Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)

1910-11-10 / 48. szám

2. oldal. LOSONCI UJSAO 1910. november 10. A hivatalos értesitésadások ideje felek részére a változás dacára az egész vonalon megmaradt. Megmaradt csekély kivétellel úgy az időpontok, mint pedig az óra szá­mok tekintetében. Csodálatos módon csak telekkönyvi hivatalnál állottak be különös módosítások. Azelőtt a telekkönyvi okmány­tár délelőtt 9-től 11-ig és délután 3-tól 4-ig, szóval naponkint három órán keresztül állott a felek rendelkezésére. Ma d. e. 9-től 1-ig, szóval négy teljes órán keresztül járhatunk. Ez kétségkívül előnyös a jogkereső közön­ségre. Ámde ne legyünk nagyon meghatva. Mert viszont az irattári s kiadóhivatalok 9-től 11-ig adnak felvilágosítást, holott ezek azelőtt éppen úgy, mint az okmánytár, 9-től 11-ig és 3-tól 4-ig voltak nyitva. Itt tehát már egy órácskát elcsípett az uj beosztás a felektől. Ez kissé fonák intézkedés, amin javí­tani kell. Kétségtelen, hogy úgy a telek­könyvtár, mint a kiadó s különösen a telek­könyvi irattár egymással teljesen összefüggő hivatalok. Kell tehát, hogy a jogkereső felek ezek mindegyikét ugyanazon idő alatt fel­kereshessék. Rémitő helyzetek állanak kérem — a mostani rendszer mellett elő. Valaki — tegyük fel — féltizenegykor megy a telekkönyvtárba. Jussa van hozzá. Ott az egyetlen mindenki által ráncigáit, jobbról­­balról cibált, negyedóránként leszidott «fel­­világosító »-tói nagynehezen, háromnegyed tizenegyre megkapja a kért telekjegyzőköny­vet. Közbe esetleg egy pillantást kell vet­nie gyönyörűen és szakszerűen készített vadonatúj térképeink valamelyikére is, mig végül, — mert se a telekjegyzőköny, se a térkép eléggé megnyugtató adatokat nem nyújt, vagy mert a telekkönyv megtekintése direkt valamely irattári csomó számának megtudását is célozta, — a telekkönyvi irat­tárba készül. Ámde a varjuk és szarkák által igazgatott toronyóra időközben kegyet­len pontossággal elverte a tizenegyet, — s a rideg kezelő az ügyrendre s a szigorú ukázokra utalással elutasít, sőt kiutasít. Mit tegyen a szerény ügyfél ? Kénytelen itt maradni rövid pár perc kedvéért másnap reggelig. Bizonyos, hogy az ily beosztás amint nem igazságos, nem is logikus. Alig van ember, akivel igazán megértetni lehetne azt, hogy miért nem lehet az egymással szoro­san kapcsolatos hivatalos helyiségek egyi­kében ugyanazon ideig felvilágosítást sze­rezni, mint a másikban ? Lupus. VÁROSI ÜGYEK. (—) Költségvetés. Az 1911. évi költség­­vetés összeállítására kiküldött szükebbkörü bizott­ság a költségvetésére vonatkozó s a közgyűlés elé terjesztendő javaslat elkészítése mellett Dezső Soma, Schwarz Izrael, az óvónők s a szolgasze­mélyzet előterjesztett kérelmével és több ezekhez hasonló nagyjelentőségű ügygyei foglalkozott októ­ber 20. és 31. napján. Dezső Soma és Schwarz Izrael fizetésrende­zés és hivatali címzésük megváltoztatása iránt elő­terjesztett kérelmének részben helyt adva, ügybuz­­góságuk jutalmául fizetésüket 200—200 koronával emelte, állásuk végleges rendezését pedig a szer­vezési szabályrendelet módosításáig halasztotta. Az óvónők s a szolgaszemélyzet törzsfizetését és lakbérét felemelte s számukra ÍOO kor., illetve 50 koronás ötödéves korpótlékot állapított meg. Ugylátszik, az illetékes körök kezdik már belátni — amit tisztviselők és szolgák annyi éven át oly sokszor hangoztattak , hogy az élet drága, az I. rendű szükségleti tárgyak : az élelmi­szerek és lakások ára a múlthoz viszonyítva 30—40 százalékkal emelkedett, hogy a fizetés időnkénti emelkedése „a munkakedvet fokozza, a jövőjéért aggódó egyén önbizalmát növeli , s magának a végzett munkának értékét is növelni képes. Reméljük, hogy ez a tisztánlátás, ez a jóa­karat nem csak időleges s a tisztviselők illetmé­nyeinek nemsokára bekövetkező rendezésénél is is fogja jótékony hatását éreztetni, nehogy akik az illetményrendezésnél elsők látszottak lenni, utolsók legyenek! Gondoskodott a bizottság a költségvetésben a vigadó tetőzetének újjáépítési költségeiről, intéz­kedett a városház udvarán uralkodó botrányos állapotok megszüntetéséről, s e célból utasítani javasolja a városi mérnököt, hogy a gazdasági udvar megfelelő helyre való kihelyezésére vonat­kozó javaslatát tervek és költségvetésekkel felsze­relve mielőbb mutassa be. A kolera elleni véde­kezésre 8500 K., könyvtári katalógus összeállítá­sára 400 korona, az 1910. évi népszámlálás költ ségeire 1500 korona előirányozásái s a Szilassy­­család részére fizetett telekbér megváltását javasolja. A háztartási alap költségeinek mérlegét kővetkezőképen állítja meg: szükséglet 583.037 K 78 fill, fedezet 410.699 „ 08 hiány 122.338 „ 70 fill., mely 73%'os községi pódadóval fedezendő. A bizottság a számvevőség által összeallitótt könyvtár-, szegény-, menház-, kövezetvám és és közmunka alapot változatlanul, a többi alapot megfelelő változtatással ajánlja a közgyűlésnek elfogadásra, külön csatornázási alapot létesít s a köztisztasági alapot már az uj köztisztasági sza­bályrendelet alapján állítja össze. (—) Városi közgyűlés. Egy teljes negyed­órát rabolt el a képviselőtestületi tagok drága idejéből a közügy. Tizenöt percig tartott a keddi városi közgyűlés. Hogy mit lehet 15 perc alatt e'intézni, azt megmutatja a letárgyalt tárgysoro­zat. Bemutatták a tanács jegyzőkönyveit és a törvényhatósági határozatokat. Elfogadta a köz­gyűlés a müjég értékesítése céljából tartott árlej­tés és eredménye ügyeben előterjesztett tanácsi javaslatot és a Feiner Gyulával kötendő adás­vételi jogügyletre vonatkozó tanácsi javaslatot A tisztviselő telepen lévő 300 négyszögölnyi ingat­lan elidegenítésének ügyét a közgyűlés határozat képtelensége miatt le kellett venni a napirendről. Azután Sacher Gusztáv képviselőtestületi tag interpellálta a polgármeste.t az artézi kutak elké­szíttetése tárgyában. Az artézi kutakra 100.000 koronát szavazott meg a közgyűlés a múlt év julius havában s azóta semmi intézkedés sem történt a közegészségügyi viszonyainkat oly közelről érintő artézi kutak furatása ügyében. — Sacher Gusztáv interpellációjára a polgármester válaszolt, bejelentvén, hogy az artézi kutak létesítésére vonatkozó javaslat a városi mérnöki hivatalnál van véleményezés végett. A vizkutatasi eredmé­nyek és a beérkezett ajánlat tanulmányozása után a mérnöki hivatal rövidesen megteszi véle­­ményes jelentését. (—) Pénz áll a házhoz. A Pesti Magy r Kereskedelmi B mk e napokban utalta ki a város pénztárába 23,000 koronát, az 1.400,000 koronás nagy kölcsönből. Ezen összegből folyósittatott a Sükey-utca megnyitása folytán megvett Feiner-féle ház költsége. (—) Aszfaltozás. A gyalogjáróknak aszfalt­­burkolattal való ellátása a Madách-, Kármán-, Mező-utcák és a Zólyomi- és Füleki utak kiasz­faltozásával már befejezést nyert. A teljesített asz­faltmunkálatoknak hivatalos átvétele még nem tör­tént meg Idejekorán bátorkodunk tehát a köve­­zetvám-bizottság figyelmét felhívni a munkálatok lelkiismeretes megvizsgálására, hogy ezzel is úgy ne járjunk, mint a kissebesi gránitkőbányák r. t. munkálataival. Különösen indokolt a nagyobb körültekintés és gazdaságosabb viselkedés ebben a drága pótadós világban. (—) A müjég értékesítése. A közvágó­hídon termelt müjég értékesítése céljából a múlt hetekben tartatott meg az árlejtés. Az árlepésen az egyedül árverező Sacher Soma nyerte el a ter­melt müjég értékesítését métermázsánként 1 K 50 fillér kikiáltási árban. Ezt az árlejtési eredményt a kedden tartott városi közgyűlés helybenhagyta. A város gazdasági érdekét ismét nem tartotta szem előtt a közgyűlés, amikor a minimális kikiáltási áron kótyavetyélte el a müjég értékesítési jogát. Mert igy nem csoda, ha a pótadó emelkedik, ami­dőn a nyereséggel biztató intézményekkel úgy bármak el, miként a fenti ábra mutatja. Reméljük azonban, hogy a törvényhatóság nem fogja jóvá­hagyni a városi közgyűlésnek a város gazdasági érdeke ellen való vétkezését. (—) Hidpróba. Az Iskola-utcában épített vasbeton hídnak a teherpróbája tegnap folyt le. A hidat a kocsiút teljes szélességében, mintegy 1500 q (15 waggon) súlyú kővel terhelték meg. A hid ezen terhelés mellett a teherpróbát jól kiállotta, mert semmiféle lényeges változást nem szenvedett A hidat, melyet a Fried és Adorján cég megbízá­sából Sebestyén Móric mérnök épített, e napokban adták át a közforgalomnak. (—) A Nagybég-utcán véges-végig minden tiz lépésre egy-egy gödör nyílik. Azonban még más is nyílik : alkalom nyílik kinek-kinek kezét vagy nyakát törni, ahogy éppen jön, a diszkréten világított utcában, ha csak jóelőre nem szerzett tudomást arról, hogy a Nagybég-utcában most faültetések folynak. Fákat pedig úgy kell ültetni, hogy először jó mély vermeket ás valaki és más esik bele. Nos igen, mert a mély gödröket befö­­detlenül hagyják a közbiztonság és a járó-kelők testi épségének mérhetetlen nagy kárára. Megfelebbezett határozat. Nem kerékkötés. Járatlanságot és szelíd tudatlanságot szándé­kozik eloszlatni az a hozzánk érkezett levél, a melyet az alábbiakban teljes egészében közlünk. Tekintetes szerkesztőség! A „Losonc és Vidéke“ című lap 1910. évi november 6-iki számában „Kerékkötés“ cim alatt egy cikket tesz közzé, amelyre válaszolni óhajtok és kérem a tekintetes szerkesztőséget, szívesked­jék soraimnak becses lapjában helyt adni. Mindennekelőtt engedje meg a tek szerkesz­tőség, arra kérnem, hogy a szóban forgó szálloda, gőzfürdő és színház ügyeben magam és társaim nevében a városi képviselőtestület határozata ellen beadott felebbezésemet becses lapjában teljes egészében közzétegyem, miután magából a feleb­­bezésből is kitűnik, mennyire nem kerékkötés volt annak célja. S igy legalább a „Losonc és Vidéke“ cikkírója is módot szerez a felebbezés megismerésére, mert ugylátszik, a cikk megírása előtt annyi fáradságot sem vett magának, hogy a felebbezést, amelyről cikkezik, elolvasta volna. Ugylátom, hogy a tisztelt cikkíró ur nem bir tudomással ennek, a városra nézve oly fontos ügynek állásáról. A felebbezés beadása után ugyanis a jelzett intézmények megvalósítása cél­jából értekezlet tartatott, amelyen én is részt vettem, az ügyet egészébei helyeseltem, s azt is kijelentettem, hogy a kibocsátandó részvényekből jegyezni fogok, sőt cgv szükebbkörü bizottság is kilett küldve, hogy ezen üggyel foglalkozzanak — igy tehát ezen ügy nem szünetel. — Ezzel is igazolva van az, hogy én ezt az ügyet nem hát­ráltatom. A felebbezés benyújtásakor az én és tár­saim intentiója az volt, hogy a város anyagi áldo­zata csupán abban az esetben vehető igénybe, ha a kérdéses épületek létesítése biztosittatik, és igy e felebbezés tisztán a város közönségének ér­dekét szolgálja. Mindezekből látható hogy mi nem gátolni, hanem inkább biztosítani akartuk az érintett kultur követelmények megvalósítását. A tekintetes szerkesztőség szivességeért kö­szönetét mondva maradtam Losonc 1910 november hó 7-én. Kiváló tisztelettel Sacher Gusztáv. Szívesen teszünk eleget Sacher Gusztáv képviselőtestületi tag kérelmének, annál is inkább, mert a különféle árnyalatú véleménynyilvánítások csak tisztázni fogják ezt a nagyjelentőségű ügyet. És igy, ha a „Losonc és Vidéke“ talán nem is, de a könnyebb felfogású közönség látni fogja, hogy iit legföljebb aggodalmaskodásról, azonban akadékoskodásról, kerékkötésről szó sincs. Egyebekben a felebbezés a következő : Tekintetes Közgyűlés ! A folyó évi október hó 3-án tartott közgyű­lésen hozott 348. számú határozatot ezennel tisz­telettel megfelebhezzük, miután ez a városra nézve sérelmes és kérjük ezen felebbezésünket a felebb­­viteli hatósághoz felterjeszteni. Elismerjük, hogy a város fejlődése szem­pontjából szükséges a mai kornak megfelelő szál-Xc tétovázzék,----- — ha isij st feje, hanem használjon azonnal Beretvas-pastillát, amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. « , «« Kapható min-Orvosok által ajánlva. ^13 I.tU. den gyógyszer­­tárban. Készíti: Beretvás Tamás gyógyszerész Kispesten. 3 dobozzal ingyen postai szállítás

Next

/
Thumbnails
Contents