Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)

1910-09-22 / 41. szám

1910. szeptember 22. LOSONCI UJSAO 5. oldal. két magukra veszik, rögtön valami pathetikus föl­lengésbe esnek tőle, a lépésük nagy és dobbanó lesz, holott a régi magyarok is alighanem úgy jár­tak, mint a maiak ; a hangjok öblös lesz, az régieket harciasán ropogtatják, holott a régi magyar nyelv nem volt recsegőbb a mainál s a magyar mindig szótlan, szemlélődő fajta volt és sohasem volt annyira bömbölő, ennyire vérbenforgó szemű, hadonászó. Több természetességet, beosztott drámai lendületet kérünk, mert itt már az első jelenetek annyi görögtüzet és puskaport emésztettek fel, hogy utána már nem következhetett fokozatos emelkedés, csak a berekedést és eldugulást vártuk minden pillanatban. Vagy azt vélnék tán, hogy ez az a játék, a mely a vidékről beözönlött közönséghez s a nagy­számú ifjúsághoz leginkább alkalmazkodik. Nem, az ő fogalmaik és ízlésük is inkább több termé­szetességet és hangfogót kívánna, kevesebb mérges homlokráncot, hősi torzonborzasztó bajuszt, hősies­­kedő pózt. Aztán az igazi indulat nem bömböl annyit, inkább elfojtja a szót, töredékesebb vona­lakkal sejtet. így sok jóakarat, buzgóság és igen jól meg­játszott csöndesebb részletek is sajnosán kárba­­vesztek. Volt egy-egy jó vonás is az egészben, viszont még kirikitóbb rikitás is, de mi elégnek találjuk most csak általánosságban az előadás egészéről mindezeket megjegyezni. Blaha Lujza vendégszereplése. 20, 21 és 22-re. három előadásra, a színtár­sulat megnyerte Blaha Lujza vendégszereplését. Köszönettel tartozunk érte a szinigazgatónak s mindazoknak akik Blaha Lujzát számunkra megnyerték, de mindenekelőtt hálás köszönetét mondunk az istenáldotta tehetségű művésznőnek, hogy szivünket lelkünket gazdagítani e három estével megajándékozott. Elárasztott bennünket az ő teremtő művé­szetének ragyogó, tiszta derűjével, melynek lát­tára elfelejtetjük, hogy tulajdonképen a leghalan­dóbb művészetben gyönyörködünk. A művésznő e napokban ünnepelte hatvanadik születése nap­ját, de úgy érezzük, hogy örökifjú tehetségének a kor mitsem árthat, ő marad ezután is a nép­színmű föntartója, nemtője, látva-hallva őt nem üres szólamnak érezzük „a nemzét csalogánya“ elnevezést. Valóban, amig ő még a magyar szín­padon marad, addig van biztosítva a magyar nép­színmű élete s ha ő elhagyja a színpadot, akkor a népszínműnek meg kell változnia, mert a magyar népszínmű eddigi formájához több uj Blaha Lujza születését többé nem merjük remélni. Kedden, szeptember 20-án a „Nagymama“ c. operette került színre zsúfolásig telt ház előtt gondos megjátszással. A címszerepet Blaha Lujza, az örökké fiatalos kedvű, örökké „legszebb nagy­mama“ alakította csodásán elragadó játékával. Meleg közvetlensége, bűbájos dalai, s magas mű­vészi tökélyen álló alakítása most is ép úgy gyúj­tottak lelkesedésre a sziveket s a csodálattal párosult tisztelet glóriájával vonták körül egyéni­ségét. A legkedvesebb nagymama észrevétlenül hódított meg bennünket s feledhetetlenné tette előttünk a nagy művésznőt. A többi szereplő is igyekezett tőle telhető gondos alakítást, művészi megjátszást nyújtani. Kiváló kvalitással játszott Lónyai Piroska Márta szerepében, s finoman ár­nyalt játékából gondos előtanulmány érződött. Miklóssi Margit sok egészséges humorral vonta be Szerafine hálás szerepét. Todorka (Báthori) komikuma itt-ott burleszkké torzított volt. Rokon­szenves színpadi jelenség volt Boriss Bianka tem­peramentumos játékával; Ivánfy (Örkényi Kálmán) is gondosan alakított, bár néhányszor a modoros­ságba tévedt. 21-én szerdán Csepreghy , Piros bugyel­­láris“-a került előadásra. Blaha Lujza nélkül aggódva néztünk volna az est sikere elébe, tudva, látva a mi korunk és a hatvanas évek korabeli népszínműve közötti tátongó szakadékot, a század ideges uj levegőjét, mely már csak idegen pásztor­­játékként nézi a régi népéletet és etnográfiai muzeumképen uj népviseletet es népdalokat. A Blaha Lujza csodás művészetében meg­­torödve ez a hervadásnak induló világ csudasan kivirágzott, mint a János Vitéz hervadt rózsája az élet tavában. Teljessé lett az illúziónk, s meg­értő, visszafiatalodott lélekkel élveztük ez egyszerű, gyermekkedélyü világot. Blaha Lujza népdalai, mint a népköltészet­nek szemünk láttára a friss talajból felfakadó forrásvizek, ezüstös csengéssel s üdeséggel töl­tötték el a szint. És az édes, meleg, gerlebugásu nevetése, oh érezzük, hogy mi szomorú homloku, borús szemű késői kor gyermekei nem tudunk oly fiatalok lenni, mint ő, mert nincs a kedélyünk­ben annyi romlatlan derű, mint amennyit az ő művészete számunkra egy szép ifjúságból félretett és számunkra megcsillogtat. A Zsófi szerepet lehetetlen is lenne máskép játszani, bármikor is, bárkinek is. Őt csak utá­nozni lehet, de uj lelemény a megjátszásban mel­lette már nem marad. Dicsérettel kell szólnunk az egész társulatról is, mely méltó környezetet állított a kackiás, bájos biróné köré. Ha itt-ott ma már szokatlanul széle­sek voltak a gesztusok, tán túlságosan népieskedő a hang, s burleszk a komikum, a népszínműben ma ezt is szívesen vettük. Talán csak Peták János (Vértes M.) volt túlságosan galuskás, recsegő, néha alig értettük. De egyébként mégis mindenik tehetsége legjavát adta. Csillag Pált különösen is ki kell emelnünk a jók közül is, stílusos, Ízléses játékáért. A közönség igen hálás volt, tapsban és - ami a legigazibb hála — tiszta igaz jókedvben. Nyilttér. E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelőséget a Szerk Nyilatkozat. Van szerencsém a nagyközönségnek becses tudomására hozni, hogy azon római babér-koszorú, amely Feiner és Kürti cég kirakatában volt, kizá­rólag a saját munkám és az én virágtermemből került ki. Kiváló tisztelettel Ulip István, virágkereskedő és virágkötő specialista. A losonci választókerület függetl. és 48-as párt mint laptulajdonos------ Képviselője ------­Kujnis Gyula pártelnök.----- Felelős szerkesztő ----­GELLEN ENDRE.----------- Szerkesztő ----------­KRISTOFF SÁNDOR ZÄLCZER és GROSZ szobafestők, mázoló és üveges LOSONCON, MEZŐ-UTCA 16. SZ. Elvállalunk minden e szakmába vágó munkát a legegyszerűbbtől a legfinomabb kivitelig modern stílben és dús mintakész­letünk folytán a legkényesebb igényeket is minden tekintetben kielégítjük. Elkészítünk különféle fa- és vasmázo­lást, fautánzatokat, fényezést, berendezéseket, portálokat stb a legszebb kivitelben. Különösen felhívjuk a n. é. közönség figyelmét legújabb menyezet dombormű (stukolin) díszítéseinkre. Vidéki megrendeléseket pontosan a legjutányosabb áron készítünk. 6—52 VÉDüEüY p{ C'jAjj Q'k M ff 'jit I Háztelek eladás. m 'mg i Lui I co Ol to A tüzérkaszárnya mentén, vala­mint a vasúti állomás mellett több háztelek eladó. — Értekezhetni Schwarcz Jakab füszerkereskedésében Losonczon. 3—50 Virágpavillon---------Kubinyi-tér.---------­Legolcsóbb csokrok, vágott- és cserepes virágok, rózsafák, pál­mák és palánták. Kész koszorú­­szalagok. — Műkoszoruk. Vidéki megrendelések gyorsan és pon­tosan intézteinek el. Lipták Mihály mű- és kér. kertészete, Losoncon (Nőgrádmegyei Népbank épület) Egy jó házból való fiú tanulónak felvétetik Kármán Zsigmond könyvnyomdájában Losonc. Poralakban előállított xx limonádé. ** Egy adag 6 fill. — Turistadoboz 12 adaggal, zsebben kényelmesen hordható alakban 80 fill. Kirándulásokon, sport-tourákon had­gyakorlatokon kitűnő szolgálatot tesz. Bármely vízben oldva kitűnő limonádét ad. Fölerakat: Özv. Váradi Adolfnénál. Készíti: KERTÉSZ ERNŐ gyógyszerész kristálylimonádé gyára Szabadkán. Palugyay és Csetneky temetkezési vállalata Losoncon, Rákóczi-utca, Bogdán-féle ház. 15 év óta fenálló vállalat. Uj berendezés. Nagy választék érc- és fa­koporsókban, szemfedő- és sirkoszorukban. Temetéshez való minden­nemű kellékek a legjutá­nyosabb áron.

Next

/
Thumbnails
Contents