Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)
1910-02-17 / 7. szám
1910. február 17.__________________________________LOSONCI UJ S A O 3. oldal. Mindezideig az illetékes hatósághoz utasítottuk a panaszt tevőket; most azonban látjuk, hogy a hatóság szigorú fellépése sem tudja már fékelzi az élelmiszerek forgalomba hozatalánál előforduló visszaéléseket. Laptársunk a „Losonc és Vidéke“ f. évi 6-ik számában az élelmiszerekkel való visszaéléséről elmélkedve, a következőképpen nyilatkozik: „Hibásak vagyunk mi is, a sajtó. Ugyan hagyjunk már egyszer békét a megbolygatott hármas szövetségnek és Aerenthal politikájának Törődjünk a lakótársaink életével, egészségével is. Mi, az újság, pellengérezzen ki minden piaci hamisítót. Pellengérezzen akkor, mikor még a hatóság nem rendeli a vádlott terhére a büntetésnek sajtóban való meghirdetését. A piaci élelem hamisítás minden esetét mondja meg a maga újságjának az olvasó. És aztán a bűnben fogant embertől ne vegyen senki Bojkottálják. Adjunk szigorú példát arra, hogy mi vár a piaci hamisítókra. Majd csak a jobb eszükhöz kapnak azok is és véget vehetünk a piaci hamisításnak.“ És teljesen igazat kell, hogy adjunk laptársunknak. A visszaéléseknek és a becsületes kereskedelem és ipar tisztességtelen konkurrenciájának csak akkor vehetjük elejét, ha az igazságot nem rejtjük többé a véka alá, hanem szigorúan a közönség itélőszéke elé állítjuk a vétkeseket. Ezt megtennünk annál inkább is kötelességünk, mert a rendőrhatóság gyakorta szab ki ugyan büntetéseket az élelmiszerek hamisítása, vagy tisztátalan kezelése miatt, de ez többnyire nem jön nyilvánosságra s a megbírságolt tovább folytatja kis játékait s bírja tovább a közönség bizalmát, mert üzelmeiről senki sgm tud. Maradjunk legelőször a legfontosabb elelmicikknél : a húsnál. A rendőrhatóság pl. még 1907. esztendőben, a tisztátalan kezelés és romlott kusnak árubabocsájtása miatt többször érzékeny pénzbírsággal sújtotta Schönwald Lipót losonci hentes- és mészáros iparost. És mindezek dacára a következő 1908. évben, azután pedig az 1909-ik évben is többszőr adott alkalmat a rendőrségnek, hogy ellene közegészségügyi kihágások miatt fellépjen. Ilyen visszaélésekre, amidőn ami saját testi épségünk, egészségünk van kockára téve, kötelessége a sajtónak, hogy rámutasson Mert felháborító dolog az, ha a drága pénzen megfizetett husnemüt, tisztátalan és egészségtelen állapotban szolgálják ki számunkra A város a legtávolabbi határokig elment, amidőn — talán erőnkön felül is — oly modernül berendezett vágóhidat épittetett, ami által a vágott húsnak a legtisztább módon és az egészségügyi követelményeknek megfelelően való kezelését lehetővé tette. Itt tehát nem lehet mentség semmi. Ezt igazolja az, hogy a többi husárusitássa! foglalkozó iparosok sohasem jönnek megütközésbe az egészségügyi szabályokkal. Sőt, amint látjuk, minden törekvésük oda irányul, hogy a hús kiszolgálása kifogástalan tiszta s Ízléses legyen. Emellett bizonyít azon örvendetes körülmény is, hogy a legutóbbi időkben a Rakóci-utcában egy fényes és valóságos látványosság számba menő hentes és mészáros üzlet alakult. Ezen üzlet tulajdonossainak Duda, Drasdik és Zubor mészáros iparosoknak meglátszik, hogy legfőbb gondját képezi, a vásárló közönségnek a legteljesebb bizalomra méltó kiszolgálása. Sajnáljuk, hogy ezt Schőnwald Lipótról is nem mondhatjuk el ezúttal ; reméljük azonban, hogy ő is okulni fog, s arra törekszik majd minden igyekezetével, hogy megnyerje az iránta megingott bizalmat. Nem akarunk a sajtó fegyverével támadni, csupán megvédeni a becsületes kereskedelmet és az ipart, az oly áramlatok ellen, amelyekkel szemben egy szolid eszközökkel dolgozó iparos, vagy kereskedő, teljesen védetlenül áll. És éppen azért nem fogjuk elhallgatni a hamis mérleget használók és az élelmi szerekkel visszaélők tizeiméit sem. Nagyböjtben. Kedves barátném 1 Hamvazkodjunk szaporán ! Mert bizony reánk fér, hiszen sok álnokság, szerfölötti kíváncsiság, korlataikbol ki-kitörő érzelmek, mulatni vágyás, nagyképűsködés, meg mit tudom én még miféle erényeknek hazudott gyöngeségek nem egyszer voltak fölöttünk urak a farsangnak immár lezajlott, rövidre szabott napjaikban. Most már magunkba kell szállanunk mindnyájunknak, azoknak is, kik a farsang napjaiban elbizakodottságukban, elkapatottsagukban épen nem tudták a társadalom egyes tagjait igaz értékükben esztimálni s abbeli érzelmeik tulfeszitettségében illetéktelenül s nem épen udvariasan érintették többeknek épen intelligenciájukból folyó érzékenységét, valamint azoknak is, kik teljesen a farsangi napok szeszélyére bízták magukat s engedték, hogy a szeszélyes farsang kezében labdákként hányódjanak ide s amoda. Veled szemben, édes barátném, én is hamut hintek fejemre, mert nagyon tudom, hogy már előbb vártad e levelemet, mégis az emberi termé’ szetbe olyan erősen belenőtt lustálkodás zsákmá' nyává lettem. Váljunk be őszintén mindent, amin1 illik is barátnőkhöz, hiszen már leáldozott a bohó farsang, komoly magábaszállással s őszinte gyónással teljesen ránk nehezedik a nagyböjt. Hát igen. Megígértem, hogy irni fogok Neked a mi farsangunk clou-járól, a városunkban állomásozó közös hadseregbeli két ezred tisztjei által rendezett húshagyó keddi mulatságról, a fővárosból azon melegében ide szállított úgynevezett vörös bálról. Persze ezt már előbb kellett volna tennem, már Ígéretem szerint is, dehát mint már föntebb be is vallottam, az a mindnyájunk által közösen imádott lustaság még a bojt komor napjaiban se eresztett ki kellemes karjaiból. Meg még mint ki fog tűnni, egyéb is járult e kellemes tünethez. Bocsáss meg kérlek, az én szempontomból nagyon is megokolt késedelmemért s én — ez őszinte vallomásom nyomán íme szórom is enfejemre a megbánás böjti hamuját. No de azért ne essünk épen tettető bünbánatba, mert ez még a farsang bohóskodó napjaiba se illenék bele, hanem egész vigkedélylyel pillantsunk egy csöppecskét vissza az elmúlt farsang utolsó éjszakájára, illetőleg a két ezredbeli tisztek által ez alkalommal rendezett mulatságra. Hát ami engemet illet, én szívesen is tekintenék vissza erre s neked adva Ígéretem szerint ezen eleven közvetetlen visszaemlékezés nyomán is kellene tégedet, édesem, tudósítanom, de ezt már farsangi tréfából sem tehetem, mert hát, hogy is mondjam, — a mulatság rendezőkkel valami oknál fogva, bizonyára megérdemlett játékot űztek a farsang pajkos koboldjai s igy a társadalmunk intelligens rétegének több tagja számára egészen a megcimezésig jutott meghívók s ezek között a mi részünkre szánt is, a rendületlen rend kacagtató gunyjára céljaikhoz nem jutottak, vagy egészen más irányba indulva másoknak jutottak kezeihez, mely körülmény valószínűleg még akkor is felötlő volna, ha ez nem épen az előzékenység, udvariasság, tapintatosság és pedáns rend kikiáltott képviselői közt merült volna föl. Valamelyik deák poéta irja valahol, hogy néha még a derék Homérosz is szunyókál, akinek ezt a szunyókálást az egész világ elnézi, hiszen az öreg Homérosz több ezredév óta élvezi ám már az egész miveit világ részéről elismert tekintélynek igen-igen magas fokát. De te azért, kedves barátném, nem maradsz ám hoppon, mint ahogy én s velem együtt többen is maradtak a legelőzékenyebb, legtapintatosabb társadalmi osztály figyelmétől (?) Nem bizony, mert ime értesítés nyomán tudósítalak, hogy a húshagyó keddi vörösbál nagy szenzációk közt folyt le, előre is nagy volt a hire, mindenütt erről beszélgettek, ami ilyen kis városban mint a miénk természetes is. A bálterem igen szépen volt feldíszítve s vérvörösen világítva, a karzat egyenesen menyországgá volt alakítva, melynek ajtajánál óriási kulccsal a kezében maga Szent Péter állott egy 25-ös baka képébe varázsolva. A meglepő keretet zsúfolásig betöltötte a közönség, melynek női része vörös dominóba volt burkolva, a férfiak Irakban vörös nyakkendővel s vörös mellényben jelentek meg Természetes, hogy a hőség szokatlan volt s szakadatlanul általánosan zümmögő zsongás hallatszott, ami a szokásos kedélyességet illeti, azt csak a tréfálkozó, csintalan groteszk koboldok valahogyan elcsempészték s loptak a kedélyesség virágai helyébe afféle selyempapirosból készült ibolyákat, rózsákat, krizanthemumokat, melyek pedig ezelőtt a mulatságokon ismeretlen növények voltak s ha föl-föl tűnt is egy-egy szál igazi virága a kedélyességnek, még azon is föl tűnt a virágházi erőltetettség. Mindazonáltal az egész mulatság sokaknak nagyon tetszet. Erősen benyúlt és behatolt a mulatság zaja a hamvazó szerdába. íme, kívánságodat szívesen teljesítettem, amennyire lehetett, s ha a kép nem egészen eleven, arról nem tehetek mert csak másodkézbeli másolatot s nem a közvetlen hatásokat visszatükröztető eleven karcolatot nyújthattam neked. Elégedjél meg, kedvesem ezzel is, mert még talán még az ennyire színes kép se illik bele a nagy böjt hamvazkodó megalázkodásába. Ha már kivetted részedet a farsang utolsó fellobbanásából s játszóan gyönyörködött lelked az elképzelt mulatságban, most jer, jer, hintsünk fejünkre hamvat, várjuk a jövő farsangot, mikor is valószínűleg együtt megyünk el a tiszti mulatságba, addig pedig igyekezzünk jótékonyságunkkal segíteni a szenvedőkön s siránkozó árvák arcáról törüljük a lepergő könyeket Ölel szeretettel barátnőd Cinerária. Svärdström Valborg hangversenye. Ritka művészi élvezésben volt része f. hó 12 én Losonc és vidéki közönségének. Nem kisebb művésznő, mint a svéd nemzet csalogánya hangversenyezet a Vigadó nagytermében, melyet a művészetért rajongó közönség teljesen megtöltött. — A bájos megjelenésű északi csillag változatos műsorral szolgált. — A nagy európai centrumokban is fényes sikereket aratott művésznő ragyogó éneke és bűbájos előadása az egész estén át lebilincselve tartotta hallgatóságát. — Első száma a „Nürnbergi baba“ áriája volt, melyben az előadás müvészestét csodálhattuk. — Énekének báját, hangjának változatosságát, előadásának mesteri magáslatait nem bírálhatjuk meg az azt megillető művészi értelemmel. De beszámolhatunk arról, hogy ének művészetének közvetlen élvezése mily benyomásokat keltett bennünk. Elragadó volt az a közvetlen negédesség, melylyel Löwe-nek „Lefelé a lépcsőn“ c. dalát énekelte. A kis leány naiv félénkségét, pajzán örömét és ártatlan vigságát édesen ecsetelte, Bájos volt „Az anya a bölcsőnél“ c. kis dal és megható „Az anyai szív“ tragikuma. A méltán kiérdemelt tapsvihar orkánná emelkedett, amikor a művésznő, aki a magyarok iránti szeretetéből és rokonérzéséből kifolyóan magyarul is megtanult, az „Ősz utójá“-t énekelte el a magyar dalok melankolikus szépségének tökéletes kidomboritásával. Az általános tetszésnek engedve még Tarnaynak második magyar darabját ráadásként adta elő. Ének művészetének fényes és elragadó bizonyítékait a „Killingdans“ és a „Les füles de Cadix“ cimü dalokban mutatta be. A művésznő édesen csengő, behízelgő zenéjü hangja, bájos és mesterkéletlen előadása, a gyönyörű pianissimok, a hosszú lélegzetű trillák, a merészelt ugrásu decimák biztonsága és a szükség szerint merész és erőteljes hanghordozás valósággal lebüvölték és extasisba hozták a hallgatóságot. Emelte még a hatást az a gyönyörűen discret és művészies kiséret. melylyel Tarnay Alajos ismert zongoraművész játéka a művésznő énekéhez simult. Ez a kisérés önmagában is egy remekmű volt. Elismerés illeti meg a hangverseny rendezőjét Kármán Zsigmondot is, hogy Losonc városát ily kimagasló kulturális esemény örömében és élvezetében részesítette. HÍREK. Tájékoztató. Február 20. Az ev. ifjúság felolvasó-estélye d. u. fél 5 órakor a tanitóképző-intézet tornatermében. Február 27-én. Az izr. leányegylet Mikszáth-ünnepélye. Március 12-én. A losonci izr. leányegylet ibolyafüzérkéje a Vigadóban. Április íí-án. Az ág. hitv. ev. nőegyesület hangversenye a Vigadóban Kaszinói közgyűlés. A losonci kaszinó idei közgyűlését f. hó 13-án tartotta meg. Török Zoltán elnök üdvözölte a szép számban megjelent tagokat s kifejezte azon reményét, hogy ezután nagyobb számban fogják a kaszinó helyiségeit is látogatni, mint eddig. Felolvastatott az igazgatói jelentés, melyet a közgyűlés helyeslőleg tudomásul vett. Úgyszintén jóváhagyta az egyesület múlt évi zárszámadását és az 1910. évi költségvetést. Megválasztatott újból a tisztikar és a választmány kevés változtatással. Az indítványok során az elnök bejelentette a választmány azon javaslatát, mely szerint a kaszinói élet fellendítésének céljából a választmány 3 helyettes igazgatóval egészitessék ki. A közgyűlés ez indítványt elfogadta és az uj tisztségeket idb. Beniczky Kálmán, Wohl R. Adolf és Schmidbacher József őrnaggyal töltötte be. Az indítványok során még dr. Gergely Ödön szólalt fel abból az indokból, mert a kaszinói élet fellendítését még a 3 uj igazgatói tisztség szervezésével elérhetőnek nem tartja. Indítványozta, hogy utasittassék a választmány arra, hogy legkésőbb március lő-ig az alapszabályokban előirt olyan estélyt rendezzen, mely a kaszinói élet fellendítésére és Losonc kulturális közéletének emelésére alkalmas. Dr. Gergely Ödön indítványát a közgyűlés
