Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)
1910-02-03 / 5. szám
V. évfolyam. 5. szám. Megjelenik minden csütörtökön. Losonc, 1910 február 3. ARAK 8 ffM k 8 B m 8 88 SZERKESZTŐSÉG ■ HELYBEN: H B^B ■ Kj ■ H SB B H Hl B IP Wk Ü3 jSpf ««« Bf s9 Losonc, Kossuth U-u. 69 I nPíiyp II fiuip “g* ££.jSJ: I ||\I|MI I II |\HIV‘S2E :: LUUIIIIIII UUUfllJ Egyes BlflP ^888^^ ^jgp ^9 talban. A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PARTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Alkotmányunk veszedelemben. A magyar nemzetnek gaz iasági megerősödéséért, az önálló vámterület s az önálló bank létesítéséért folytatott küzdelmét a bécsi ellenséges törekvések letörték. Amidőn egy pár esztendővel ezelőtt katonai vívmányokért folyt a harc a nemzet és a királya között, akkor a király elég kategorikusan nyilatkozott a magyar nemzeti törekvésekről. A Chlopy-ban elhangzott: »soha, soha!« elegendőképpen magyarázta meg a királynak az alkotmányban biztosított jogainkkal szemben tanúsított magatartását és gondolkozását. Tehát: a törvényben biztosított alkotmányos jogaink érvényesülését, akár katonai, közjogi, akár gazdasági téren óhajtjuk is azt elérni, mindig megakadályozza a bécsi akarat! Milyen reményeink lehetnek hát a jövőre nézve. Mit várhatunk a folytonos alkotmányértések után ? Biztathat-e jóval a törvényellenes kormány ? Lasciate ogni speranza. Azok az urak, akik a Nemzeti Társaskörben beszélgetnek a haza sorsáról, mindannyian jó magyar emberek kell, hogy legyenek. Ebben nem akarunk kételkedni. Csupán azon csodálkozunk, hogy ennyi törvénysértés láttára s Ausztria ármányos és ellenséges magatartásának dacára is, komolyan bízni tudjanak az Ausztriával való közös gazdasági együttélésünk előnyösségében. Ausztria évszázadokon keresztül követett politikájával alaposan rácáfol a 67-es politikai érzelmüek ezen bizalmára. A mesterségesen szított nemzetiségi fészkelődések, a gazdasági téren régebben és újabban is életbeléptetett intézkedéseik óriási csapásokat mérnek gazdasági fejlődésünkre s kiszámíthatatlan kárt okoznak az osztrák kereskedővel és iparossal összeköttetésben álló magyar állampolgároknak. A békés megértés politikája tehát már lejárt, mert Ausztriának ellenünk való kizsákmányoló politikája többé kétséget nem szenved. Ebből következik tehát, hogy a válság 67-es alapon való megoldásának kísérlete, hiábavaló fáradtság. Ennek igazsága mellett szól a 67-es politikai párt sorainak tetemes megritkulására is. És jóllehet, most egy rövid lélegzetű íellobanássa fog bekövetkezni a régi rendszernek, ez azonban a végkimulás utolsó fellobánása lesz, amely után a még eddig jóhiszemű 67-esek is meg fognak arról győződni, hogy csupán az Ausztriától való gazdasági függetlenitésünk fog szolgálni az ország üdvére és javára. A képviselőhöz elnapolása. A parlamentáris alkotmányunk törvényeivel, tradícióival és szabályaival össze nem egyeztethető módon kinevezett kormány első lépésé is már a törvénytelenség jegyében született meg. Ez a kormány, a törvény világos rendelkezése ellenére, az országgyűlést exlexben felosztatta. A január 28-iki országos ülés ismét szaporította egygyel a szomorú történelmi nevezetességű emlékeinket. A szomorú nevezetességű ülésről még aznap délntán értesültünk, a Magyar Tudósitónak szerkesztőségünkhöz intézett következő táviratából: Kormánynak bizalmatlanság szavaztatván, királyi kézirattal a ház március 24-ig einapoltatott, házhatározattal kormánynak adó, ujoncszedés megti Itatott. Helybeli előfizetőink nagyrészével azonnal telefon utján közöltük a szenzációs újdonságot s csakhamar általános beszéd tárgyát képezte városszerte a politikában beállott eme változás. Bár nem jött váratlanul a hir, mert amint a Khuen-kormány kinevezéséről értesültünk, azonnal tisztában voltunk, hogy most az erőszak és törvénytelenség ideje következettel. Mégis szomorúságot s levertséget okozott a nemzet jogainak és törvényeinek sárba tiprása s csak függetlenségi vezérférfiainknak a parlamenti ülésén tanúsított hazafias magatartása nyújtott némi vigaszt s bizalmat a jövőre nézve. A képviselőház túlnyomó többsége lelkesülten csatlakozott Kossuth Ferenc határozati javaslatához, amely a kormány iránti bizalmatlanságot tartalmazta. Ily impozáns módon, ily hazafias határozottsággal, kormányt még le nem szavaztak Magyarországon. Az is igaz, hogy ilyen nemzet ellenes kormány még nem igen ült a magyar parlamentben. Az ország bizalmatlanságáról biztosított kormánynak tehát azonnal be kellett volna nyújtani a lemondását. Khuen Hédervári gróf azonban a zsebébe nyúlt s kivett belőle egy királyi kéziratot, mely a ház elnapolását rendeli el. Exlexben a képviselőház üléseit elnapolni, törvényszegés. Khuen gróf azonban gyönyörrel rombolja alkotmányunkat, nem riadt vissza a nemzet átkától, a megvetéstől s a jó érzésű hazafiak gyűlöletétől s felolvastatta a királyi kéziratot : Kedvelt híveink! dhagyat miniszteziumunfi elötezjesztéséze, a felen ozszággyülés ütéseit folyó évi mátcius hó 24-ig ezennel elnapolt na fi nyilvánítjuk. Sülihez egyélhént hi= zályi tíegyelmünhhcl állandóan hajlandóit mazadunh. így tehát a legválságosabb időben, amidőn egy egész sereg, a nemzet javát szolgáló törvényA fel legek. A fellegek a társaim, A nap az én szerelmem! ő bírja minden vágyaim, Mik úgy lobognak bennem Oh nap ! Te tündöklő világ ! Csókolj magadhoz lágyan, Elvesztett üdvösségemet Benned mind föltaláltam. Gyarló a föld, az ember is. Hazugság, bűn itt minden, Igazság, érzés, tiszta vágy, Eszmény itt nincsen, nincsen ! Évek s kaján Luciferek Uralják ezt a földet, Egyetlen Ádám voltam itt És engem is megöltek. Az Évák bűnök csókjai Megfertőzték az ajkam 1 Napom ! Engedj megfürdeni Szűz tiszta sugaradban! S feledjem óh örökre el, Hogy én is itt lenn jártam, Hogy én is balgán, esztelen Egy Éva-csókra vágytam. Évek jöhetnek. Évek jöhetnek, évek elmúlhatnak És nem lesz vége sohasem e dalnak, Dalom örökké rólad kesereg, És mondok dalt a kikeletnél szebbet, Amilyet tán még sohsem énekeltek A trubadúr lelkű szerelmesek. Nem szól dalom: arcodról, szép hajadról, Nem szól ábrándról, álomlátásokról, Itt fogamzott meg fájó lelkemen, És vele élek mindöröktől fogva, Elsírom könnybe, forró sóhajokba : A féltés árnya az: a szerelem! Bennem nem élnek tisztátalan vágyak, És mindig szüzin, hófehéren várlak, Miként a frissen nyiló liliom És meg nem szűntek addig úgy szeretni, Mig a legutolsó szellő is elzengi Hattyúdalát behorpadt síromon! Peterdi Andor. Modern mesék Irta Kazár Emil. A szamár és a rózsák. A szamár véletlenül egy kertbe tévedt, a hol remek szép rózsák virágoztak. Megállt egy rózsatő előtt és megbámulta a virágokat. Ezek tehát azok a rózsák, a melyekért az emberek annyira lelkesülnek ?! — szólott eltűnődve. Aztán letépte a legszebb rózsát és megette. — Nem volt érdemes letépni — szólott csalódottan — ettem már ennél jobbat is. A tudás köve. Egy tudományszomjas ember vándorútra kelt, hogy megtalálja a tudás kövét, azt a követ, a melyet már évszázadok óta keresnek tudósok és tudatlanok, bölcsek és bolondok. Ennek az embernek munkáját siker koronázta. A tudás köve az a kő volt, a melyen a bankjegyeket nyomták. Könyvbirálat. Egy újságíró, a ki a szerkesztőségben a beérkező könyvekről bírálatot irt és köteles volt bírálat után a könyveket visszaszolgáltatni, egy napon a következő levelet kapta kiadójától: — Uraságodat tisztelettel felkérem, hogy az Önhöz érkező könyveket ne vágja fel, mert a felvágott példányokat az antiquariumban rosszabbul fizetik, mint a felvágatlanokat, amit különben ön is tudhatna. Tisztelettel, stb. A javulás utján. Egy fogházfelügyelő szabadon bocsátott egy rabot, aki háromhavi fogházbüntetését szabályszerűen leülte. Közben beszédet intézett a szabaduló emberhez és lelkére kötötte, hogy odakint az életben jól viselje magát. A mikor a szép beszédet bevégezte, a fogoly csak tovább állt és várt. — Nos, mire vár? — kérdi a felügyelő. Oh, jó uram, beszéljen Ön tovább, mondá meghatottan a rab. Miokból beszéljek én tovább ? Hiszen mindent megmondtam, a mit jónak láttam. — Oh, jó uram, szólott reszkető hangon a Szabaduló ember, három hónap óta nem ittam pálinkát. És önnek olyan kellemes, olyan vonzó pálinkaszaga van ! A törvény. A nagyságos asszony egy napon észrevette, hogy több értékes tárgy eltűnt. A cselédre gyanít-
