Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)
1910-09-18 / 40. szám
mBHH■amHOWii' XI H i —'I1 IMBII——— IHM I 1<H Ml ^—1—Pl IIBnHHHHHimHHHMHUHHHBMHnHnaanMBBHMi ■BflHHaBHMHBHWMnnaBnBnHRI V. évfolyam. 40. szám. RENDKÍVÜLI KIADÁS. Losonc, 1910 szeptember 18. ELŐFIZETÉSI ARAK «& I MW töPfik fii fi jfi^tfi ^ ^ fi ÉSSk A SZERKESZTOSEG : HELYBEN: HR fi fi| HH Hl ll? fl ül i| fi Ü fii Él ■ fü Losonc, Kossuth L.-U. 69 mzAB. I I 111(11 IIill 11 Ili fl II sss " Si: I || % 1 1 Bl KB (I 1 Ifi 1 Lo^rSÍ^‘ki. Negyedévre^ kor. 50 fi fi fi V fi fi |9 Í 1 fi fi fi fi ^ fiffi Ifi íl^etéíekt’min^n-Községek, egyesületek, ^| fi fi iBl fi fi fi §111 ||| jKtk fi fi fi ,fgU fi Ifi Mg fi[ fi {fi nylTk^s^lap szétkül « ■ UUUI1III UUUftU Egyes szám ára 20 fii. fi^Hfi ^fipP $p RjP 'sjfjSjjj&r 'ty&ggß' Wß fii fififi falban. ; A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE. KOSSUTH. íme e nép bujdosik és éhezik a pusztában. Isten parancsa szerint az Ígéret földjére kell mennie. És e népből sokan vannak hitetlenül tétovázók, kik arany borjut imádnak, és akik visszakivánkoznak a szolgaságnak földjére És igy legreményfakasztóbb elborulások idején meg-megnyilik fölöttünk a haragvó, de népét megtartani akaró ég s időrőlidőre egy-egy szent törvénytáblát küld le közénk valami égi kéz. Törvénytáblát az igaz hit és igaz élet isteni, egyszerű törvényeivel. S ha az eddigi törvénytáblák nem elegendők a gyöngelelkü népnek, istennek tűrő kegyelme küld újra ugyanolyan törvénytáblákat, ugyanazon törvényekkel. igaz istenén kívül; ime ez az első és legfőbb tör-Minden Kossuth-szobor ugyanannak vény, az összes többi törvényeknek is foglalatja, az istennel való szövetségünknek törvénykönyve, Mert nem a bujdosás és a szegénya megigazulásnak, szabadságnak és örök életnek ség a legnagyobb rossz, oh bujdosó szegény törvénymutatója. népnek szegénv nagy Bujdosója, hanem a szol-Im itten áll az uj törvénymutató, gaságbeli husosfazekakat visszasóvárgó és az piacán e városnak, közepette e népnek, még aranyborjúkat imádó hamis hit; ez az, ami a nép szinte izzón adatván az Éggel rokon művészetbujdosását hosszabbá teszi és e szegény népet nek kezéből. még szegényebbé teszi. Saru megoldják, fej födetlen álljon, A mi népünknek bujdosása immár úgy írja bele Kossuth érc ujja a törvényt lelnem negyven, de négyszáz év óta való. És mindkünkbe, mely most dagadó áradatként körülötte addig nem fogunk bejutni az Ígéret földjére, hullámzik. ... Ne legyenek más isteneink, a mig a nemzedék meg nem erősiti hitét, sanyarúnépek szabadságra vezérlő, szolgaságból kivezérlő Ságokon és tétovázásokon keresztülvergődve. Majd azután jön csak a gazdagság, a királyokkal békés korszakok, magától, és Jerikó falai is leomlanak majd magától; előbb az kell, hogy a nép tiszta, szabadságért áldozó bátor lélekkel elszánja magát a maga önálló törvényeinek felállítására és azok szerint való életre. Erre felé mutat a mi közénkbe küldött prófétánk érc ujja. Kossuth ennek az elszánt, e szenvedő, de el nem fojtható hitnek örök prófétája. Kossuth a mi érc-szilárdságu hitünk szemmel látható megjelenülése; az ő szobra a magyar nemzetnek ugyanaz, ami a keresztyénségnek a feszület: a megfeszített és örökre föltámadott hit jelvénye. Kicsinyhitű az, ki a Kossuth névhez fűződő szabadságharcban csak meddő végzet ostromlást és bukást lát. A magyar nemzet e nagyszerű erőpróbája után a magyar nemzet fönmaradása bizonyosabb volt, mint előtte bármikor. Addig csak kockáztató érdekes gyermeknép voltunk, e szabadságharc által gazdagmultu nép fiatalnemzetté értünk. A tizenhárom aradi vértanú elvesztése nemzeti történelmünk egyik legdusabb gazdagodása lett. Es Kossuth, ki a szabadságharc előtt csak egy áldott erejű forradalmár volt, a szabadságharc és annnak leveretése által megtartó és áldó erejű védőszentünkké lett és az ő hosszú száműzetésének távlata: a gyötrelmes köznaptól a megszentelő égig való ut. És ha az ő politikai programmja majd egykor rég kiküzdött valóság lesz, és minden terv, melyet mondott és irt, már rég meghaladott ut lesz, még azután is az ő iránya, lelke és neve lesz a mi útirányunk, mert az ő tanítása minden ezután lehető nemzeti nagyságot és szépséget magában foglal, mint a Krisztustól hirdetett evangéliom. Az ő tanítása : hogy e nemzetnek bátran akarva, teljesen szabadon, önállóvá kell kifejlődnie, az emberiség nagy családjának egy anyagilag és szellemileg független, önálló életet élő, szép és gazdag, önmagának és emberiségnek áldást hozó tagjává. És aki ezt gátolja: az gyáva, rosszhiszemű, vagy bűnös. És aki benne hisz, az időlegesen elbukhatik, de föltárnád, örök életre. // Ez az ő prófétai tanítása. Ot idézzük e mai ünnepen, az örökre föltámadót. Ma még, tudjuk, nehéz sirfedő szikla nehezedik rá és a zsoldosok elbizakodottan és meg nem értőn állanak a lepecsételt sir körül és az ő családja siratja őt. De föl fog szakadni a sir, szétomlik a szikla, a poroszlók, kik ruháján megosztoztak, elkápráznak s szédülten hullanak el s ő visszatér igaz tanítványaihoz nagy fényességben, minden igazak örvendezésére. Az ünnepeket megszentelő igaz hittel, törhetetlen bizalommal, a szabadságban élő istenség testvériesitő szeretetével idézünk téged imádkozó ünneplésünkhöz, Kossuth lelke. Bodor.
