Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)

1910-10-06 / 43. szám

4. oldal. ________________________LOS O N CI ÚJSÁG 1910. október 6. Egyesületi élet. Választások az Egyetemi Körben. Az Egye­temi kör szeptember 28-án tartotta tisztújító köz­gyűlését, ez alkalommal a losonci egyetemi hall­gatók közül Pokorny Ödönt az Egyetemi Kör főkönyvtárosává választották. A Budapesti Egye­temi Énekkaroknál, melynek Kirchner Gyula az elnöke, a losonci .származású egyetemi hallgatók közül Pokorny Ödön ellenőrré, a Műegyetemi Énekkaroknál pedig Gresits Iván jegyzővé vá­lasztatott. Kereskedelmi alkalmazottak egyesülete Lo­sonconi A losonci kereskedelmi alkalmazottaknak régi óhajtott' vágyuk ment teljesedésbe. Közös érdekeiknek megvédése, társadalmi és jogi helyze­tüknek türhetőbbé tétele végett egyesületbe cso­portosultak s megalakitották a kereskedelmi alkal­mazottak losonci egyesületét. Az alakuló közgyűlés vasárnap délután folyt le a városháza dísztermé­ben, amikor az elnöki tisztet Beregi Albert töltötte be, akinek buzgó működése eredményezte az egyesület megalakítását. Megnyitó beszédében üd­vözölte a szépszámban megjelent tagokat s az országos központ kiküldötteit, dr. Makai Lajost és Pollák alelnököt. Azután az elnök felkérésére dr. Makai vonzó előadásban ismertette a kereskedelmi alkalmazottak egyesületének programmját. Előadá­sában kiterjeszkedett a kereskedelmi alkalmazottak gazdasági és jogi helyzetére, a vasárnapi munka­­szünetre, az üzleti zárórára, a betegsegélyzési intézmény ki nem elégítő rendszabályaira, felhívta a tagok figyelmét az egyesület ingyenes állásköz­vetítő intézményére, a továbbképző szaktanfolya­mokra stb. stb A tartalmas és sok igazságot magába foglaló előadást a hallgatóság lelkesen megéljenezte s egyhangúlag elfogadtak az eiőadó által benyújtott határozati javaslatot, mely szerint a megalakult losonci, egyesület mindenben egyet­ért a központ pragrammjával és csatlak.rzását jelénti ki a központ ily irányú működésé néz. Ezek után a tisztikar megválasztása következett: elnökké Tarján Ödön, alelnökké Rittinger János, titkárrá dr. Sacher Aladár, pénztárossá Kovács Lajos, ellenőrré Kovács Zoltán, jegyzővé Stiller Sámuel, könyvtárossá Reisz Aladár és háznaggyá Kugler Manó választattak meg. A választás után egy négytagú küldöttség hivta meg a gyűlés színhe­lyére Tarján Ödön gyárost, aki az elnökséget készséggel elfogadta. Erre az alakuló közgyűlés véget ért. Az' Első Nógrádmegyel Alkoholellenes Egye­sület október 2-án kezdte meg tanitóképző-intézeti helyiségében ismeretterjesztő és szórakoztató elő­adásainak sorozatát. Az előadást szépszámú kö­zönség és a tanulóifjúság zöme hallgatta végig. Miután Fabriczy elnök az ülést megnyitotta, Lesso tkp. növ, tartott tanulságos felolvasást az alkohol pusztító hatásáról. Majd Vajda Andor vasúti hiva­talnok lépett a dobogóra s általános tetszés és megújuló taps között tartott szabadelőadást „a vasutas sorsa és az alkohol“ cime alatt. A való­ban érdekes és tanulságos előadást lekötött figye­lemmel hallgatták az egybegyült érdeklődők. Ezután Danyi Rudi szóíószámja következeit, ki diskrét kiséret mellett játszotta tőle megszokott hozzáér­téssel a népszerű „hulló falevél“-et és a „hajnali dal“-t. Majd Uj Jenő tkp. növendék Petőfinek „Ivás közben“ cimü versét szavalta nagy derült­ség közölt. Színház. Szerdán Fall hires operettje, az ,,Elvált asszony“ ment olyan előadásban, aminőt még nem igen láttunk a Vigadó falai közt. Az érdekes és szellemes szövegű, dallamos és finom zenéjü operette minden alakja és jelenete jó játék­ban és rendezésben került elénk. Papír Sándor, a Királyszinház művésze pompáshuntoru, kifeje­­jező mimikával alakított, P. Kornay Margit játéka pedig, ha híján is volt különös uj színeknek, de ízléses volt és finom. Érckövi Károly, a társulat uj, de előttünk már kedvezően ismert tagja, erős és tiszta baritonjával, biztos művészi játékával, Kovács Hanna csiszolt és finom énekével, ügyes táncával és kedvességével aratott sikert. Szalkay előkelőén keresetlen, de hatásos alakításával nyerte meg tetszésünket; Boriss Bianka pedig egyenesen bűbájos volt. Jó még Kovách Lajos és Földváry. Csütörtökön szép közönség előtt került színre a Luxemburg grófja'1. Előadás, összjáték Szinte kifogástalanul jó, a kiállítás is stilszer.ü. Papír ismét oly kacagtató és tökéletes alakítást nyújtott, mint az első este s amelyel rászolgált a közönség zajos tapsaira; játék közben teljesen beleéli magát szerepébe s ezért tud olyan stili­­záltsága dacára hü és emlékezetünkbe tartósan bevésődő alakot rajzolni. Az ő és felesége ven­dégszerepeltetését köszönjük az áldozatot, nem ismerő igazgatónak. Pénteken Dumas drámájában, a „Kampliás hölgy“-ben Saári Margit soproni színésznő ven­dégszerepeit. Megkapó játéka, művészi alakításá­nak megrázó drámaisága és finomsága nagy hatást gyakorolt a közönségre. Szombaton Buchbinder és Jarnó operettjét a „Muzsikus leány“-x mutatták be. A kor, sok jelenet és motívum rávall az egyébként mulatsá­gos és kedves operettnél az Erdészleány szerző­ire ; a darab zenéje dallamos, meleg. Frisseséggel és jóizü humorral játszott Lónyai; kedves és ügyes énekével és táncával nagy sikert aratott Kovách Hanna; szép, ízléses és bájos volt Boriss Bianka. Zord, kifejezéstelen és merev Nyikos, jó ózonban Földvári, Miklósi Margit, helyenként Vértes és főleg Bátory. Vasárnap délután az „Erdészleány“, este a „Muzsikus leány“ ment. Hétfőn a „Tüzérek a gyakorlótéren“ c. bohózat került színre, Ivánfi jutalomjátékául. A kacagtató szövevényü darabot főleg Ivánfi vitte diadalra pompáshumoru, erővel teljes és finom alakításával. Kedden Erekmann és Chatrian cselekmény­­telen, vontatott „Lengyel zsidó“ c. régi drámáját láttuk. Pár hajmeresztő jelenet s főleg. Mathis hálás szerepe, mint Kovách Lajos megdöbbentő drámai erővel és művészettel alakított, mégis ha­tásossá tették a gyönge darabot. Tanügyi rovat. A tanulásról. (Miként tanuljanak otthon növendékeink ?) Irta: Zoltán Géza. Néha prózát is kell szószerint tanulnunk. Akkor is hasonlóképpen járunk el, t. i. többszöri olvasással és próbafelmondással tanulunk. II. A szótanulás. Idegen nyelvek tanulásánál sok bajt és sok gondot okoz a diákoknak a szótanulás. A legtöbb tanuló úgy szokta ezt elvégezni, hogy a szókat egyenkint tanulgatja. Elmondja pl. egymásután 10-szer 15-ször der Tisch == az asztal, azután áttér a következő szóra; ezt is elmondja ugyanannyiszor, s igy halad to­vább, mig a feladott leckét meg nem tanulta. Ez nem helyes tanulási mód, s amellett nagyon fárasztó és kimerítő. Elejétől végig kell olvasni az egész szóoszlopot a magyar jelentésével mindaddig, mig nem' tudjuk. Azután a magyar jelentését olvassuk, az idegen jelentést pedig eltakarva emlékezetből hozzámondjuk. Igen kívá­natos, ha magunkat fordított sorrendben alul­ról fölfelé haladva, s az eredeti sorrend fölbon­tásával is kikérdezzük. Azon szavakat, melyeket nem tudunk jól megjegyezni, húzzuk alá ceruzá­val, vagy többször Írjuk le egy papírdarabra. Megbecsülhetetlen segédeszköze a szótanulásnak a szótárfüzet, ha azt saját magunk készítjük, mert az olyan szó, melyet nyomtatásban már láttunk, saját kezünkkel leirtunk, s a magunk kéziratából a már említett módon megtanultunk, maradandó lelkikincsünkké válik. Hogy a szó­tanulásnak ez a módja mennyire könnyű, kelle­mes, s mennyi időmegtakarítással jár, arról a tanuló egy-két kísérlet után örömmel győződ­hetik meg. Minél inkább fejlődik a korral értelmünk, annál kevésbbé fogunk rászorulni a tankönyv szavaira, s annál nagyobb mértékben törekszünk az értelmi összefüggés alapján történő tanulásra. III. Értelmi tanulás. (Önálló tanulás.) A tanulásnak ezen fajánál a főcélunk nem az, hogy a szöveg szavait és kifejezéseit szóról-szóra meg­jegyezzük, hanem főként az általuk jelölt gon­dolatok és összefüggések megrögzítése ; könyvünk kifejezés módjait csak nagyjában utánozzuk. Ezt a tanulási módot a felsőbb osztályokban hasz­náljuk ; igy tanulunk felnőtt korunkban is. Már a szószerinti tanulásnál fontos volt, hogy amit megtanulunk, azt értsük ; a tisztán értelmi tanu­lásnál nagyon természetes, hogy a megértés hasonlóképpen nélkülözhetetlen. Az anyag meg­értése az iskolában a tanár munkája és feládata, s aki a tanításon figyelt, arra otthon csupán az a feladat vár, hogy a megértett anyagot könyvé­ből megtanulja, vagyis lelkében marandandó bir­tokká ;tegye. A tisztán értelmi tanulás módszere a követ­kező : Elővesszük a könyvet, elolvassuk , a lecke cimét, s visszaidézzük lelkűnkbe mindazt, amire még az előadásból emlékezünk. Azután figyelme­sen, lassan elejétől végig olvassuk egyszer az egész feladott leckeanyagot, s ha az nagyon hosszú volna, úgy esetleg 2-^4 önálló fejezetre osztjuk. Lehetőleg mégis arra törekedjünk, hogy az anyagot mindig a maga egészében tanuljuk, s részekre csak valóban szükség esetén bontsuk. Utána nehány percnyi szünetet tartunk. Most olvassuk el újra a feladott leckét figyelmesen legalább 4-szer, ha nem volna elég, úgy 5—6-szor, készítsünk róla gondolatmenetet (miről és milyen sorrendben volt szó) s azután próbáljuk elmon­dani. Ha megakadunk, itt is a szövegbe nézéssel segítsünk magunkon,= de azért- folytassuk a fel­mondást, Utána olvassuk el ismét 2-szer az anyagot, s tartsuk a második és harmadik próba­felmondást ! A hangos próbafelmondás nagyon segíti a tanulást, mert leküzdi a felmondással járó nehézségeket, s tájékoztat arról, hol hézagos a tudásunk, hol van még szükség megrögzítésre, pótlásra. Ha a próbafelmondás egy-két fennaka­dással sikerült, úgy ne erőszakoljuk a tanulást tovább, hanem hagyjuk a teljesen hiba nélküli megtanulást másnapra ! Azért igen helyes, ha a tanuló megszokja, hogy napközben és este tanuljon, reggel pedig mindig ismételjen. Egy mindig kitűnő tanuló jegyzeteinek első lapján olvastam ezt a jó tanácsot: «Este tanulok, reggel ismételek!» Idézeteket, számadatokat, vagy egy­­egy nehéz meghatározást Írjunk ki és úgy tanul­juk meg! ilyen módszer szerint kell tanulnia magyar nyelvi, irodalmi, történelmi, földrajzi és természet­rajzi leckéket. Természetes, hogy ahol a tanulás­nak segítő eszközei is vannak, térkép, képek, ábrák, s egyéb,,szemléltető eszközök, ott azokat olvasás közben feltétlenül figyelembe vesszük úgy, ahogy arra az iskolában figyelmünket ráirá­nyították. Ez tehát a tanulásnak helyes módja, amely­nek segélyével óriási anyagot is aránylag rövid idő alatt, s kimerülés nélkül is megtanulhatunk. Sajnos azonban, hogy iskoláinkban a leg­több növendék nem igy tanul, hanem az első pillanatra könnyebbnek látszó tanulási módot választja, s egyes sorokat, mondatokat ismétel vagy hadar el 10-szer vagy 20-szor egymásután, amig meg nem rögzíti az ismereteket. Az apró részecskék sokszori, észnélküli elhadarásával ugyanis a sornak, vagy a mondatnak a végét akaratlanul is ugyanannak a sornak, vagy mon­datnak elejével kapcsoljuk össze, s igy annyi zökkenő támad, hogy az egész leckeanyagot egy­folytában csak ezen akadályok leküzdése; után mondhatjuk el, ami óriási idő- és munkapazar­lással jár. Ha nagy egységeket tanulunk, akkor ilyen akadályok nem fordulhatnak elő. Tudósok és psichológusok, akik a tanulás lélektanával sokat foglalkoztak, kísérletek és tapasztalatok alapján fényesen bebizonyították, hogy ez a tanulás leghelyesebb, s legsikeresebb módja. A tanulók­nak csak egy kevés önbizalomra van szükségük ezen tanulási módszer alkalmazásánál,, s úgy azon­nal észreveszik, hogy az anyagnak egészben való tanulása csupán az első olvasáskor tűnik fel nehezebbnek, mint a rögtöni eredményt mutató kis részek betanulása, de már a 3-ik, 4-ik olva­sásnál meglepetve, s örömmel tapasztalják, hogy az egész anyagot egyszerre el tudják mondani. Figyelembe kell vennünk az eredményes tanulás szempontjából azt is, hogy a tanulás, mely érzékszervekkel segíti leginkább a betanu lást megkönnyíteni. Egyik tanuló a. tanulásnál főközvetitőül a szemét használja, s teljesen halkan olvas; a másik a fülét is, mert hangosan olvassa a megtanulandó anyagot; a harmadikat a szöve­gen kivül arc-, szájmozgások ,és taglejtések is segítik. A főként látással tanuló növendék szép csendesen könyve felé hajol, s a legtöbbször hang- és szájmozdulat nélkül tanul, csupán arra ügyel, hogy szeme el ne kalandozzék. A szöve­get akarja folyton látni, s azért két kezét maga elé tartja. Az ilyen tanulót semmiféle zaj, zene, lárma a tanulásban nem zavarja. A főként hallással tanuló növendéket a Mc téfofázxék, ===== ha túj a leje, hanem használjon azonnal Beretvás-pastillát, amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. « . «« Kapható min-Orvosok által ajánlva. Ara LtU. den gyógyszer­­tárban. Készíti: Beretvás Tamás gyógyszerész Kispesten. — 5! dobozzal ingyen postai szállítás

Next

/
Thumbnails
Contents