Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)
1910-11-03 / 47. szám
2. oldal. LOSONCI UJSAO 1910. november 3. s és kényelmesebb is 20 -40 lépcsőt föli vagy le megjárni és a város középpontjában élni, mint ugyanannyiszor 1000—1500 métert gyalogolni, üzletektől, postától, kultúrintézményektől távol élni. Meg aztán gondoljuk meg, hogy ma minden házhoz kutat (és pedig egészségtelen rósz vizűt) kell építeni, a félreeső helyeknek s a zöld kocsiknak költségeit és kellemetlenségeit kell fizetni és tűrni, a cselédségnek többet kell fizetni s mégis a vizhozatal (kivált az ivóvíz az ártézi kútról) időpocsékolásba kerül, a csatornák rossz szaguak, a kényelmünk nincs meg. Ha mind e sok kiadást összegezzük, kiderül, hogy a vízvezeték bevezetése tulajdonképeu minden egyes polgárnak egyenesen megtakarítást jelentene, ezenfelül egészséget, kényelmet, tisztaságot, csínt. Ezenfelül nyer és csinosodik, városiasodik a város is és mi magunk is sokat adnánk azért is, ha fejlett, igazi városban lakhatunk és nem alföldi jellegű, poros, egészségtelen, unamas falu-városban. Igaz ugyan, hogy belterületen a háztelkek drágábbak, de ha utána számítunk, hogy évente mennyibe kerül az utcaburkolás, közvilágítás, csatornázás, vízvezeték, abort-ügyeknek rendezése, világossá válik, hogy mégis sokkal gazdaságosabb a belterületen építkezni. E város vezetősége és polgársága nehány év óta derekas buzgalommal, elszántsággal és korszerű látókörrel megkezdette e városnak közintézményekkel való fölruházását, a városiasitás nagy és áldásos munkáját. Mindezeknek legfontosabbja, kiegészítője és koronája: a vízvezeték létesítése. Ez irányban is történtek már lépések, amelyek azonban még nem hozták meg a várt eredményt. Városunk számára nehezebb forrásvizet találni, az ártézi vizek is gyérek, de mindez nem akadály, ma már sokkal kedvezőtlenebb fekvésű alföldi városok is meg tudják oldani ez akadályokat, 40 - Ó0 méteres fúrt vagy ásott kutak is teljesen kielégítő vezetéki vizet szolgáltathatnak, sőt Losoncnál kisebb arab városkák is még esővizgyüjtőkkel is sikeresen megoldják ez igényt. A vízvezetéknek előbb-utóbb úgyis mindenesetre csak meg kell lennie és jobb előbb, mig kevesebbe kerül, mert minden halogatás, mialatt a város mind szélesebbre terjeszkedik, csak a megoldás drágaságát növeli. Tehát mindeme indokok alapján, melyeket már mind mint közfelfogásban levő dolgokat, mindnyájunk meggyőződéséből irtunk ki, igyekezzünk a dolgot mielőbb dűlőre vinni. Amily bátor, eszélyes erélyt tanúsított e város az eddigi közintézmények bevezetésében és elterjesztésében, ugyané bátorság és erély fokozattabb kifejtésére kérünk minden egyes polgárt és városvezetőt a vízvezeték legfontosabb közmüvének megteremtésében. Minden egyes polgár lássa be, hogy itt minden polgár egyéni érdekei teljesen azonosak e város közérdekével, hogy a vízvezeték bármekkora költségei a legtermékenyebb s legáldásosabb beruházás lesznek. És a város vezetősége erélyesen és eszélyesen siessen, hogy városunknak e legnagyobb arányú és örökre szóló föllenditése az ő tervei alapján az ő nevéhez méltó dicsérettel s haladással fűződve mielőbb létesülhessen. Bodor. A horvát választások. A horvát választásokon Khuen kormány Tomasics-csal a kellő többséget megszerezni nem tudta. Már a választásokat megelőzőleg az hirlett, hogy erre a várt esetre az országgyűlést újból feloszlattatja s uj választásokat irat ki. Ezt most — az eredmény kedvezőtlen lévén, bizonyára meg is fogja cselekedni. Nem érintjük itt a lefolyt horvát választások eredményét az anyaországra való vonatkozásában. Csupán csak azt, a Khuen kormányt élénken jellemző tényt szögezzük le, hogy a most megválasztott horvát parlament feloszlatását is már eleve kilátásba helyezte s ma, ’ért Tomasics próbálkozása balul ütött ki, rövidesen cl is határozza Emlékezzünk' Még mielőtt a lélekkufárság minden eszközével a munkapárt nálunk a többség hatalmát magához nem ragadta, még amikor ez az osztráknak mindent beígérő s igy annak bizonyára igen kedves bár mint látjuk, lenézett kor-Volt még két krajcárod, mit csináltál vele? — Annak furcsa a története. Almát akartam venni a kis húgomnak, aki még sohasem evett almát. Szép szőke haja van, nem olyan fakó, mint az enyém és kék a szeme. Nagyon szeretem. — Megvetted az almát ? Nem én! Ahogy a végállomásra értünk a kalauz lelökött a kocsiról és megtépázott, de a borravalót nem adta vissza. Kiöltöttem rá a nyelvemet, akkor rendőrt szólított és megkergetett. Nem ért utol. Akkor aztán megláttam két fiút aki pénzbe játszott. Néztem őket egy ideig, végre én is beálltam. Elnyerték a pénzemet. Tudom, hogy megcsaltak, de nem mertem szólni, mert erősebbek voltak. Ha nagy leszek majd én is csalok. Lihegett a fáradtságtól és én elvettem tőle két cserepet, hogy könnyítsék a terhén. Biztattam, hogy igy hamarább érünk haza. Nem akarta ideadni. — Ohó! hogy azt mondja a fizetségnél, hogy maga vitte! — szólott ravaszkodó szemhunyorgatással. — Inkább leülök egy kicsit. — Voltál már becsukva ? — kéreztem. — Egyszer. -— S miért ? — Vállat vont. — Egy urnák kilopták a zsebéből a bugyellárisát, én ott állottam a közelben és a rendőr engem fogott el. Pedig láttam az igazi tolvajt. — Miért nem szóltál hát ? Csudálkozva nézett rajtam végig, mintha a méltatlankodás érzete izgatná, nyersen odavágta : — Ohó, csak nem leszek tán besúgó ? — S mit csinálsz majd azzal a pénzzel amit én adok majd neked ? — Okosabb dolgot. A pálinka még nem nekem való s köhögni- sem akarok. Veszek majd tiz krajcárért húsz darab esti újságot, azt eladom és lesz húsz krajcárom. Aztán holnap veszek húsz krajcárért negyven darab újságot és estére már negyven krajcárom lesz . . . Azt hiszem ha igy folytatom két hét múlva már sok pénzem lesz. Cs k kitudnam számítani, hogy mennyi ? So vargo vágy tüzelt a tekintetében, úgy nézett maga elé, aztán habozva és félénken szólott: — Kérem szépen, inkább a fele pénzért viszem majd haza holnap, amit vásárol, csak számítsa ki, hogy mennyi pénzem lesz két hét múlva. Kivettem a ceruzát és elkezdtem számolni. Magam is megvoltam lepve az eredménytől. Hallod e fiú, hisz te gazdag ember leszel !- Mennyi ? Mennyi ? — sürgetett. — Ha mindennap eladod az újságot és mindig az egész pénzzel veszel újságokat két hét múlva ezerharminckét forintod lesz és húsz krajcár. — Igazán annyi? — A két szeme merengő vágyai volt tele és az egész teste reszketett. Istenem de jó lessz! De nehéz lesz azt úgy megszerezni. Mert tudod-e, hogy hány újságot kell eladnod az utolso napon? — Nagyon sokai? — Több mint százezer újságot. Nagyott sóhajtott, azután felállott és mint akinek sürgős a dolga, gyorsan elkezdett futni, hogy alig tudtam vele lépést tartani. Mintha mar ott lebegne előtte az a mese sok pénz. . . Előtte, fölötte, minden felől kínálkozott csábítóan, elbűvölő csengéssel, amilyen muzsikája csakis a pénznek van. Megittasul tőle, ha hallja. Úgy szaladt most is utána. Közben pedig dünnyögte magában szilárd tökéltség hangján:- El fogom adni mind . . . mind. Egy órával utóbb — már el is felejtettem az én budapesti gyerekemet — az almási téren vitt keresztül az utam. Hát kit látok ott. A cseréphordó fiút, ahogy egy pádon ülve bámészkodik. — Mit csinálsz itt ? — kérdeztem. — Mikor látsz az üzlethez? — Annak befütyültek — kacag a fiú. Ide jöttem megint játszott az a két fiú pénzre. Akt hittem hogy most már eltanultam tőlük a mesterséget, de megint becsaptak Pénz volt, nincs. Aztán mikor látta az arcomról, hogy sajnálkozom rajta, hízelkedve hozzá tette : — Tudja mit ? adjon kölcsön egy hatost, ha nagyobb leszek jobban értek a csaláshoz, majd visszafizetem mánynak halvány sejtelme sem volt arról, hogy próbálkozása a választásokon miképen fog végződni, sőt amidőn a minden felül jövő hírek olyanok voltak, hogy kevés reménye volt még ahhoz is, hogy egyáltalán többsége lesz, nálunk is pengetni kezdte, hogy egy kellő, mindent megszavazó gerinctelen többség híján uj választásoknak állít elébe. A horvát viszonyokból szerzett tapasztalatok igazolni fogják, hogy meg is tette volna, mert már vállalkozása idején tudta és tudhatta, hogy magyar kormány mindazt, amit ő beígért Ausztriának, másként mint egy óriási és feltétlenül szolgalelkű többség birtokában keresztül vini nem képes. És e tapasztalat, a Khuen kormány bizakodása, hogy a már nálunk használt eszközök újabb és fokozottabb alkalmazása Horvátországban is sikerülni fog egyszer, a sok egyéb eddigi s majd ezentúl szerzett tapasztalatok közt szintén az ő oda nem való voltát igazolja; igazolja aznak dacára is, hogy oly óriási párt áll mögötte, milyennel eddig magyar kormány tán-tán soha se rendelkezett. A Khuen-kormány Horvátországban ugyanis a többség megszerzése céljából éppen úgy megtett mindent, amit megtett annak idején nálunk. Exponensei, csatlósai Horvátországban a pressió. visszáélés minden eszközeit bizonyára éppen úgy kihasználták, mint ahogy kihasználták nálunk. — Felhasznált ott is minden eszközt, hogy az ellenzéki pártokat letörje, amint elkövetett és elkövettetett nálunk is mindent, hogy letiporja azokat a pártokat, melyek a nemzeti aspirációknak harcosai és beszolgáltassa a béke pálmrága s a „nemzeti munka jelszava alatt Ausztriának mindazt, amit csak szeme-szája kivén. Ezt a lefolyó események mutatják s a közel jövő, még inkább tanúskodni fog róla. Ámde amig nálunk kis részben az örökölt visszavonás, korán bekövetkező elernyedés, főleg azonban sokaknak kapzsisága, megvásárolhatósága és a megalkuvás még ennek a kormánynak is segítségére volt, szóval amig nálunk kedvezett neki a korrupció,, addig mindez az eszköz, ami itt bevált, Horvátországban a horvát nemzet sovinizmusán erős hajótörést szenvedett, és ahogy ismerjük a horvátokat, hajótörést fog szenvedni másodszor is. Még egyet Bármennyire lenne valamiképen is káros talán az anyaországra nézve a horvát választások jelenlegi eredménye, bármennyire is állhatna tán érdekünkben az, hogy a most megválasztott horvát parlament sokáig meg ne maradjon. min irigyelhetjük a horvátokat eszméik iránti harcukban kifejtett szívósságukért és sokan közülünk tanulhatnak tőlük. VÁROSI ÜGYEK. (—) Több világosságot. Mindegyre sűrűbben fe.hangzó panaszok hallatszanak az utcák elégtelen kivilágítása ellen. Az a közvilágítás, amely Losoncon van, nagyon szánalmas^és éppen nem méltó egy oly kulturvároshoz, mint ahogy nevezni szoktak bennünket azok, akik nem ismernek, Aagy akik hízelegni akarnak. A közvilágítási mizériák ellen csak azért nem akarnak erősebben kikelni, mert a város vezetősége már régebben hozott határozatot a közvilágítás megjavítására. A legszánalmasabban, sőt életveszélyesen van, illetve nincs kivilágítva az Erzsébet-utca; egyetlen lámpa sincsen pl. a Laktanya-utcában, a Zöldfa-utcának a Varga-utca és a Vöröshid közötti részében. Botrányos a világítás a Vasuti-utcában s a legutolsó éjjeli vonattal érkező utasok valósággal egyiptomi sötétségben kénytelenek ezer veszély közöt bebotorkálni a kivilágitottabb városrészekbe. — Van közgyűlési határozat arra is, hogy a Vigadó elé, a gyalogsági laktanya elé és a Jokaiutca közepére egy-egy ivlámpa kerüljön. Miért nem hajtják végre ezt a közgyűlési határozatot ? — Nem luxuriozus szempontok vezérelnek bennünket, hanem a személy és vagyonbiztonság követeli, hogy ezen szégyenteljes közvilágítási viszonyok Losonc r. t. városában megszűnjenek végrevalahára. (—) A polgármester a vasúti állomás kibővítéséért. Annak idején részletesen közöltük a kereskedelmi miniszternek leiratát, amelyben a miniszter a városnak a vasúti állomás kibővítésére irányuló kérelmét elutasította. Ez az elutasítás általános visszatetszést keltett, mert vasúti állomásunk teljesen alkalmatlan az itteni személy- és teheráru forgalom lebonyolítására. Wagner Sándor polgármester e napokban átiratot intézett a helybeli Ipartestület és Omke elnökségéhez, hogy terjesszék be véleményes jelentésüket a vasúti állomás kibővítését illetőiéig. (—) Múlt havi vámbevétel. Október hó folyamán kövezetvám címén befolyt a városi pénztárba 6252 korona 4 fill, és helypénz címén 5164 korona 56 fillér, összesen 11416 korona 60 fillér.