Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)
1910-12-22 / 54. szám
2 oldal______________________________________________LOSO NCI U J S A O 1910. december 22. koronával (ezek rövidesen a tőzsdén is fognak jegyeztetni) és 50 koronás 1/10-ed részvények; ez utóbbiak közül minden 10 darab bármikor becserélhető egy darab 500 koronás részvényért. Felvilágosítással szívesen szolgál dr. Vályi Béla és dr. Sebestyén Gyula ügyvédek. Az uj intézet — minthogy a megalakulás különös alakszerűséghez kötve nincs — előreláthatólag már január első napjaiben megkezdi működését. Hatósági hússzék. Nyilatkozik a városi állatorvos. A „Losonci Újság“ f. hó 15-iki számában „Hatósági mészárszék“ cim alatt egy cikk jelent meg, melyre vonatkozólag hivatalos kötelességemnek tartom a következőket közzé tenni. Losonc r. t. városa nem «Hatósági mészárszéket» hanem „Hatósági Husszéket“ akar felállítani, melyet a husvizsgálat tárgyában kiadott a földmivelésügyi miniszter 54,300—1908. számú rendeletének 101 §-a előir. A hatósági husszékbe csak olyan hús lesz kimérve — a hús tápértékének megfelelő árban — melyet a mészáros rendes mészárszékében most sem mérhet ki, mert az a rendes húsnál csekélyebb értékű. Pároló felállítása esetén pedig olyan hús, mely egészségi szempontból kifogás alá esik — és jelenleg megsemmisítjük — párolás által pedig emberi egészségre ártalmatlanná és élvezetre alkalmasé tesszük és mint csekélyebb értékű hús szintén a hatósági husszékbe lesz kimérve. Ezekből világosan látható, hogy a „Hatósági Husszék“ és „Pároló“ felálitása nem csinát a mészárosoknak konkurenciát és nem nehezíti meg azok helyzetét, hanem ellenkezőleg éppen a mészárosok anyagi érdekeit védi, mivel ezáltal sok olyan húst fognak tudni értékesíteni — persze nem a napi árban, a fogyasztó közönség rovására, hanem a tápértéknek megfelelő árban — melyet mostanáig meg kellett semmisíteni. Maga a fent nevezett rendelet is megakadályozza azt, hogy a hatósági husszék a mészárosoknak konkurenciát csináljon, mivel a 104. § ában kimondja, hogy a hatósági husszékben iparszerüleg húst árusítani tilos A hatósági husszékbe tehát csak akkor kapható hús, hogyha a mészárosok által rendes fogyasztásra levágott állatok közt akad olyan, melynek húsát a husvizsgáló állatorvos kénytelen valami oknál fogva a hatósági husszékbe utalni. A hatósági husszék és pároló elsősorban közegészségügyi intézmény és csak indirekt utón befolyásolja egy-egy város húsárait, mivel egy olyan városba, hol hatósági husszék és pároló ■nincs — mert e kettő szinte elválaszthatatlan — a husvizsgáló állatorvos kénytelen minden olyan húst, mely a közegészségügyet a legcsekélyebb módon is veszélyezteti a közfogyasztástól eltiltani és megsemmisíteni; természetes, hogy az ilyen városok vágóhidján az elkobzások gyakoriak lesznek melyről aztán az állattenyésztők és hizlalók is — már saját veszteségük révén is — tudomást szereznek és egy pár év alatt egész köztudomásúvá válik, hogy ennek és ennek a városnak a közvágóhidján gyakoriak az elkobzások, úgy hogy ilyen városok vágóhidjára nem szívesen vagy csak jópénzért adnak el marhát, ami maga után vonja tehát azt, hogy a mészáros kénytelen lesz az árdifferenciát a fogyasztó közönségre kiróni. Nem tartom tehát a husdrágaság csökkentésére egy cseppet sem veszedelmes eszköznek a hatósági husszék és pároló felállítását —■ mint azt a fentemlitett cikk írja — hanem elkerülhetetlenül szükségesnek látom, mivel ezek nélküi a husvizsgálat csak a vágóhíd kirének vagy a közegészségügynek rovására történhetik. Lantos Jenő városi állatorvos. A Dr. Borovszky-féle BOROLIN a csoda háziszer, az emberiség megváltója. Egy bedörzsölésre megszüntet azonnal fej és fogfájást, elvágja és az összes rheumatikus és csuzos és giiniőkóros, izom és izületi fájdalmakat. Égési és fagyási sebeket azonnal meggyógyít. Kiváló fertőtlenítő hatásánál fogva pedig a legjobb óvszer. — Ezer és ezer háláira!. Főelárusitás Losoncon: Várad y Adolf drogueriája Pereskedő szécsényi orvosok, Prágai Samu szécsényi fakereskedő 1908. év október havában két napig tartó betegség után Váradon meghalt. Dr. tinger Vilmos Ágost szécsényi járásorvos gyanúsnak találván a váratlan halálesetet, abban a hiszemben, hogy az elhunytnak kezelőorvossáí, dr. Mahrer József szécsényi körorvost, akivel ellenséges viszonyban állott, mulasztás terheli, állásából kifolyólag sürgős előterjesztést tett a balassagyarmati kir. ügyészséghez, hogy a váratlan haláleset ügyében indítsa meg a nyomozást. A kir ügyészség helyt adott az előterjesztésnek és két vizsgálóbíróval és két törvényszéki orvossal kiszált a helyszínére a nyomozás megejtésére és mivel a holttestet akkor már eltemették, a vizsgálóbíró az ügyészség indítványa alapján elrendelte a holttest exhumálását. Az eset természetesen Szécsényben nagy feltűnést keltett, de legjobban bántotta dr. Mahrer József körorvost, aki azután a Nógrádi és Honti Híradó 1908. október 20-án megjelent számában erős támadást intézett dr. Finga Vilmos Ákos járásorvos ellen, akiről a következőket irta: „Általá nosan megbotránkozást keltő eset foglalkoztatja Szécsény és vidéke lakosságát. Dr Finger Vilmos járásorvosnak az a szokása, hogy az orvosokat bemártsa. Járja-e, hogy a kegyelet durván, avatatlanul s tapintatlanul megsértessék ? Úgy hírlik, hogy a hátramaradottak egyike kutyakorbácscsal szándékozik a kérdésre feleletet Fingernél keresni Finger a följelentésekből valóságos sportot üz, zaklatja és terrorizálja a járás közönségét.“ A közleménynek e része miatt dr. Finger Vilmos Ágost járásorvos rágalmazásért sajtópert indított dr. Mahrer József körorvos ellen. Múlt héten tárgyalta ezt. a rágalmazási sajtópert a budapesti büntető törvényszék esküdtbirósága, mint delegált bíróság, dr. Jamniczky biró elnöklésével. A tárgyaláson a vádlott orvost dr. Pongrácz Sándor ügyvéd védte, a panaszos orvos jogi képviselője dr. Vándor Mihály ügyvéd volt. Mahrer József vádlott beimerte, hogy az inkriminált közleményt ő irta és kérte az inkriminált állítások tekintetében a valódiság bizonyításának megengedését és bejelentette az erre vonatkozó tanúit. A bíróság e kérelem fölött határozathozatalra vonult vissza. A bíróság helytadott a valódiság bizonyítása iránt előterjesztett kérelemnek. A bizonyítási eljárás során kiderült, hogy a vádlott és a panaszos orvos 1907. évi február havában együtt pályáztak az ujonan rendszeresített szécsényi járási tisztiorvosi állásra. Dr. Mahrer József mindent elkövetett, hogy ezt az állásr elnyerje, de nem ért célt, mert 1907. április havában dr. Finger Vilmos Ágostot nevezték ki járásorvosnak. Ettől kezdve a két orvos között elkeseredett harc dúlt. Már többek közt azt hiresztelte szerencsésebb kollégájáról, hogy nincs is doktori diplomája é; hogy csak Kossuth Ferenc protekciója ulján lett kinevezve. Ezenkívül akciót indított ellene az orvosszövetség lapjában is. A bíróság ismertette azokat a följelentéseket is, amelyeket a vádlott adott be dr. Finger járási tisztiorvos ellen, ennek hivatali működését kifogásolva, Több tanú kihallgatása után a perbeszédekre került a sor. Az esküdtek fölmentő verdiktje alapján a bíróság a vádlott orvost fölmentette a rágalmazás sajtóvétségének vádja alól. A fölmentő Ítélet ellen a panaszos orvos jogi képviselője semmiségi panaszt jelentett be. % HÍREK. Szent karácsony napja ! Ahitatos lélekkel várjuk jöttödet. Mert mindenkinek szoktál hozni valamit: ajándékot, lelki békességet vagy szivbeli megnyugvást. De nem nyugodt a mi lelkünk, nem teljes a mi örömünk. Idegen országokból hozod ajándékaidat s ezért nem kedves az nekünk. Az áhitat szent érzését lelkünk háborgása váltja fel, nyomja el. A szeretetnek karácsonyfájára a külföld émelygős kínálatára 12 millió korona értékű idegen süteményt, csokoládé- és cukorka-féle tárgyat aggattunk fel. Valóságos öngyilkosság ez nemzetgazdasági szempontból. A karácsonyfa alá rakott gyermekjátékokból hét és fél millió korona értéküt idegen gyár fabrikált s idegen ország népe rakja érte zsebre a pénzt. Gyermekek ! Mondjátok meg annak a jóságos angyalnak, hogy ne hozzon többé nektek idegen gyártmányú játékszert! És ti felnőttek, kik szintén részesültök ilyenkor a szeretet adományából, vegyétek észre, hogy az a sok diszmü, melyet ilyenkor kapni szoktatok, nyolc épen hogy kifelé indultunk, aztán az aranypénzeket lefaragva, kidolgozva visszaadtuk a felügyelő urnák, öt arany hiányzott . . . Anya: Mit, neked is ?! Apa\ Mit beszélsz?! Nekem is?! . . .A Jakabnak, a Blumenthal Jakabnak hiányzott öt arany, és — no hallottál ilyet! — megtalálták nála, eldugta az izé, az inge alá. Rögtön elcsapták az ostoba gazembert. Anya (csöndesen, határozottan): Nem gazember. Apa : Nem gazember ?! Nem huta ?! Már hogyne volna az ?! Lop, — pénzt lop! . . . Mi az a pénz, — nem értem. Az a kis darab arany, ott tisztítják a szomszédban, a gyárban, én vágom, simítom, faragom, könnyebbítem, meg a többiek, aztán beteszik a gépbe, ott a közelemben, ott kép vésődik rá és készen van az aranypénz . . . Hát mi ez ?! Olyan nagy, szent dolog ez, hogy lopni szabad érte, a becsületet odaadni érle ?! Én tudom, mi a pénz; én csinálom, hát tudom, hogy nem bűbájos szent dolog az; — ostoba gazember, aki lopja. Anya : Te nem tudod, mi a pénz . . . Mert te csinálod ... te nem tudod, mi a pénz . . . nagy dolog az, mindenható. Te nem tudod, én sem ... de másutt, messze, tudják. — A pénz, a pénz ! . . . (Kis szünet; érteden álmatag szemmel maguk elé merednek). Apa: Hozd be a vacsorát. (Áz anya a konyhába megy, — a nyitva hagyott ajtón átlátszik a tűzhely — majd csakhamar visszajön az étellel. Tóbiás leül enni). Apa : Te, mi van most veled? Anya (tompán): Hazajött Laci. Apa (örömmel) : Igen ? Hát miért nem mondtad már előbb ? Hol van ?! . . . És, te — miért mondod ezt igy ? Anya (sóhajt, lassan a szobaajtóhoz megy, kinyitja) : Laci, gyere be. Fiú (pár másodperc múlva roskadozva bejön ; kissé megkönnyebbült, de még szorong és szomorú ; könnyezve borul apjára): Jóestét, édesapám ! Apa: Isten hozott, fiam ! No ülj le ; és beszélj. — Igaz is a, hát hogy’ jöhetsz te most haza, húszadikán ?! Fiú: (kis szünet után, fakó hangon) : Szabadságot kaptam a főnökömtől, — a Weisztól . . (Anya s fiú hallgat, kellemetlen csönd ; apa bámulja őket). Apa : Úgy ?! És mennyi időre adott szabadságot a gazdád ? Fiú : A gazdám, igen, bizonyára . . . sokáig. Apa: No jó, hálistennek. — De mi van veletek ? ... Mi ez ? Mit titkoltok előlem ? Anya s fiú : Semmit, semmit. (Most s már előbb is izgalmas feszengésben, szorongásban ültek). Apa: Hát együnk. — De még forró az étel. — Addig átnézem az újságot. (Belső zsebéből kivesz egy krajcáros újságot). Ahogy az elébb belepillantottam, mintha a gazdád nevét láttam volna benne . . . (Anya s fiú megrezzen). De akkor nem olvastam el, siettem . . . Hol is van ? ... De ti miért ijedtetek úgy meg ? . . . — Mi ez ? . . . (Egy helyen olvasni kezd, mind izgatottabb lesz, arca elsötétül, eltorzul, feláll s ordítva): Te, hát hazudtál?! . . . Szerencsétlen ostoba gazember, raboltál, pénzt raboltál, gyilkoltál Anya : Ah ! Apa: . . . gyilkoltál pénz miatt, te! Te! . . Fiú: Hazudtam. Apa : Szerencsétlen te, most becsuknak, bezárnak, tán föl is akasztanak . . , És miért tetted, miért ?! Fiú (kivesz a zsebéből egy csomó aranyat s az asztalra önti, szomorú szeretettel nézve rájok) : Ezekért tettem. Apa : Ezekért a fényes karikákért öltél embert, ezekért ? ! Amiket talán épen az én késem faragott ily kerekre, ezekért ömlött egy embernek a vére?; Talán épen az én kezem alatt lettek ily kerek semmiségekké, — ezekért raboltál, gyilkoltál, ezekért tetted magad tönkre, ó te szerencséden ostoba gazember ? ! Fiú (több erővel, mint eddig): Ha tönkre tettem magam értük, ők majd talprasegitenek újra. Apa (még mindig felháborodva); Ezek az apró, csillogó holmik ? ! Fiú : Csak ott a kezed alatt, a gyárban apró holmik ezek, mikor kikerülnek onnét, odakünn a városokban — mindenható szent dolgokká nőnek. És meggyógyítanak, és ha tönkre tetted magad, talprasegitenek. Apa : Ezek itt, ezek ? 1 — De mégis, miért kellett tünkretenned magad ? Fiú (halkan): Mikor egy-egy aranyat láttam, mindig büszkén gondoltam rád édesapám, hogy te csinálod azt a drága jószágot, amiért a mi egész városunk élt, dolgozott. És szomorúan gondoltam
