Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)
1910-12-01 / 51. szám
2. oTdal. LOSONCI ÚJSÁG 1910. december 1. az egyik vagy másik oldalon való elfogultság kizárása emberileg lehetetlen. De nem megnyugtató az egyháztanács határozata azért, mert a körülmények kellő ismerete mellett az eddig beígért vételár kevés, kevés anynyira, hogy még csak meg sem közelíti azt az összeget, melyen a földek kellő hozzáértéssel értékesíthetők. Több oldalról szerzett tapasztalatunk, miszerint a r. kath. egyház földjei, különösen ha a velük kapcsolatos homokszedési jogot figyelembe vesszük, 100000 korona értéket képviselnek mezőgazdasági kihasználás céljaira. Ámde, ami a földeket különösen értékessé s igy a hozott egyháztanácsi katározatot elfogadhatatlanna teszi, az azoknak a városhoz közelfekvő volta. Kétségtelen, hogy a Yidefalva felé vezető ut a város fejlődésének, épülésének éppen olyan természetes iránya, mint a Gács vagy Losoncapátfalvn felé vezető utak. Losoncon majdnem minden ember tudja, hogy a telek ára a város belterületén mily rohamosan emelkedik és hogy ma már a gácsi vagy apátfalusi utak menten is háztelek négyszögölenként 10—15 koronán alul nem kapható. Ott vannak továbbá a falragaszok utján ismert várostol távol eső ortvány-uti (Tamási felé levő) földek, melyeknek négyszögölét 3-5 koronájával adogatják. Mindezek ismerete után azt hisszük, hogy annak a szegény r. kath. egyháznak földjeit ölenként 1 koronával elvesztegetni a inai állapotok mellett lehetetlenség és ha megtörténnék, könynyelmüség. Könnyelműség, mert hiszen a földek háztelek céljaira a minimális 2 korona ölenkénti ar mellett 112,000 koronát, a minden különös nehézség nélkül elérhető 3 korona vételár mellett 168,000 koronát, szóval szerény számítás mellett kétszer, sőt háromszor annvit érnek, mint az eddig kínált vételár, nem is említve, hogy fokozott körültekintekintés és utánjárással e földekért négyszögölenként kiparcellázás utján rövid időn belül legalább 5—6 korona vételárat lehetne elérni, amikor is a plébánossal kötött megállapodás utján az ő jövedelmének elégséges szaporítása mellett, ha tán nem is teljes egészében, de jó részében a templom kérdést és minden körülmények között az iskola körüli kérdéseket megoldani s a hívők adófizetési terhén könnyíteni lehetne. Hogy végül mi a célja a városnak a földek megvételével — lekerülvén ez ügy tárgyalása a november 26 iki közgyűlés napirendjéről — nem tudjuk s azt kritikatárgyává egyelőre még nem tehetjük. így erről csak annyit mondhatunk, miszerint ha ingyen telkekként akarja azt valamely jövőben létesítendő iparvállalatoknak juttatni, úgy e bőkezűsége nagyon drága lesz, e város potadóval már úgy is túlterhelt polgárságának ; ha pedig a várost vételi szándékában ugyan az a spekuláció vezeti, mint amely ama építészünket vezette, ki a földekért 40,000 koronát Ígért, úgy nem tartjuk a varoshoz egészen méltónak a szegény r. k. egyház kárára spekulálni. Városi közgyűlés. (A költségvetés elfogadása.) Lupus. Szokatlan élénkség uralkodott a város képviselőtestületének szombaton tartott rendkívüli közgyűlésén. A városatyák érdeklődését a napirendre tűzött költségvetési előirányzatnak tárgyalása keltette fel főként. A város közigazgatási életében a költségvelés megállapítása kétségkívül a leglényegesebb momentum. De különösen fontossá vált ez a jelenesetben, amikor a költségvetés jelentékeny pótadó emelkedést kíván. Loyálisan elismerjük, hogy a múlt évben létesített különféle városi intézmények, kövezés, csatornázás, aszfaltozás, kolera elleni védekezés stb. stb. a közterheknek is rohamos emelkedését okozták. De amikor ezt elismerjük, még nem mondtunk le arról a jogunkról és kötelességünkről, hogy a közterhek emelését bírálat tárgyává tegyük. Az az óriási drágaság, amely országszerte és minden téren fellépett, óvatosságra int és elővigyázatosságot tanácsol. A húr már nagyon ki van feszítve. Mértékletesen és a súlyos körülményekkel számotvetve szabad csak a terheket a polgárság vállaira rakni, mert félő, hogy a teherpróbát nem álljuk ki és katasztrófával végződik városunknak modernné, széppé tételére való törekvésünk. Mert nem lehet célja sem a város vezetőségének, sem a minden javaslatot úgyszólván kritika nélkül megszavazó képviselőtestületnek, hogy cifra nyomorúság legyen a nevünk. Okszerű gazdálkodást kell folytatnunk és csakis erőinkhez mért terheket szabad vállalnunk. A város gazdálkodásának s a költségvetési tervezet helyességének bírálatában alapos ismeretet, hozzáértést és elismerésreméltó szókimondást árult el Sacher Gusztáv képviselőtéstületi tag. Felszólalásában rámutatott a költségvetési előirányzat hibáira és hiányaira. Különösen elismerést érdemelt a risztviselők fizetésjavitása ügyében tanúsított magatartásával. Egy olyan város, mint Losonc, ahol milliókat költenek el különféle közintézmények létesítésére s igen gyakran indokolatlan gavallériával jár el a nehéz pénzeket kereső vállalatokkal szemben : nem szabad hogy szűkkeblűén elzárkózzék tisztviselőinek jogos és méltámyos igényei elől. Losonc város tisztviselői s különösen kisebb tisztviselői nyomorúságosán vannak dotálva. Hogy csak egy-két példát említsünk, nem-e abszurd-állapot az, hogy Losonc r. t. város főjegyzője kisebb fizetést húz, mint a legutolsó falusi körjegyző. Nem nevetséges-e az a méltánytalanság, hogy a községi biró, ki egyúttal könyvtáros is, 27 évi szolgálat után csupán évi 40 koronával kap több fizetést, mint a gépirónő. Avagy szabad volt-e elzárkóznia a költségvetési albizottságnak és azután a közgyűlésnek a nyomorgó napidijasok s rendőrök, szolgák stb. fizetésének egy pár koronával való javítása elől ebben a kietlen drága időben. Sok olyan pontja van a költségvetésnek, sok olyan ága gazdálkodási rendszerünknek, ahol kis jóakarattal lehetne fedezetet találni arra a pár száz koronányi összegre, amelyből kitelnék a napidijasok és rendőrök fizetésjavitása. Tíz és százezreknek a hovaforditásánál s felhasználásánál talán nem járnak el olyan minuciózus takarékossággal ; de a nyomorgó kis embereken való segítésnél fennen lobogtatjuk a takarékosság zászlaját. Ez a takarékosság mezébe öltözött szükkeblüség volt egyik legsajnálatosabb jellemvonása a közgyűlésnek. Egyebekben a közgyűlés, ahol több üdvös és már régen orvoslásra szoruló ügy nyert elintézést, változatlanul elfogadta a tanács által javasolt költségvetés tervezetet. A közgyűlés a következőképpen folyt le: Wagner Sándor polgármester megnyitván a közgyűlést üdvözölte a nagy számban megjelent képviselőtestületi tagokat. Baskay Ferenc főjegyző bemutatta a tanács jegyzőkönyveit. A polgármester előterjesztésére a közgyűlés a budapesti Egyetemi Énekkarok vezetőségének a Kossut-szobor alap gyarapítására rendezett hangversenyükért hálás köszönetét szavazott. Dezső Samu vámfelügyelő és Schwarcz Izrael fogyasztási adókezelő fizetésjavitás iránti kérelmét a közgyűlés méltányosnak találta s fizetésüket 200—20.) koronával magasabb összegre emelte. Címzésüknek megváltoztatását azonban csakis a városi tisztikar címzésének végleges rendezése alkalmával fogják rendezni. Özv. Zorkóczy Jánosné városi óvónő fizetésének cs korpótlékának végösszege 1600 k.-ban állapíttatott meg, A többi óvónők és segédovónők fizetése 100—100 koronával emeltetett s részükre 100 koronás ötödéves kot pótlék biztosíttatott. Az óvodai dajkák fizetése egyenként 300 koronára, lakbérük. 120 komára emeltetett s 50 korona korpótlék állapíttatott meg. A rendőrlegénység, a tűzoltók és szolgák fizetésrendezésének javaslata felett kisebb vita induit meg. Dr. Sacher Aladár, Dr. Hertsko Jenő, Konss József felszólalásaikban pártolták a fizetésfelemelést Török Zoltán: A szegény emberek helyzetén segíteni kell, ez igaz, azonban most, amikor a pótadó rohamosan növekedik, mindig azzal a kívánsággal találkozunk, hogy a fizetést emelni kell Fischer József -. Hí szükség van rá ! Török Zoltán : Egy napidijrs nem kaphat 700 lorintot, mert ha most a fizetésemelésekkel nem állunk meg, akkor a város a tönk szélére jut. Ott kell spórolni, ahol lehet. Sacher Gusztáv: Ne spóroljunk 180 koronákkal, ott spóroljunk, ahol muszáj. Majd rá fogok mutatni a költségvetés tárgyalásánál, hogy hol kel' takarékoskodnunk. A legnagyobb lelki nyugalommal ajánlhatom, hogy adjuk meg azt. amit kívánnak. Fischer József : Adjuk meg a létminimumot. Dortsák Lajos : Adjunk annyit, mint az állam. Kujnis Gyula tanácsnok: A pótadó nagyrészéi a közigazgatas emészti fel. Azonban mindig a kistisztviselők voltak azok, akik rövidséget szenvedtek. Fizessünk érdem szerint, de követeljünk pontos munkát. Ajánlom a tanács javaslatát elfogadásra. Ezek után a rendőrlegénység, tűzoltók s a szolgaszemélyzet fizetését a közgyűlés az eddig élvezett drágasági pótlékoknak megfelelő összeggel emelte, részükre minden 5 év után 4 ízben esedékes 50 koronás korpotlék biztosíttatott s lakbérük 120 koronáról 200 koronára emeltetett. — Vagyis, majdnem semmit sem kaptak ! Szilágyi János ligetőr kérelme, kötelességeinek hanyag teljesítése miatt elutasittatott; Sztreborni János kályhafütő részére a kért 120 korona lakbér megad itott. A költségvetés. Sacher Gásztáv : Engedőimet kérek a tisztelt közgyűléstől, hogy hosszasabban szólhassak hozzá a városi költségvetés tervezetéhez. A város terheinek emelésénél nagyon sok körülményre kell tekintettel lennünk. Úgy kell gazdálkodnunk, hogy erőinket túl ne haladjuk. A cifra épületek, a különféle intézmények mit sein érnek, ha ezek mellett a polgárság tönkre megy. Dr. Honti Rezső : Sacher Guszti egészen nagy szónoknak növi ki magát. Sacher Gusztáv: Ha a költségvetési tervezetet végig szemléljük, nagyon sok kifogásolni valót találunk benne. A város gazdálkodása nem a legjobb alapokra van fektetve. Dr. Honti Rezső: Vigyázz, rosszul leszel. Dr. Keszler Lipót: Mi talán hamarabb leszünk rosszul. Sacher Gusztáv: A város pénzügyi viszonyait kell elsősorban is rendezni. Azután sorban felemlíti azokat a sérelmeket, amelyek részint a költségvetésben, részint a költségvetéssel kapcsolatban a város gazdasági hátrá nyaként szerepelnek. 400000 koronánk van Pesten, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankban elhelyezve. Ezen összeg után a bank csupán 3'/,% kamatot fizet. Miért nem hozzuk haza ezt a pénzt ? A losonci bankok szívesen fizetnének 47j°/o kamatot is A tüzérlaktanyai épületek fentartására tízezer korona van felvéve a költségvetésben. Ez az alig pár esztendős épület rengeteg pénzébe kerül a városnak. Hogyan van ez a kaszárnya felépítve ? Hol volt a mérnök, az épitésfelügyelő-bizottság ? Gyönyörű gazdálkodás az, ha egy ötéves uj épületnek fentartására évenként tízezer koronánál többet kell elpocsékolni. De ezen rengeteg pénzáldozatok ellenére is pusztul a városi vagyon, hisz magában a városháza udvarában is düledezik az istálló. Elhanyagolják a városi épületeket, lassanként hagyják tönkremenni s csak mikor nagy pénzáldozattal lehet rajta segíteni, akkor veszik észre a hibákat. Ne tétovázz k9 ===== lia táj a lej e. hanem használjon azonnal Beretvás-pasíiliát, amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. * . «« Kapható min-Orvosek által ajánlva. ru3 L&U. den gyógyszertárban. Készíti: Beretvás Tamás gyógyszerész Kispesten. — ö dobozzal ingyen postai számlás
