Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)
1910-02-17 / 7. szám
1910. február 17.___________________________________LOSONXHUJS AO______________________________________5. oldal. Bor és pálinka. Az alkoholellenes mozgalom Lozoncon immár közel másfél év óta működik. A további küzdelemre örvendetes biztató jelnek tartom azt a cikket, mely a „Losonci Újság“ február 10-iki számában „Az Antialkoholizmus Jegyében“ cimmel jelent meg bizonyságául annak, hogy az alkohol kérdéssel immár azok is kezdenek nyilvánosan foglalkozni, akik a mozgalmunkban eddig részt nem vettek. A cikk mélyebb bírálásába nem megyek. Szellemes elmefuttatásnak tartom, azonban kötelességem úgy a cikkírót, mint a közönséget az abban foglalt némely téves következtetésre figyelmeztetni. Mindenekelőtt constatálom, hogy a bor részegítő hatását aethylalkohol tartalmának köszöni, ugyan annak az aethyalkoholnak, amely a pálinkának a legfőbö alkotórészét képezi. Ebből az következik, hogy a bor élvezetéből keletkezett betegségek, melyeket alkoholismus néven ismerünk, azonosak a pálinkától számozottakkal. Az orvosi tudomány nem is tesz különbséget, bármily fajta alkoholtartalmú ital okozta légyen azokat. Alkoholismus már ősidők óta van és volt, mielőtt a botlepárlása utján nyert borszeszt (cognac) és a keményítő és cukortartalmú anyagok erjesztése utján nyert spiritust ismerték. Nem szabad .azonban figyelmen kivül hagyni a következőket. Majdnem minden nép életében váltakoznak azok az időszakok, midőn az általános alkoh >lismus hol nagyobb, hol kisebb mértékben van elterjedve. Abból, hogy az ókor legmüve.tebb két népe: a görög meg római a leginkább hódolt a bor élvezetének, nem következik az hogy műveltségét ennek köszönte. Ha f gyelemmel kísérjük történetüket, azt látjuk, hogy az általános alkolismus épen műveltségűk és hatalmuk fénykorában lépett fel és épen alkoslismusuk következtében roskadtak rohamosan össze. Az ókori görög myt hologiából tudjuk, hogy a szőllőt Görögországba Ázsiából hozták át. A szőllőtenyésztés elterjedése nem történhetett meg egyszerre, a földmivelés abban az időben még primitiv volt és ha később, mikor tenyésztése általánosabb lett, a bortermelés fejlődött is, nem valószínű, hogy mindjárt annyi bort termeltek volna, hogy az egész éven át mindennapi használatra elegendő lett volna. Nem szabad figyelmen kivül hagyni azt sem, hogy akkori időben a mezőgazdaság biztonsága nagyon gyönge lábon állott, az ország törzsekre szakadva egymás ellen viselt pusztító háborúkat, melyekben még a mezőkön álló vetést sem kímélték. Azt hiszem, nevezett cikk Írója sem hiszi komolyan, hogy a görögök műveltsége a bor élvezetéből fakadt, hanem igazat ad nekem abban, hogy műveltségük forrása ama gazdag tapasztalatok, melyeket idegen országokban való utazásuk és idegen népekkel való érintkezésük alkalmával szereztek A rómaiak története ugyanerre tanít. A köztársaság idejében puritan erkölcsök uralkodtak mindaddig, mig a bor élvezete általánosabb nem lett, mely azután a felhalmozódott gazdaság folyamánya lett. Ezt Livius is tudta és ő maga is Hannibal \ eresegét annak tulajdonítja, hogy serege a gazdag, kicsapongó Campaniában elpuhult. A rómaiak is műveltségüket nem a bor élvezetnek, hanem világlátottságoknak az idegen eszmék befogadásának és átdolgozásának köszönik. Viszont kétségtelen, hogy úgy a görögök, mint a rómaiak, bukásukat az élvezethajhászásuknak, főképpen a borélvezetnek róhatni fel és helyüket a testileg és szellemileg egészségesebb népeknek kellett átengedniük. A népek nem szenvedtek az egész világon egyszerre ezen betegségben, de amely nép rabjává lett, el is züllött, el is pusztult. Manapság az alkoholismus gyorsabban terjedhet és terjed is, mint az ókorban, vagy a középkorban. Oka a termelési és közlekedési eszközök nagymérvű javulásában rejlik. De hogy a borélvezet ugyanazon káros következményekkel jár, mint a pálinka élvezet, legfőbb bizonyíték erre Olaszország és Franciaország, hol a népesség körében ugyanazon elfajulási tüneteket találjuk, mint a pálinka ivó Oroszországban. De, hogy a műveltségnek nem a borélvezet az oka, legszebb bizonyítéka Finnország és a Skandináv államok, melyeknek népei a legmagasabb kulturális fokon állnak, holott — jobban mondva: azért, mert — e népek legnagyobb része abstinens. Épilyen téves felfogás az, hogy mivel a hires költők gyönyörű bordalokat is Írtak, azért lettek hires költők, azért tudtak szép költeményeket írni, mivel s-.erették a bort ? téves felfogásból kifolyólag a legtöbb fűzfapoéta borhoz folyamodik, hogy ihletet nyerjen. És vájjon használ-e ez ? Hiszen akkor mi sem volna könnyebb, mint költőnek lenni. Némi hasonlóság van a genialis költő ihlete és a bor okozta mámor között, amennyiben a mámoros állapotban a phantasia és illúziók csapongása szabadabb és élénkebb. Azonban a költő ihlete és az alkohol okozta mámor között — hogy találó hasonlattal éljek, mégis akkora a különbség, mint a tenger és pocsolya között. A költő ihlete tudatos és nem azért gyönyörködünk alkotásaiban, mert ügyes színeket farag, hanem mert szép gondolatokat szépen tud kifejezni. Erre a mámoros ember képtelen, mert a gondolatai is zavarosak és azok felett uralkodni nem tud. Végül meg kell még jegyeznem, hogy az alkoholizmus elleni védekezés is ősrégi. Csak utalok Mohamedre, ki vallásos tételé emelte a bortilalmat, de még régebben a spártaiakra, a zsidókról nem is szólva. A középkorban és igyekeztek az alkoholizmusnak gátot vetni, a mértékletességet hirdetve. Az eredmény mégis nulla volt. Oka az alkohol azon sajátságában rejlik, hogy a szervezet könnyen megszokja és rabjává lehet. Ennélfogva a legújabb védekezés ellene, mert biztos sikerrel jár. a teljes abstinentia. És ez keresztülvihető anélkül, hogy akár a szőilőgazdaság, akár a mezőgazdaság, akár a szeszgyárak fennállása és prosperálása veszélyeztetve volna A szeszre ez iparban van egyre fokozódó szükség, a szőllő mint kellemes izü gyümölcs nagy tápértékkel bir és az árpa is megfogja találni alkalmazási módját. Végül az állam kárpótolni fogja magát egyrészt az adózók fokozott munkakereset- és adózóképességéből, másrészt az igazság ügyre, szegényügyre és tébolydákra fordított összegek redukálása utján Magyarországon az alkoholizmus és a degeneratió terjedőben van Ha mint magyar állam fenn akar maradni, úgy az abstinentia útjára kell lépnie. Szilágyi Dezső: Dr. Herz Sándor. Irodalom. Nomád nóták. Költemények Gernany cimlaprajzával. Budapesten, Bichler könyvnyomdájában jelent meg, 84 oldal terjedelemben. 80 A diákság, újabban mindinkább elszakadva a felnőttek életétől, kölön érdekeslelkü szokásokat, életet kezdett megteremteni, érdekes külön osztállyá kezdett kiforrni. Bizonyára összefügésben van evvel, hogy egy napilapunk néhány éve gyűjteni kezdte a diáknótákat; hogy három ifjúsági lapunkat diákok töltik meg, s hogy nem ritkán adnak ki 17—18 éves gyerekek verseskönyveket. De csak nem jött a diákpoéta, akinek versein nyomot hagy a diákélet, kitükröződik a diákiélek. Talán nemcsak az őszinteség hiánya, hanem főképen az is oka volt ennek, hogy a diákélet félszeg romantikája a maga sok egyénivé kiforrott kedves érdekességével nincs hatással lelki életükre. Szilágyi Dezsőnek — egy pesti gimnazistának — talán legnagyobb értéke és érdeme az, hogy szilaj, nemépen jámbor, kissé regényes s mindenesetre jellemző diákéletét megkapoan közvetlen, természetes nótákban Írja meg, hogy első igazi kifejezője a — ma már mondhatni — diákosztály lelkületének. Régi diáknak született; féktelen természete kikirug a hámból ; Csokonaiasan gondtalan, könnyelmű életéből nagy borozásokat, mulatozásokat, egyszersmind gazdag, mély érzésváltozatokat sejtünk meg. Ebben áll egyéniségének legszembeszökőbb, legeredetibb vonása és talán lényege ; igazi régimódi lantosdiák ő, pajzán, itt-ott cinikus, itt-ott diákosan vaskos a humora, Csokonaiasan, boros az életbölcsesége gondtalan, nótás az étete. Úgy színre vig legény is volna, csak a lelke ne volna bus. Nem prédikál, nem szenveleg, nem pózol soha, nem szaval, még csak el sem érzékenyedik soha. Cinikus és — első pillanatra — kissé hideg a költészete, melynek egészséges, dallamos, népies sodrába különben sem illenék holmi műsirás ; a hideg, pajzán külső mögött azonban — ez is jellemzi őt — ottrejtőzik melegen érző, sok sebből siró szive. Csak a temető dalaiban válik kissé szomorúbbá, a hangja ; hogy a halálával foglalkozik, ne ütközzünk meg rajta, hiszen a haldoklóknál csak a gyerekek érzik bizonyosabban közeledni a halálukat. De itt is van benne valami derűs közvetlenség, itt sem pózol siránkozva az ő minden szenvedéseken átle tétovázzék, ______ ha fáj a fej hanem használjon azonnal Beretvás-pastillái, vergődve is férfiasnak, egészségesnek megmaradt diáklelke. S bár itt—ott erősen hat rá Petőfi, bár humora jóizü derűje mellett itt—ott durva, bár van nehány gyönge elbeszélő verse s szívesen látnánk nála több lírát és több modernséget: mindemellett gyönyörködéssel olvassuk érdekes, újsága mellett jellemző egyéniségének legényes, pajzán megnyilatkozásait, vidám, bolondistókos, kedvesbölcseségü nomád nótáit. Első vérbeli diákköltőnket üdvözöljük Szilágyiban, ki fiatal legény lévén nem adja meg lelke minden kincsét. De sokat igér. És már is sokat ad. K A-r. (Ha viszket akinek éjjel - nappal szüntelenül vlszketegsége van s nyugalmát, alvását és sokszor társadalmi létét veszélyezteti, az sajnálatraméltó. Ámbár ez csak bőringerlésre mutat, mégsem létezett ezideig oly szer ez ellen, ami ennek a kínos helyzetnek véget vetett volna. Hetek sőt hónapokon át ezen bajban szenvedők kétségbe vannak esve, testileg s lelkileg megtörve, képtelenek társaságban mozogni. Sokszor csak egy kis pontot képez a bőrön, amely rettenetesen viszket s a vakaró ujjat önkivületlenül magához készteti. Ez rendesen a kezdete s rosszabbodó viszketegségre vezet. A viszketegség okai még eddig nem lettek kikutatva, miután azonban a betegség jeleinek tekinthető, úgy minden ilyen esetben amúgy is az orvosi tanácsra kell hallgatni. Sok orvos S viszketegbetegek különösen hangsúlyozzák a Zucker-féle szabad, gyógyszappan kedvező s gyors hatását. A vastag fehér hab ezen szappan által előírás szerint alkalmazva, azonnali enyhülést s a viszketegség beszüntetését hozza magával, úgy, hogy végre teljesen elmúlik. Ezen idegbántó borbajt a Zucker-féle szabad, gyógyszappan segélyével egyszerűen s a legnagyobb reménynyel el lehet távolítani. ^megrendelésnél a következő különbségre kell ügyelni: Zucker szabad. 35°/0-os gyógy szappan ja a leghathatósab s legnagyobb. Darabja 2 kor. 50 fill. Zucker szabad. 15°/0-os gyógyszappanja, hatásában s mennyiségében gyengébb. Daiabjalkor. Ehhez való Zuckoo5l"krém (zsirtalanitó) a bőrkrémek gyöngye. Egy tubus ára 2 kor. 50 fi'l,, kis tubus 1.25 kor. Valődi~kaphatő*Losoncon DENES MIKSA gyógyszertárában „Magyar Királyihoz Rákóczi-utca 3. Várandós anyák erősítő és az erősitéssel egyidejűleg üditőszert találnak a SCOTT-féle csukamájolaj Emulsióban. Gyors és erőteljes hatása meglep és gyönyörködtet mindenkit. Bevétele kellemes, emésztése könnvü. AzEmulsió vásárlásánál a SCOTT- féle módszer védjegyét—a halászt -- kérjük figyelembe venni. 20—28 Egy kísérlet meg fogja Önt győzni, hogy az esetében mily jótékony hatású. Szoptatás esetében a A SCOTT-féle Emulsió elejét veszi a bágyadtságnak, bőségesen biztosítja a tejet, rózsás és virágzó arcúvá teszi a gyermeket. A SCOTT-féle EMULSIÓ a legkiválóbb. Egy eredeti üveg ára 2 K 50 f. Kapható minden gyógytárban. Közgazdaság. x Piaci árak Losoncon. A lefolyt héten a gabona és takarmány ára a következő volt : búza 27‘20, rozs 18'40, árpa 1T60, zab 14‘20 és tengeri 13'20 korona métermázsánként. S vágott hús ára pedig marhahús 120, II. minőség 112, borjúhús 152, II. minőség 144, és sertéshús 144 fillér kilónként. amely 10perc alatta legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. , nn Kapható min- Orvosok által ajánlva, fä 1.2U. den gyógyszertárban. Készíti: BeretvásTamás gyógyszerész Kispesten. — 3 dobozzal ingyen postai szállítás.
