Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)

1910-09-29 / 42. szám

2. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1910. szeptember 29.

mennek az 560 millióért másfelé, majd részletekben megkapják valahol. Fognak érte kamatot fizetni bőven. De amit mi, becsületes, igaz magyarok szeretnénk nekik kiutaivanyozni, nem is részletekben, de egészen, ezért nem kérnénk kamatot tőlük. Megadnék nekik a magukét kamatmentesen. Reméljük, eljön még ennek is az ideje!

VÁROSI ÜGYEK.

(—) Szabadságon. Baskay Ferenc Losonc r. t város főjegyzője október hó 1-én kezdi meg több hétre terjedő szabadságát.

(—) Építkezések. A városi építkezési bizottság folyó hó 22-én a következő házépítési kérelmeket tárgyalta a helyszínén : Serfőző Antal (Kisfalu) házépítésre, özv. Márton Jánosné Nagymező-utcábau uj ház építésre, Pintér Ferencné a Gácsi-uton házépítésre, Malkó Rezső a Gácsi-uton házépítésre és Molnár Lajosnak a Zöldfa-utcában műhely építésére irányuló kérelmét.

(- ) Rendkívüli közgyűlés. A városi képviselőtestület f hó 21-én rendkívüli közgyűlést tartott Wagner Sándor polgármester elnöklete alatt

A közgyűlés Kossuth Lajos Tivadarnak a város közönségét üdvözlő levelét továbbá Prónay Mihály főispán és dr. Balthazár Dezső ref. püspök üdvözlő táviratát a város levéltárába helyezni rendelte el. A Kossuth szoborra elhelyezett koszorúk szalagjait a létesítendő városi muzeum számára megőrizni határozta el.

A polgármester indítványára a szoborbizottság minden egyes tagjának, különösen dr. Ottahal Antalnak, Baskay Ferencnek, Kujnis Gyulának és Farkas Zoltánnak a szoborleleplezési ünnep rendezése alkalmából kifejtett buzgó tevékenységükért, jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak, (Hát a polgármester miért nem kapott jegyzőkönyvi köszönetét ?)

Hasonlóképpen jegyzőkönyvi elismerését fejezte ki a közgyűlés Beniczky Kálmán főgimn. igazgatónak az ünnepi szónoklat tartásáért és Holló Barnabásnak a szobor művészi kiviteléért.

Ezekután a komolyabb ügyek tárgyalására tért át a közgyűlés. Szőnyegre került az alapítandó gyufagyár r.-t. részére nyújtandó kedvezmények tárgyalása. Á közgyűlés ez ügyben a f. évi október 10-én megtartandó ülésen fog határozni.

A kissebesi gránitkőbányák r. t. bemutatta

IV. keseresi kimutatását. A közgyűlés kiutalványozta szó nélkül a felszámított 40.600 koronát.

Itt ismét szóvá kell tennünk azt a könnyelműséget, melyet a közgyűlés a városi vagyon felett való rendelkezéseinél tanúsít. Most sem hallatszott fel egy hang sem, amely legalább megnyugtatást kért volna a vállalat munkái ellen felhangzó sürü panaszokkal szemben. Ugylátszik, elérkezett már az idő, hogy ismét talpra álljon egy tetterős városi ellenzék a város ügyeit szivükön viselő és a dolgok folyását szigorú kritikai szemmel vizsgáló városatyákból.

Az Iskola-utcában építendő vasbeton hid munkálatainak árából, 13000 koronából, Fried és Adorján vállalkozó cég elengedett 2500 koronát. A vállalkozó cég, de maguk az irányadó körök^is belátták, hogy a Fried és Adorján cég túl magasan vállalta el a hídépítést.

Mindenesetre jellemző dolog ez az engedékenység. Egy vállalkozó cég amikor ilyeneket tesz, mindig magát dezavuálja, de élénk világot vet az árlejtés körülményeire is. Mert ha a hídépítésre vonatkozó árlejtés a közszállitási szabályrendelet intézkedései szerint lett volna kiírva, akkor aligha lett volna alkalma a Fried és Adorján cégnek ilyen nagylelkű gavallériára. Vagy talán azok az elföldelt százezrek, amelyek a nevezett cégnek, a minden városi felügyelet nélkül készült csatornázási munkálataiért a zsebébe vándoroltak, — könnyen megbirják ezt a most nagylelkűen odalökött csekély borravalót ?

Kuzma Andor, Jánoska Ferenc és Badinyi György kérelmét, melyben címüknek megváltoztatását és magasabb fizetési osztályba való sorozásukat kérik, a közgyűlés a jogügyi bizottság elé utalta.

Ezekután pedig névszerinti szavazások következtek. Természetes, hogy a városatyák nem voltak határozatképes számban. Nosza megindult a nagy futkosás; rendőrök, tűzoltók s városi szolgák mozgósítva lettek, hogy hívják a városatyákat szavazni. És valóban jöttek is lihegve-loholva a városatyák s leadták szavazatukat. Dehogy is tudták, hogy mire kell szavazni, csak úgy az ajtóból recsegték be a terembe a boldogító igent.

Nem-mel senki sem szavazott s az összekolompolt varosatyák 52 szavazatából kitelletc az abszolút többség s igy

a néhai Schwabel Lajosné tulajdonát képező rózsa-utcai ház és beltelek megvételére vonatkozó, a régi vágóhíd környékének szabályozása

folytán keletkezett 105 négysz.-öl kiterjedésű beltelek eladására és

a tüzérlaktanya főkapujával szemben nyitandó uj utca jobboldali vonalában fekvő városi ingatlan eladására vonatkozó tanácsi javaslatokat a közgyűlés egyhangúlag elfogadta.

Védekezés a kolera ellen.

(Járványbizottság alakult.)

Az országszerte fenyegetőleg fellépett kolerajárvány veszedelme akcióba léptette a mi hatóságunkat is s f. hó 1-én a közegészségügyi bizottság ülésén megalakult az állandó járványbizottság dr. Ottahal Antal rendői főkapitány elnöklete alatt.

A közegészségügyi bizottság ez alkalommal igen fontos véghatározatot hozott, melyből kiemeljük az alábbiakat:

A közegészségügyi bizottság a rkapitány előterjesztését tudomásul vétve kimondja, hogy szükségesnek tartja az utcák, terek, patakok, zárt és nyilt csatonáknak állandó tisztántart isát s e végből a patakokba beömlő zárt csatornáknak, illetve azok szenyezett vizének biológiai rendszer szerint való fertőtlenítését; a zárt csatornák és aknák, továbbá a nyilt csatornák hetenkénti kétszeri fertőtlenítését, a kövezett utcák öntözését és mindennapi seprését és a még ki nem kövezett utcák állandó tisztántartását, a gaztól és szenyvizektől való megtisztítását.

Feltétlenül szükségesnek tartja a gőzfürdő betiltását, miután a vizét a beszennyezett Tugár patakból veszi s a gőzfürdő viz ellátásába az ártézi kút felesleges vizének bevezetését s amennyiben az elégtelen lenne, ezen célra egy nagy uj kútnak létesítését javasolja. Javasolja továbbá az összes közkutakak azonnali kitisztítását és rendbehozatalát és a Tugár téren egy uj kozkutnak létesítését.

Szükségesnek tartja a bizottság a tonnák hetenkénti kétszeri kicserélését, azoknak forró vízben való lemosását és fertőtlenítését, kellő mennyiségű tőzeggel való ellátását és a járványos betegségek helyeiről származó tonnáknak a ház számával és vörös kereszttel való megjelölését.

Feltétlenül szükségasnek tartja a hetenkénti kétszeri szemétkihordást s e célból a lakók a konyhai hulladék és házi szemétnek tartályokban való gyűjtésére szoritandók, amely tartályok a hatóság emberei által üritendők ki és fertőtlenitendők.

Szükségesnek tartja a jelenlegi járványkórház teljes felszerelését s annak a gyanús betegek megfigyelésére készentartását; a járványkórház kertjében a kolerás betetegek részére egy barakk kórház felállítását; a hullaház rendbehozatalát és egy hullaszállító kocsi és egy fedeles hordágy beszerzését.

Kimondja a járványbizottság megalakításának szükségességét s annak meg alakításával a rendőrkapitányt bizza meg

A járványbizottságnak elnöke dr. Ottahal Antal, tagjai: az I rendőrkerületben Farkas Zoltán, a II. rendőrkerületben dr. Grosszmann Ákos, a III. rendőrkerületben dr. Hoffmann Lipót, a IV. rendőrkerületben Kirchner Dániel, V. rendőrkerületben dr. Reinfeld Bertalan, VI. rendőrkerületben Ambrózy Béla. VII. rendőrkerületben dr. Gömöry Elek és a Vili. rendőrkerületben Dezső Soma.

A járványbizottság minden hétfőn tart ülést Azonkívül kiküldetett 4 kolerabiztos is, akiknek feladata lesz a kiadott intézkedések szigorú betartása felett őrködni.

Megjegyezzük még, hogy úgy a járványbizottság tagjai, mint a kolerabiztosok hatósági közegeknek tekintendők

Kossuth-szobrok.

Budapest, szeptember 21

Tizenhat esztendő telt el még csak azóta, hogy Kossuth Lajos Turinban örök álomra hunyta le szemeit s az ő páratlan nagyságát bizonyítja az a bámulatos s a világtörténelemben egyedül álló tény, hogy ez aránylag rövid idő alatt hazánkban máris hatvankét és külföldön (Clevelandban és Münchenben) két szobor hirdeti az ő halhatatlan emlékét. Az első és második szobrot még halála esztendejében felállították. Ezek, valamint a többi Kossuth-szobrok leleplezésük sorrendjében igy következnek :

1894-ben : Az első Kossuth-szobrot az alig 610 lélekből álló veszprémmegyei Sió-Maros kisközség állította fel az enyingi járásban junius hó 17-én. Ezt a szobrot Kiss György szobrász mintázta. A másodikat (szintén mellszobrot) a pest megyei Dunapataj város közönsége állította dec. 16-án Kiss György mintája után.

1896. évben : Március 15-én a biharmegyei Báránd nagyközségben, május 10-én Bihar-Diószeg

nagyközségben, junius 28-án Fehérgyarmat nagyközségben, augusztus 20-án pedig a bácsmegyei Ómoravica nagyközségben állítottak Kossuthnak mellszobrot Gerendaytól.

1897. évben: Március 15-én Kölesd nagyközség állított mellszobrot.

1898. évben: Március 15-én Berek-Böszörmény nagyközség, március 20.-án Bihar-Torda, április 20-ári Balmazújváros nagyközség, május 2l-én Szentes város állított mellszobrot Gerendaytól.

A tizenkettedik szobrot — az első álló szobrot — május 30-án állította Miskolc szab. királyi város Róna Józseftől.

1899. évben : Március 25-én a pestmegyei Tószeg nagyközség állított mellszobrot. Junius

11-én Marosvásárhely szab. kir. város közönsége a Köllő Miklós által mintázott állószobrot avatta fel. Október 15-én állította fel a biharmegyei Tenké kisközség, október 16 án pedig a veszprémmegyei Kenese nagyközség Kossuth mellszobrát.

1900. évben: Kossuth állószobrát szeptember 30-án avatta fel Nagykőrös városa (Tóth Andrástól).

1901. évben : Junius 9-én állította fel Monor nagyközség Kossuth mellszobrát, állószobrát pedig junius 30-án Nagyszalonta nagyközség (Tóth Andrástól).

1902. évben : Mellszobrot május 16 án állított fel Borsodmezőkeresztes nagyközség. Álloszobrot mellékalakokkal Cegléd város szeptember

18- án (Horvai Jánostól). Mellszobrot Mezőtarpa kisközség szeptember 18-án. Állószobrot Szeged szab. kir. város szeptember 19-én (Róna Józseftől). Szeptember 24-én a szabolcsmegyei Kemecse nagyközség. Szeptember 30-án Bihar-Sarkad nagyközség. Október 12-én a zemplénmegyei Erdőbénye nagyközség állított mellszobrot. Állószobrot Kiskunlaczháza nagyközség emelt október 25-én Horváth Jánostól. Mellszobrot Tiszalök nagyközség állított fel október 31-én. Mellszobrot Tataros aszfaltgyár-telep közönsége emelt Bihar vármegyében november 6-án.

1903. évben : Mellszobrot a szabolcsmegyei Rakamaz nagyközség állított március 15-én. Állószobrot Hódmezővásárhely szab. kir. város március 22-én (Kallós Edétől). Mellszobrot Almádi kisközség és fürdőhely állított augusztus 23-án (Holló Barnabástól). Mellszobrot a somogymegyei Nagyatád nagyközség állított Oktober 25-én és Solt-Vadkert nagyközség december 6-án (Horvaitól).

1904. évben mellszobrot a torontálmegyei Magyar-Ittebe nagyközség állított május 15-én, állószobrot a békésmegyei Orosháza nagyközség szeptember 18-án, állószobrot Hajdúnánás város október 2-án s ugyancsak aliószobrot Törökszentmiklós nagyközség október 23-án, mind Horvaitól.

1905. évben : Mellszobrot a torontálmegyei Zsombolya nagyközség állított junius 29-én Kallós Edétől, állószobrot Békéscsaba város szeptember

19- én Horvairól, állószobrot Makó város szeptember 24-én Kallós Edétől.

Október 4-én a tordaaranyosmegyei Várfalva község mellszobrot állított Istók Jánostól.

1906. évben emelt állószobrot Érsekújvár város junius 17-én Székely Ernőtől, állószobrot Kecskemét szab. kir. város julius 1-én Teles Edétől, mellszobrot a somogymegyei Csokonya nagyközség október 21 én Ligeti Miklóstól.

1907. évben emelt állószobrot Rozsnyó bányaváros május 26-án Róna Józseftől, mellszobrot Dobsina bányaváros junius 9-én, mellszobrot Szeghalom nagyközség szeptember 20-án Horvaitól, állószobrot Körmend város október 6-án Horvaitól és a baranyavármegyei Nagyharsány kisközség október 13 án, mind Horvaitól.

1908. évben május 3-án Nagyperkáta fejérmegyei község mellszobrot Horvay Jánostól.

Vármegyék szerint a következőképpen oszlanak meg a Kossuth-szobrok : nyolc szobor áll Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében a következő helyen: Dunapataj, Tószeg, Nagykőrös, Monor, Cegléd, Lacháza, Soltvadkert, Kecskemét. Ugyanennyi áll Bihar vármegyében: Báránd, Diószeg, Berek-Böszörmény, Bihar, Torda, Tenke, Nagy- Szalonta, Bihar-Sarkad. Három három szobrot állítottak Csongrád vármegyében (Szegeden, Szentesen, Hódmezővásárhelyen), Békés vármegyében (Orosházán, Békéscsabán, Szeghalmon), Szabolcs vármegyében (Kentecsén, Tiszalökön, Rakmázon), Veszprém vármegyében (Sió-Maroson, Kenésén és Almádiban).

Két szobrot állítottak Hajdú vármegyében (Balmazújvároson és Hajdúnánáson), Borsod vármegyében (Miskolcon és Mezőkeresztesen), Gömör vármegyében (Rozsnyó és Dobsina bányavárosokban), Torontál vármegyében (Nagy-Ikebén és Zsombolyán), Somogy' varmegyében (Nagyatádon és Csokony'án,) Jásznagykunszolnok vármegyében (Törökszentmiklóson és Karcagon).

Egy egy' szobor állíttatott Tordaaranyos vár-