadások és mérleg előterjesztésére. Igazgató előterjesztésében megemlíti az alaptőke felemelésének sikeres voltát, amit világosan bizonyít az elért eredmény; mert mig az 1908. évben 93579 korona 81 fillér volt az intézet nyeresége, addig az 1909. évben a tőke felemelésével megnövekedett anyagi erő si­keres felhasználásával 140.193 korona 44 fillér tiszta nyereség éretett el, ami az előző évivel szembe állítva 466l3 korona 63 fillér nyeremény többletet jelent. Az előterjesztett zárszámadás és mérleg minden egyes tételében elfogadtatott és a közgyűlés úgy az egyes üzletágaknak, mint az eredmények rohamos növekedését örvendetes tu­domásul vette. A megállapított 1909. évi nyere­ménynek, az 1908. évről áthozott 6058 korona 90 fillérrel együtt összesen 146252 korona 34 fillér­nek elosztására vonatkozólag elfogadtatott az igazgatóság javaslata és elhatároztatott, hogy a 2000 darab részvény után á 40 korona, tehát- 80.000 korona : 10°/0 a rendes tartalék 14019 ko­rona 34 fillért; egyéb tartalék dotálására 12029 korona 37 fillér, jótékonycélokra 1* 0, 1401 korona 93 fillér; nyugdíjalapra 5607 korona 73 fillér fi­­zetessék ki, mig 10677 korona 83 fillér felmaradt összegnek az 1910. évi számlára való átvitele ren­deltetett el. A felügyelőbizottság jelentésének fel­olvasása után a közgyűlés úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő bizottságnak az 1909. évre a felmentvényt megadta. A választások megejtésével az igazgatóság és választmányból megbízás le­járta folytán kilépettek újból megválasztattak, mig a felügyelőbizottságba póttagnak Kohn József választatott meg. x Gabona árak. A losonci piacon az el­múlt héten a gabona árak a közetkezők voltak : Búza 27 K 20 f„ rozs 18 K 20 f, árpa 12 K 60 f., zab 14 K 20 f., tengeri 13 K 20 f., szalma 7 korona. Szerkesztői üzenetek. Baby. Bánatos a szive? — A mienk is az lesz, ha ilyen verseket zudit reánk. P. L. Ezzel a kérdéssel legközelebb foglalkozunk- Don Cesár. Lekésett; máskor tessék előbb küldeni. Telefon előfizető. Ebben nem a losonci posta­­hivatal a hibás, tessék a postaigazgatósághoz fordulni. A losonci választókerület függetl és 48-as párt mint laptulajdonos------ Képviselője ------­Kujnis Gyula pártelnök.----- Felelős szerkesztő ----­GELLÉN ENDRE.----------- Szerkesztő ---------­KRISTÓFF SÁNDOR. Egy jó házból való fiú tanulónak felvétetik Kármán Zsigmond könyvnyomdájában Losonc. Tavaszi szinehagyott úri- és női ruhák, csipkefüggönyök, kézimunkák, ágyteri­­tők keztyük stb. a legszebben fes­tetnek és vegyileg tisztittatnak Gyászruhák 48 óra alatt elkészülnek. 2-10 Az Emulsió vásár­lásánál a SCOTT- féle módszer véd­jegyét — a halászt - - kérjük figye­lembe venni. 21—28 H uszár gőzkelmefestő- és vegy­­tisztitó-intézetében Losonc, Kossuth L.-u. 10. Lutocska-ház. Beretvás-pastillát, amely 10 perc alatta legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. í , «« Kapható min- Orvosok által ajánlva. AT3 I.lU, den gyógyszer­­tárban. Készíti: BeretvásTamás gyógyszerész Kispesten. — ä dobozzal ingyen postai szállítás.

Next

/
Thumbnails
Contents