Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)
1910-10-13 / 44. szám
“.. w A ELŐFIZETÉSI ARAK A ^HHlll A ' ^ fi á8Sfi| fifi SZERKESZTOSEG: Pffi“*" Ur n R I ii 1 I Ilii 11 (I 11 ll B iS B B Ä“lll5S minden Negyedévre 2 kor: HL || 1 | i i I | Hi Í V | | I 9 I|| B R kö,len,ényln.ézendő. Egész évre 10 kor. fii h|| Ü B B »liB B K W Él 9 89 fl Losonc. Knbinyi-tér 11 Félévre H B M M SS H HHH Eg Ki H H Hl k A BW Negyedévre 2 kor. 50 f,l. H Hg K[ H| SM §K HE TO EH W jggi H|d* hirdetések, minden----K& Bg HKS SÍ« BBfB r%*ß\ a||S nemii pénzkiildenié-Községek, egyesületek. 3» M& §Bg f5$ gSg jSI 8E9 A Bf Rft 93 &| gffj A SS| 9 H H ■ nyék és a lap szétkül továbbá nógrádmegyei BB ^R H IS RH BH BH ÍES MH HB Bff Bf. 9 BH RH HB H RRJ^H BH desere vonatkozó feltanítók és körjegyzők ^R gÉgi |B gRj B&j Wg g3& jg& ágg W Kp g®! |f*f 9» Hj BÖS^aK |H szólalasok mtézendok. egyesülete tagjai részére KajS E|£i íjMFJ SS*! ifiaí ö* SEI SífcS »H HE gE ■ AD fwB Nf He dalit Ha SBC ----fv' előfizetés! dij 5 kor. Kg ifli 1 B V H B B M P* S IH i HP B fii B B B Hirdetések jutányos Áron — R^kna H iA| K,3| mfafaff Bl bb HkaRV Kis ^H BB a Egyes szám ára 20 fii. BHhHP R^j|Pir |||p Bl ^IPÍWhP tatban. „ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. V. évfolyam. 44. szám. Megjelenik minden csütörtökön. Losonc, 1910 október 13. Ingyenes népoktatás. Még 1905. évben meghozták az elemi népoktatás ingyenességéről szóló, 1608. évi XLV1. törvénycikket s dacára annak, hogy ez évi szeptember 1-én életbe kellett volna lépni, csak most bocsátották ki a községi és felekezeti népiskolákra vonatkozólag az életbeléptetési rendeletet. A beiratáskor igen furcsa helyzet állott elő a felekezeti és községi népiskoláknál. Ugyanis a törvény 1910. szeptember 1-től kezdve hatályba lépett. A törvény világos rendelkezése szerint tehát ezen időponttól kezdve a községi és felekezeti elemi népiskoláknak úgy mindennapi, mint ismétlő tanfolyamában az oktatás ép úgy, miként az állami elemi iskolákat érintőleg az már 1909. évi szeptember 1-től kezdődőleg foganatba vétetett — szintén teljesen ingyenes, miért is ezen népiskolákban többé sem tandíj, sem az 1891. évi XL1I1. t.-c. 10. §-a által megállapított 30 filléres járulék nem szedhető. Csupán az áll jogában a mondott iskolák fentartóinak, hogy a mindennapi tankötelesek után 50 fillért meg nem haladó beiratási dijat szedjenek. Az e címen befolyó összeg azonban kizárólag az ifjúsági és a tanítói szakkönyvtár gyarapítására fordítandó. Á törvény 3. §-a értelmében a községi és hitfelekezeti iskolafenntartóknak kérelmükre az állam a törvényszakaszban előirt feltételek és korlátozás mellett kárpótlást ad azon bevételi csökkenésért, amelyet az elemi népiskolai oktatás ingyenssége maga után von. Ámde elérkezett szeptember elseje és a kormány részéről néma hallgatással mellőzték a törvény életbeléptetését. A törvényszeri nt a felekezeteknek és községeknek nem lett volna joguk többé tandijat szedni ámde az állam részéről a kárpótlás miként és mikor leendő kiutalásáról intézkedés ezen időpontig nem történt. És igy egyes felekezetek, amelyeknek költségvetésében a tandíj jelentékeny szerepet játszott, nem tudtak mihez kezdeni, mivel tandijat szedni a törvény kifejezetten eltiltotta, az állami kárpótlásról senki sem beszélt. És ennél fogva legtöbb helyen a kényszerhelyzet következtében a felsőbb egyházi fórumok tudtával és hozzájárulásával folytatták a tandíj szedést, sok helyen pedig önkéntes adakozásokra hívták fel a szülőket. Már most, ha még soká késik az életbeléptetési rendelet, a viszonyok megváltozása sok kellemetlenséget okozott volna az iskolafentartó községeknek és felekezetekeek. Végre a héten szeptember 17-iki keltezéssel a közoztatásügyi miniszter kibocsátotta a rendeletet a törvényhatóságok közigazgatási bizottságához, egyúttal pedig a kárpótlás tervezetét is elkészítve, az ezekért beadandó kérvények határidejét a törvényben megjelölt szeptember 30-ika helyett 1910. december 31-ig hosszabbította meg. Végre tehát az ingyenes elemi népoktatás az egész ország területén életbe lép. A koalíciós kormány intenciójához képest megváltás címén azonban csak a2ok az iskolák számíthatnak államsegélyre, melyek az 1907. évi XXVI1. t.-cikkben a tanítói fizetés és és korpótlék kiegészítése céljából kért államsegély engedélyezéséie nézve megállapított feltételeknek eleget tesznek. Ennélfogva most már törvénybe iktatva lévén az ingyenes ellemi népoktatás, az iskola fentartók kárpótlása az állam terhére marad. Vagyis lassanként oda jutunk, hogy az összes kiadásokat, melyek a magyar állam területén felmerülnek, az állam saját pénztárából fogja fedezni anélkül azonban, hogy az iskola jellege, iránya és oktatási nyelve felett rendelkezhetne. Felmerül önkénytelenül is az a kérdés, vájjon nem lett volna-e célszerűbb ezen félintézkedések helyett az egész ország területén az összes elemi iskolákat államosítani ? Mert igaz ugyan, hogy a községi és felekezeti iskolákat és tanítóikat az államnak módjában áll ellenőriztetni, de a tapasztalás eddig is azt bizonyította, hogy nemzetiségi vidékeken a felekezeti iskolák valóságos melegágyai a magyar államellenes tanoknak Már most nem lett volna-e célszerűbb, a minthogy előbb-utóbb a szükség kényszeríteni fogja arra az államot, hogy az elemi népoktatást az egész vonalon a saját hatalmi körébe vonja. A magyar államnak létérdeke a népiskolákkal szoros és elválaszthatatlan konnekszusban áll, előbb-utóbb be fog állani annak kényszerűsége, amint máshol is történt, hogy az összes elemi iskolák fentartásáról az államnak kell gondoskodni s akkor a mostani tarka iskolák helyett minden vonalon egységes, magyar nemzeti irányú iskolák lesznek. Ezért mi csak átmeneti törvénynek tartjuk az uj népoktatási törvényt. Amint az elemi oktatás ingyenességének szüksége önmagától merült fel, nincs oly messze az idő, hogy az állam maga kényszerülve lesz az elemi népoktatást teljesen államivá tenni már csak azért is, hogy az iskolák felett teljesen rendelkezhessék. Pártértekezlet. A losonci választókerület függetlenségi és 48-as pártjának végrehajtóbizottsága f. hó 8-án értekezletet tartott Bulyi János elnöklete alatt, A rendkívül népes értekezletnek, amelyen a vidéki falvakból is többen részt vettek, első tárgya a lapbizottság jelentése volt. A bizottság jóváhagyólag vette tudomásul a párt lapjánál beállott változásokat. Majd elintézésre került több, a pártéletben fontossággal biró ügy, amelyeknek a tárgyalásában a bizottság tagjai nagy érdeklődéssel és ügyszeretetei tanusitva vettek részt. A megüresedett ügyvezető alelnöki tisztségre egyhangúlag dr. Vályi Bélát választották meg. Kimondotta még a bizottság, hogy a Losonci Újság szélesebb körben való elterjesztésére megteszi a szükséges intézkedéseket. — Politikai áskálódás a Polgári Kör ellen. Csak nagyon kevés város társadalmában találhatunk oly példás egyetértésben virágzó egyesületet, mint a losonci Polgári Kör. A társadalom minden rétegéből származó tagok szívesen töltik ott a pihenés óráit, ahol egymást megbecsülve, megtisztelve, ki-ki megtalálja a hajlamának megfelelő szórakozást. A Polgári Kör zömét jobbára iparosok, kereskedők s kishivatalnokok alkotják, akik nagyobbrészt függetlenségi párti érzelmű polgárok. Ezt a sajátságát a Polgári Körnek egyesek, akik nem tudnak szeretettel közeledni az iparos, kereskedő és kishivatalnok osztályhoz, most újabban mindenáron félremagyarázni igyekeznek. Akadtak ugyanis a losonci munkapárt legbenfentesebb urai között olyanok, akik erőszakos ráfogással, ellenséges indulattal s hatalmi érzületüktől elkapatva, azt a képtelen vádat emelték a Polgári Kör ellen, hogy ott politizálások folynak s hogy a munkapárti tagok állandó üldöztetésnek vannak kiszolgáltatva. Ezek az urak, akiknek annyira a fejükbe szállt a hatalmi érzés, most dárdát szegeznek a Polgári Körnek. Aláírási ivet köröztetnek a munkapárti tagok között, hogy lépjenek ki a Polgári Körből. Majd azután beléphetnek a Kaszinóba, ott kizárólag csak munkapárti izü politizálást hallhatnak. A Polgári Kör ellen felhozott vád, teljesen alaptalan. Aki a Polgár: Kör beléletét ismeri és nem oly távolról és nem oly görbe szemmel nézi ezen egyesület működését, az belátja, hogy az indított akció közönséges merénylet egy hivatása magaslatán álló társadalmi intézmény ellen, melynek csak az az egy szépséghibája van talán, hogy semmiképen sem alkalmas a munkapárti gombák melegágyául, mert tagiainak nagyobbik része függetlenségi párti érzelmű. Lehetséges, hogy a választások alkalmával a munkapárt részéről elkövetett atrocitások talán élesebb bírálatot váltottak ki egyik-másik köri tagból, de abban az időben a politikai életet teljesen uralta a közhangulat s politikáról folyt szó a malom alatt épen úgy, mint akár a losonci Kaszinóban, vagy a Losonci Takarék- és Hitelbankban. Kérdjük már most, az-e a nagyobb hibás, akinek igazságszeretete fellázad a jogtalanságok felett, vagy az, aki okot szolgáltat a felháborodásra ? A Polgári Körben az alapszabályok tiltják a politizálást és ha valaki mégis megszegné a tilalmat, azzal elbánik érdeme szerint a választmány. Meg van tehát a választmányban az illetékes fórum arra, hogy minden hozzáérkező panaszt elintézzen igazságosan. Nagyon szerencsétlen munkába fogtak tehát a kilépésre csábitó munkapárti urak, mert ez a város közbékéje ellen intézett oktalan merénylet olyan veszedelmeket idézhet elő, amelyeknek ]%e tétovázzék, ------------ha táj a feje, hanem használjon azonnal Beretvás-pastillát, amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. • , Kapható min-Orvosok által ajánlva. Ar3 l.&U. den gyógyszertárban. Készíti: Beretvás Tamás gyógyszerész Kispesten. — 3 dobozzal ingyen postai szállítás
